MÚLT

A 7 legőrültebb kúra influenza gyógyítására

Porrá tört unikornis szarv, báránybőr, eukaliptuszolaj-beöntés - csak néhány a legfurább múltbéli gyógymódok közül.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2016. október 18.

A szezon elkezdődött, érdemes hát betárazni gyógyszerekből, gyógyhatású készítményekből. Az influenzát muszáj komolyan venni. Egykor a legpusztítóbb népbetegségek egyike volt. Emiatt régen sokféle módszer terjedt el, amelytől azt remélték, gyógyítja a kórt.

Az biztos, hogy a modern gyógyszerek beszedése semmi ezekhez a praktikákhoz képest! Az eredmény nem meglepő: ha valaki egy szörnyű betegséggel küzd, amely akár halálos is lehet, mindent bevet a gyógyulás érdekében, akkor is ha a “gyógyszerek” eredményei rosszabbak, mint maga az influenza.

Nagyon keveset tudunk az influenza korai történelméről. Ezért van, aki lehetségesnek tartja, hogy már az ókori Rómában előfordult - ez azonban a korabeli feljegyzésekből nem azonosítható. Csak a középkorban kezdték feljegyezni a betegséget, és azt, hogy miként kell ellene védekezni. Ez volt a híres "izzadós betegség", amit Magyarországon aztán spanyolnáthának hívtak.

Az influenza csak az első világháború idején kitört járvánnyal került igazán a középpontba: egyesek szerint a világ 20-40%-a is fertőzött volt akkor, és 50 millióan haltak meg a betegség következtében.

Manapság is léteznek olyan vírustörzsek, amelyektől nagyon félünk, hiszen akár világméretű járványt robbanthatnak ki. Egyelőre nem tudni, milyen lesz az 2016-2017-es influenzaszezon. Az oltásoknak hála azonban az egykor halálos betegség ma már valamelyest kordában tartható. De voltak idők, amikor elég bizarr módszerekkel próbáltak védekezni ellene. Szóval örülhetünk a forró teának és az orrcseppeknek.

1. Unikornis szarv

Ez egy elég érdekes példa. A 13-14. században leírt, heves izzadással járó betegség körül sok a vita, mert nem tudjuk pontosan, melyik kórképre utal. Bár sok név felmerült, úgy tűnik, az influenza volt a tettes. A középkori angol gyógymódok meglehetősen kreatívnak bizonyultak. A "gyógyszerek" listáján a sárkányok vize, vagy a filozófusok tojása is szerepel.

Utóbbit tojásból, sáfrányból, mustármagból és "porított unikornis szarvból" kell(ett volna) elkészíteni.

Hogy honnan szerezhettek ehhez egyszarvút, azt nem tudjuk.

Ez a betegség még VIII. Henriket is megijesztette, aki királyi gyógymódot talált ki: gyógynövényeket és bort kevert össze, és állítólag mindenkinek adott belőle, akit csak ismert.

2. Fokhagymából fűzött nyaklánc

Az 1900-as évek elejéről sok érdekes gyógymódot találunk, hiszen akkor tarolt a nagy influenzajárvány Európában, majd az amerikai kontinensen. Az amerikai járvány idején volt, aki fokhagymafüzérrel a nyakában lépett ki utcára, így szerencsére nem csak az influenzát, de valószínűleg a vámpírokat is távol tudták tartani maguktól. (Persze, ez nem volt a prevenció része, de lehetett volna! Na jó, ezt ne vegyétek komolyan!)

Viszont a fokhagyma jótékony hatása már az ókori Egyiptomban is ismert volt: csak akkor még nem nyakékként hordták, hanem egy kis textíliába csomagolva az alsóneműjükre tűzték.

3. Karbol füstlabda

Ez az influenza elleni gyógymód azért igazán különleges, mert ez bíróságon kötött ki. 1889-ban Frederick August Roe készítette el a labdát, és Anglia szerte reklámozták. Bármilyen betegségekre jó volt, ami orrdugulást okozott. Egy kis gumilabda, ami nyomásra karbolsavat bocsátott ki magából. Ezt kellett belélegezni, így ölte meg a vírusokat, és a reklám szerint a betegség megelőzésére is lehetett használni.

Ha ez önmagában nem lenne furcsa, akkor is érdemes erről tovább olvasni. A cég azzal adta el gyógyszerét, hogy akinek nem válik be, azt 100 fonttal megjutalmazzák. Szerencsétlen Liusa Elizabeth Carill megvette a labdát és használta is, mégis elkapta az influenzát. Viszont a cég nem volt hajlandó kifizetni a 100 fontot. Az ügy bíróság elé került, és Carill megnyerte az ügyet, mivel a reklám már szerződésnek számított a cég és vásárló között.

4. Eukaliptusz olaj

De a füstlabda nem a legfurcsább az angol gyógymódok közül. Akkortájt a szabályozások még megengedtek mindenféle hamis gyógyszer reklámot, és még orvosi szaklapokban is megjelentek olyan reklámok, amelyek már akkor is régimódiknak számítottak. Az egyik meglepő módszer szerint

eukaliptusz olajat kell rendszeresen a végbélbe önteni.

5. Fenyőkátrány

Az influenza elleni módszerek sokszor gyógyító hatásúak voltak, de a megelőzés mindig is fontos volt. A legtöbb mögött az a hiedelem állt, hogy, ha rendszeresen fogyasztjuk a gyógyszert, csökken az esélyünk a megbetegedésre. Nem hibáztathatjuk az embereket, hiszen igazi gyógymód nem volt még, ezért természetes hogy mindenki megpróbálkozott, amivel csak tudott.

Az amerikai járvány idején népi gyógymódok bukkantak fel. Sok ezek közül elég undorító volt: földigilisztákat kellett a mellkasra kenni, vagy akár égő szenet. Az egyik legrosszabb ezek közül talán a fenyőkátrány ital.

Ez nem más mint szén és fenyő keveréke, amit igazából hajópadlók kenésére használtak.

Ez sokkal rosszabbul hangzik, mint maga az influenza, vagy nem?

6. Báránybőr

Ez a tradicionális módszer a dél-afrikában élő holland telepesek, a búrok körében volt elterjedt a 19. században. Egy birkát minél gyorsabban meg kellett nyúzni, és a testmeleg véres bőrt a beteg mellkasára helyezni. Ez minden bizonnyal büdös és kellemetlen lehetett, de biztosan melegen tartotta a beteget. Csak hát szegény bárányok.

7. Lótrágya és hagyma

1890 és 1935 között sok gyógymódot írtak fel Illinos-ban, ahol akkortájt kevés orvos és gyógyszer volt elérhető a lakosok számára. Az influenza ellen viszont csak két gyógymód volt, és az egyik rosszabbul hangzik, mint a másik. Az első módszer szerint hagymát kellett elhelyezni a beteg szobájában, mert az felszívja a betegséget. A másik módszer lótrágya gőzt igényelt, amit a páciens mellkasára kentek. Az biztos, hogy ezek után senkinek sem volt vele egy szobában tartózkodni.

De nem csak Illinois-ban voltak furcsa módszerek, 1917-ben New Yorkban is megjelentek különböző gyógymódok.

Sokan piros kendőket hordtak a karjukon, és kámforgolyókat a nyakukban.

Jonas Salk gyógyszerész foghúzással, kloroform kúrákkal, és furcsa erős paprika kivonatokkal próbálkozott, kevés sikerrel.

Csak 1930-ban, az ellenszer felfedezését követően érezték úgy az emberek, hogy legyőzhetik a hírhedt betegséget. Nem valami jó elkapni az influenzát, de talán jobb, mintha minden télen foghúzásra menni.

forrás: Bustle

Ha érdekesnek találtad a cikket, oszd meg:

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Új szörnyek, új rejtélyek, de egyértelmű válaszok még mindig sehol a túlélőhorrorban – Kiút 4. évadkezdés

A From (Kiút) új évada pontosan azt adja, amitől egyszerre imádják és megőrülnek tőle a nézők. Egyre több a rejtély, de a válaszok továbbra is elérhetetlenek. És pont ez az, ami miatt nem lehet abbahagyni. Ha akar valaki egy jó kis túlélőhorrort akar, irány az HBO Max!

KULT

A Batman-univerzum legundorítóbb gonosza érkezik – itt a Clayface előzetese

James Gunn új DC-korszakának első testhorrorja érkezik Tom Rhys Harries főszereplésével, aki Matt Hagent alakítja majd. A karakter egy kísérleti orvosi eljárás következtében nyeri el alakváltó képességét.

KÉK HÍREK

Két hónap után előkerült az eltűnt tiszaugi férfi, akinek egy hajléktalannál találták meg a telefonját

Két hónapnyi bizonytalanság után hazatért az eltűnt tiszaugi Bence. Az édesanyja szerint a férfi jól van és a családjával akar maradni, de egyelőre nem faggatják az elmúlt időszakról.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

Nem a kinézete volt a titka: Casanova egyetlen trükkje mindent vitt a nőknél

A velencei kalandor sikere a tudatosan felépített imázsán és a briliáns történetmesélésen alapult, nem pusztán a vonzerején. Élete utolsó éveit a csehországi Dux kastélyában töltötte könyvtárosként.

DP, kép: wikipédia - szmo.hu
2026. április 02.

Kalandor, könyvtáros, megszállott szerelmes és hidegfejű stratéga. Giacomo Casanova neve ma is a csábítás szinonimája, de a mítosz mögött egy 18. századi európai „hálózati ember” áll, aki élettörténetét mesteri módon írta meg, és ezzel önmagát is megalkotta.

A legenda helyett a saját szavaiból és a megbízható történeti forrásokból kirajzolódik a valódi Casanova portréja, a „titka”, halálának körülményei, magyarországi útja és megannyi meglepő érdekesség, amit ránk hagyott.

Giacomo Girolamo Casanova 1725-ben született Velencében, és élete során megannyi szerepben kipróbálta magát.

Volt papnövendék, katona, diplomata, szabadkőműves és író, mielőtt élete utolsó, lecsendesedett szakaszában a csehországi Dux kastélyában gróf Waldstein könyvtárosaként talált menedéket.

Itt, 1798-ban bekövetkezett haláláig, papírra vetette monumentális, francia nyelven írt önéletrajzát, az Életem történeté-t, amely posztumusz kiadását követően világhírűvé tette.

Tudatosan építette imázsát, az európai udvarokban és szalonokban a maga által kreált „Seingalt lovagja” néven forgolódott, ezzel is erősítve a személyét övező misztikumot.

Ha megértjük, mit tartott fontosnak önmagáról, azt is látjuk, mi volt a csábítási stratégiájának lényege. Ez nem egyetlen trükk, hanem egy következetes habitus volt, amelynek alapja az intellektuális és testi vonzerő párosítása.

Számára a játékosság és a szellemi társalgás legalább annyira fontos volt, mint a fizikai szépség. A briliáns társalgás, a költői levelek és a szüntelen történetmesélés volt a leghatékonyabb eszköze.

„Az ész nélküli szépség a szerelemnek nem kínál egyebet, mint a puszta testi bájak élvezetét” – írta a Memoárokban. Ugyanakkor kíméletlen őszinteséggel ismerte fel a szabadság és a kötődés közti feszültséget is.

"A nőket még őrületig is szerettem, de a szabadságot mindig jobban.”

A kalandos életút 1798. június 4-én ért véget a csehországi Duxban. Korabeli feljegyzések és modern orvostörténeti összefoglalók szerint halálát egy makacs, krónikus húgyúti, illetve hólyageredetű megbetegedés okozta.

A helyi emlékezet szerint a duchcovi kastélyban ma is őrzik azt a karosszéket, amelyben a nagy kalandor kilehelte lelkét.

Mielőtt azonban élete lezárult volna, bejárta Európát, és útja a történeti Magyarország területére is elvezette.

Életútja tele volt szenzációs részletekkel. Ezek közül is kiemelkedik 1756-os szökése a velencei Dózse-palota hírhedt ólomkamráiból, a Piombiból, amelyet később külön könyvben is megírt.

Európai karrierje során lottórendszert szervezett Párizsban, szabadkőműves páholyok tagja lett, és a kontinens legbefolyásosabb szalonjaiban fordult meg, ahol olyan személyiségekkel találkozott, mint Voltaire, II. Frigyes porosz király vagy Nagy Katalin orosz cárnő.

Írói teljesítménye sem merült ki a Memoárokban: lefordította Homérosz Iliászát modern toszkán nyelvre, és több politikai pamfletet, valamint regényt is írt.

Hagyatékának legértékesebb darabja, az Életem történeté-nek eredeti, mintegy 3700 oldalas kézirata kalandos úton maradt fenn. Végül 2010 februárjában a Francia Nemzeti Könyvtár vásárolta 7 millió euróért.

Végül mi maradt Casanovából? Hőssé nem a hódítások listája, hanem az ezekről szóló, eleven és briliáns nyelven megírt elbeszélés tette. Legnagyobb alkotása maga a Casanova-mítosz volt, amelyet saját kezűleg teremtett meg.

Via Britannica

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A felszállás után szinte azonnal visszafordult az amerikai nagykövetség gépe Budapestre

Egy Beech C-12D Huron típusú repülőgép kényszerült visszafordulni a Liszt Ferenc-repülőtérre műszaki probléma miatt. A Nürnbergbe tartó járat biztonságosan landolt, majd tűzoltók kísérték az állóhelyére.

BUDAPEST

Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó terveit, a Nyugati téri felüljárót is elbontanák – Az ötletek máris hatalmas vitát kavartak

Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó villamoshálózat első terveit, amelyek a Deák és a Lehel tér közötti szakaszt építenék át. A fejlesztés átszállásmentes kapcsolatot teremtene többek között Újpest, Angyalföld és a déli vonalak között.

KÖZÖSSÉG

Elutasították a Duchenne-kóros Ádám havi 15 millió forintos gyógyszerkérelmét

A hatóság elutasította a Duchenne-kóros Ádám egyedi méltányossági kérelmét a Duvyzat nevű gyógyszerre. A család petíciót indított, miközben az országban 11 másik gyerek állami finanszírozással kapja a szert.

MÚLT

583 áldozat a kifutón: 49 éve történt a tragikus baleset, amely örökre megváltoztatta a repülést

Két Boeing 747, - a KLM 4805 és a Pan Am 1736 - a tenerifei Los Rodeos futópályáján ütközött 1977. március 27-én. A Las Palmas-i bombariadó, a köd és a kommunikációs hibák együtt vezettek a katasztrófához.

Nyitókép forrása: Wikipédia - szmo.hu
2026. március 27.

Ma van a repüléstörténet legsúlyosabb katasztrófájának évfordulója:

1977. március 27-én a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerife Los Rodeos repülőterén két Boeing 747-es, a holland KLM és az amerikai Pan Am gépe ütközött össze a futópályán. A két gépen összesen 583 ember vesztette életét, és mindössze 61-en élték túl a tragédiát, amely egy sor emberi és technikai hiba végzetes láncolatának következménye volt.

A katasztrófa napján egy bombamerénylet miatt lezárták a Las Palmas-i repteret, ezért az érkező járatokat, köztük a KLM és a Pan Am gépét is a jóval kisebb, felkészületlenebb tenerifei Los Rodeos repülőtérre irányították. A hirtelen megnövekedett forgalom miatt az előtér és a gurulóutak is megteltek, így a hatalmas Jumbo Jeteknek a futópályán kellett manőverezniük. A helyzetet tovább rontotta, hogy az időjárás egyre rosszabbra fordult, és sűrű köd ereszkedett a reptérre, a látótávolság helyenként 700 méter alá csökkent.

Nem sokkal 17 óra előtt a KLM gépe engedélyt kapott, hogy végigguruljon a futópályán, a végén egy 180 fokos fordulattal pozícióba álljon, és ott várjon a felszállási engedélyre. A Pan Am gépét arra utasították, hogy kövesse a hollandokat, de a C3-as gurulóúton hagyja el a pályát. A Pan Am pilótái azonban a ködben nem voltak biztosak a dolgukban, és mivel a C3-as kijáratnál egy rendkívül éles, 135 fokos fordulót kellett volna végrehajtaniuk, inkább tovább gurultak. Eközben a KLM befejezte a fordulót, és Jacob Veldhuyzen van Zanten kapitány gázt adott a felszálláshoz.

A másodpilóta ekkor közbeszólt: „Pillanat, még nincs felszállási engedélyünk!” Erre a kapitány visszahúzta a gázkarokat, majd azt mondta: „Tudom, gyerünk, kérdezz rá!”

A KLM személyzete rádión közölte, hogy felszállásra készen állnak, és várják az irányítási engedélyt. A torony válaszul a felszállás utáni útvonalat adta meg nekik: „KLM4805 felszállás után emelkedjen FL90-re, majd jobb forduló 40º és álljon rá a Las Palmasi VOR adóra a 325º-os irányon.” Van Zanten kapitány ezt tévesen felszállási engedélynek értelmezte, újra gázt adott, és hollandul közölte: „Megyünk.”

Ezzel egy időben a Pan Am pilótái jelezték a toronynak, hogy még a pályán vannak: „Még mindig gurulunk lefelé a kifutón, 1736-os.” Ez a rádióüzenet azonban a KLM pilótafülkéjében egy zavaró sípolásként jelent meg, mert a másodpilóta éppen az útvonalengedélyt olvasta vissza. A torony nyugtázta a Pan Am helyzetjelentését: „Rendben 1736-os jelentse, ha elhagyták a pályát.” Ezt hallva a KLM fedélzeti mérnöke megkérdezte a kapitánytól: „Még nem ment le a Pan Am?” A kapitány válasza egy félreérthető „Igen” volt.

Ez volt az utolsó lehetőség a katasztrófa elkerülésére. Pár másodperccel később a két gép személyzete a sűrű ködben megpillantotta egymást.

A Pan Am kapitánya a gázt tövig nyomva próbált balra, a fűre letérni a pályáról, a KLM pilótája pedig olyan erővel húzta fel a gépet, hogy annak farokrésze száz méteren keresztül szántotta a betont. A holland gép elemelkedett, de már nem tudta átugrani a Pan Am törzsét.

A KLM futóművei és hajtóművei letarolták az amerikai gép tetejét és vezérsíkját, majd a felszállás előtt teletankolt holland repülőgép 150 méterrel odébb a pályára zuhant és felrobbant. A Pan Am gépe szintén kigyulladt. A KLM fedélzetén tartózkodó 248 ember mind életét vesztette. A Pan Am gépéről 61-en menekültek ki, de 335-en a lángok között rekedtek.

A kivizsgálás egyértelműen megállapította, hogy a katasztrófa legfőbb oka az volt, hogy a KLM személyzete felszállási engedély nélkül kezdte meg a nekifutást. A spanyol hatóságok hivatalos jelentése szerint azonban több tényező is hozzájárult a tragédiához: a rossz időjárási körülmények, a földi gurítóradar hiánya, a rádió-kommunikációs félreértések, a reptér felkészületlensége, valamint a KLM személyzetére nehezedő időnyomás. A baleset nyomán a nemzetközi légi közlekedésben szigorították a rádiós frazeológiát, és bevezették a pilóták közti hatékonyabb együttműködést célzó képzési programokat. Egy évvel később megnyitották Tenerife déli, korszerűbb repülőterét is, amely átvette a nemzetközi forgalom nagy részét.

Via Wikipédia

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Letartóztatások a nepáli munkaerő-kölcsönzéses ügyben: a főszereplők üzleti kapcsolatban álltak Orbán Viktor öccsével

A Központi Nyomozó Főügyészség két embert őrizetbe vett, és összesen négyet gyanúsít egy korrupciós ügyben. Az eljárás külföldi munkavállalók tartózkodási engedélyével kapcsolatos, de Orbán Áron nem gyanúsított.

KÉK HÍREK

„Ha ember lenne, gyilkossággal vádolnánk” – Büntetőnyomozás indult a ChatGPT ellen

Florida főügyésze, James Uthmeier indított büntetőeljárást az OpenAI ellen a tavalyi egyetemi lövöldözés miatt. A vád szerint a cég mesterséges intelligenciája fegyverválasztásban is segítette a gyanúsítottat.

BUDAPEST

Robotkarokkal, világsztárokkal és egyedülálló tehetségtámogató programmal robban be a Budapest Park 15. évada

Április 23-án indul a szezon, amelyben a koncertek mellett újragondolt terek, éjszakai élmények és a feltörekvő zenészeket hosszú távon támogató kezdeményezések is fontos szerepet kapnak.

MÚLT

„Mindenkit megölünk!” – 27 éve történt a Columbine középiskolai mészárlás, az Egyesült Államok történelmének egyik legvéresebb iskolai ámokfutása

A hatóságok két és fél évtizeddel később emberölésnek minősítették Anne Marie Hochhalter halálát, aki 26 évvel élte túl a columbine-i lövöldözést. Az elkövetők a támadás során a könyvtárban azt kiabálták: „Minden sportoló álljon fel!”

DP, kép: Marc Piscotty/Getty Images - szmo.hu
2026. április 20.

1999. április 20-án a Columbine Gimnázium neve örökre egyet jelentett a modern kori iskolai erőszakkal – két és fél évtizeddel később pedig egy újabb áldozat halálával hivatalosan is átíródott a mérleg.

Aznap hunyt el Anne Marie Hochhalter, aki a 27 évvel ezelőtti lövöldözésben súlyosan megsebesült és deréktól lefelé lebénult. A halottkém a halál okát emberölésnek minősítette, mivel a támadáskor szerzett sérülései közvetlenül hozzájárultak a halálához. Ezzel a columbine-i áldozatok hivatalos száma 14-re emelkedett – írta az Associated Press.

A két elkövető, a 18 éves Eric Harris és a 17 éves Dylan Klebold eredetileg nem lövöldözést, hanem egy nagyszabású robbantást tervezett. Két, egyenként közel tíz kilós, PB-gázpalackból készült bombát helyeztek el az iskola menzáján, amelyeket helyi idő szerint 11:17-re időzítettek, amikor a legtöbb diák, nagyjából 500 fő tartózkodott ott.

A tervük az volt, hogy a robbanások után a menekülőket a parkolóból lövik le. A menzában elhelyezett bombák azonban a hibás vezetékezés miatt nem robbantak fel.

Miután a tervük kudarcot vallott, a két diák fegyverrel indult az iskola nyugati bejárata felé. Az első lövések 11:19-kor dördültek el, azonnal megölve egy diáklányt, Rachel Scottot. A helyszínen tartózkodó rendőr, Neil Gardner helyettes 11:22 körül kapott riasztást, és szinte azonnal tűzharcba keveredett az egyik támadóval.

Eközben a bent rekedt tanár, Dave Sanders diákok százait terelte biztonságba, amíg őt is halálos lövés nem érte.

A támadók 11:29-kor hatoltak be az iskola könyvtárába, ahol a legtöbb áldozatukkal végeztek. Szemtanúk szerint az egyik elkövető azt kiabálta:

„Minden sportoló álljon fel! Mindegyikőteket meg fogjuk ölni.”

A mészárlás a könyvtárban alig több mint hét percig tartott, ezalatt tíz diákot öltek meg. Az elkövetők 12:08-kor a könyvtárban öngyilkosságot követtek el.

A speciális egységek 12:06-kor hatoltak be az épületbe, kevesebb mint egy órával az első lövések után, a korabeli protokolloknak megfelelően azonban nem nyomultak be azonnal mélyebbre. A rendőrök nem voltak felkészülve egy ilyen szintű fegyveres támadásra.

A késlekedés miatt a súlyosan megsebesült Dave Sanders tanár délután három óra körül elvérzett, mielőtt a segítség elérhetett volna hozzá. Az eset alapjaiban változtatta meg az amerikai rendőrségi taktikát; ennek nyomán vezették be az azonnali behatolást előíró protokollt aktív lövöldöző esetén.

A tragédia után egy hónappal Bill Clinton akkori elnök és a first lady, Hillary Clinton a közösséghez szólt. „Amerika szívét átütötte” – mondta a first lady. Az elnök pedig a fegyvertartási és fegyvervásárlási rendszer hézagos szabályozására hívta fel a figyelmet.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Csütörtökön nyit a Budapest Park, ráadásul az év egyik legnagyobb bulijával

Bár még több mint egy hónap van hátra júniusig, a nyár egyik legnagyobb koncerthelyszíne holnap kitárja kapuit. A Budapest Park 15. évadát nem más nyitja, mint az Irie Maffia, és abban biztosak lehetünk, hogy a hazai reggae–hiphop–funk-rock egyik legkarizmatikusabb zenekara ismét bebizonyítja, miért tartozik a magyar könnyűzenei élet megkerülhetetlen szereplői közé.

KULT

Kosarasnak készült, a festményei eladásából élt, és könyörgött, hogy ne öljék meg A Grace klinikában – 30 érdekesség a 60 éves Jeffrey Dean Morganről

Amikor az első főszerepében végig aludnia kellett a színpadon, még nem tudta, hogy később nagy sztár lesz, és mindenki össze fogja keverni Javier Bardemmel.

KÉK HÍREK

„Miképpen lehet, hogy egy ilyen szörnyeteg szabadlábra kerülhet?” – Háborognak a helyiek a bicskei gyerekotthon pedofil igazgatójának szabadulása miatt

Hétfőn szabadlábra helyezték a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatóját. A pedofíliáért jogerősen elítélt férfi szabadulása éles vitát váltott ki a helyiek között, többen védelmükbe vették.

MÚLT

Így lett legenda Puskás Ferenc: mindenki tudta, mit fog csinálni, mégsem tudták megállítani

99 éve született Puskás Ferenc, aki arról lett híres, hogy a védők a befelé húzós csele ellenére sem tudták megállítani a bal lábát. Ennek legismertebb példája az 1953-as, Anglia elleni 6:3-as mérkőzésen lőtt ikonikus gólja.

Sz.E. Fotó: Fortepan/Urbán Tamás - szmo.hu
2026. április 01.

Mindenki tudta, merre húz és melyik lábbal lő – mégsem tudták megállítani.

Puskás Ferenc, aki 99 éve, 1927. április 1-jén született Budapesten, áttörte kora korlátait.

Az egész világon népszerűvé vált, és máig ő az egyik legismertebb magyar híresség.

Gyerekkorában orvos szeretett volna lenni, de a futballpálya lett az otthona. A család 1937-ben magyarosította a nevét, de a legenda mégsem Puskás néven indult.

11 évesen a kispesti kölyökcsapatban még „Kovács Miklós” néven játszott.

A kivételes tehetség hamar utat tört magának.

Mindössze tizenhat és fél éves volt, amikor 1943. december 5-én bemutatkozott az NB I-ben, egy héttel később pedig már az első „felnőtt” gólját is belőtte.

Első szezonjában 18 meccsen hétszer talált be, utána pedig szinte minden második mérkőzésen lőtt egy gólt.

A klubszintű áttörést gyorsan követte a címeres mez. 1945. augusztus 20-án, az Ausztria ellen 5:2-re megnyert meccsen debütált a válogatottban, és rögtön az első gólt ő szerezte. Ekkor kezdett kiépülni a mítosz a nem tipikus atlétaalkatú zseniről, akit az ellenfelek hajlamosak voltak alábecsülni, amíg a bal lába el nem döntötte a meccset.

Ennek karriernek a csúcspontja az 1953-as, Anglia elleni 6:3-as diadal egyik gólja, amikor egy zseniális visszahúzással küldte el az angol védőt, majd a kapuba bombázott.

A történelem azonban közbeszólt. Az 1956-os forradalom után Puskás a Honvéd több játékosával együtt külföldön maradt.

A bizonytalanság és a FIFA-eltiltás időszaka után, 31 évesen, sokak meglepetésére a Real Madrid szerződtette. A legtöbben már leírták, ő azonban 18 kilót fogyott, és újra a világ elitjébe küzdötte magát.

Madridban rácáfolt a kétkedőkre: 262 tétmeccsen 242 gólt szerzett, és több Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK) nyert. Az 1960-as BEK-döntőben az Eintracht Frankfurt ellen négy gólt lőtt, az 1962-es fináléban pedig mesterhármast szerzett. Spanyolországban négyszer lett gólkirály.

Döntéseiben végig mellette állt a családja: 1950-ben vette feleségül a 18 éves Hunyadvári Erzsébetet, lányuk, Anikó 1952-ben született, és 1956-ban ők is elhagyták az országot.

Játékos-pályafutása után „Panchóként” járta a világot edzőként. Legnagyobb sikerét a görög Panathinaikosszal érte el, amellyel 1971-ben bejutott a BEK-döntőbe, ahol csak a korszakos Ajax tudta megállítani őket.

A rendszerváltás után hazatért Magyarországra. Négy mérkőzés erejéig szövetségi kapitány is volt, és képviselte az országot az MLSZ és a kormány delegációiban.

Egészsége azonban megromlott, az Alzheimer-kór egy speciális fajtája támadta meg, és 2000-től folyamatos kórházi kezelésre szorult. A Real Madrid egy budapesti gálameccsel tisztelgett előtte.

Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el. Örökségét ma a Puskás Aréna és a legszebb gólért járó, róla elnevezett FIFA Puskás-díj is őrzi, ahogy 85 válogatott meccsen lőtt 84 gólja is a magyar futballtörténelem csúcsa marad.

A „Puskás-legenda” azért működött, mert mindenki ismerte a fegyverét, de a technikai tudás, a játékintelligencia és a merészség olyan elegyet alkotott, ami ellen nem tudott védekezni az ellenfél.