hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

A Szovjetunió első „világsztárja” nem vezethetett még autót, és egyedül sem mehetett sehová

60 éve kerülte meg a Földet Jurij Gagarin. Nagyon vigyáztak rá utána még évekig. De nem eléggé.
hirdetés

Valóban ő volt-e az első ember, aki megpróbált kilépni a Föld vonzásköréből, vagy előtte mások is elindultak, csak belehaltak kísérletbe? Sosem tudjuk meg. A tudomány, a technika és az emberi teljesítőképesség fejlődésének szempontjából vitathatatlanul Jurij Alekszejevics Gagarin volt az, aki egyszer s mindenkorra áttörte ezt a korlátot.

1961. április 12-én közép-európai idő szerint reggel 8 órakor jelentette be a szovjet TASZSZ hírügynökség: ember a világűrben!

Gagarin, aki alig egy hónappal korábban töltötte be 27. életévét, akkor már 53 perce elindult a Vosztok-1 űrhajóval a kozmoszba, 1 óra 48 perc alatt 302 kilométeres magasságban megkerülte a Földet, előnyt szerezve ezzel a Szovjetuniónak a hidegháború ihlette szovjet-amerikai űrversenyben.

Az ő sikere késztette ugyanis 1961. John F. Kennedy amerikai elnököt, hogy 1961. május 25-én általános meglepetésére bejelentse a holdprogram elindítását, holott a nagy vetélytárs még csak az első „űrugráson” volt túl Alan Shepard révén, és John Glenn Föld körüli útjára 1962. február 20-ig kellett várni.

Gagarin elsőségéről állítólag a start napján döntöttek. Egy legenda szerint szerencséjét annak köszönhette, hogy Nyikita Hruscsov jobban kedvelte őt váltótársánál German Tyitovnál, akinek keresztneve a szovjet pártfőtitkár szerint „kellemetlen emlékeket” idéz fel honfitársaiban.

(Tyitov végül 1961. augusztus 6-án repülhetett, és több mint egy teljes napot tölthetett a kozmoszban.) Egy másik történet viszont apró, mindössze 157 cm-es magasságával magyarázza kiválasztását: ő volt az egyetlen, aki kényelmesen elfért az űrkabinban, amelynek R7 típusú hordozórakétáját eredetileg nem emberi űrutazáshoz, hanem termonukleáris bombához tervezték. A korabeli káderszabályok miatt az sem volt hátrány, hogy Gagarin egy Szmolenszk környéki kis faluban, egy parasztcsalád harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot.

„Amikor a horizontot néztem, megdöbbentő kontrasztot észleltem a Föld világos felszíne és a teljesen fekete ég között. A Föld nagyon szép a maga gazdag színpalettájával. Halványkék fénykoszorú övezi. Ha tekintetünket a Földről az ég felé csúsztatjuk, ez az övezet lassan sötétedik, előbb türkizkék lesz, majd sötétkék és lila. Végül elérkezik a fekete tinta színű égi mély éjszaka” – írta Gagarin önéletrajzában, A kozmosz útjában.

hirdetés

A „mosolygó hős”, ahogyan Nyugaton emlegették, lett a Szovjetunió első „világsztárja”. Űrutazása után egyfajta „békemisszió” keretében bejárta világot, csupán Egyesült Államokbeli útját akadályozták meg. Mindenütt magas rangú személyiségek fogadták, de rajongtak érte az egyszerű emberek is, nemcsak az emberiség úttörőjének kijáró tisztelet, hanem Gagarin egyszerű, közvetlen, szeretetre méltó egyénisége miatt is. 1961 augusztusában négy napot Magyarországon töltött. Budapest után a korabeli szocialista iparvárosokba, Komlóra, Salgótarjánba, Sztálinvárosba (Dunaújváros), valamint a sárbogárdi TSZ-be vitték el. A visszaemlékezések szerint különösen ízlett neki a magyar barackpálinka, a halászlé és a somlói galuska. Utcákat neveztek el róla, úttörőcsapatok, szocialista brigádok vették fel a nevét, tányérokat, csészéket készítettek arcképével. Komlón Gagarin megnézte a helyi bányászcsapat bravúros döntetlenjét a Fradi ellen, az egyik fogadáson pedig csárdásozott Kádár Jánosnéval is.

Csakhogy a hősi státusz, a világelsőség kellemetlen terheket rakott az első űrhajósra. Gagarint, aki imádott repülni, öt évre eltiltották minden veszélyes tevékenységtől, így nem vezethetett még autót sem és egyedül sem mehetett sehová. 1964-ben szovjet űrhajósok egységének parancsnoka, majd a később róla elnevezett kiképzőközpont parancsnok-helyettese lett. Még egyszer került az űrutazás közelébe: ő volt a tartaléka a Szojuz-1 űrhajóval az 1967. április 24-én szerencsétlenül járt Vlagyimir Komarovnak, és számoltak vele a tervezett, végül leállított szovjet holdmisszióban is.

Gagarin 1968 februárjában repülőmérnöki diplomát szerzett, és újra repülhetett, immár vadászgépen. Március 27-én rossz időjárási viszonyok közepette szállt fel első alkalommal a kiképzője, Vlagyimir Szerjogin társaságában. A MIG-15-ös géppel 12 perc után megszakadt a rádiókapcsolat, a fagyott földbe 5 méter mélyre fúródott roncsokat csak másnap reggel találták meg.

Jurij Gagarin halálának körülményeit soha nem tisztázták megnyugtató módon. A szovjet közlemények hagyományosan semmitmondó szűkszavúsága miatt számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot. Egyesek szerint az "élő műemlék" szerepét nehezen viselő Gagarin depresszióba esett, inni kezdett és részegen szállt fel. Ehhez kötődött az az agyrém, mely szerint csupán a szovjet propaganda bábja volt, nem is járt az űrben, és amikor már nem tudta tovább játszani szerepét, eltüntették…

Mások szerint a KGB szervezte gyilkosság áldozata lett, amelyre Hruscsov féltékeny utóda, Leonyid Brezsnyev adott parancsot. De halálát összefüggésbe hozták Komarov szerencsétlenségével is. Gagarin ugyanis részt vett a Szojuz-1-gyel a felkészülésben és állítólag erős kételyeit hangoztatta az űrhajó biztonságát illetően. A tragédia őt igazolta.

A szerencsétlenséget akkor kivizsgáló kormánybizottság jelentése szerint a gép egy meteorológiai ballonnal ütközött a baleset előtt. Húsz évvel később egy újabb vizsgálat azt állapította meg, hogy a gép egy másik repülőgép okozta turbulencia miatt dugóhúzóba került és bár ebből még sikerült kijutnia, már olyan közel volt a földhöz, hogy a becsapódást nem lehetett elkerülni. Az azonban kérdés marad, hogy az a másik repülőgép hogy került oda, vagy ki küldte Gagarinék közelébe…

2007-ben Igor Kuznyecov, az 1968-as vizsgálatban is résztvevő repülőmérnök munkatársaival a legmodernebb módszerekkel elemezte a 39 évvel korábbi adatokat. A vizsgálat szerint a pilótafülke nem zárt hermetikusan, mivel kinyílt az egyik szellőztető panel fedlapja. Így a pilóták a vészhelyzetben szokásos magasságcsökkentésre kényszerültek. Arra azonban nem volt magyarázat, hogy a lejjebb vett sebességen miért nem katapultáltak.

Kuznyecovék Vlagyimir Putyin elnöknél is kérelmezték a Gagarin-baleset körülményeinek hivatalos felülvizsgálatát, a Kreml azonban nem látta indokoltnak az ügy felelevenítését.

Személyes élményem is fűződik Jurij Gagarinhoz. 1963 augusztusában szüleimmel Fekete-tengeri nyaralásra utaztuk Szocsiba. Vendéglátóink elvittek bennünket a közeli űrhajós-üdülőbe, ahol közelről láthattam a kozmosz első utasait: Gagarint, Tyitovot, Andrijan Nyikolajevet és Pavel Popovicsot. Egy családi filmünk megörökítette röplabda-mérkőzésüket is. Ekkor kaptam meg Gagarin önéletrajzának francia nyelvű kiadását, az első űrhajós dedikálásával. Máig őrzöm ezt a könyvet, azzal a poszterrel együtt, amely 1968-ban, halálakor egy olasz ifjúsági lap melléklete volt.

A VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet 2010-ben készült felmérése szerint az oroszok Jurij Gagarint jelölték első számú példaképül a 20. század történelmi személyiségei közül. A második helyezett egy szintén tragikusan rövid életű ikon, Vlagyimir Viszockij lett…


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT

Csernobil első magyar áldozatánál 11, önmagában is halálos betegséget állapítottak meg, amikor meghalt

Szabadszállási Kálmán kamionsofőrként vitt árut a sugárfertőzött területre. 38 évesen halt meg, csontig soványodva, iszonyú kínok közepette. Lánya mesélt róla.
hirdetés

A világ egyik legnagyobb ipari katasztrófája, aminek a mai napig érezhetjük a hatását. De ki volt a felelős, és hogyan változott meg az élet a halálzónában? Az RTL Fókusz című műsora megkereste az első magyar áldozat lányát, akinek édesapja a robbanás után járt Csernobilban.

Szabadszállási Orsolya édesapja sírját látogatja a temetőben. a férfi volt a csernobili katasztrófa első magyar halálos áldozata. Szabadszállási Kálmán kamionsofőrként dolgozott, és nem sokkal a robbanás után kellett árut vinnie az erősen sugárfertőzött területre. Az életerős férfi iszonyú kínok közt, csontig soványodva halt meg 38 évesen.

Amikor meghalt, 11, önmagában is halálos betegséget állapítottak meg nála.

A halálos ágyán megígértette édesanyámmal, kiharcolja, hogy bebizonyosodjon, miért halt meg. Ez meg is történt, elsőként Magyarországon

- mondja a lánya a műsorban.

A család 8 évig pereskedett, mire bebizonyították: a haláleset összfüggésbe hozható a csernobili katasztrófával.

hirdetés

Nem ő volt az egyetlen magyar áldozat, de hogy hányan halhattak meg itthon Csernobil miatt, senki sem tudja pontosan. A világban mintegy 30-40 ezer lehet összesen a halálos áldozatok száma. A titkolózások miatt ezt lehetetlen megállapítani ma már. Az 50 ezres Pripjaty lakosai a a normál sugárzásszint 60 ezerszeresét kapta, mert későn kezdődött meg a kitelepítés.

Dr. Szőllősy Tibor Kárpátaljáról ment orvosként a robbanás után Csernobilba. Ideggyógyászként 1200 ember egészségére kellett felügyelnie, egy hónapot dolgozott a II. zónában.

– A védekezés gyerekcipőben járt - emlékszik vissza. Totális káosz és fejetlenség uralkodott mindenhol. A kommunista párt mindent megtett, hogy eltitkolja a szörnyűséget.

Ma egyre több katasztrófa-turista keresi fel a környéket, sokan kifejezetten a veszélyt látják vonzónak a kihalt vidéken, konkrétan az életüket is kockáztatják a még mindig nagyon magas sugárzási szint miatt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Meghalt a szovjet olimpiai bajnoknő, akit azzal vádoltak, hogy valójában férfi

83 éves volt Tamara Press, aki három aranyérmet is szerzett az 1960-as és 1964-es olimpián.
Fotó: Wikipédia - szmo.hu
2021. április 27.

hirdetés

Tamara és húga, a gátfutó bajnok Irina Press uralták a hatvanas évek női atlétikai élmezőnyét. A hétfő este elhunyt Tamara Press háromszoros olimpiai bajnok volt:

1960-ban Rómában súlylökésben, 1964-ben Tokióban pedig a súlylökés mellett diszköszvetésben is aranyérmet nyert. A római olimpiáról egy ezüstérmet is hazavitt.

Az 1958-as Európa-bajnokságon diszkoszvetésben aranyérmet, súlylökésben ezüstérmet szerzett, 1962-ben pedig mindkét sportágban ő győzött. Hat év alatt, 1959-65 között összesen tizenegy világcsúcsot ért el és tizenhatszor szerzett bajnoki címet.

Férfias megjelenésük miatt a sajtó gyakran Press fivéreknek nevezte őt és húgát.

Azzal vádolták őket, hogy titokban férfiak vagy interszexuálisok, és így versenyeznek a női mezőnyben, de olyan hírek is felröppentek, hogy férfihormonokkal kísérleteztek rajtuk.

A nemükkel kapcsolatos igazságra sosem derült fény és még abban az évben visszavonultak, amikor bevezették a kötelező nemvizsgálatot. Az 1966-os budapesti atlétikai Európa-bajnokságon már nem jelentek meg. Miután véget ért sportolói karrierjük, Tamara atlétikai edzőként és tisztviselőként dolgozott Moszkvában, pedagógiából pedig doktori fokozatot szerzett. Haláláról az orosz sportminisztérium adott hírt.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT

Az egyetlen ember, aki törpe és óriás is volt, az Osztrák-Magyar Monarchiában élt

Már tinédzserkorában látszott, hogy feltűnően kisebb, mint a többi, vele egykorú fiatal. Aztán mégis több mint kétméteresre nőtt.
hirdetés



A Grazban született Adam Rainer az egyetlen olyan ember a világon, aki törpe és óriás is volt, írja az IFLScience.

Rainer az Osztrák-Magyar Monarchiában született 1899-ben, átlagos magasságú szülők gyermekeként. Már tinédzserkorában látszott, hogy feltűnően kisebb, mint a többi, vele egykorú fiatal.

Nem sorozták be az első világháború alatt katonának, mert csupán 123 centiméter magas volt. Később újra jelentkezett a katonasághoz, de ismét elutasították, mert 20 éves korára is csak 142 cm magas volt, amivel az adott korban törpének számított.

A korabeli orvosi szakvélemények szerint szokatlanul nagy kezei (24 cm-es) és lábfejei (33cm-es) voltak a magasságához képest. Mikor még a 150 cm-es magasságot sem érte el, a cipőmérete már 53-as volt.

Ezután meglepő fordulat következett: 21 éves korára, miután a legtöbb ember már nem lesz magasabb,

hirdetés
hirtelen elkezdett nőni, 1930-ra már 216 centiméter magas volt, amivel óriásnövésűnek számított.

Az 1930-as évek elején az orvosok megállapították, hogy Rainer agyalapi mirigye túl sok növekedési hormont állított elő egy jóindulatú daganat miatt.

31 éves korában műtéti beavatkozással eltávolították a daganatot, ez azonban nem állította meg, csupán lassította a növést. Rainernek gerincferdülése lett, egyre nagyobb fájdalmai voltak, végül nem is tudott saját magától felállni.

51 éves korában halt meg egy idősotthonban, ekkor 234 cm magas és 109 kg volt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Náci huligánok ellen fejlesztette ki a Krav-Magát egy magyar bokszbajnok

Imi Lichtenfeld rájött, hogy atléta-múltja semmit nem ér egy igazi közelharcban. Módszerével 20 évig képezte az izraeli hadsereget.
hirdetés

A harcművészetben a Krav-Maga olyan jelentőségű, mint kólában a buborék. A gyakorlatias, önvédelmi közelharc-rendszert egy Budapesten, 1910-ben született srácnak köszönheti a világ. A pár évvel később Pozsonyban tovább cseperedő Imi Lichtenfeld számára a sport természetes életközeg volt, hiszen nyomozó-harcoktató édesapja alapította a város első atlétikai klubját. Fiából is hamar sikeres tornászt, birkózót, bokszolót és úszót faragott. Imi 19 évesen már bekerült a szlovák birkózóválogatottba, ahol bő egy évtizedig versenyzett, illetve nemzetközi tornászversenyt nyert.

Amikor 1936-tól egyre erősödött Hitler hatása, Pozsony utcáin önjelölt Batmanként védte meg a zsidónegyedet az antiszemita bandák ellen, néhány túlfejlett igazságérzetű barátjával együtt. Az addigi tapasztalatai mit sem értek az utcai verekedésekben, hiszen azok nem formális szabályokat követtek, sőt, sokszor a túlélés volt a tét.

Imi rájött, hogy a birkózószőnyeg nem hasonlítható össze egy sikátor aszfaltjával, és szükség van egy praktikus önvédelmi rendszerre.

Ekkor kezdte el kidolgozni a Krav-Magát, amelynek lényege, hogy kortól-nemtől-fizikumtól függetlenül, gyorsan és hatékonyan elsajátítható. Ez a sportág nem csupán önvédelemre tanít, de megelőzésre és verbális megoldásokra is sarkall.

Pár évvel később, harminc éves korában a kalandos lelkű Lichtenfeld-sarj hajóra szállt, hogy megérkezzen Izraelbe, az Izraeli Védelmi Erők elődjének számító katonai szervezetbe, a Haganába. A két éven át tartó, megpróbáltatásokkal tarkított kimenekülése olyan izgalmas történet, hogy először könyvet (John Birman: Odüsszeia), majd a könyvből filmet készítettek Imi emlékére.

Még Hitler ellen is harcolt a II. világháborúban a brit hadsereg parancsnoksága alatt, majd visszatért Palesztinába, ahol legendás kiképzővé vált.

hirdetés
A Hagana különleges alakulatában és a tengerész-kommandó egységben tanított közelharcot, véglegesítve az általa kitalált Krav-Maga harcművészetet.

Mivel Izraelben szinte mindenki hadköteles, kifejezetten jól jött, hogy nők és fiatalok egyaránt el tudták sajátítani ezt a hatásos és univerzális stílust. Végül Imi Lichtenfeld húsz évig volt a hadsereg csodafegyvere és csodafegyver-képzője: több generációnyi instruktor nőtt ki keze alatt. Ahogyan létrejött az Izraeli Honvédelem, Imi vált ennek vezető oktatójává, folyamatosan finomhangolva módszertanát.

A civil Krav-Maga története 1964-től íródott, amikor Imi leszerelt a katonaságnál, és megkezdte tanításait más területeken is. Különféle intézetek és szervezetek tagjai ismerkedtek meg a módszertanával, és a mester 68 évesen jutott el odáig, hogy legígéretesebb tanítványaival megalapította az Izraeli Krav-Maga Szövetséget (IKMA), amely a rendszer széleskörű népszerűsítését tűzte ki célul. Elsőként Amerikába jutott el a Krav-Maga stílus, de szép lassan meghódította az egész világot.

Ehhez mondjuk jócskán hozzájárult, hogy

a rendületlenül lelkes Imi nyolcvan éves kora felett sem egy karosszékben fejtette a keresztrejtvényeket, hanem megalapította a Nemzetközi Krav-Maga Szövetséget (IKMF), méghozzá legjobb tanítványával, Eyal Yanilovval.

Imi Lichtenfeld és Eyal Yanilov; fotó: Yaron Lichtenstein, Wikipédia

A 15 éves tanítványból előbb-utóbb asszisztens, majd tanácsadó, végül méltó utód lett. Imi – 1998-ban bekövetkezett – halála előtt két évvel kinevezte Eyalt a szövetség elnökévé, és a valaha adott legmagasabb oktatói fokozattal jutalmazta meg (Master level 3/Expert level 8).

Izrael után a világon elsőként Budapesten zajlott az újabb instruktorok kiképzése, de Eyal 2010-ben megalapította a Krav Maga Global szervezetét, és onnantól már mindenütt elismertté vált ez az önvédelmi rendszer, amelynek mottója: „Légy olyan jó, hogy ne kelljen ölnöd!”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: