News here
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Az öngyilkosságok sorára buzdító kastély és a vörös démon szelleme - szomorú szerelmek nyomában

Szerelmesek, akik elkeseredésükben vízbe ölték magukat, és egy peches asszony, aki halottnak hitt ura testvérének szült gyereket. Meseszép magyar helyszínek, amelyekhez rengeteg vér tapad.

Link másolása

hirdetés

Shakespeare-i drámákért nem kell messzire mennünk, kicsiny hazánk is bővelkedik efféle históriákban. Szerelmi katasztrófaturizmus négy különleges helyszínen.

A kastély, amely vonzza a halált

A balatonedericsi Fekete-kastély elvileg a nyílászárók eredeti színe miatt kapta a nevét, de elnézve a falai között zajlott sorozatos vérontásokat, más vonatkozásban is megállja a helyét az elnevezés. A 20. század elátkozott épületének első gyilkossága 1921-ben történt, ekkor egy gulyáslegény féltékenységből ölte meg az ott szolgáló szakácsnőt. Két évre rá a tulajdonos, Nedeczky Jenő vetett véget az életének, pont a 74. születésnapján. Utána többször cserélt gazdát az épület, 1928-ban egy pesti ügyvédé, Vág Jenőé lett az ingatlan. A soron következő kastélytulajdonos is önkezével vetett véget az életének, miután rajtakapta a feleségét egy másik férfival. Ezt már túlzás volna fokozni még egy B-kategóriás horrorfilmben is, de az élet forgatókönyve ütősebb:

az özveggyé lett feleség új vőlegénye szintén öngyilkosságot követett el, miután a nő ismét másra vetette ki hálóját.

A balatonedericsi Fekete-kastély (Fotó: Máté Bence/Wikipédia)

A csalfa asszonyt ekkor behálózta egy csaló, Kaály Nagy Adorján alföldi földbirtokosnak és tengerésztisztnek adva ki magát. A férfit a rendőrség már körözte tizenháromszoros bigámia vádjával. A meggyőző svindler a nő pénzét elszórva továbbállt, ezért az özvegy kénytelen volt eladni a kastélyt, de ezzel is csak tovább fokozta a fokozhatatlant. Az új vevő egy nyugdíjazott miniszteri főtanácsos volt, pontosabban látszólag: valójában kettős hírszerzőként dolgozott. Amikor lebukott a németek előtt, hogy szovjet-párti, 1945-ben ő is öngyilkos lett, ezzel az ötödik halálesetet rovátkázva a kastély falára. A háború után egy ideig üdülőként üzemeltették, de mára lelakott, kietlen és hátborzongató szellemkastélyként őrzi a régmúlt titkait.

A harcias várúrnő egyszer lett szerelmes, nyolcan haltak meg miatta

A Mátránál található Sirok fő látványossága a majdnem 300 méteren magasodó vár, amely a 13. században épült egy régi pogány földvár helyén. Több gazdája is akadt az évszázadok során: magánvárként kezdte pályafutását, aztán hol a törökök elleni ostromban szolgált védelmi bázisként, hol maguk a törökök birtokolták, végül lassan rommá enyészett. Fénykorában egy vörös démonnak becézett, gyönyörű úrnő uralta a várat: Kompolti Gizella szeretett édesapja halála után változott búskomorrá. Mosolytalanul járt fel-alá a várban teljes fegyverzetben, tudatosan ellenállva a bármiféle örömnek vagy csábításnak.

hirdetés
A siroki vár a falu felől (Fotó: Bathor/Wikipédia)

Egészen addig tudta betartani elhatározását, míg egy napon be nem toppant hét ifjú vitéz, szállást kérve tőle. Gizella rögtön lángra lobbant egyikőjük iránt, életében először. A vörös hajzugatagáról híres úrnő azonban nemcsak a kiválasztott férfiban, hanem többekben heves érzéseket idézett elő. A vitézek kakaskodva estek egymásnak, hogy elnyerjék Gizella szívét, és a bormámoros éjszakán a csoportos párviadalnak tragikus vége lett.

A versengő láncreakció azt eredményezte, hogy sorban leszúrták egymást kardjaikkal, és többek között Gizella szerelme is meghalt. A végsőkig elkeseredett, harcias várúrnő ezért leszúrta az utolsó párbajozót is, majd levetette magát a legmagasabb bástyáról.

A szóbeszéd szerint napnyugta után máig látni lehet fehér árny formájában, ahogyan a sudár teremtés lezuhan a vár falán. Egyes beszámolók szerint követi őt újból és újból a halálba a hét vitéz szelleme is.

Megölték magukat, hogy együtt maradhassanak

A Sugovica a Duna egyik mellékága Bajánál. A helyiek úgy tartják, hogy az elnevezés egy legendából jött létre, miután a környék leggazdagabb vízimolnárjának lánya, Súgó Vica beleszeretett egy szegény molnárlegénybe. A fiú vett egy nagy levegőt, és elment megkérni gyönyörű kedvese kezét annak édesapjától, ám a szigorú molnár tehetősebb vőt remélt, ezért elhajtotta a hősszerelmest.

Ezután a szerelmespár úgy döntött, hogy nem tudnak egymás nélkül élni, ezért bánatukban a folyóhoz mentek, és vízbe ölték magukat, hogy legalább a túlvilágon egymáséi lehessenek.

A helyiek körében máig tartja magát a szokás, hogy a parton ülve Vicának panaszolják el szerelmi bánatukat, hátha a leány szelleme éjjel megsúgja, mitévő legyen az ember.

A Sugovica Bajánál (Fotó: Cibike/Pixabay)

Egy prózaibb verzió szerint a névválasztás nem a tragédiából fakad, hanem abból a tényből, hogy arrafelé a víz rendszerint iszapos és zavaros volt. Szláv nyelven ugyanis a sugava rühest jelent, a voda pedig vizet, a vodica annak becézését jelenti, tehát összevonva a két kifejezést „rühes kis vizecskének” nevezték el a helyiek, ami már kevéssé romatikus. Mindenesetre már egy ideje Kamarás-Dunának hívják ezt a hangulatos mellékágat, miután 1923-ban pályázatot írtak ki a név magyarosítására.

Csak az elátkozott fattyú élte túl a családi drámát

A Kelet-Mecsekben található Magyaregregy egy fenséges várról nevezetes: Máré vára azonban szomorú szerelmi dráma színhelye volt fénykorában. A vár ura kötelességének eleget téve elment harcolni egy háborúba, és hűséget várt el asszonyától a csaták végéig. Azonban a hadjárat rendkívül hosszúra nyúlt (és ne feledjük, akkoriban nem volt Messenger és Viber sem, hogy odaszóljon: „drágám, később érkezem”). Máré vitéz szépséges felesége egyre csak várta haza férjét, de előbb-utóbb elvesztette a reményt, hogy újból láthatja kedvesét. Ekkor bukkant fel a közeli Miklós-várból a férj testvére, a nőtlen Miklós vitéz, hogy kissé jobb kedvre derítse az asszonyt. Ez olyan sikeresnek bizonyult, hogy a vigasztalásból leánygyermekük is született. Újabb hosszú évek teltek el, amikor egyszeriben megjelent a halottnak hitt Máré, aki végre hazaérhetett a csatározásokból.

Amikor értesült a fejleményekről, a felszarvazott várúr éktelen haragra gerjedt, és a Miklós-várat, valamint saját várát is megostromolta ágyúgolyók töméntelen záporával.
Márévár madártávlatból (Fotó: Civertan/Wikipédia)

Felesége és testvére egyaránt odavesztek a bosszúhadjáratban, egyedül a fattyú leány maradt életben, akit az anyja előtte megátkozott. A legenda szerint azóta is a hegy mélyén elrejtve, a vár pincéjében raboskodik, és minden 77. évben piros pünkösd hajnalán megjelenik, hogy a Máré-völgyi patakban megmártózzon és kifésülje hosszú haját. Csak az törheti meg az átkot, aki arra járva megcsókol egy medvét (másik változat szerint szarvasbikát), egy mérgeskígyót meg egy varangyos békát. Eddig egy vadásznak sem fűlött a foga ehhez a próbatételhez, úgyhogy szegény lány még várhat a felszabadulására egy ideig.

Az impozáns vár ostrom alatt volt 1956-ban, de nem sokkal később helyreállították, és – egy hosszabb szünet után – néhány éve ismét látogatható.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
Videó: Erzsébet királynő 1993-ban járt Magyarországon
Mutatjuk az archív felvételeket a csütörtökön elhunyt uralkodó és néhai férje magyarországi látogatásáról.

Link másolása

hirdetés

Csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ gyászolja most.

Talán sokan nem tudják, hogy Erzsébet Magyarországon is járt 70 évig tartó uralkodása alatt. 1993-ban utazott előbb Budapestre, majd az ország több különböző pontjára, például Kecskemétre és a Hortobágyra.

A királynőt és férjét, Fülöp herceget többek között Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta, aki díszvacsorát is adott a párnak a Parlament Vadásztermében. Az eseményen a korabeli hazai politikai és szellemi élet színe-java részt vett - emlékeztet az nlc.hu. Ekkor Erzsébet királynő méltatta Magyarországot és a magyar népet:

"Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten. Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították".

A királynő halálhíre után az Országos Széchenyi Könyvtár is megosztott néhány archív felvételt arról, amikor II. Erzsébet ott volt férjével. Mint írják, "a királyi pár a könyvtár megtekintése mellett egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást nézett meg".

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
Videó a Titanicról: az eddigi legjobb minőségű felvételeken a 110 éve elsüllyedt hajó roncsa
Most először készült 8K felbontásban videó az utasszállító óceánjáró roncsáról, amelyeken eddig nem látott részletek is láthatóvá váltak.

Link másolása

hirdetés

Az eddigi legjobb minőségű felvételeket sikerült elkészítenie egy expedíciós csapatnak a Titanicról - számolt be róla a Science Alert.

Az 1912-ben, első útján elsüllyedt utasszállító óceánjáróról most először készült 8K felbontásban videó, ami elképesztő részletességgel mutatja be a roncsot.

Ennek köszönhetően pedig újdonságokat is felfedeztek a kutatók: például láthatóvá vált a kikötő horgonyon a gyártó neve.

"Évtizedek óta tanulmányozom a roncsot, több alkalommal is lemerültem, és nem emlékszem, hogy láttam volna bármilyen más felvételt, amely ennyire részletes lett volna. Izgalmas, hogy annyi év után egy olyan új részletet fedezhettünk fel, amely a régebbi kameratechnológiákkal nem volt látható"

- mondta Rory Golden, az OceanGate Expeditions Titanic-szakértője.

Azt is kiemelte, hogy a felvételeken látszik az a kazán is, amely az óceán fenekére merült, amikor a Titanic kettévált. Ez volt az a kazán, amelyet először megtaláltak, amikor 1985-ben azonosították a hajó roncsát.

A felvételeken jobban láthatóvá vált részletek segítségével a tengeri régészek tovább tanulmányozhatják a Titanic bomlási sebességét, de a roncsban és környékén élő tengeri élőlények azonosítását is megkönnyítik a tudósok számára.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
Egész életét a férjének, majd a hagyatéka gondozásának szentelte – a legodaadóbb feleség volt Hertelendy Margit
A híres Afrika-vadász és író, Széchenyi Zsigmond özvegye szinte társszerzőként segítette férjét, aztán hagyatékát is évtizedekig, tíz körömmel óvta és gondozta.

Link másolása

hirdetés

Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ez Széchenyi Zsigmondra, a magyar vadászirodalom ikonikus világutazó-írójára mindenképp igaz volt. Hiába vadászott Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában, itthon bukkant a legértékesebb „trófeára”, Hertelendy Margitra.

Mangika, ahogy mindenki hívta, egész tevékeny életét a férjének, majd annak halála után a hagyatéka gondozásának szentelte. Kitartó szerelmük kalandosan indult, és úgy is folytatódott.

A nemesi birtokos családból való Margit nyelvmesteri diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből és művészettörténetet is tanult, de hiába minden álmodozása, a világháború, majd a Rákosi-korszak üldöztetése minden számítását keresztülhúzta. Különféle megpróbáltatások után az államosított, keszthelyi Festetics-kastélyban lett végül a nemes hölgyből egyszerű takarítónő és fűtő. 1955 őszén azonban rámosolygott a szerencse, és megismerkedett (az addigra pár éve Budapestről vidékre telepített, a közeli Balatongyörökön élő) Széchenyi Zsigmonddal. Mivel akkoriban egyikőjüknek sem volt stabil háttere, földönfutóvá tette őket az élet, csak 1959-ben házasodhattak össze, de abban az évben már vissza is költözhettek Budapestre, a VI. kerületi Jókai utca 36. szám alá.

Hatalmas horderejű munka következett: az ifjú feleség gyakorlatiasan és energikusan vetette bele magát 27 évvel idősebb férje könyveinek korrektúrázásába, legépelésébe és megjelentetésébe. Akkortájt szokatlan módon Zsigmond utolsó afrikai vadászútjára is elkísérte 1964-ben, amely már a második expedíció volt.

A vadászikon ugyanis kijelentette, hogy a felesége nélkül nem megy sehova. Rengeteget fotóztak is együtt az állatvilágban. Ezeknek az utazásoknak az volt a célja, hogy pótolhassák az ’56-os budapesti harcokban leégett Magyar Természettudományi Múzeum állatpreparátumait.

Széchenyi korai halála után a Művelődési Minisztérium a fegyvereit, majd – a II. világháború után megmaradt hatalmas, élete végéig gyarapított – könyvtárát is megvásárolta a múzeum számára. Mangikát pedig munkatársként alkalmazták, sőt: ő lett a Széchenyi Vadászati Könyvgyűjtemény jogos és lelkes kezelője. Szerette felemlegetni, hogy élete során hányszor költöztette ezt a hiánypótló gyűjteményt, amely az egyik legnagyobb és legértékesebb vadászati könyvgyűjtemény Magyarországon.

Olyan gazdag régi anyagokkal van tele, mint Mária Terézia és II. József vadászati rendeletei, 18. századi vadászati kézikönyvek és vadászati szótárak, valamint egy 1696-os kötet, a könyvtár legrégebbi darabja. Mangika gyakran járt oda, és állandóan érdeklődött, hogy rendben van-e a 4-5 ezer darabos gyűjtemény. Mindig azt mondta, kezeljék őt úgy, mint a könyvtár egyik kötetét.

A szerencsére a gyönyörű kort, 96 évet megélt özvegyasszony már az 1998-ban – férje születésének 100. évfordulójára – megrendezett Széchenyi Zsigmond kiállítás szervezésében is aktívan részt vett. Ahogyan a gróf születésének 120. évfordulójára készült nagyszabású dokumentumfilm forgatócsoportját is elhalmozta rengeteg segítséggel, naplóbejegyzésekkel és pontos információkkal, méghozzá 93 évesen. Rá következő évben ott volt természetesen a Lerner János rendezte „Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” című mozifilm bemutatóján is.

hirdetés

Külön érdekesség, hogy e cikk írójának volt szerencséje ellátogatni ahhoz a szenvedélyes gyűjtő-restaurátorhoz, Vágvölgyi Imréhez, akinek 1992-ben Hertelendy Margit eladta a „kacsáját”, azaz az 1969-es Renault 4-esét (a fenti fotó nála készült). A szépen karbantartott, eredeti színében pompázó relikvia – rengeteg old timer motor, traktor és egyéb ínyencség társaságában – máig a mesterember garázsában pihen, és nem eladó, pedig akadna rá vevő bőven.

Források: 1, 2, 3


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Amikor még Budapest – sőt, Ferihegy is – szőlőtermesztő vidék volt
Sok utcanév őrzi az emlékét annak, hogy a budai hegyek lankáin rengeteg szőlőt termesztettek. A Budapest Gyűjtemény képei pedig azt mutatják meg, milyen volt a szüret.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. Címkép: szüret Jókai Mór házában, 1910-ben - szmo.hu
2022. szeptember 17.


Link másolása

hirdetés
Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Szüret utca, Vincellér utca, Badacsonyi utca, Ménesi út, Nagyszőlős utca, Somlói út, Tarcali utca, Villányi út. A Gellérthegy környékén jó néhány utca őrzi történelmi borvidékek és a szőlőtermesztéshez kapcsolódó fogalmak nevét.

Úgy kellene kezdeni, hogy „már a rómaiak is” ismerték Buda vidéke szőlészeti adottságait, ám erről csak erős feltételezések vannak.

hirdetés
Ami azonban biztosan tudható: a középkortól kezdve a város egész Duna-jobbparti részének határait szőlők borították. Jobbára a pesti - túlparti - szomszédok birtokai, hiszen emitt, Cinkotát és Rákoscsabát leszámítva nemigen termett meg a szőlő.

Nem sok idő kellett a török hódoltság után hogy a Várnegyed illetve a Víziváros dombocskáin is holdszámra telepítsék a szőlőket. Jobbára vörösbort adó fajtákat. Az egyik ilyen vörös alapja a Szerémség felől a rácok közvetítésével elterjedt kadarka lehetett, ez volt a nemzetközi hírnevet is szerzett sashegyi vörös.

A XVIII. századtól aztán mégiscsak betelepítették - szőlőhegynek füllentve - a pesti oldal lankás határait is, Káposztásmegyertől Szentlőrincig.

Az akkoriban Puszta Szent Lőrincznek nevezett területen vett birtokot Mayerffy Ferenc birtokos és telepített majorságában egyebek mellett szőlőt. Ennek a gazdaságnak a helyén terül el az hegynek csak fejcsóválva nevezhető sík, amit Ferihegynek ismerünk. Természetesen Mayerffy Ferencről neveztetik, az utótagot pedig azért kapta, mert szőlő csak hegyen terem, pont.

Az 1869 és 1887 között készült III. katonai felmérés térképrészletén jól látható a jobb oldalon Ferihegy puszta és a szőlőültetvények.

A Mayerffy-család eleinte nem is volt annyira boros. Az atya, Franz Mayer, Bajorországból idetelepült sörfőzőmester volt, aki vagyonát ebbéli tevékenységéből szerezte. A Mayerffyaknak a Belvárosban és Lipótvárosban is több sernevelőháza volt.

Mayerffy-birtok volt még állítólag a Sashegy egész naposabbik oldala is, amiből az 1830-as években átengedett néhány hektárt bizonyos Schams Ferencnek, aki az ország első szőlőiskoláját telepítette ide. Schams a főváros története iránt érdeklődőknek elsősorban 1821-ben és 22-ben kiadott városleírása (Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn) miatt fontos, de a szőlészeti munkássága sem lebecsülendő. Annyira nem, hogy kortársai a szőlészet és a borászat apostolának is nevezték.

Szőlőtelepét aztán a Magyar Gazdasági Egyesület vásárolta meg, amely a közelben – a Gellérthegy délnyugati oldalán - vincellérképzőt, amolyan kertészképző iskolát alapított Entz Ferenc vezetésével.

A Mayerffy- illetve Schams-féle terület talajtanilag nem volt kielégítő a szőlőnemesítés céljaira, így Entz a fajta és borvidék szerint osztályozott ültetvényt is áttelepítette ide, a Somlói és Ménesi út közötti területre. A képző iskolaépülete - persze jócskán átépítve - ma is áll a Budai Arborétumban az egykori Kertészeti Egyetem, a mai MATE campusán.

Szüret Moritz Schwindt 1837-es metszetén

Rácvárosi szüret Ludwig Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Pihenő szüretelő, szintén Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Ezen az 1852-es térképen ’Majerfis Garten’-ként szerepel a Sashegy „alatti” Mayerffy-birtok

A Budai Sashegyi cimkéje 1875-ből.

Még egy Sashegyi boroscimke az 1870-es évekből.

Ezredévi Kiállítás az Iparcsarnokban. Az előtérben Dietzl József boraival, aki ugyan budafoki, de itt a Budai Sashegyit hirdeti.

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatót (valamikori szép nevén: M. Kir. Központi Szőlészeti kisérleti állomás és Ampelológiai Intézet), a peronoszpóra és a filoxéra elleni védekezés kutatására hozták létre.

A Magyar Ornithológiai Központ dolgozószobája a Herman Ottó u. 15. alatt, az Ampelológiai intézet telkének IV. pavilonjában. Ezen madártani gyűjtemény sorsát a II. világháború pecsételte meg. Az újjászervezett Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ma a Költő u. 21. szám alatt, a Jókai-kertben működik – hogy ez a kör is bezáruljon.

Erzsébetfalvi famunkások szüreti ünnepélye. 1907. szeptember 15.

Szüret u. 19. szám alatti villa. 1910 körüli felvétel

Jókai svábhegyi kertjében (II. Költő u. 21.) szüret idején. 1910.

„Közbe meg utána egy hét pohár (nem 2, hanem 7) svábhegyi karcos, parádival! Nem tudják a nagyurak, hogy mi a?” (Öreg ember nem vén ember / Első képzelt regény, VII.)

Az Auguszta-telepen így ünnepelték a szüretet 1926. szeptemberében

Útépítés a Sashegy oldalában, 1933. szeptemberében. A képen látható terület közelében lehetett a Mayerffy-birtok.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: