SPORT
A Rovatból

Édesanyja papnak vagy hegedűművésznek szánta: az Aranycsapat legendás kapusa Grosics Gyula itthon maradt, mégis meghurcolták

A berni világbajnoki vereség után Grosics Gyulát az ÁVH kémkedés vádjával hallgatta ki. Soha többé nem védhetett a Budapesti Honvéd csapatában.


A fiú, akit édesanyja papnak szánt, végül feketébe öltöztette a kapusposztot, és évtizedekkel megelőzte a korát, hogy a futballtörténelem egyik legünnepeltebb csapatának utolsó, de egyben első bástyája legyen. Száz évvel ezelőtt, 1926. február 4-én született a Komárom megyei Dorogon Grosics Gyula, az Aranycsapat „Fekete Párduca”, akinek élete a wembleyi diadalok csillogásától a politikai meghurcoltatás árnyékáig ívelt – egy pályaív, amelyben a sport és a történelem elválaszthatatlanul összeforrt.

Ő volt a modern kapusjáték egyik első hírnöke, a „söprögető-kapus” prototípusa.

Egy olyan korban, amikor a hálóőrök a gólvonalhoz ragadva tették a dolgukat, Grosics bátran kimozdult a kapujából, sokszor a tizenhatoson kívülre is, hogy hátvédként avatkozzon játékba, és pontos indításaival támadásokat szervezzen. Ez a forradalmi felfogás tette a támadó szellemű Aranycsapat megkerülhetetlen elemévé. Pályafutása során 86 alkalommal öltötte magára a címeres mezt, 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnoki címet nyert, és három világbajnokságon is szerepelt.

Ruganyos mozgása és jellegzetes, fekete szerelése miatt ragadt rá a Fekete Párduc becenév.

Pályafutásának egyik csúcspontja 1953. november 25-e volt, amikor a magyar válogatott 6–3-ra diadalmaskodott Anglia felett a Wembley Stadionban, megtörve az angolok hazai veretlenségi mítoszát.

A siker nem volt egyszeri, a budapesti visszavágón a csapat 7–1-re győzte le az angolokat – mindkét történelmi meccsen Grosics állt a kapuban.

A diadalmenet a következő évi svájci világbajnokságon is folytatódott, ahol a végső győzelemre legesélyesebb magyarok egészen a döntőig meneteltek. Ott azonban a „berni csoda” néven elhíresült mérkőzésen 3–2-es vereséget szenvedtek Nyugat-Németországtól. A vereség okozta nemzeti trauma ellenére Grosics teljesítményét elismerték, beválasztották a torna All-Star csapatába.

A diadalok csillogását hamarosan a diktatúra komor árnyéka váltotta fel. A vb-döntő után nem sokkal politikai-állambiztonsági eljárás indult ellene.

A kihallgatások során a vád súlyát egyetlen, dermesztő mondattal éreztették vele: „Kémkedés, amely kimeríti a hazaárulás fogalmát.”

Tizenhárom hónapra eltiltották a játéktól, és bár a vádakat végül ejtették, sikerei klubjába, a Budapesti Honvédba már soha nem térhetett vissza. Pályafutását a Tatabányai Bányászban folytatta, egyfajta száműzetésben.

Pedig minden olyan filmszerűen indult. Édesanyja papnak vagy hegedűművésznek szánta,

a fiatal Gyula vasárnaponként rendszeresen ministrált a dorogi templomban.

A Puskás Intézet által gondozott hagyatékából is kiderül, hogy a sors egy NB II-es meccsen avatkozott közbe, amikor a Dorog kapus nélkül maradt.

Ekkor hangzott el a legendás mondat az egyik csatár, Pfluger Dezső szájából: „ha Papp nincs, jó a ministráns is.”

A beugrásból életre szóló hivatás lett. „Mindig oda választottak. Pedig nem szerettem védeni” – emlékezett vissza később a kezdetekre.

Klubpályafutása a Dorogi Bányásztól a MATEOSZ-on és a Budapesti Honvédon át egészen a Tatabányai Bányászig ívelt, ahol közel 390 élvonalbeli mérkőzésen lépett pályára. Tatabánya annyira a szívébe zárta, hogy a városi stadiont 2011 szeptemberében róla nevezték el, amely ma is a Grosics Gyula Stadion nevet viseli.

Volt azonban egy beteljesületlen álma: a Ferencváros. 1962-ben, pályafutása végén a politika nem engedte, hogy a zöld-fehérekhez igazoljon. A sors azonban évtizedekkel később kárpótolta. 2008. március 25-én, 82 évesen, a Sheffield United elleni barátságos mérkőzésen jelképesen pályára léphetett a Fradiban. Egy percig állt a kapuban, majd hatalmas tapsvihar közepette cserélték le.

„Nehéz ezt szavakba önteni, de 46 évet elkéstünk ezzel” – mondta meghatottan a mérkőzés után.

Visszavonulása után edzőként dolgozott Tatabányán és Salgótarjánban, majd a hatvanas években két évet Kuvaitban is eltöltött. „Jól szórakoztam Kuvaitban, de két év elég volt” – foglalta össze röviden a közel-keleti tapasztalatait egy 2013-as interjúban.

Életét és pályafutását a rendszerváltás után számos díjjal ismerték el. 2011-ben csapattársával, Buzánszky Jenővel együtt megkapta A Nemzet Sportolója címet.

„Nagyon szerencsés embernek tartom magam, hogy tagja lehettem az Aranycsapatnak, amely közel öt évig a világ legjobbja volt”

– mondta az ünnepségen. A sportág legnagyobbjai is tisztelettel adóztak emléke előtt. „Nem volt még egy kapus a világon, aki úgy reagált volna, és úgy védett volna, mint ő” – mondta róla Mészöly Kálmán az UEFA megemlékezésében. Grosics Gyula 2014. június 13-án, 88 évesen hunyt el.

Via Puskás Intézet

 

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Eladja a fia Keleti Ágnes olimpiai aranyait: egy luxuslakás árát kérik a nemzeti kincsekért
Rafael Bíró Keleti bejelentette, hogy a hagyatéki eljárás lezárása után a család elárverezi a tornászlegenda érméit.


Március 30-án felavatták a tavaly januárban elhunyt ötszörös olimpiai bajnok Keleti Ágnes szobrát a budapesti Hild téren, a háttérben már eldőlt a sportlegenda tíz olimpiai érmének sorsa.

A család a Blikk szerint

eladja a teljes kollekciót, amely akár egy fővárosi luxuslakás árát is érheti.

Bár a tornászlegenda kisebbik fiának, Rafael Bíró Keletinek tetszett Lelkes Márk alkotása, a Keleti Ágnes szobor, örömébe üröm is vegyült. Rosszulesett neki, hogy a szobor leleplezéséhez nem hívták fel az színpadra, pedig ő volt az egyetlen közeli családtag, és ő költöztette Budapestre az édesanyját.

Megismételte korábbi kérését is, hogy az édesanyja sírja a Kozma utcai izraelita temetőben szintén méltó emlékművet érdemelne.

Az avató után derült ki, hogy a hagyatéki eljárás lezárultával a család meghozta a legfontosabb döntést az öt arany-, három ezüst- és két bronzéremmel kapcsolatban.

A család már nyolc hónappal ezelőtt is beszélt az érmek eladásáról

– írta a Blikk. Rafael a következő lépésekről is beszélt.

A család megerősítette azt az információt, hogy a magyar állam nem tervezi megvásárolni a gyűjteményt, bár továbbra is reménykednek benne, hogy a relikviák itthon maradnak.

A lehetséges vevői körről és az értékesítés módjáról is konkrét elképzeléseik vannak.

„Lehet, hogy egy alapítvány lesz a vásárló, de az sem kizárt, hogy egy tehetős magyar. Ha meg nem sikerül, külföldre megy eladásra egy aukciós házhoz árverésre, esetleg egy múzeum veszi meg”

– vázolta a lehetőségeket a tornászlegenda fia.

Arra a kérdésre, hogy pontosan mennyit kérnek a kollekcióért, a fia egyelőre kitérő választ adott.

„Akit érdekel az értéke, utána tud nézni a neten, hogy az ilyesféle relikviák milyen áron cserélnek gazdát. Az más kérdés, hogy ehhez képest a valóságban mennyit adnak értük”.

A Blikk azt írja, hogy

a magyar sportolók relikviái közül Ihász Kálmán labdarúgó 1964-es aranyérme 23,4 millió, a vívó Ágoston Judit szintén tokiói aranya 18,7 millió forintért kelt el egy árverésen. A tíz olimpiai medál értéke tehát akár egy luxuslakást is kitehet.

Rafael Bíró Keleti ígéretet tett arra, hogy amint lezárul az ügylet, tájékoztatni fogják a nyilvánosságot. „Most csak annyit mondhatok, ha nyélbe lesz ütve az ügylet, megfelelő módon értesítjük majd a közvéleményt arról, mi lett a sorsuk”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Meghalt az Újpest hétszeres magyar bajnok labdarúgója
Keller Jenő a Pécs elleni bemutatkozó meccsén rögtön gólt szerzett. A játékos védőként és középpályásként is remekelt, a lila-fehérek aranycsapatának volt meghatározó tagja.


Szomorú hírt közölt szombaton az Újpest FC: életének 77. évében elhunyt a klub hétszeres magyar bajnok labdarúgója, Kellner Jenő. A lila-fehérek közleménye szerint a saját nevelésű játékos nemcsak a pályán nyújtott teljesítményével, hanem a klub iránti szenvedélyével és hozzáállásával is kiemelkedett.

A Tokodon született Kellner 1970 novemberében, a Pécs ellen 5–1-re megnyert mérkőzésen mutatkozott be az NB I-ben, és rögtön gólt is szerzett. Védőként és középpályásként is bevethető volt,

1970 és 1979 majd között 136 bajnoki mérkőzésen 18 gólt szerzett az Újpest színeiben. Pályafutása végén a Volán és a Chinoin csapataiban is játszott.

Egykori csapattársa, Tóth András a klub megemlékezésében Kellner feltétlen elköteleződését emelte ki. Elmondása szerint a védő „élt-halt az Újpestért”, és hozzátette, hogy a pályán is kiváló partner volt, „nagyon jó is volt vele játszani”.

Kellner Jenő az 1970-es évek aranycsapatának volt meghatározó tagja, stabil és sokoldalú játékával járult hozzá a korszak sikereihez.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
Métereken át sodorta a vonat a világhírű osztrák kapus kocsiját – nem élte túl a balesetet
Halálos balesetet szenvedett Alexander Manninger, miután autójával egy vonattal ütközött az ausztriai Nussdorf am Haunsbergben. A sorompó nélküli vasúti átjáróban történt ütközés után a sportolónak esélye sem volt a túlélésre.
DP - szmo.hu
2026. április 17.



Vonattal ütközött és életét veszítette Alexander Manninger. A 48 éves korábbi osztrák válogatott kapus, aki az Arsenallal és a Juventusszal is bajnok lett, egy sorompó nélküli vasúti átjáróban szenvedett balesetet.

A tragédia csütörtök reggel 8:20 körül történt az ausztriai Nussdorf am Haunsberg területén, a Pabing nevű vonatállomás közelében.

A rendőrség közlése szerint Manninger autójának egy helyi vasúti szerelvény ütközött, majd métereken át magával sodorta egy technikailag nem biztosított vasúti átjáróban – írja az osztrák ORF.

A hírek szerint a vonatvezető a sínek kanyarodása miatt csak túl későn vehette észre a pályára hajtó autót, így már nem tudta elkerülni az ütközést.

A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a mentők, a tűzoltók és egy mentőhelikopter is érkezett, de Manninger életét az újraélesztési kísérletek ellenére sem tudták megmenteni. A vonaton utazó mintegy 25 utas és a mozdonyvezető nem sérült meg.

A salzburgi rendőrség megkezdte a vizsgálatot, amelynek két kulcsszereplője van.

Az egyik a mozdonyvezető, akit a legfontosabb tanúnak tekintenek, de kihallgatása pszichés állapotától függ. A másik Gerhard Kronreif szakértő, aki a baleset körülményeit méri fel.

Elrendelték a holttest boncolását is annak kizárására, hogy a tragédiát valamilyen hirtelen fellépő egészségügyi probléma okozta-e.

Amennyiben ez nem igazolódik, az emberi mulasztás kerülhet előtérbe, bár a hatóságok szerint ezt utólag már nehéz lesz egyértelműen megállapítani.

A helyi polgármester, Waltraud Brandstetter a helyszínről nyilatkozott.

„Normál esetben ez egy jól belátható vasúti átjáró, stop táblával” – mondta, hozzátéve, hogy egyelőre nem kíván sorompótelepítést szorgalmazni, mivel nincs tudomása arról, hogy korábban történt volna ott személyi sérüléssel járó baleset.

A baleset miatt az érintett vasúti szakaszt és a közeli utat is órákra lezárták.

Via CsakFoci


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
Mbappé rossz térdét vizsgálták hetekig a Real Madridnál, az egész orvosi stábot kirúgták végül
Kylian Mbappé hetekig szenvedett, miközben a Real Madrid orvosai a jó térdét vizsgálták. A botrány után a teljes stábot kirúgták, de a valódi okot most egy szakértő tárta fel.


Elképesztő orvosi baklövéstől hangos a spanyol sajtó: a Real Madrid orvosi stábja hetekig Kylian Mbappé bal térdét vizsgálta, miközben a világbajnok csatárnak a jobb térdével akadtak komoly problémái.

A téves diagnózis után a klub orvosai pályára engedték a franciát, akinek állapota ettől csak tovább romlott, és végül hosszabb kihagyásra kényszerült.

A lassú rehabilitációval elégedetlen Mbappé végül hazájába, Franciaországba utazott, hogy megfelelő ellátást kapjon, noha a Real Madridnál elvileg a világ egyik legjobb orvosi háttere dolgozik.

A Real Madrid menesztette az orvosi stábot, a vezetőség viszont azzal indokolta ezt, hogy sok a sérült. Az igazság ennél sokkal kínosabb.

Az ügyről Daniel Riolo, az RMC After Foot spanyol szakértője rántotta le a leplet, aki szerint a klub hivatalos magyarázata a stábtagok menesztésére egyszerűen nevetséges.

„El kell, hogy mondjam, valójában azért menesztették őket, mert borzasztó munkát végeztek Mbappé térdének vizsgálatakor” – magyarázta a szakértő.

A madridi orvosok mulasztása miatt állítólag Mbappé világbajnoki szereplése is veszélybe került.

A csatár végül Franciaországban megkapta a megfelelő kezelést. Ennek köszönhetően Mbappé múlt szerdán, a Manchester City elleni Bajnokok Ligája-visszavágón visszatért, majd az Atlético Madrid elleni rangadón is pályára lépett.

Hétfőn már arról beszélt, hogy teljesen egészséges, és készen áll pályára lépni a szezon hátralévő részében a klubjában és a válogatottban is.

Via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET: