Mióta létezik a horror műfaja, sokszor elítélték az emberekre és a társadalomra gyakorolt pusztító hatása miatt. Bár a modern pszichológia óvatosan bánik a filmek kapcsán felmerülő, úgynevezett morális pánikkal, számtalan olyan brutális bűntény megesett, amelynek mintája a filmvásznon látható horror volt.
Sikoly
A lynwoodi Mario Padilla a Sikoly (1996) és a Sikoly 2 (1997) után eldöntötte: ölni fog, és 14 éves unokatestvérét, Samuel Ramirezt is bevonta a tervébe. A fiúk úgy látták, hogy a filmbeli mészárlások „klasszak” voltak, és ez a tökéletes módja a gyilkolásnak.
A 17 éves Padilló 1998-ban négy késsel és egy csavarhúzóval esett neki az anyjának, miközben Ramirez lefogta az asszonyt.
„A fiam megkéselt. Vérzek, jaj, vérzek” – mondta az anya a mentőknek a telefonba, de már nem élte túl a támadást. A fia 45-ször vágta bele a kést, miután az anyja megkérte, hogy segítsen valamit a ház körül.
„Hétéves korom óta nézek tévét. Az emberek azt mondják, ilyen korban még nem szabad tévézni hagyni a gyereket. Mást sem csináltam, mint arról fantáziáltam, hogy hogyan tehetnék meg olyan dolgokat, amiket nem tudok megtenni” – mondta Padilla.
A bíró a tárgyaláson megtiltotta, hogy bármilyen vonatkozásban is megemlítsék a Sikoly-filmeket.
Padillát életfogytiglani börtönre ítélték, feltételes szabadlábra bocsátás lehetősége nélkül. Bűntársa is életfogytiglanit kapott, amiből legalább 25 évet kellett rácsok mögött töltenie.
„A másoláshoz szükség van egy mintára, ami ebben az esetben a Sikoly volt. Számtalan oka volt, amiért ezt elkövették, de a film volt a minta” – mondta a szörnyű esetről Madeline Levine pszichológus.
Péntek 13
A 19 éves Mark Branch egy élelmiszerboltban dolgozott, és szabadidejében szeretett horrorfilmeket nézni. 1998-ban egy októberi napon Jasonnak öltözött a Péntek 13 (1980) című filmből, és megölt egy 18 éves egyetemistát Greenfieldben. Miután felmetszette Sharon Gregory hasát, mellkasát és fejét, a maszkos gyilkos eltűnt az éjszakában.
Mint kiderült, a lánynak az egyetemen írnia kellett egy pszichológiai elemzést, aminek alanyául Branchet választotta, aki meg akarta szerezni tőle az anyagot.
A nyomozók kiderítették, hogy a videókölcsönzőből Branch szigorúan véres filmeket vett ki: „minél véresebb, annál jobb”.
A házkutatás során 75 horrorfilmet, 64, megtörtént bűncselekményekről szóló könyvet, három kést, hokimaszkokat és egy machetét találtak nála.
Hajtóvadászatot indítottak Branch ellen, de már csak az autóját találták meg, mert addigra felakasztotta magát egy fára.
Bár az idegenkezűséget kizárták, ma is él az a mendemonda, hogy Greenfield lakói szolgáltattak igazságot.
Rémálom az Elm utcában
Az 1984-ben debütált filmmel új ikonikus horrorszereplő született: Freddy Krueger. A londoni Daniel Gonzalez elhatározta, hogy ő is olyan lesz, mint Krueger. Szintén hatást gyakorolt rá a Freddy vs. Jason (2003) című horror, ami után eldöntötte, hogy mindkét gyilkos karakterét megpróbálja magában egyesíteni. Pár hónappal később hosszú késeket és egy hokimaszkot szerzett be.
2004. szeptember 15. és 17. között az akkor 24 éves Gonzalez négy idős embert késelt meg, és két másikkal is megpróbált végezni.
Miután elfogták, a nyomozóknak bevallotta: szerette volna kipróbálni, milyen egy napra Freddy Kruegernek lenni. Gonzalezről később megállapították, hogy skizofrén, bár az ügyész azt mondta, ezzel szerinte csak a büntetést akarja elkerülni.
Gonzalez anyja állította, hogy a támadások előtt több hónapig nem részesült a fia orvosi ellátásban. Még kétségbeesett segélykérő levelet is írt a brit egészségügyi hatóságnak:
"Gyilkolni kell a fiamnak ahhoz, hogy segítséget kapjon? Kérem, kérem, segítsenek, nagyon sürgős!"
Az NHS később elismerte, hogy nem tettek meg mindent Gonzalezért, és bocsánatot kértek. A férfi életfogytiglani börtönbüntést kapott, amelynek második évében öngyilkosságot követett el egy CD-tokkal.
Meghalt Bacsó Béla esztéta, egyetemi tanár, aki 1997-től 2016-ig vezette az Esztétika Tanszéket. A halálhírt Janisch Attila közölte a közösségi oldalán.
„A jellem, a műveltség és a tudás bevehetetlen és megtörhetetlen hegymagasa volt Bacsó Béla. Az emberi minőség egy minőség nélküli korban” – írta a rendező a Facebookon.
„Rettenetes hír! Felfoghatatlan és feldolgozhatatlan. Béla volt (és marad) a legcsodálatosabb, legegyenesebb, legméltóságosabb ember, akit a barátunknak tudhattunk.”
Bacsó Béla 1952-ben született, foglalkozott filozófiával, esztétikával, hermeneutikával és fenomenológiával. Iskoláit Budapesten végezte, felsőfokú tanulmányokat az ELTE magyar-esztétika-népművelés szakon végzett (1972-1977). Pályakezdő éveit a Magyar Színházi Intézetben töltötte főmunkatársi beosztásban, ahonnan politikai okokból elbocsátották; később az ELTE Esztétika Tanszékére került oktatónak és kutatónak.
Nagy bejelentéseket tett Kolosi Péter, az RTL vezérigazgató-helyettese és programigazgatója a SorozatWikinek. Kolosi elárulta:
15 év után visszatér a Kalandra fal! és 3 év kihagyás után az Álarcos énekes is új évadot kap.
Előbbiről annyit árult el Kolosi, hogy ezúttal nem Sebestyén Balázs és Vadon Jani vezeti majd a show-műsort, az új műsorvezetők kilétét viszont egyelőre nem fedte fel.
A sorozatrajongók a Drága örökösök legújabb és egyben befejező évadát, valamint az eddig csak az RTL+-on látható Apatigris harmadik, illetve a Mellékhatás második évadát is végigizgulhatják a képernyők előtt. Utóbbi kettőhöz sem terveznek folytatást.
„A Mellékhatás számunkra mindenképpen egy nagyon kedves sorozat, de azt a pénzt, amit ebbe kellene fektetnünk, azt inkább újdonságokba fektetjük”
– indokolta a döntést Kolosi Péter. Az RTL nagy erőkkel készül a The Floor című vetélkedőjére is, amelynek Szujó Zoltán lesz a műsorvezetője. A felvételek hamarosan elkezdődnek.
Ezért indította Putyin a háborút? – A Fordulópont: A bomba és a hidegháború a legjobb tartalom most a Netflixen
Nem gondoltam volna, de hosszú idő óta a Fordulópont: A bomba és a hidegháború Netflix dokumentumsorozat a legjobb tartalom a streaming szolgáltató kínálatában. Sokkal jobb, mint az idei Oppenheimert majmoló próbálkozások. A kilenc részes monstrum minden pillanata arany, még ha néha kicsit részrehajló is.
Brian Knappenberger nem most kezdte a szakmát, ez a sorozat immár a sokadik megálló a filmográfiájában, és mégis tudott újat mutatni. A 2021-es Fordulópont: 9/11 és a terrorizmus elleni harc után nekiállt a következő dokumentum projektjéhez. A sorozat minden porcikáján érezni a profi hozzáállást. Alapos, kerek, érdekes történelemlecke. Remek kiegészítés azoknak, akik imádták az Oppenheimert, és még többet meg akarnak tudni ennek a pusztító eszköznek a hátteréről és használóiról.
Szuper archív felvételekkel dolgozik és összefüggő, összetett, koherens narratíva jellemzi a részeket.
Mintha minden része önálló dokumentumfilm lenne, amelyek a végén szépen összeállnak egy tökéletes kirakóssá. Minden epizód egy ukrán-orosz háborús felvétellel kezd, majd visszautazunk a múltba, hogy kontextusba helyezzük azt.
Arra azért készüljön fel mindenki, hogy a kilenc rész mindegyike hosszabb, mint egy óra, és annyira leköti az ember figyelmét, mint egy modern sorozat. Kevés az a doksi, aminél alig vártam, hogy nézhessem a következő részt. De itt alig bírtam magammal, és vártam, hogy felszívhassam ezt a tömény történelemleckét. Hiába látunk rengeteg ismert történelmi tényt, mindig tud újdonságot mondani, sőt még a feszültséget is sikerül fenntartani egész magas színvonalon.
Szó szerint aggódtam a keletnémet tűntetők testi épségéért a tiltakozások közepette. Izgultam, vajon úgy járnak-e a litván tüntetők vagy mint a Tienanmen téri sorstársaik.
De a legnagyobb történet egyértelműen az idei Oscar-díj sztárjáé: az atombombáé. A hihetetlen pusztítás mértéke, amit okoz és az egyre fejlődő technológiáknak köszönhető sokszoros romboló ereje, ami mellett a hirosimai atombomba eltörpül. A képernyő előtt is rémisztő volt a bombakísérleteket nézni. Illetve láthatjuk a fegyver használatának szívfacsaró következményeit is. Persze semmi sem hibátlan, a sorozat meglehetősen Ukrajna-párti nézőpontot képvisel – mondjuk ez nem csoda, ha olyan szörnyeteg van a mérleg másik oldalán, mint Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin.
Nem akarok spoilerezni, mert tényleg nagyon ügyesen építették fel a narratívát, minden elismerésem a forgatókönyvírónak és a vágónak. A grafikonok, a vizuális elemek és az archív felvételek olyan profizmust és realisztikus hatást keltenek, amelyet ritkán látok. Hogyan is kezdődik a Fordulópont?
Mint említettem, minden rész elején az ukrán-orosz konfliktus egy kis szeletét kapjuk, majd jön a feketeleves. Az első epizód rögtön egészen a II. világháborúig megy vissza, végigkövetjük a náci Németország bukását, majd a japán császárság utolsó napjait. A Hirosimában és a Nagaszakiban ledobott atombombák bevetésének feltételezett okait.
Majd megjelenik a nagy vörös szovjet medve, és amint véget ér a világháború, gyakorlatilag kezdődik a hidegháború.
Egy ritkán látott szemszöget is bemutatnak nekünk, az Amerikában élő japán származású emberek sorsát is megismerhetjük, akiket Pearl Harbour bombázása után az amerikaiak összegyűjtöttek és koncentrációs táborokba zártak. Ezt a nézőpontot ennyire őszintén még nem nagyon láttam. A másik erős pillanata az első résznek az atombomba bevetésének következménye. Azoknak a története, akik túlélték a támadást – még éltek, de már halottak voltak.
Ezt folytatták a kegyetlen szovjet történelemmel, hogyan jutott hatalomra Joszif Visszarionovics Dzsugasvili alias Sztálin. Bemutatják a szintén ritkán taglalt Holodomort és a nagy terror időszakát. Sztálin gyakorlatilag több orosz lakost ölt meg, mint ellenfelei összesen. Majd jönnek az új hatalmi alapok. Mit köszönhetünk a hidegháborúnak? A Pentagont és a CIA létrehozását, a berlini fal felépítését és annak geopolitikai következményeit, a világ egyik legbonyolultabb logisztikai akadályának a leküzdését: a berlini légihidat, a NATO és a Varsói szerződés létrejöttét.
Látjuk a kommunista Kína születését és szörnyűségeit.
Majd jönnek szintén erős pillanatok az első szovjet atombombának köszönhetően. Klaus Fuchs, Harry Gold és David Greenglass tetteit, a Manhattan-projekten dolgozók meghurcolását, valamint az egyik dramaturgiai csúcspontot, a Rosenthal-tárgyalások kálváriáját, amely egyszerre kegyetlen, ijesztő és szívszorító rész. Kitérnek a kommunista üldözésre Hollywoodban: Lee Grant és Dalton Trumbo neve lehet ismerős egyeseknek. Milyen lehetett a vörös félelem tetőpontján Amerikában élni? Ahol Joe McCarthy szenátor és Roy Cohn ügyvéd (Donald Trump egykori mentora) álhírekkel és demagóg filozófiával küldtek halálba sokakat.
Megismerhetjük a felháborító hidrogénbomba-tesztek háttereit a Marshall-szigeteken, melyek elképzelhetetlen következményekkel és áldozatokkal jártak az őslakosokra nézve.
Említik a Kim Philby nevével fémjelzett kémjátszmát, ő volt az, akit Guy Pierce alakított az HBO Maxon fent található remek Kém a csapatban sorozatban.
Kitérnek a CIA titkos kormánypuccsaira, a kubai nukleáris krízisre, az orosz-amerikai proxy háborúkra.
Az orosz vezetőket is górcső alá veszik Sztálintól, Nyikita Hruscsovig, Leonyid Brezsnyev is szóba kerül, de persze ne feledkezzünk meg a Nobel-békedíjas Mihail Gorbacsovról sem. Később a szária Borisz Jelcinre is koncentrál, és majdnem két részt kap a jó öreg Putyin papa és rémtettei. Ez alatt az idő alatt megismerjük a 1991-es litván „lázadást”, ami ijesztően sok áldozatot követelt, majd a Szovjetunió teljes széthullását és annak okait.
Az ukrán történelemmel is megismertetnek minket az utolsó részekben, ugyan megint csak erősen nyugati szemmel.
Ez lehet egyeseknek kicsit túl politikai lesz, de hát a történelem és a politika kéz a kézben jár. Érdekes módon a magyar függetlenedésről vagy az 1956-os forradalomról nem igazán esik szó, csak margón meg vannak említve.
Nagyon jól összerakott, érdekes, feszültségekkel teli és nagyon jól fogyasztható dokumentum-sorozat a Fordulópont: A bomba és a hidegháború. Örülök, hogy láttam és mindenkinek csak tanácsolni tudom, hogy nézze meg, illetve nézesse meg a gyermekeivel. Remek interjúk, érdekfeszítő archív felvételek, kegyetlen emberi történetek és drámák jellemzik.
Már csak azért is érdemes megnézni, hogy kicsit jobban átlássuk a jelen korunk geopolitikáját: az orosz agresszió teljesen kiszámítható volt.
Annyira sok arra utaló jel halmozódott fel, hogy Ukrajnát meg fogja támadni Oroszország, hogy az már ijesztő. Kilométerekről lehetett látni lehetett a múltbeli sérelmeitől megszabadulni vágyó megalomán pszichopata diktátor, Putyin törekvéseit, hogy a nagy orosz birodalom újra felemelkedhessen. Persze azt ne felejtsük el, hogy nyugati szemüvegen át készült a sorozat, így érthető egy elfogadható mennyiségű politikai részrehajlás is. Ami persze nem jelenti azt, hogy hiteltelen lenne A Fordulópont : A bomba és a hidegháború, csak helyén kell kezelni.