Ember méretű pingvin maradványaira bukkantak Új-Zélandon
Az ilyen „ősbemutatóra” azonban csakis a mai virtuális szférában kerülhetett sor, tekintettel arra, hogy az Új-Zélandon megtalált kövület gazdája vélhetően 65-55 millió évvel ezelőtt élt.
A lábszárcsontmaradványokból a kutatók megállapították, hogy az őspingvin kb. 160 centiméter magas lehetett, súlyát 80 kg-ra becsülik. A jelenlegi legnagyobb e fajtából a császárpingvin, legfeljebb 120 cm-re nő meg.
A szigetországban már találtak hasonlóan nagy méretű madárkövületeket. Például itt élt a világ legnagyobb papagája, amelynek szárnyfesztávolsága elérte a három métert, valamint a 3,6 méter magas moa madarak is - írta a Guardian.
A maradványokat a christchurch-i Canterbury múzeum és a frankfurti Senckenberg természettudományi múzeum kutatói fedezték fel Waipara körzetében. Korábban már találtak fossziliákat négy különböző fajta óriáspingvintől, de úgy tűnik, ezúttal egy újabb fajtával van dolgunk. A tudósok feltételezik, hogy - hála jelentős méretű lábainak - sokkal gyorsabban tudott úszni, mint mai leszármazottai.
Kihalásukat feltehetően a náluk sokkal nagyobb tengeri emlősök, a fókák és bálnák megjelenése okozta.
Ez a most megtalált fajta ugyanakkor nagyon hasonlít a “Crossvallia unienwillia” –ra, amelyre 2000-ben bukkantak rá az Antarktiszon. Ez megerősíteni látszik azt az elméletet, mely szerint
akkoriban minden pingvin nagyobb volt és melegebb éghajlaton éltek.
Így volt ez a mai Új-Zéland és Antarktisz esetében is, ahol sokkal magasabb volt a hőmérséklet, az Antarktiszon még erdők is voltak. Könnyen lehet, hogy a jég még olyan állatfajok maradványait is rejtheti magában, amelyeknek Déli-sarki létét ma még el sem tudjuk képzelni.