MÚLT
A Rovatból

9 rejtély, amelyről máig azt hiszik, hogy megoldatlan maradt

Ez az igazság a Bermuda-háromszögről, Anasztázia hercegnőről, a piramisokról vagy a majákról.


9. Tényleg elszökött a bolsevikoktól az utolsó orosz cár lánya?

Anna Anderson azt állította, hogy ő volt Anasztázia Romanov nagyhercegnő, az utolsó orosz cár, II. Miklós legfiatalabb lánya. A cárt 1917-es lemondása után családjával együtt 1918-ban mészárolták le bolsevik lázadók, de Anderson azt állította, hogy rejtélyes jótevők megmenekítették és Európába szöktették.

romanov

Bár a Romanov-család leszármazottai tagadták, hogy ez valóban igaz lenne, sokan elhitték, 1956-ban még hollywoodi film is készült a történetből. Évtizedekkel később, 1991-ben újra felkapták a sztorit, amikor egy yekatyerinburgi tömegsírban megtalálták a legtöbb Romanov földi maradványait, kivéve a cár gyerekeiét. Végül 2007-ben derült fény az igazságra: megtalálták a cár két gyerekének maradványait is, melyeket összehasonlítottak az uralkodó 1891-ben – egy gyilkossági kísérlet során – összevérzett ingével, és bebizonyosodott, hogy gyermekei a cárral együtt haltak meg, Anderson végig hazudott.

8. A Bermuda-háromszög titka

A rejtélyes háromszög Florida, Bermuda és Puerto Rico területét köti össze. Szakértők szerint egy megmagyarázhatatlan baleset sem történt ott.

Ha még egy filmet sem láttál vagy egy újságot sem olvastál életedben, vélhetően még nem hallottál a Bermuda-háromszögről. Kevés ilyen ember van a földön. Állítólag itt olyan természeti erők hatnak, melyek úgy tüntetnek el hajókat és repülőgépeket, hogy sosem találják meg őket újra.

Több tanulmány is leírta már a mítosz cáfolatát: Lawrence David Kusche 1975-ben közölt egy írást, melyben bebizonyította, hogy minden, a háromszög területén történt eltűnést a kedvezőtlen időjárás vagy más hátrányos körülmények okozták, és sok esetben a roncsok is előkerültek.

Ennél talán még meggyőzőbb, hogy az amerikai tengervédelem is leírja a weboldalán, hogy nem ismeri el a Bermuda-háromszög létezését.

7. Miért omlott össze a maja civilizáció?

Röviden: környezeti okok miatt.

Az emberek sokáig különböző teoriákat gyártottak a maja civilizáció összeomlására: nagy csaták elvesztése, parasztlázadások, UFO-bevatkozás és még ennél is elrugaszkodottabb magyarázatok.

maja

Jared Diamond történész már 2005-ben felvetette egy írásában, 2012-ben pedig egy, az Arizonai Egyetemen készült tanulmány részletesen leírta: a mezőgazdaság kudarca és az ételhiány okozta a civilizáció végét, mivel a maják olyan sok erdőt kivágtak a területükön, hogy megváltozott a földek napsugár-felszívási képessége, megritkultak az esőzések és a felhőzet, a talaj pedig kiszáradt és művelhetetlenné vált.

6. Volt köze az esernyős embernek John F. Kennedy meggyilkolásához?

Minden bizonnyal nem. Az esernyőt tartó férfi csak heccelni szerette volna az elnököt.

Elterjedt az az elmélet, miszerint 1963-ban a képen is látható férfi esernyőjének feltartása volt a jelzés a fegyveresnek, hogy tüzet nyithat Kennedyre. Amikor az amerikai kongresszus alsó háza újra megnyitotta a nyomozást a ’70-es évek végén, egy Louie Steven Witt nevű férfi bevallotta, hogy ő volt az „esernyős ember”. Heccből csinálta azt, amit: ezzel fejezte ki unszimpátiáját az elnök apja, Joseph P. Kennedy felé, aki az Egyesült Királyság amerikai nagykövete volt, és támogatta a korabeli brit miniszterelnök, Neville Chamberlain politikáját Hitlerrel szemben. Chamberlain szinte alig jelent meg úgy a nyilvánosság előtt, hogy ne lett volna nála esernyő: erre szeretett volna célozni Witt.

5. Mi történt a Franklin-expedícióval?

Sir John Franklin angol felfedező 1845-ben indult útnak Kanada felé, hogy összeköttetést találjon a két óceán között. 128 fős legénysége és 3 évre elegendő élelmiszerük volt, több mint 30 expedíció indult el őket keresve, olyan sokan, hogy már többen haltak meg őket keresve, mint magán az expedíción.

exped

Azóta kiderült, hogy nem is a hajózási baleset, hanem mérgezés okozta a halálukat: olyan magas volt az ólomtartalma a konzervdobozaiknak, hogy a legtöbben ebbe haltak bele. Az is közrejátszhatott, hogy a korabeli Angliában kiugróan magas volt a légszennyezettség a fejlődő ipar miatt, ezért otthonról sem teljesen egészségesen indultak el.

4. Mitől mozognak ezek a több száz kilós kövek?

A kaliforniai Death Valley Nemzeti Parkban található – akár 300 kilós – kövek furcsa okokból mozognak, nyomot hagyva maguk mögött.

kovek

Sokáig senki sem értette, és kutatók sem tudták megmagyarázni, hogy mitől mozognak a hatalmas kődarabok. Mivel a nemzeti park üzemeltetői nem engedték, hogy GPS-nyomkövetőket rakjanak a kövekre, egy kutatócsoport végül úgy döntött, hogy ők maguk helyeznek oda hasonló méretű köveket, és azokat vizsgálják meg.

Minden télen felgyülemlik egy bizonyos mennyiségű víz a völgyben az esőzések miatt, amely éjszaka befagy, vékony jégréteget képezve. Amikor felkel a nap, a jég elolvad olyan kis darabokra, amiket a szél képes arrébb fújni, és velük együtt a köveket is odébb sodorni. A folyamat olyan lassú, hogy szabad szemmel nem is látható.

3. A tunguszkai robbanás rejtélye

A tunguszkai esemény 1908-ban történt, amikor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyó között a légkörbe lépett egy égitest, amely tűzgömbbé vált, majd még a légkörben felrobbant.

Sokáig bizonytalanok voltak a kutatók, hogy mi okozta a robbanást, ami 1.000-szer nagyobb energiát hordozott magában, mint a Hiroshimára ledobott atombomba, és összesen 2.000 négyzetméteren terjedt el. Végül 2013-ban sikerült egyértelmű bizonyítékot találniuk arra, hogy egy meteorit okozta a tunguszkai eseményt.

2. Hogyan halt meg III. Richárd angol király?

Egy csatában 1485-ben, de a maradványait csak 2012-ben találták meg.

richard

III. Richárd angol monarcháról Shakespeare is írt műveiben, megalomán, púpos uralkodónak nevezve őt. Abban senki sem kételkedett, hogy csatában hullt el, de 2012-ben meglepődtek az angliai Leicester lakói, amikor egy helyi parkolóban megtalálták a csontjait egy ásatás során. A vizsgálatok során kiderült, hogy 11 sebet ejtettek rajta, melyből 9 a koponyáját érte. A Shakespeare által festett kép spekulációnak bizonyult, ugyanis egyáltalán nem volt púpos.

1. Hogyan épültek a piramisok?

Évszázadokon keresztül törték a fejüket az emberek, hogy hogyan voltak képesek az egyiptomiak piramisokat építeni. Kutatók 2014-ben írtak arról, hogy a munkások egy szánszerű segédeszközt használtak a kövek szállításához a nedves talajon.

piramis

Leginkább a ’60-70-es években terjedt az a hipotézis, miszerint az ókori Egyiptomban az emberi izmok képtelenek voltak megmozgatni ilyen tömegű köveket, és minden bizonnyal valami külső – nem evilági – segítséget kaptak.

Végérvényesen 2014-ben, az Amszterdami Egyetem kutatói mentettek meg minket a magazinok áltudományától: egy ősi sírt elemezve arra jutottak, hogy a munkások szánkókhoz hasonló eszközökre rakták fel a köveket, melyeken eloszlatták a terhelést, maguk mögé pedig folyamatosan vizet öntöttek, hogy meggátolják, hogy visszacsússzon.

Via science.howstuffworks.com

Ha érdekes volt a cikk, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Nem a kinézete volt a titka: Casanova egyetlen trükkje mindent vitt a nőknél
A velencei kalandor sikere a tudatosan felépített imázsán és a briliáns történetmesélésen alapult, nem pusztán a vonzerején. Élete utolsó éveit a csehországi Dux kastélyában töltötte könyvtárosként.


Kalandor, könyvtáros, megszállott szerelmes és hidegfejű stratéga. Giacomo Casanova neve ma is a csábítás szinonimája, de a mítosz mögött egy 18. századi európai „hálózati ember” áll, aki élettörténetét mesteri módon írta meg, és ezzel önmagát is megalkotta.

A legenda helyett a saját szavaiból és a megbízható történeti forrásokból kirajzolódik a valódi Casanova portréja, a „titka”, halálának körülményei, magyarországi útja és megannyi meglepő érdekesség, amit ránk hagyott.

Giacomo Girolamo Casanova 1725-ben született Velencében, és élete során megannyi szerepben kipróbálta magát.

Volt papnövendék, katona, diplomata, szabadkőműves és író, mielőtt élete utolsó, lecsendesedett szakaszában a csehországi Dux kastélyában gróf Waldstein könyvtárosaként talált menedéket.

Itt, 1798-ban bekövetkezett haláláig, papírra vetette monumentális, francia nyelven írt önéletrajzát, az Életem történeté-t, amely posztumusz kiadását követően világhírűvé tette.

Tudatosan építette imázsát, az európai udvarokban és szalonokban a maga által kreált „Seingalt lovagja” néven forgolódott, ezzel is erősítve a személyét övező misztikumot.

Ha megértjük, mit tartott fontosnak önmagáról, azt is látjuk, mi volt a csábítási stratégiájának lényege. Ez nem egyetlen trükk, hanem egy következetes habitus volt, amelynek alapja az intellektuális és testi vonzerő párosítása.

Számára a játékosság és a szellemi társalgás legalább annyira fontos volt, mint a fizikai szépség. A briliáns társalgás, a költői levelek és a szüntelen történetmesélés volt a leghatékonyabb eszköze.

„Az ész nélküli szépség a szerelemnek nem kínál egyebet, mint a puszta testi bájak élvezetét” – írta a Memoárokban. Ugyanakkor kíméletlen őszinteséggel ismerte fel a szabadság és a kötődés közti feszültséget is.

"A nőket még őrületig is szerettem, de a szabadságot mindig jobban.”

A kalandos életút 1798. június 4-én ért véget a csehországi Duxban. Korabeli feljegyzések és modern orvostörténeti összefoglalók szerint halálát egy makacs, krónikus húgyúti, illetve hólyageredetű megbetegedés okozta.

A helyi emlékezet szerint a duchcovi kastélyban ma is őrzik azt a karosszéket, amelyben a nagy kalandor kilehelte lelkét.

Mielőtt azonban élete lezárult volna, bejárta Európát, és útja a történeti Magyarország területére is elvezette.

Életútja tele volt szenzációs részletekkel. Ezek közül is kiemelkedik 1756-os szökése a velencei Dózse-palota hírhedt ólomkamráiból, a Piombiból, amelyet később külön könyvben is megírt.

Európai karrierje során lottórendszert szervezett Párizsban, szabadkőműves páholyok tagja lett, és a kontinens legbefolyásosabb szalonjaiban fordult meg, ahol olyan személyiségekkel találkozott, mint Voltaire, II. Frigyes porosz király vagy Nagy Katalin orosz cárnő.

Írói teljesítménye sem merült ki a Memoárokban: lefordította Homérosz Iliászát modern toszkán nyelvre, és több politikai pamfletet, valamint regényt is írt.

Hagyatékának legértékesebb darabja, az Életem történeté-nek eredeti, mintegy 3700 oldalas kézirata kalandos úton maradt fenn. Végül 2010 februárjában a Francia Nemzeti Könyvtár vásárolta 7 millió euróért.

Végül mi maradt Casanovából? Hőssé nem a hódítások listája, hanem az ezekről szóló, eleven és briliáns nyelven megírt elbeszélés tette. Legnagyobb alkotása maga a Casanova-mítosz volt, amelyet saját kezűleg teremtett meg.

Via Britannica


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
583 áldozat a kifutón: 49 éve történt a tragikus baleset, amely örökre megváltoztatta a repülést
Két Boeing 747, - a KLM 4805 és a Pan Am 1736 - a tenerifei Los Rodeos futópályáján ütközött 1977. március 27-én. A Las Palmas-i bombariadó, a köd és a kommunikációs hibák együtt vezettek a katasztrófához.


Ma van a repüléstörténet legsúlyosabb katasztrófájának évfordulója:

1977. március 27-én a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerife Los Rodeos repülőterén két Boeing 747-es, a holland KLM és az amerikai Pan Am gépe ütközött össze a futópályán. A két gépen összesen 583 ember vesztette életét, és mindössze 61-en élték túl a tragédiát, amely egy sor emberi és technikai hiba végzetes láncolatának következménye volt.

A katasztrófa napján egy bombamerénylet miatt lezárták a Las Palmas-i repteret, ezért az érkező járatokat, köztük a KLM és a Pan Am gépét is a jóval kisebb, felkészületlenebb tenerifei Los Rodeos repülőtérre irányították. A hirtelen megnövekedett forgalom miatt az előtér és a gurulóutak is megteltek, így a hatalmas Jumbo Jeteknek a futópályán kellett manőverezniük. A helyzetet tovább rontotta, hogy az időjárás egyre rosszabbra fordult, és sűrű köd ereszkedett a reptérre, a látótávolság helyenként 700 méter alá csökkent.

Nem sokkal 17 óra előtt a KLM gépe engedélyt kapott, hogy végigguruljon a futópályán, a végén egy 180 fokos fordulattal pozícióba álljon, és ott várjon a felszállási engedélyre. A Pan Am gépét arra utasították, hogy kövesse a hollandokat, de a C3-as gurulóúton hagyja el a pályát. A Pan Am pilótái azonban a ködben nem voltak biztosak a dolgukban, és mivel a C3-as kijáratnál egy rendkívül éles, 135 fokos fordulót kellett volna végrehajtaniuk, inkább tovább gurultak. Eközben a KLM befejezte a fordulót, és Jacob Veldhuyzen van Zanten kapitány gázt adott a felszálláshoz.

A másodpilóta ekkor közbeszólt: „Pillanat, még nincs felszállási engedélyünk!” Erre a kapitány visszahúzta a gázkarokat, majd azt mondta: „Tudom, gyerünk, kérdezz rá!”

A KLM személyzete rádión közölte, hogy felszállásra készen állnak, és várják az irányítási engedélyt. A torony válaszul a felszállás utáni útvonalat adta meg nekik: „KLM4805 felszállás után emelkedjen FL90-re, majd jobb forduló 40º és álljon rá a Las Palmasi VOR adóra a 325º-os irányon.” Van Zanten kapitány ezt tévesen felszállási engedélynek értelmezte, újra gázt adott, és hollandul közölte: „Megyünk.”

Ezzel egy időben a Pan Am pilótái jelezték a toronynak, hogy még a pályán vannak: „Még mindig gurulunk lefelé a kifutón, 1736-os.” Ez a rádióüzenet azonban a KLM pilótafülkéjében egy zavaró sípolásként jelent meg, mert a másodpilóta éppen az útvonalengedélyt olvasta vissza. A torony nyugtázta a Pan Am helyzetjelentését: „Rendben 1736-os jelentse, ha elhagyták a pályát.” Ezt hallva a KLM fedélzeti mérnöke megkérdezte a kapitánytól: „Még nem ment le a Pan Am?” A kapitány válasza egy félreérthető „Igen” volt.

Ez volt az utolsó lehetőség a katasztrófa elkerülésére. Pár másodperccel később a két gép személyzete a sűrű ködben megpillantotta egymást.

A Pan Am kapitánya a gázt tövig nyomva próbált balra, a fűre letérni a pályáról, a KLM pilótája pedig olyan erővel húzta fel a gépet, hogy annak farokrésze száz méteren keresztül szántotta a betont. A holland gép elemelkedett, de már nem tudta átugrani a Pan Am törzsét.

A KLM futóművei és hajtóművei letarolták az amerikai gép tetejét és vezérsíkját, majd a felszállás előtt teletankolt holland repülőgép 150 méterrel odébb a pályára zuhant és felrobbant. A Pan Am gépe szintén kigyulladt. A KLM fedélzetén tartózkodó 248 ember mind életét vesztette. A Pan Am gépéről 61-en menekültek ki, de 335-en a lángok között rekedtek.

A kivizsgálás egyértelműen megállapította, hogy a katasztrófa legfőbb oka az volt, hogy a KLM személyzete felszállási engedély nélkül kezdte meg a nekifutást. A spanyol hatóságok hivatalos jelentése szerint azonban több tényező is hozzájárult a tragédiához: a rossz időjárási körülmények, a földi gurítóradar hiánya, a rádió-kommunikációs félreértések, a reptér felkészületlensége, valamint a KLM személyzetére nehezedő időnyomás. A baleset nyomán a nemzetközi légi közlekedésben szigorították a rádiós frazeológiát, és bevezették a pilóták közti hatékonyabb együttműködést célzó képzési programokat. Egy évvel később megnyitották Tenerife déli, korszerűbb repülőterét is, amely átvette a nemzetközi forgalom nagy részét.

Via Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
„Mindenkit megölünk!” – 27 éve történt a Columbine középiskolai mészárlás, az Egyesült Államok történelmének egyik legvéresebb iskolai ámokfutása
A hatóságok két és fél évtizeddel később emberölésnek minősítették Anne Marie Hochhalter halálát, aki 26 évvel élte túl a columbine-i lövöldözést. Az elkövetők a támadás során a könyvtárban azt kiabálták: „Minden sportoló álljon fel!”


1999. április 20-án a Columbine Gimnázium neve örökre egyet jelentett a modern kori iskolai erőszakkal – két és fél évtizeddel később pedig egy újabb áldozat halálával hivatalosan is átíródott a mérleg.

Aznap hunyt el Anne Marie Hochhalter, aki a 27 évvel ezelőtti lövöldözésben súlyosan megsebesült és deréktól lefelé lebénult. A halottkém a halál okát emberölésnek minősítette, mivel a támadáskor szerzett sérülései közvetlenül hozzájárultak a halálához. Ezzel a columbine-i áldozatok hivatalos száma 14-re emelkedett – írta az Associated Press.

A két elkövető, a 18 éves Eric Harris és a 17 éves Dylan Klebold eredetileg nem lövöldözést, hanem egy nagyszabású robbantást tervezett. Két, egyenként közel tíz kilós, PB-gázpalackból készült bombát helyeztek el az iskola menzáján, amelyeket helyi idő szerint 11:17-re időzítettek, amikor a legtöbb diák, nagyjából 500 fő tartózkodott ott.

A tervük az volt, hogy a robbanások után a menekülőket a parkolóból lövik le. A menzában elhelyezett bombák azonban a hibás vezetékezés miatt nem robbantak fel.

Miután a tervük kudarcot vallott, a két diák fegyverrel indult az iskola nyugati bejárata felé. Az első lövések 11:19-kor dördültek el, azonnal megölve egy diáklányt, Rachel Scottot. A helyszínen tartózkodó rendőr, Neil Gardner helyettes 11:22 körül kapott riasztást, és szinte azonnal tűzharcba keveredett az egyik támadóval.

Eközben a bent rekedt tanár, Dave Sanders diákok százait terelte biztonságba, amíg őt is halálos lövés nem érte.

A támadók 11:29-kor hatoltak be az iskola könyvtárába, ahol a legtöbb áldozatukkal végeztek. Szemtanúk szerint az egyik elkövető azt kiabálta:

„Minden sportoló álljon fel! Mindegyikőteket meg fogjuk ölni.”

A mészárlás a könyvtárban alig több mint hét percig tartott, ezalatt tíz diákot öltek meg. Az elkövetők 12:08-kor a könyvtárban öngyilkosságot követtek el.

A speciális egységek 12:06-kor hatoltak be az épületbe, kevesebb mint egy órával az első lövések után, a korabeli protokolloknak megfelelően azonban nem nyomultak be azonnal mélyebbre. A rendőrök nem voltak felkészülve egy ilyen szintű fegyveres támadásra.

A késlekedés miatt a súlyosan megsebesült Dave Sanders tanár délután három óra körül elvérzett, mielőtt a segítség elérhetett volna hozzá. Az eset alapjaiban változtatta meg az amerikai rendőrségi taktikát; ennek nyomán vezették be az azonnali behatolást előíró protokollt aktív lövöldöző esetén.

A tragédia után egy hónappal Bill Clinton akkori elnök és a first lady, Hillary Clinton a közösséghez szólt. „Amerika szívét átütötte” – mondta a first lady. Az elnök pedig a fegyvertartási és fegyvervásárlási rendszer hézagos szabályozására hívta fel a figyelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Így lett legenda Puskás Ferenc: mindenki tudta, mit fog csinálni, mégsem tudták megállítani
99 éve született Puskás Ferenc, aki arról lett híres, hogy a védők a befelé húzós csele ellenére sem tudták megállítani a bal lábát. Ennek legismertebb példája az 1953-as, Anglia elleni 6:3-as mérkőzésen lőtt ikonikus gólja.


Mindenki tudta, merre húz és melyik lábbal lő – mégsem tudták megállítani.

Puskás Ferenc, aki 99 éve, 1927. április 1-jén született Budapesten, áttörte kora korlátait.

Az egész világon népszerűvé vált, és máig ő az egyik legismertebb magyar híresség.

Gyerekkorában orvos szeretett volna lenni, de a futballpálya lett az otthona. A család 1937-ben magyarosította a nevét, de a legenda mégsem Puskás néven indult.

11 évesen a kispesti kölyökcsapatban még „Kovács Miklós” néven játszott.

A kivételes tehetség hamar utat tört magának.

Mindössze tizenhat és fél éves volt, amikor 1943. december 5-én bemutatkozott az NB I-ben, egy héttel később pedig már az első „felnőtt” gólját is belőtte.

Első szezonjában 18 meccsen hétszer talált be, utána pedig szinte minden második mérkőzésen lőtt egy gólt.

A klubszintű áttörést gyorsan követte a címeres mez. 1945. augusztus 20-án, az Ausztria ellen 5:2-re megnyert meccsen debütált a válogatottban, és rögtön az első gólt ő szerezte. Ekkor kezdett kiépülni a mítosz a nem tipikus atlétaalkatú zseniről, akit az ellenfelek hajlamosak voltak alábecsülni, amíg a bal lába el nem döntötte a meccset.

Ennek karriernek a csúcspontja az 1953-as, Anglia elleni 6:3-as diadal egyik gólja, amikor egy zseniális visszahúzással küldte el az angol védőt, majd a kapuba bombázott.

A történelem azonban közbeszólt. Az 1956-os forradalom után Puskás a Honvéd több játékosával együtt külföldön maradt.

A bizonytalanság és a FIFA-eltiltás időszaka után, 31 évesen, sokak meglepetésére a Real Madrid szerződtette. A legtöbben már leírták, ő azonban 18 kilót fogyott, és újra a világ elitjébe küzdötte magát.

Madridban rácáfolt a kétkedőkre: 262 tétmeccsen 242 gólt szerzett, és több Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK) nyert. Az 1960-as BEK-döntőben az Eintracht Frankfurt ellen négy gólt lőtt, az 1962-es fináléban pedig mesterhármast szerzett. Spanyolországban négyszer lett gólkirály.

Döntéseiben végig mellette állt a családja: 1950-ben vette feleségül a 18 éves Hunyadvári Erzsébetet, lányuk, Anikó 1952-ben született, és 1956-ban ők is elhagyták az országot.

Játékos-pályafutása után „Panchóként” járta a világot edzőként. Legnagyobb sikerét a görög Panathinaikosszal érte el, amellyel 1971-ben bejutott a BEK-döntőbe, ahol csak a korszakos Ajax tudta megállítani őket.

A rendszerváltás után hazatért Magyarországra. Négy mérkőzés erejéig szövetségi kapitány is volt, és képviselte az országot az MLSZ és a kormány delegációiban.

Egészsége azonban megromlott, az Alzheimer-kór egy speciális fajtája támadta meg, és 2000-től folyamatos kórházi kezelésre szorult. A Real Madrid egy budapesti gálameccsel tisztelgett előtte.

Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el. Örökségét ma a Puskás Aréna és a legszebb gólért járó, róla elnevezett FIFA Puskás-díj is őrzi, ahogy 85 válogatott meccsen lőtt 84 gólja is a magyar futballtörténelem csúcsa marad.

A „Puskás-legenda” azért működött, mert mindenki ismerte a fegyverét, de a technikai tudás, a játékintelligencia és a merészség olyan elegyet alkotott, ami ellen nem tudott védekezni az ellenfél.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk