13 régészeti lelet, ami máig rejtély a tudósok számára
A régészet páratlanul fontos tudományág, hiszen kaput nyit a múltra. De mi van akkor, ha ez a múlt nem is olyan volt, mint amilyennek elképzeltük?
A Bright Side csokorba szedett néhány furcsa felfedezést, ami még a történészeket is meglepte.
1. Központi fűtés Minósz király palotájában (i.e. 2700-1400)
A régészek váratlan felfedezést tettek Knósszoszon, a palota romjai közt. Az ókori minószi kultúrában félkör alakú fedelekkel ellátott, speciális, henger alakú szerkezetekkel fűtötték a palotát. A szerkezeteket a padló alatt helyezték el, és tűzzel fűtötték fel őket. Az egész palotát melegen tartotta.
2. Italautomata i.e. 100-ból
A mai italautomata elődjéből szenteltvizet árultak az ókori templomokban. Alexandriai Hérón találta fel. Ha valaki érmét dobott a gépbe, az érme megnyomott egy kart, ami megnyitott egy szelepet, a hívő pedig hozzájutott a szenteltvízhez. Ez a zseniális ötlet sajnos a feledés homályába merült, mígnem a modern italautomatát végül a XIX. század végén újra felfedezték.
3. A velencei vámpír – XVI. századi lelet
A Velencei-lagúnában szokatlan régészeti leletre bukkantak 2006-2007 környékén. Temetkezési helyek feltárása közben találtak egy koponyát, szájában egy téglával. Bizonyos írott forrásanyag szerint egykor a vámpírokat temették el ily módon (a tégla állítólag ártalmatlanná tette a vámpírt). Az elemzésből az derült ki, hogy a koponya egy 60-70 év körüli nőé volt, mégpedig egy európai parasztasszonyé. Ezen kívül semmi fontosat nem állapítottak meg a koponyával kapcsolatban. Ma sem tudni, miért gondolták, hogy egy vámpír koponyája volt.
4. Ősi viking település Észak-Amerikában, a XI. század végéről
L’Anse aux Meadows ősi viking település. 500 évvel azelőtt épült, hogy Kolumbusz felfedezte Amerikát. 1961 és ’68 közt Helge Ingstad és Anne Stine Ingstad számos régészeti ásatást végzett a környéken, és azt állapították meg, hogy a romok norvég eredetűek. A felfedezésnek köszönhető, hogy a tudósok elkezdték átértékelni az eddig általánosnak hitt földrajzi hipotéziseket. Arra ma sincs válasz, mit csináltak a vikingek Észak-Amerikában, és hogy jutottak oda.
5. Automata kapu az ókori Görögországból, az I. század második feléből
Az automata kaput is a zseniális Alexandriai Hérón fedezte fel, még jóval a XX. század előtt. Furcsa elképzelni, mennyire lenyűgözhette az akkori embereket, hogy ilyen csodát látnak a templomaikban. A mechanizmust az oltár belsejéből kiáramló forró levegő működtette.
6. A Mr. Pynchon és Springfiled település megalapítása című freskó, 1937-ből
Az Umberto Romano által megalkotott freskón egy olyan tárgy látható, ami a mai okostelefonra hasonlít. Ha közelről megnézzük a jobboldali indián figuráját, úgy tűnik, mintha valamit éppen pötyögne egy mobilon. Senki nem tudta megfejteni, mi lehet az.
7. Az első álló zuhany az ókori Görögországból, az i.e. II. század végéről
Az első zuhanyra Pergamon feltárásakor bukkantak rá. Pergamon egykor görög város volt, ma viszont Törökország területén fekszik. A város rendkívül összetett szerkezetben épült, összesen 7 szintből állt.
8. Leonardo da Vinci robotja, a XIV. századból
Leonardo da Vinci zseniális felfedező volt, így senkit sem lepett meg, amikor kiderült, hogy megalkotta a mai robot prototípusának terveit. A robotot katonai célra tervezték. 1950-ben találták meg, és azóta sem tudni, valóban elkészült-e, de egy biztos, a művész rendkívül valósághűen ábrázolta. A robot egyszerűbb mozdulatokra lett volna képes.
9. Ősi vegyi fegyver, 256-ból
A XX. század elején 19 római centuriót és egy perzsa harcost találtak a szíriai romváros, Dura-Európosz ásatásán, egy alagútban. A tudósok eleinte azt feltételezték, a járat összeomlásakor haltak meg, de későbbi vizsgálatok fantasztikus felfedezésre utaltak: a katonák kén-dioxidot lélegeztek be, és megfulladtak. Ez volt az első eset, hogy a tudósok ősi vegyi fegyver létezésére találtak nyilvánvaló bizonyítékot.
10. A Nazca-vonalak, a II. sz. előttről
A fantasztikus ábrákra a perui Pampas de Jumana-fennsíkon bukkantak. Ma 30 képről tudunk (egy majom, egy madár, egy pók, 700 háromszög, csigavonalak). A térség klímája száraz, így a vonalak még ma is láthatóak. Nincs rá elfogadható magyarázat, hogy mi célból kerültek oda.
11. Megfejthetetlen írás a Húsvét-szigetről (a XIX. sz végén bukkantak rá)
A Húsvét-sziget híres szobrairól, de van még ezen kívül más érdekessége is: 24 darab, szimbólumokkal televésett fatáblát találtak itt. A Rongorongónak keresztelt jelrendszert máig sem fejtették meg. A Rongorongo utolsó tulajdonosa 1866-ban halt meg.
12. Szarvat viselő emberi koponya (az 1880-as években találták meg)
A furcsa koponyára az 1880-as években bukkantak rá Pennsylvaniában. Anatómiai szempontból minden helyénvaló rajta, kivéve a szarvakat. Hitelességét sajnos nincs mód bizonyítani, mert még azelőtt eltűnt, hogy elkezdték volna tüzetesebben vizsgálni.
13. A torinói lepel rejtélye
A torinói lepel állítólag Jézus Krisztus lenyomatát viseli. A történet szerint, miután Jézust keresztre feszítették, testét ebbe az anyagba csavarták bele. Később Jézus eltűnt. A kelmén, ha közelről megnézzük, kivehető egy arc és egy test lenyomata, sőt, még a vérfoltok is látszanak. A tudósok körében nem született egyöntetű vélemény, hogy mindez mit jelenthet.
via BrighSide
