KULT
A Rovatból

Az X-Faktor mentorai úgy döntöttek, hogy gazemberek lesznek – megnéztük az első válogatót

Dallos Bogi azonnal felvette a ritmust, gonoszságban sem maradt el kollégáitól. Voltak megható pillanatok, nem maradtak el a bohócok, és mintegy mellesleg, hibaszázalékként feltűnt néhány tehetség is.


A gyerekek néha zseniálisan rá tudnak tapintani dolgokra. Az én kisfiam például következetesen dementoroknak hívja az X-Faktor zsűrijét, dacára, hogy többször kijavítottuk, és tulajdonképpen neki van igaza. Sokkal jobban hangzik, és úgy tűnik, Gáspár Laciék mostanra eljutottak a mentorok személyiségfejlődésében a teljes cinizmusig.

Feladták, hogy az önértékelési zavarban szenvedő sztárjelölteket - akiknek a tehetsége és az önérzete jellemzően fordítottan arányos - emberként kezeljék.

III. Richárdhoz hasonlóan úgy döntöttek, hogy gazemberek lesznek, és mindenkit úgy oltanak, mintha csak kolléga lenne.

Bogi rögtön az elején megtapasztalhatta a szakma szeretetét, de zökkenőmentesen felvette a ritmust. Gáspár Laci közlésére: "De furi, hogy te most ott ülsz" - Bogi szemrebbenés nélkül visszakérdezett: "A Peti, vagy én?" amivel rögtön odalökte mentortársát Alex és Laci elé. "Hogy a Peti ott ül, az sokkal furcsább." De Puskás Peti sem maradt adós, mert az alábbi tanáccsal látta el a közönséget: "Ugyanezt kell majd csinálnotok, mint a Boginak. Nevetgélni." Amit Bogi némi bosszankodással elintézett, pedig fel is rúghatta volna, székestül.

Érthető okokból az első adásban nagy hangsúlyt fektettek rá, hogy minél többször, minél több módon reflektorfénybe kerüljön Bogi, az új mentor, aki nem csak éneklésben, gonoszságban is felveszi a versenyt mentortársaival. Az est folyamán többször is Kormos Anettet villantott. Rögtön az első blokkba olyan jelentkezőket vágtak össze, akik Bogi We All című számát gyilkolták. "Ez most nem sikerült. Máskor sem fog" - állapította meg Bogi angyali mosollyal. Az este folyamán egyébként többször is élvezhettük vitriolos oldalát. Azzal a hölgynek például, aki Boggie Parfüm című dalával készült, közölte: "Örültem, hogy nem az én dalom."

Itt kell megjegyeznem, hogy ezzel együtt is alighanem Bogi lesz all time kedvenc női zsűritagom a honi tehetségkutatók történetéből.

Talán az első, akin nem érzek szemernyi műviséget sem.

Beül, és egyszerűen olyan, amilyen, mondja, amit gondol, van egyénisége, nem akar semmilyen lenni. A beszólásai is azért ütnek nagyot, mert ettől a bájosan egyszerű, mosolygós lánytól váratlanul ér. Olyan, mintha a Hattyúk tavát kereszteznék a Jekyll és Hyde-dal, ahol Odette, a fehér hattyú olykor átváltozik feketévé.

Bevallom, akárcsak a mentorok, én is döntöttem: mentálhigiénikus megfontolásokból nem fogom percről percre és fellépőről fellépőre felidézni az adást. Végeredményben akit érdekel, nézze meg. Csak a legérdekesebb pillanatokat ragadom ki.

Rögtön az első próbálkozó, Kósz Bence üdítő jelenség volt, őszintén megmondta, hogy nem tud énekelni, viszont nagyon szeretne televíziós műsorvezető lenni. A mentorok meg is állapították, kár, hogy nem tud úgy énekelni, mint műsort vezetni.

Bence, innen üzenem, van remény. Egy olyan csatornán, ahol ÉNB Lali műsorvezető lehet, valószínűleg óriási a hiány.

Azt hiszem, a same in English országában nem szabad csodálkoznom, hogy "Gentlemans" (sic!) néven színpadra engednek bárkit is. Az egyik magyarázat, hogy az X-Faktornál végtelenül cinikus emberek dolgoznak. És ez a jóhiszemű verzió.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Kosarasnak készült, a festményei eladásából élt, és könyörgött, hogy ne öljék meg A Grace klinikában – 30 érdekesség a 60 éves Jeffrey Dean Morganről
Amikor az első főszerepében végig aludnia kellett a színpadon, még nem tudta, hogy később nagy sztár lesz, és mindenki össze fogja keverni Javier Bardemmel.


1. A Washington állambeli Seattle-ben született 1966. április 22-én.

2. Sandra Lee Weisenbach és Richard Dean Morgan fia. Az anyja gyermekkönyvek írásából kereste a kenyerét, az apja pedig farmtulajdonos volt.

3. Az ősei között vannak németek, angolok, írek, skótok, walesiek… és magyarok. Az anyai nagyapja ugyanis Vancouverben született, akinek a szülei a magyarországi (vajdasági) Bulkeszi városából származtak (ma már Szerbia része).

4. A legelső szerepét harmadikosként kapta egy általános iskolai színdarabban. „Egy mesében voltam, abban, ahol egy fiú örökre elalszik. Emlékszem, azt a szerepet játszottam, aki végig aludt. Pedig én voltam a darab főszereplője, de végig a padlón fekve durmoltam” – mesélte nevetve.

5. 1984-ben a Lake Washington gimiben érettségizett, ahol akkor már a kosárlabdacsapat kapitánya volt.

6. Egy rövid ideig a Skagit Valley College hallgatójaként próbálta folytatni a kosaras karrierjét, egy lábsérülés azonban véget vetett abbéli reményének, hogy profi játékos legyen. Ezután otthagyta a sulit, hogy más érdeklődési köreinek, például a festészetnek és az írásnak szentelje magát.

7. Még a szülővárosában, Seattle-ben alapított egy grafikai céget, mielőtt teljesen átadta volna magát a színészkedésnek.

8. Egy barátjának segített Seattle-ből Los Angelesbe költözni, és eredetileg csak egy hétvégére akart maradni, de úgy döntött, letelepedig ott, hogy színészi karrierbe kezdjen. „Beleszerettem a színészetbe, rájöttem, hogy van egy kis tehetségem, és ezt követtem” – emlékezett vissza.

9. Fiatalon abból élt, hogy eladta a festményeit, illetve már meghallgatásokra is járt, és meg is kapta első filmszerepeit az Angyalok vörösben (1991) és a To Cross the Rubicon (1991) című filmekben, az utóbbiban a szobatársával, Billy Burke-kel (Maffia!, 24, Alkonyat-filmek) játszott együtt.

10. Korábbi menedzsere (aki egyben nagyon jó barátja is volt) éppen azelőtt mondott le róla, hogy 2005-ben megkapta John Winchester szerepét az Odaát című sorozatban, azzal az indokkal, hogy nem tudja újraindítani a karrierjét.

11. A P.S. I Love You (2007) című filmben játszott szerepe miatt megtanult gitározni. A Heart együttes tagjától, Nancy Wilsontól vett órákat.

12. Egyszer kijelentette, hogy sokan, akik felismerni vélik, általában összetévesztik őt Javier Bardemmel. Lehet, nem véletlenül…

13. Az egyik festményét 2006. október 29-én a Race for the Rescues' Walk of Paws nevű szervezet művészeti aukciójára adományozta. Az eseményen összegyűlt pénzt a Pasadenában és a környékén lévő menhelyeken élő kutyák és macskák megsegítésére fordították.

14. Rövid idő alatt majdnem 20 kilót kellett leadnia, hogy eljátszhasson egy tuberkulózisban szenvedő férfit a Texas felemelkedése (2015) című minisorozatban. A fogyást úgy érte el, hogy csupán egy doboz tonhalat evett naponta.

15. A közeli ismerősei Jeffnek vagy McNaughtynak becézik. A naughty magyarul csintalant, pajkost, huncutot vagy rosszt jelent.

16. 1992-ben, 26 évesen állt először az oltár elé, a színésznő Anya Longwellt (Jól áll neki a halál, Vörös cipellők) vette el, akivel 2003-ban váltak el, közös gyermekük ez idő alatt nem született.

17. 2009 májusa óta a színésznő Hilarie Burtonnel (Tuti gimi, A nagy svindli) él párkapcsolatban. Hilarie 2010. március 10-én szülte meg első gyermeküket, az Augustus nevű fiút. Nem sokkal később ismét teherbe esett, de elvetélt. 2018. február 16-án aztán egy lánygyermekkel, George Virginiával bővült a család. Jeffrey és Hilarie csak ezek után, 2019 októberében házasodtak össze.

18. Hilarie-val egyébként egy vakrandin találkozott, amelyet közös barátaik, Danneel és Jensen Ackles szerveztek. Danneel és Hilarie osztálytársakat játszottak a Tuti gimi című sorozatban, míg Jeffrey Jensen apját alakította az Odaátban.

19. 185 centiméter magas.

20. Annak ellenére, hogy Jensen Ackles és Jared Padalecki apját játszotta az Odaátban, a valóságban mindössze 12 évvel idősebb Jensennél.

21. Volt egy kutyája, akit Bisou-nak hívtak, ami franciául „kis, édes csókot” jelent. Bisou egy rottweilerkeverék szuka volt, és 2015-ben halt meg. Bandit nevű kutyáját pedig a Vesztesek bosszúja (2010) forgatása alatt fogadta be Puerto Ricóban. Van még egy Honey nevű négylábúja is, illetve befogadott egy háromlábú menhelyes ebet, Irwint is.

22. Amikor ő és Hilarie a New York állambeli Rhinebeckbe költöztek, barátságot kötöttek a Samuel's Sweet Shop nevű cukrászda tulajdonosával. A tulaj halála után Morganék többek között Paul Rudd-dal is felvették a kapcsolatot, hogy összegyűjtsenek elég pénzt ahhoz, hogy a bolt továbbra is üzemelni tudjon. A cukrászda ma Morgan és Rudd tulajdonában van.

23. Imádja az amerikai focit, megrögzött Seattle Seahawks-szurkoló.

24. 2006 augusztusától 2009 áprilisáig a Nancy ül a fűben című sorozat főszereplőjével, Mary-Louise Parkerrel volt romantikus kapcsolatban.

25. A megváltás (2014) című western forgatása alatt egy revolvert tetováltatott a jobb karjára.

26. Már a The Walking Dead című sorozatba való bekerülése előtt is rajongott az alapjául szolgáló képregényekért, és mindent tudott Negan karakteréről. Azt gondolta akkor: „Ó, igen, őt biztosan jó lenne eljátszani.” Öt évvel később kapott egy hívást, amelyben felajánlották neki a „gonosz” szerepét a The Walking Deadben. Bár a karakter nevét titokban tartották, Morgan pontosan tudta, kiről van szó. „Azonnal tudtam, mivel néztem a sorozatot, szóval tisztában voltam vele, hogy hol tartunk, és azt gondoltam: »Ez a kicseszett Negan lesz! Én pedig kicseszettül meg fogom csinálni.«”

27. A képességei között az önéletrajzában szerepel a kosárlabda, a baseball, különféle hegyi és vízi sportok, a főzés, valamint az építkezés.

28. Állítása szerint a szabadidejében szeret a barátaival lenni, és minél többet nevetni, festeni, írni és olvasni.

29. Imádja a motorokat is, a The Walking Dead-beli szereplőtársával és jó barátjával, Norman Reedusszal szokták szántani az aszfaltot.

30. Édesanyja, Sandy, nagy rajongója A Grace klinika (2005) című sorozatnak, amelyben Morgan 23 epizódban játszotta a szívbeteg Denny Duquette-et. Állítólag könyörgött a kreátor Shonda Rhimesnak, hogy ne öljék meg a karakterét, de mint már tudjuk, nem járt sikerrel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Skorpió a szájban, avagy ne keressük Brendan Frasert! – A Lee Cronin: A múmia egy kemény, gyomorforgató horror az edzettebb nézőknek
8 év után, szörnyű állapotban kerül elő a Kairóban elrabolt kislány, a család pedig csak eleinte örül ennek…


Kezdjük a legszembetűnőbbel, a címmel, illetve az abban szereplő Lee Croninnal! Ki az a Lee Cronin, és miért szerepel a legújabb múmiás film címében? Nos, ő egy ír filmrendező, aki rövidfilmekkel kezdte a mozgóképes pályafutását még 2004-ben, még kb. 22 évesen, és 2019-ig kellett várnia az első egész estés filmjére, amely a magyar keresztségben a sablonos A gyermek címet kapta, az eredeti angol egy kissé sokatmondóbb: The Hole in the Ground, vagyis A lyuk a földben. A horror műfajában fogant a mű, és a hazai mozik is játszották 2019 májusában. Nem kavart nagy port, pedig egy tisztességes és meglepően jól működő sztori volt a gonosz gyermektől való parázás immár jó ideje csontig lerágott tematikájából.

Majd jött 2023-ban a Gonosz halott-franchise ötödik darabja (2013-ban ugye volt egy remake is) Az ébredés alcímmel, ami már jóval nagyobbat ment: kis költségvetésű filmként világszerte 147,1 millió dollárt hozott a mozikból. És ennyi.

Bizony, Lee Cronin eddig csupán két filmet készített, így, bár a rendezései alapján ígéretes tehetségnek tartható, azért olyan horrorikonnak még aligha, akinek a nevét oda kellene biggyeszteni új, harmadik filmjének címe elé, mintha ezzel a névvel el lehetne adni azt.

Nem is ezért került oda. A múmiát gyártó Blumhouse stúdió feje, Jason Blum dobta fel az ötletet, hogy mi lenne, ha kiírnák Cronin nevét, mivel szerette volna elkerülni, hogy a nézők összekeverjék a filmet a korábbi, Brendan Fraser nevével fémjelzett Múmia-filmekkel. A rendező egyébként nem volt biztos benne, hogy ez jó ötlet, végül azonban belement.

Szóval az A múmia nem az A múmia, és ez fontos figyelmeztetés, ha valaki nem tudta volna: ne egy vicces, látványos kalandfilmet várjon (bár a látványos jelző megállja a helyét), hanem egy kifejezetten brutális és félelmetes horrort.

A sztori szerint ugyanis az éppen Kairóban dolgozó Charlie Cannon (Jack Reynor) kislányát, Katie-t (Emily Mitchell) egy nap elrabolják a saját kertjükből, ami keményen megviseli a családot, az éppen a harmadik gyermekkel terhes anyát, Larissát (Laia Costa) és Katie öccsét, Sebastiánt (Dean Allen Williamst) is. Majd ugrunk nyolc évet az időben, amikor Cannonék már újra az USA-ban, Új-Mexikóban élnek, Sebastián már tinédzser (Shylo Molina) az azóta világra jött Maud (Billie Roy) pedig már nyolcéves. Majd Charlie kap egy hívást Egyiptomból, hogy megtalálták Katie-t. Egy repülőgép lezuhant, a lányt (Natalie Grace) pedig egy abból kizuhanó szarkofágban találták meg, borzalmas fizikai és mentális állapotban. Cannonék hazaviszik őt, és próbálják szeretgetni, visszaterelgetni őt a régi állapotába, Katie azonban már nagyon nem az az aranyos kislány, akit anno elveszítettek…

Ennél többet vétek lenne leírni, mivel a Lee Cronin: A múmia nem elégszik meg annyival, hogy a címben szereplő lény ijesztgesse Cannonékat és a nézőket. Charlie ugyanis mindenképpen szeretné megtudni, hogy mi történt anno az egyre felkavaróbb módon viselkedő Katie-vel, és hogy mi mindenen kellett átmennie az utóbbi nyolc évben, ami így eltorzította őt. Így pedig a vegytiszta horrorpanelek közé beficcent egy nyomozós krimiszál is, amelyet az USA-ban az apa, Egyiptomban pedig egy rendőrnő, Dalia Zaki nyomozó (May Calamawy) képvisel. Közben pedig láthatjuk, milyen borzalmakat művel otthon a múmialány, és hogyan reagál rá a család, kiegészülve Larissa anyjával, Carmen nagyival (Veronica Falcón).

Lee Cronin ezúttal is hozta a formáját, és nem restell mindent megmutatni a maga valójában. Nem fordítja el a kamerát a keményebb részeknél, sőt, már-már kissé öncélúnak is hatnak a testhorrorba hajló gusztustalanságok.

Vagy nevezhetjük merésznek is, ki hogy fogja fel, mindenesetre azért a visszataszító jelenetek mögött kétségtelenül nincs annyi tartalom, mint mondjuk A szer (2024) esetében.

A rendező elmondása szerint két film jelentett számára inspirációt A múmia készítesekor, a Poltergeist: Kopogó szellem (1982) és a Hetedik (1995). Az utóbbira fentebb találunk magyarázatot a nyomozós szállal, az előbbi pedig előrevetíti, hogy itt nem feltétlenül egy sima múmiás horrort kapunk. Cronin ugyanis ebből a sztoriból is valahogy átkanyarodott a Gonosz halott: Az ébredés világába, sőt, még némi Démonok között is befigyel, szóval egy amolyan all star horroregyveleg a jussunk, amelyben keveredik a vérengzős, testhorroros gore, valamint a suspense, vagyis a félelemfaktor is fontos tényező.

Az edzettebbeknek az ijesztgetés talán kevésbé fog működni, de még így is kijelenthető, hogy a Lee Cronin: A múmia a zsánerében egy emlékezetesebb alkotás, hála a témájának, a felfogásának, a helyszíneinek és a bevállalós mivoltának.

A címbeli direktorunknak azonban a jövőben fel kellene ismernie, hogy a gyomorforgatás nem pótolja az atmoszférateremtést, mármint, ha valóban egy elismert horrorikonná szeretne válni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Új szörnyek, új rejtélyek, de egyértelmű válaszok még mindig sehol a túlélőhorrorban – Kiút 4. évadkezdés
A From (Kiút) új évada pontosan azt adja, amitől egyszerre imádják és megőrülnek tőle a nézők. Egyre több a rejtély, de a válaszok továbbra is elérhetetlenek. És pont ez az, ami miatt nem lehet abbahagyni. Ha akar valaki egy jó kis túlélőhorrort akar, irány az HBO Max!
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. április 23.



A From azon ritka sorozatok közé tartozik, amelyeket kifejezetten jó nézni, még akkor is, ha gyakran fogalmunk sincs, pontosan mit is látunk. Ez a furcsa kettősség már a kezdetek óta meghatározza az élményt: egyre bővülő rejtélyek, újabb és újabb fenyegetések, miközben a válaszok makacsul váratnak magukra. A negyedik évad nyitánya sem szakít ezzel a hagyománnyal és tovább mélyíti a bizonytalanságot és növeli a téteket.

A sorozat alaphelyzete már önmagában is erős volt 2022-ben: egy család egy elhagyatott útra kényszerül költözés közben.

Egy furcsa kisvárosba keverednek, ahonnan nincs kiút (innen is a magyar cím: Kiút). Az erdő közepén álló fatörzs, az örökké ismétlődő útvonal, majd a felismerés, hogy éjszaka emberi alakot öltő szörnyek vadásznak rájuk, mind azonnal megteremti azt a nyomasztó atmoszférát, amely azóta is a széria védjegye. A túlélés szabályai egyszerűek, de kegyetlenek: sötétedés után mindenki zárkózzon be, olyan házakba, ahol talizmánok vannak, különben nincs kegyelem. Senkinek sincs, se gyereknek, se öreg hölgyeknek.

A From azonban nem pusztán egy túlélőhorror. Sokkal inkább egy folyamatosan táguló, nehezen körülírható rejtélyhalmaz, amelyben a hangulat gyakran fontosabb, mint a konkrét magyarázat. A történet előrehaladtával egyre több furcsaság kerül felszínre, de ezek ritkán állnak össze egy koherens egésszé.

Inkább olyan érzésünk van, mintha a sorozat tudatosan adagolná a kérdéseket, különféle és változatos veszélyeket, miközben a válaszokat folyamatosan elodázza. Erősen Lost utánérzés kisvárosi miliőben.

Ez a megközelítés óhatatlanul eszünkbe juttatja Damon Lindelof sorozatának világát. Nemcsak a rejtélyek rétegzettsége miatt, hanem azért is, ahogyan a karakterekkel bánik. A készítők nem félnek attól, hogy népszerű szereplőket írjanak ki, és bár a főbb figurák egyelőre viszonylag biztonságban vannak (voltak), a mellékszereplők sorsa kiszámíthatatlan. Ez folyamatos feszültséget teremt, hiszen itt tényleg bárki áldozattá válhat, nincs kivételezés.

A negyedik évad nyitánya egy korrekt harmadik szezonzárás után érkezik, és gyorsan jelzi, hogy a tétek tovább emelkednek. Az előző évad végén felbukkanó új fenyegetés, a rejtélyes „sárgaöltönyös ember” már az első epizódokban komoly hatással van az eseményekre.

Az ő jelenléte újabb kérdéseket vet fel, miközben egyértelművé teszi, hogy a város szabályai még mindig messze nem ismertek teljesen, és talán sosem fognak mindent megmagyarázni.

Közben a régi szálak sem maradnak elhagyatottan. Fatima története például egyre összetettebbé válik, és olyan irányokba indul el, amelyek már szinte a valóság határait feszegetik. Az időutazással való játék, ha még csak finoman is, de egyre hangsúlyosabbá válik, ami ismét a Lost örökségét idézi. Ez a narratív irány izgalmas lehetőségeket rejt magában, de egyben kockázatos is: könnyen bonyolulttá válhat, ha nem kapunk hozzá megfelelő kapaszkodókat. Márpedig eddig a sorozat nem olyannak tűnik, mint aki könnyen ad kapaszkodót.

A From egyik legnagyobb erőssége továbbra is az atmoszféra. A díszletek, a fényképezés és a hangulatkeltés mind hozzájárulnak ahhoz az állandó, fojtogató érzéshez, amely végig kíséri az epizódokat. Ugyanakkor nem lehet elmenni amellett sem, hogy a tempó gyakran egyenetlen. Sok jelenetben a karakterek egyszerűen csak vitatkoznak, kiabálnak, beszélgetnek egymással, miközben a cselekmény alig halad előre. Ez időnként frusztrálóvá teheti az élményt, különösen azok számára, akik konkrét válaszokra várnak.

Itt van egy olyan érzésem, ha vége lesz a sorozatnak, már ha egyszer vége lesz, akkor se fogunk igazi válaszokat kapni.

Ennek ellenére van valami furcsa vonzereje a szériának. Talán éppen az, hogy sosem ad teljes képet. Mindig marad egy újabb rejtély, egy újabb fenyegetés, egy újabb kérdés, ami miatt nehéz abbahagyni. Ráadásul a készítők ügyesen gondoskodnak arról, hogy a szereplőgárda folyamatosan frissüljön: ha valakit elveszítünk, hamar érkezik helyette egy újabb „busznyi” áldozatjelölt, akik új dinamikát hoznak a történetbe.

Nem meglepetés, a From negyedik évadának kezdete pontosan azt nyújtja, amit a rajongók várnak: tovább mélyülő rejtélyeket, erős hangulatot és egyre növekvő téteket. Ugyanakkor a sorozat továbbra sem hajlandó egyértelmű válaszokat adni, ami egyszerre teszi izgalmassá és frusztrálóvá.

Ez az a fajta történet, amely inkább érzéseket kelt, mintsem világos magyarázatokat kínál, és talán éppen ezért működik még mindig.

Akik egyszer elkezdik keresni a Kiutat, továbbra is nézik a sorozatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Csütörtökön nyit a Budapest Park, ráadásul az év egyik legnagyobb bulijával
Bár még több mint egy hónap van hátra júniusig, a nyár egyik legnagyobb koncerthelyszíne holnap kitárja kapuit. A Budapest Park 15. évadát nem más nyitja, mint az Irie Maffia, és abban biztosak lehetünk, hogy a hazai reggae–hiphop–funk-rock egyik legkarizmatikusabb zenekara ismét bebizonyítja, miért tartozik a magyar könnyűzenei élet megkerülhetetlen szereplői közé.
Kocsák Krisztián - szmo.hu
2026. április 22.



Az Irie már szinte hazajár a Budapest Parkba, nagy valószínűséggel lázadás törne ki a rajongók körében, ha úgy telne el egy év, hogy a csapat nem lép fel a szabadtéri helyszínen. Főleg azért, mert tökéletesen illik ahhoz az életérzéshez, amit képviselnek.

Az Irie Maffia koncertjei mindig többről szólnak, mint egyszerű zenei élményről: ez egy közös ünnep, ahol a közönség és a zenekar együtt lélegzik. A jól ismert slágerek mellett garantáltak a meglepetések, a feszes groove-ok, és az a felszabadult hangulat, ami pillanatok alatt tánctérré változtatja a Parkot.

Öveket becsatolni!

A zenekar híres arról, hogy minden koncertje egészen egyedi: a különböző zenei stílusok keveredése, a frontemberek közötti dinamika, a színpadi viselet és az állandó interakció a közönséggel garantálja, hogy nincs két egyforma este. Az egyik pillanatban még laza reggae dallamok ringatnak, a következőben már hiphop ütemekre ugrál a tömeg. A Budapest Park ikonikus szabadtéri tere tökéletes helyszínt biztosít ehhez az élményhez: hatalmas színpad, látványos fények, és egy olyan közösség, amely minden alkalommal új szintre emeli a hangulatot.

Az Irie Maffia tavaly ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját egy nagyszabású show-val, azt pedig kíváncsian várjuk, hogy az idei műsorban milyen dalok kapnak majd helyet. Egy biztos, kár lenne kihagyni a nyár egyik legnagyobb buliját, jegyeket ide kattintva tudtok még vásárolni!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk