BALATON
A Rovatból

Tihanyban az ókor óta gyógyító erők munkálkodnak

A település kelta múltjának is emléket állít egy most megjelent regény.


Kevesen tudják, de Tihany történelmi múltja jóval messzebbre nyúlik vissza, mint amennyit az iskolában tanultunk róla - derül ki egy most megjelent könyvből.

Magyarország egyik legszebb települését az ókorban kelták, majd rómaiak lakták, akik nem egy természeti jelenségnek tulajdonítottak gyógyító erőt. A legcsodálatosabb pedig, hogy ezekre a helyszínekre a mai napig ellátogathatunk.

A Pelso Legenda a Balaton-felvidékre, azon belül is Tihanyra, annak természeti szépségeire, gazdag történelmére, és nem utolsó sorban gyógyító erejére hívja fel a figyelmet.

“A kelták bizonyítottan lakták a dunántúlt, így a Balaton környéki területeket is. Zánkán és Tihanyban is fellelhetők még olyan földsánc erődök nyomai, amelyeket a keltáknak is tulajdonítunk” - mondja a könyv írója, Tömösváry Zsigmond. De mit takar a különös cím?

“A Pelso a Balaton rómaiak által használt latin neve, a legenda pedig a rómaiak idejében keletkezett, és egy talán akkoriban meg is történt eseményt takar. Igaz, az utókor csak egy feljegyzésből értesült róla, ami a római bíboros, Basilios Bressarion hagyatékából került elő.

Tihany az ókor nagy részében még sziget volt, amit csak jóval később, feltöltéssel alakítottak félszigetté. Az elhatárolt terület több törzs lakóhelye volt egészen a honfoglalásig: a kelták mellett illírek és avarok is letelepedtek itt, de a környéket kedvelték a rómaiak is.

Ha azonban a gyógyító hatás eredetét kutatjuk, érdemes egészen a földtörténet korai szakaszáig visszanyúlnunk: ekkoriban Tihany még vulkanikus terület volt, amiről a két kráterből kialakult Külső-tó és Belső-tó, valamint a még ma is látható gejzírkúpok árulkodnak. Ezek ásványi anyagban gazdag, forró vízű források voltak, amelyek az évezredek során kúpokat raktak le, és némely esetben egész magas tornyokat alkottak. A tihanyi gyógyító energia a hívők szerint részben a vulkanikus erők megmaradt energiáira épül.

Van azonban a településnek még egy különlegessége: itt is keresztülfutnak az egész földgolyót behálózó, úgynevezett Szent György energiavonalak, amelyeket a föld mágnesessége alakított ki.

Számos tudós szerint ezeken a vonalakon épültek ki a múlt nagy társadalmai, így Szent György-vonalon találhatók például a Gízai piramisok, a Stonehenge, Machu Picchu, Európa dolmenjei, sétáló kövei, de számos jeles keresztény templom és katedrális is.

Nem véletlenül települt ide I. András király, a Tihanyi Apátság alapítója, valamint a felesége meghívására érkezett kijevi szerzetesek sem, akik itt építettek sziklalakásokat maguknak - ezek a barátlakások a mai napig megtekinthetők.

“Az ókor társadalmai fogékonyabbak voltak a spiritualitásra és használták a gyógyító energiákat, amíg a középkori kereszténység bigottsága el nem homályosította a tudás nagy részét. A jelen embere fedezte fel újra mindazt, amit őseink a hasznukra fordítottak. Talán ma éli igazán reneszánszát a spiritualitás, a gyógyító energiák, a pozitív tudat” - teszi hozzá az író.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BALATON
A Rovatból
Cápa a Balatonban? Egy méretes hal okozott pánikot Tihanynál, a „szörnyet” videóra is vették
Egy szakember elmondta, hogy milyen halat láthattak a magyar tengerben. Ez a halfajta nem először okozott riadalmat, és az is kiderült, miért láthatók a vízfelszínen.


Tihanynál ismét felbukkant a jól ismert balatoni „cápa”, de most sem egy tengeri ragadozóról van szó, hanem egy hatalmas busáról. A különös jelenetet július 8-án rögzítették videón, a felvételt a Pecaverzum osztotta meg.

A busa hátúszója messziről könnyen összetéveszthető egy cápáéval, különösen azok számára, akik láttak már cápás filmeket.

A mostani eset sokakat emlékeztethet a tavalyi esetre, amikor egy hasonló felvétel komoly riadalmat keltett. Akkor volt olyan is, aki a látottak miatt lemondta a balatoni nyaralását.

A balatoni „cápaészlelések” kapcsán Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója már tavaly is megnyugtatott mindenkit. Elmondta: „Annak a cápának nagyon nehéz dolga van, amelyik el akar jutni sósvízi élőhelyéről a Balatonra.” Hozzátette: „Nemcsak egy vállalhatatlanul hosszú utat kellene megtennie, de az édesvíz sem tenne túl jót az »egészségének«. Röviden: a cápa nem él meg az édesvízben, azaz teljesen kizárt, hogy a cápáknak bármelyik fajtája megjelenjen a Balatonban.”

Szerinte a cápaészlelések évről évre visszatérnek. A videón látható állat valószínűleg egy hibrid busa, amely akár 40-50 kilogrammosra is megnőhet, testhossza elérheti a másfél métert, életkora pedig megközelítheti a 30 évet.

A hibrid busát még a hatvanas években telepítették a Balatonba. A szakemberek szerint ezek a halak nem szaporodnak a tóban, ezért az állományuk fokozatosan csökken. A halgazdálkodásban arra számítanak, hogy az állatok természetes öregedéssel idővel eltűnnek a tóból.

Azt is elmondták, hogy ezek a nagytestű halak akkor úsznak fel a vízfelszínre, ha már nagyon öregek vagy egészségi problémájuk van. Ilyenkor emelkedik ki a hátúszójuk, ami távolról nézve megtévesztő lehet, de méretre jóval kisebb, mint egy valódi cápauszony.

A Balatonnál egyébként 2024-ben kevesebb busát és törpeharcsát fogtak ki, mint az előző évben.

VIDEÓ: A Balatonban úszó "cápáról"

Forrás: Pecaverzum


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BALATON
A Rovatból
Szakértők: akár éveken belül fürdésre alkalmatlan lesz, kiszáradhat a Balaton az emberi beavatkozások miatt
A túlzott vízszintszabályozás, a part menti beépítések, a nádasok eltűnése és a szennyezés mind veszélyeztetik a tó ökológiai egyensúlyát.


Komoly bajban a magyar tenger, ha nem vigyázunk rá, belátható időn belül nem lesz fürödhető a Balaton - figyelmezhetnek a szakemberek.

A Balaton kialakulása egészen a jégkorszak végéig vezethető vissza. Geológiai szempontból még fiatalnak számít, hiszen a tó 15–17 ezer éve jött létre a Dunántúlon a földkéreg mozgásai nyomán. Kezdetben több kisebb tó alkotta a vízrendszert, amelyek mintegy 5000 éve egyesültek. Azóta a vízszint természetes módon folyamatosan változott: volt, hogy akár 12 méterrel magasabb volt a mainál, máskor viszont szinte teljesen eltűnt a víz.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói arra hívják fel a figyelmet, hogy

a természetes vízszint-ingadozás jótékony hatású, mert segíti a nádasok megújulását, elősegíti a hínár növekedését, és gátolja az algák elszaporodását. A mesterséges beavatkozások azonban veszélyt jelentenek.

Tóth Viktor, az intézet munkatársa szerint, ha a jelenlegi folyamatok nem változnak,

„a Balaton akár már 2035-re is fürdésre alkalmatlanná válhat, 2050-re pedig teljesen kiszáradhat”.

Az elmúlt évtizedekben a tó állapotát egyre inkább az emberi tevékenység befolyásolja. A túlzott vízszintszabályozás, a part menti beépítések, a nádasok eltűnése és a szennyezés mind veszélyeztetik a tó ökológiai egyensúlyát. Bár a stabil vízszint a turizmusnak kedvez, a szakértők szerint hosszú távon káros hatásai vannak a környezetre.

A klímaváltozás tovább nehezíti a helyzetet. Az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek – hosszú aszályos időszakok és hirtelen lezúduló esőzések – közvetlenül hatnak a Balaton vízszintjére. A csapadék csökkenése és a hőmérséklet emelkedése súlyos gazdasági és ökológiai következményekkel járhat.

A problémák jelei már korábban is megmutatkoztak. 2019-ben nagy algavirágzást figyeltek meg a tóban, ami arra utalt, hogy a víz tápanyagokkal telítődik. Ez hosszú távon a vízminőség romlásához vezethet.

A szakértők szerint sürgősen át kell gondolni a vízgazdálkodás rendszerét. Ismét előtérbe került a vízpótlás kérdése is, például a Rábából történő utánpótlás, amely korábban már felmerült, és ma újra aktuális lehetőségként kerül szóba.

Forrás: ATV


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Brutális drágulás a balatoni strandokon: van, ahol közel 50 százalékkal kerül többe a belépő
Idén is jelentősen drágult a balatoni strandolás. A legdrágább helyen 2600 forintot kérnek a felnőttjegyért, a gyerekeknél 1900 forint is lehet a belépő ára.


Jelentősen emelkedtek idén a balatoni strandbelépők árai, derül ki a balatontipp.hu összeállításából. A felnőttjegyek átlagosan 13, a gyermekjegyek pedig 16 százalékkal drágultak a tavalyi évhez képest.

A legdrágább felnőtt belépőt a csopaki strandon kell kifizetni: 2600 forintba kerül egy nap a vízparton.

Nem sokkal marad el ettől a siófoki Nagystrand és a balatonfüredi Esterházy strand 2500 forintos belépője, illetve az alsóörsi strand 2300 és a balatonalmádi strandok 2200 forintos ára. Jó hír viszont, hogy a legolcsóbb strandokon már 1000 forintért is csobbanhatunk: ilyen például Szepezden a Viriusi és a szepezdfürdői strand, a keszthelyi Helikon strand és a tihanyi Sajkodi strand.

A gyermekbelépők terén is Csopak vezet: 1900 forintba kerül a jegy. Füreden az Esterházy strandon 1600, Balatonalmádiban pedig 1500 forintot kérnek. A legolcsóbb lehetőséget Szigliget, a tihanyi Sajkodi strand és a balatonudvari strandok kínálják, 500 forintos jegyárral.

A legnagyobb áremelés Fonyódon történt: itt a felnőtt belépő ára 47 százalékkal nőtt, így most 1400 forint.

Balatonfűzfőn és Balatonszárszón 31 százalékkal emelték a díjakat, ezekben a városokban 1700 forintba kerül a strandbelépő. Vonyarcvashegyen 27 százalékos áremelés után 1900 forintot kell fizetni.

Nem emelték a felnőttek belépőjét több népszerű helyszínen, például Földváron (1750 Ft), a badacsonyi strandokon (1400 Ft), a keszthelyi Városi strandon (1700 Ft), a siófoki Nagystrandon (2500 Ft), a Sóstói strandon (1500 Ft) és a szigligeti strandon (1500 Ft).

A gyermekbelépők esetében is Fonyód áll az élen a drágulásban: 46 százalékos emeléssel most 700 forint a belépő. Szepezden is 700 forintra nőtt az ár, Vonyarcvashegyen pedig 1400, míg Révfülöpön 800 forint lett a gyermekjegy. Ugyanakkor több helyszínen nem emeltek az árakon: Földváron (900 Ft), Balatonedericsen (800 Ft), a siófoki Nagystrandon (1000 Ft) és Szigligeten (500 Ft). Balatonudvariban a gyermekjegy ára egy új kategóriának köszönhetően 500 forintra csökkent.

A felnőtt belépők középára idén 1800 forint, a gyermekjegyeké pedig 1200 forint.

A vizsgált 47 strandból 15 tartozik a középáras vagy annál drágább kategóriába, a többi olcsóbb ennél. Gyermekjegyeknél 13 strand kéri a középárat vagy annál magasabb összeget.

A strandok pénztárait több helyen már május végén megnyitották, de a legtöbb településen csak június elejétől vagy közepétől kell belépődíjat fizetni. A balatontipp.hu frissítette az idei szezonra a fizetős strandok listáját és aktuális árait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Csökken a Balaton vízszintje: most 20 centiméterrel alacsonyabb, mint tavaly
A déli parton több helyen hosszú sétát kell tenni, mire úszásra alkalmas mélységbe érünk. Forró napokon a vízszint akár naponta egy centit is csökkenhet.


A Balaton átlagos vízszintje jelenleg 81 centiméter, ami a megszokottnál jóval alacsonyabb, írja az Időkép. Az Országos Vízügyi Igazgatóság mérései szerint az elmúlt két hétben 5 centiméterrel csökkent a magyar tenger vízszintje.

Tavaly ilyenkor 20 centiméterrel magasabb volt, és már csak kevéssel marad el a 2022-es, rendkívül aszályos év 78 centiméteres értékétől.

A déli part több pontján most olyan sekély a víz, hogy hosszabb sétára van szükség ahhoz, hogy úszni lehessen. Forró nyári napokon, amikor erős a párolgás és a szél is fúj, a vízszint akár naponta egy centiméterrel is csökkenhet. Szélcsendes időben viszont vékony párapaplan képződik a tó felett, ami mérsékli a párolgást, így az elmúlt napokban stagnált a vízszint.

A vízügyi szakemberek a Siófoki zsilip segítségével igyekeznek 110 centiméter körüli szinten tartani a Balaton vízállását, azonban jelenleg ettől jelentős eltérés tapasztalható.


Link másolása
KÖVESS MINKET: