KULT
A Rovatból

X-Faktor: Vajon a mentorokat kiképzik arra, hogyan kell szadizni a versenyzőket?

Cicaharc, pszichodráma, továbbjutó bénázók és kieső profik. Ilyen volt az idei Mentorház első része.


Eljött a Mentorház ideje: most is dupla adást kapunk, szombat és vasárnap. Az első nap Laci és Bogi csapatából választották ki azt a 3-3 embert, akik ott lehetnek az élő showban.

Bujtor Barbara vonult elsőként a mentorok elé, és nem vacakolt, Salt ’N’ Pepa Whatta Manjével próbálta beénekelni magát az élőadásba. A mentorokban maradtak kétségek, ahogy Laci megfogalmazta elvárásait: szenvedély legyen, ne szenvedés.

Nagyon sok mindent nem mozdított meg bennem az előadás, igaz, a magam részéről az eredetiben sem érzek olyan borzasztó sok szenvedélyt.

Herbie következett, Warren G.-től hozta a Regulate-et. Herbie-t nagyon bírom az első perctől, most is jó volt az előadás, bár kevésbé tetszett, mint eddig.

De megnéztem az eredeti Warren G. klipet is, az még annyira se érintett meg, mint Herbie előadása, úgyhogy valószínűleg megint csak arról van szó, hogy a rap nem az én műfajom.

Petinek, Boginak és Lacinak tetszett, Alexnek egyáltalán nem, hiteltelennek érezte. Hazaküldené. Laci megköszönte Alex véleményét, de hozzá tette azt is, hogy nem érdekli.

Burai Renátó a mentorház nagy meglepetése.

A srácnak jó hangja van, de azért eddig elég sterilek voltak számomra az éneklései.

Ezúttal Dánielfy Gergely Azt mondtad című dalát hozta, és mintha átszakadt volna belül valami gát, jöttek az érzések, volt benne erő, szenvedély. Alex felállva tapsolt, és meg is jegyezte: Szerintem így kell énekelni!

Még Puskás Peti is lelkes volt, pedig az éneklés előtt megjegyezte, hogy „Jön egy a versenyző, akit nagyon nem kedvelek.”

Zdroba Patrik ugyebár az egyik olyan induló, aki már járt itt, és a Mentorházban esett ki. Akkor Peti és Alex Laci véleményével szembemenve Takát juttatta tovább Gigi csapatából.

Patrik a székes körben megfogadta Laci tanácsát, hogy dívaslágerek helyett a '80-as, '90-es évek férfi rockdalait hozza. Akkor a Europe-tól a Final Countdownt énekelte el hibátlanul, most pedig a Bon Jovitól hozta az Alwayst. Mégpedig olyan jól, hogy ezen a ponton azt mondtam: ő biztos továbbjut.

Azután persze eszembe jutott, hogy ez nem tehetségkutató, hanem az X-Faktor, itt semmi sem biztos.

Mariah Mamáról egy dolog mindenképp kiderült most:

Ha nem ökörködik, érdektelenné válik.

Énekelni nem nagyon tud, viszont vitathatatlanul jelenség. Inkább a Dumaszínház féle Félőrültek Fesztiválján volna a helye.

Anti bácsi volt a 25 felettiek kategóriájában az utolsó próbálkozó. Sosem találjátok ki, mit hozott: Bródyt. Ezúttal a Ha én rózsa volnék következett, és Anti bácsi ezúttal hibázott: belezavarodott a szövegbe.

Alexnek egyáltalán nem tetszett, mert mint mondta „már láttam kétszer”.

Tehát rájött arra, amit én már múlt héten megírtam.

A tábor csoportfeladatától eltekintve mindig ugyanazt csinálta: hozott egy Bródy-dalt. Laci viszont azt mondta, vannak számára dalötletei, és csak remélem, hogy nem a Bródy összesre gondol.

Anti bácsi bármennyire megnyerő jelenség, nem derült ki róla, hogy Bródy-dalokon kívül elő tud-e adni mást is. Legalább egy kis Dinnyés Józsefet benyomhatott volna a változatosság kedvéért, azzal talán nem lép ki a komfortzónájából.

Következett a szokásos pszichodráma, amikor a mentor homlokát ráncolva próbálja eldönteni, kit visz tovább, kit küld haza, és ki az a két versenyző, akit a mentortársak elé lök.

Újabb költői kérdés:

A mentorokat kiképzik arra, hogyan kell szadizni a versenyzőket, amikor megmondják nekik, továbbjutnak-e?

A kiesőkkel most már kíméletesebbek, viszonylag rövid úton megmondják nekik, hogy szevasz. De a továbbjutókat és a vigaszágasokat megkínozzák.

Laci Patrikot és Renátót vitte egyenes ágon, Barbarát és Herbie-t hazaküldte, Anti bácsi és Mamát pedig a kollégákra bízta. Mama helyett én inkább Herbie-t választottam volna, de abból a szempontból mindegy, hogy az Alex és Peti vitájában mérleg nyelvévé előlépő Bogi Anti bácsira tette a voksát.

Anti bácsi mindenképpen érdekes színfolt a műsor történetében. Ő nem popcorn-sztáralkat, nem látom, ahogy stadionokat tölt meg, vagy falunapokon csápol neki a tömeg. Inkább egy kapolcsi alter vagy retro udvarban tudnám elképzelni, vagy egy füstös kocsma kisszínpadán.

Következett a lányok kategóriája, vagyis Bogi került a középpontba, aki így summázta Ars Poeticáját: „Azt akarom látni, hogy akarják.”

A magam részről inkább azt szeretném hallani, hogy tudnak énekelni, de nyilván nem is leszek soha mentor az X-Faktorban.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk