KULT

És a Kövek gurulni kezdtek – 60 éve mutatkozott be a londoni Marquee klubban a Rolling Stones

Egy jól sikerült „beugrás” indította el a brit rockegyüttes karrierjét.

Link másolása

Valamikor a 60-as években két felfogás élt a rockzenével kapcsolatban: csupán múló divat, ugyanúgy el fog tűnni, mint a többi, és legfeljebb 30 éves korig lehet csinálni, utána a zenészek tisztes polgári foglalkozást választanak és visszailleszkednek a társadalomba. Ma már tudjuk, hogy egyik jóslat sem jött be: a rockzene ma is él, sőt, az „ősöket” sem csak a kortársak, hanem már az unokáik is hallgatják; másrészt pedig azok, akik bírták erővel, mondanivalóval és nem utolsósorban színpadi jelenléttel, nemhogy „nem komolyodtak meg” 30 éves korukra, hanem sokan ezután értek igazán a csúcsra, sőt vannak nem kevesen a „nagy generációból”, akik még a 21. században is el tudták kápráztatni a közönséget. Keresve sem találhatnánk jobb példát a Rolling Stones-nál, amely – kimondani is hihetetlen – 60 éve, 1962. július 12-én mutatkozott be ezen a néven a londoni Marquee klubban és az „alapító atyák”, a banda pillérei, Mick Jagger és Keith Richards ma is ott vannak a születésnapi Sixty világturnén.

Azokban az években, amikor a rockzene még közel sem volt nagy biznisz, a legnagyobb szerepe a tehetségek felfedezésében Nagy-Britanniában is a különböző kluboknak volt. Ezekbe szerencsés esetben betévedhetett egy lemezkiadó embere vagy valamilyen rádiós szerkesztő, aki felfigyelt az új hangokra. Hamar kialakult ezeknek a helyeknek egyfajta hierarchiája, és azok, akik bejutottak a legmenőbbekbe, reménykedhettek komolyabb karrierben. Ilyen volt a London belvárosában lévő Oxford streeten lévő, eredetileg jazz-kávézónak induló, 1958-ban nyílt Marquee, amelyet egy mozi alagsorában rendeztek be és amely az akkoriban még kevésbé népszerű rhythm-and-blues előadóinak is színpadot biztosított.

A Marquee – 1964-tól új helyszínen, a Wardour street 90-ben – lett a „kötelező” ugródeszka szinte minden valamire való szigetországi bandának, a Yardbirds-től a Queen-ig, a The Who-tól a Led Zeppelinig, számos híressé vált koncertfelvétel is készült itt.

1962 nyarán a csütörtök estéket Alexis Korner Blues Incorporated együttese kapta meg. A görög származású énekes-gitárost méltán tekintik a brit blues atyjának, hiszen zenekaraiban szinte mindenki megfordult, aki a következő évtizedben ebben a műfajban letett valamit az asztalra. Egyben ő volt az, aki egy manchesteri kirakatrendező amatőr zenészt, bizonyos John Mayallt a profi pályára irányította, megosztva vele „mentori” szerepét. A Blues Incorporated-ben akkoriban egy Charlie Watts nevű fiatalember dobolt.

Minden Stones-rajongó álmából felkeltve is tudja, hogy Mick Jagger és Keith Richards már kisgyerekkorukban ismerték egymást, de barátságuk akkor kezdődött, amikor a dartfordi vasútállomáson 1961. október 17-én találkoztak és Mick eldicsekedett amerikai fekete rhythm&blues lemezeivel. Chuck Berry és Muddy Waters lettek a fő ihletői az első formációjuknak, a Little Boy Blue and The Blue Boys-nak, amelyben a basszusgitáros Dick Taylor, a későbbi ugyancsak jó nevű Pretty Things alapítója lett. Közben egy kortársuk ugyancsak hasonló gyökerű banda összehozásán munkálkodott, és a Jazz News című lapban feladott hirdetéssel toborzott zenészeket Elmo Lewis néven, mivel neki az üvegnyakkal megszólaltatott slide-gitár mestere, Elmore James volt a példaképe. Igazából Brian Jones-nak hívták. Nála jelentkezett a remek zongorista, Ian Stewart, aki ugyan később, állítólag „előnytelen” külseje miatt nem állhatott reflektorfényben, de két évtizeden át nélkülözhetetlen háttérembere maradt a Rolling Stones-nak.

A két bandát összehozta a közös érdeklődés és egy idő után összeolvadtak. Érdekes párhuzam, hogy magyar kortársuk, az Omega, amely szintén az idén ünnepelte volna 60. születésnapját, ugyancsak hasonló „fúzióból” jött létre. Hamarosan fel is léptek londoni külvárosi klubokban. A jó fülű, jó szemű Korner kiszúrta Jaggert, aki nemcsak remekül énekelt, hanem a korabeli szemtanúk szerint már akkor erős „színpadi jelenléte” volt és 1962 tavaszán többször is meghívta az ifjoncot vendégszólistának a Blues Incorporated-hez. Egyszer Keith is pengetett az „öreg” mellett.

Történt aztán egy nyári csütörtökön, július 12-én, hogy Korneréket meghívták a BBC jazz-programjába egy élő felvételhez. Mivel azonban szerződés kötötte őket a Marquee-hoz, Harold Pendleton, a klub tulajdonosa kilátásba helyezte, hogy ha nem lépnek fel aznap nála, aki a következő hétre kereshetnek maguknak új klubot. Ekkor jutott eszébe Kornernek, hogy Jaggerék beugorhatnának helyettük. Csakhogy az új csapatnak a „történelmi” fellépés előtt néhány nappal még neve sem volt.

Így támadt Brian Jones ötlete, hogy Muddy Waters egyik híres dalának címe, más források szerint egy másik dal egyik sora nyomán legyen a banda neve The Rolling Stones. Újabb Omega-párhuzam: Kóborék 1962. szeptember 23-i, a Műszaki Egyetem Hess András téri kollégiumában adott koncertjük előtt a bejárati plakátról tudták meg, hogy ez a nevük, a névadójuk a gondnok volt, aki egyetemükről nevezte el őket.

És itt jegyezzük meg, hogy bár a világon mindenütt gyakran emlegetik a Stones-t „Guruló Kövekként”, maga a kifejezés „számkivetettet”, „ágról szakadtat” jelent afro-amerikai szlengben.

Aznap este Rolling Stones néven Mick Jagger, Keith Richards, Dick Taylor, Brian Jones, Ian Stewart és Tony Chapman dobos lépett a Marquee színpadára. Koncertjükről valószínűleg nem maradt hangfelvétel – amit ilyen címen akarnak eladni a YouTube-on, mind hamisítvány –, csupán egy kézzel írt lista árulkodik a műsorról.

Eszerint csupa rock and roll és rhythm-and-blues standardet játszottak, köztük a Kansas City-t, a Dust My Broom-ot, a Back In the U.S.A.-t, a Got My Mo-Jo Workinget.

Korabeli beszámolók szerint illedelmesen öltözött közönség, mintegy 80 fiú és 30 lány hallgatta őket, Jagger csíkos pulóvert és kordbársony nadrágot, Richards fekete öltönyt viselt, Stewart pedig, miközben egyik kezével zongorázott, a másikban egy húsos pitét tartott és falatozott. A zenészek úgy emlékeztek, hogy ők is és a közönség is nehezen melegedtek be, de az utolsó 15 percre felforrósodott a hangulat. Stewart memoárjában leírta, hogy az igazi frontember Keith volt, aki nemcsak a közönséget hergelte, hanem dobosukat is, akinek tempójával nem volt megelégedve. A buli után a banda feltűnés nélkül elvonult egy közeli pubba meginni valamit, a fellépésért összesen 30 fontot kaptak.

Fél évvel később az első koncerten nézőként jelen lévő Charlie Watts lett a dobos, Tony Chapmanen keresztül viszont magukhoz csábították a „nagy hallgatag” basszusgitáros Bill Wymant. Erre a formációra csapott le a rámenős menedzser, Andrew Loog Oldham, aki a Decca lemezcégnek ajánlotta be őket. A kiadó igazgatója, Dick Rowe nem követte el még egyszer az előző évi baklövését, amikor kidobta a Beatlest. A többi történelem.

Háromszor volt abban a szerencsében részem, hogy élőben láthattam a Rolling Stones-t. Először 1990-ben Bécsben, és máig kiráz a hideg, amikor eszembe jut, ahogy a Ruby Tuesday utolsó refrénjét 80 ezer ember énekelte a Práter stadionban. Másodszor Budapesten, 1995-ben ismétlődött meg ez a csoda, amelyből leginkább a Sympathy For Devil pokoljárása és örök kedvencem, a Gimme Shelter szemérmetlen Jagger-Lisa Fisher duója maradt meg. Harmadszor 2007-ben ismét az immár Puskás Ferencről elnevezett Népstadionban állították meg az időt a Satisfactionnel (Getnó), a Honky Tonk Woman-nel és a Paint It Black-kel. Aztán a minap beleakadtam egy koncertfelvételbe, ahol Mick egy újabb több nemzedéknyi himnuszt énekelt: You Can’t Always Get What You Want. És azon kaptam magam, hogy a refrént vele éneklem. A helyszín a londoni Hyde Park, időpont 2022. július 2. Hatvan évvel ama Marquee-beli buli után. Hogy újra csak az Omegát idézzük: Életfogytig rock and roll...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Kórházba került Jordán Tamás
A Nemzet Színésze mindenkit megnyugtatott: a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hamarosan újra színpadra is áll.

Link másolása

Kórházi kezelésre szorul Jordán Tamás. A Nemzet Színésze azonban a Blikknek azt mondta, hogy már sokkal jobban van, és hamarosan újra színpadra áll.

Jordán eddig szinte minden nemzet színésze választáson részt vett. A Blikk szerint ezért is volt feltűnő, hogy nem volt ott május 3-án a Nemzeti Színházban, amikor a testület Kulka Jánosnak szavazta meg a címet.

„Kórházba kerültem egy kisebb beavatkozás miatt, amiről bővebben nem szeretnék beszélni. Annyit viszont mindenki megnyugtatására elárulhatok, hogy nem baleset ért, a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hála Istennek, már sokkal jobban vagyok. Ha minden jól megy, vasárnap már otthon lehetek, hamarosan pedig újra színpadra állhatok”

- mondta a lapnak Jordán Tamás. Mint kiderült, a színésznek már egy április végi előadását is le kellett mondania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban
A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.

Link másolása

„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba, az Operettszínház színművésze
A színművész Shakespeare-, Molière-, Schiller-főszerepek mellett modern klasszikusokat is alakított.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után 59 évesen elhunyt Jantyik Csaba színművész, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja – közölte Facebook-oldalán az Operettszínház.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy tegnap éjszaka hosszan tartó betegség után 59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba színművész, társulatunk tagja”

– írták.

Jantyik Csaba 1964. július 30-án született Békésen. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett irodalmi-drámai szakon 1982-ben, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, Horvai István–Kapás Dezső osztályába. Diplomáját 1987-ben vette át – írja a Fidelio. Számos nívódíj mellett kitüntették a Debrecen Kultúrájáért díjjal.

2001-ben az Operettszínházhoz szerződött, ahol A muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította először a budapesti közönség előtt. Fontosabb szerepei az intézményben: Kánkán (Aristide), West Side Story (Schrank), Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Lili bárónő (Malomszeghy báró), Menyasszonytánc (Rabbi), Abigél (Torma Gedeon), Szentivánéji álom (Theseus), Viktória (Webster), Rebecca (Julyan ezredes), János vitéz (A francia király), Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage).

Jantyik Csabát a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Dabney Coleman, az Aranyoskám és a Gengszterkorzó sztárja
A színészt utoljára a Yellowstone című sorozatban láthattuk. 92 éves volt.

Link másolása

92 éves korában pénteken Dabney Coleman, a Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színész. Halálhírét lánya, Quincy Coleman jelentette be – írja az MTI.

Coleman karrierje 1952-ben indult, és azóta több mint száz filmben szerepelt. Olyan klasszikusokban láthattuk, mint a Pokoli torony (1974), a Kilenctől ötig (1980), Az aranytó (1981), Aranyoskám (1982), Háborús játékok (1983) és a Gengszterkorzó (2010).

A színész a legjobb férfi főszerepért 1988-ban Golden Globe-díjat kapott a The Slap Maxwell Story című filmben nyújtott alakításáért, egy évvel korábban pedig Emmy-díjat nyert a Sworn to Silence című tévéfilmben nyújtott teljesítményéért.

Coleman gyakran alakított cinikus, szarkasztikus karaktereket. Ezt a képességét kamatoztatta olyan filmekben, mint az Aranyoskám és a Kilenctől ötig, ahol emlékezetes negatív figurákat formált meg.

Dabney Coleman hangját több animációs filmben és sorozatban is hallhattuk. Színészi karrierje előtt az Egyesült Államok hadseregében szolgált. A hadseregben töltött idő segített neki fegyelmet és kitartást tanulni, ami később a színészi karrierjében is hasznosnak bizonyult.

Coleman utoljára Yellowstone című tévésorozatban tűnt fel, amelyben egy rész erejéig a főhős John Dutton apját játszotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk