KULT
A Rovatból

Szívszorító fotók a World Press Photo kiállításon, ismerd meg a díjnyertes alkotások történetét

Már megnézheted az idei World Press Photo kiállítást a Biodómban. Ezek a fotók önmagukban is rendkívül erőteljesek, de érdemes megismerned a mögöttük álló hátteret és azokat az eseményeket, amelyeket bemutatnak.


Már megnézheted a világ legrangosabb sajtófotóversenyének díjazottjait ez alkalommal új helyszínen, a Biodómban. A World Press Photo 2024 díjnyertes alkotásai idén is főként a pusztító konfliktusokat és politikai felfordulásokat, a klímaválságot, a migrációt és a világ legégetőbb problémáit dokumentálják.

Mi már láttuk a kiállítást, ismerd meg a legfelkavaróbb fotók történetét!

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Biodómban letaglózó válogatást láthatsz a győztes pályaművekből. A 24 regionális győztes között természetesen a 4 globális győztes fotóit is megnézheted. Ezek a fotók önmagukban is rendkívül erőteljesek, de érdemes megismerned a mögöttük álló hátteret és azokat az eseményeket, amelyeket bemutatnak.

A World Press Photo pályázaton idén is külön-külön értékelték az afrikai, az ázsiai, az európai, az észak- és közép-amerikai, a dél-amerikai, a dél-kelet-ázsiai és óceániai régióból küldött pályaműveket. Összesen 130 ország 3 851 fotóriportere pályázott több mint 61 062 fotóval és multimédiás tartalommal. Végül a 24 regionális győztes közül választották ki a négy globális győztest.

Az év sajtófotója Mohammed Salem Egy palesztin nő átöleli az unokahúga testét című képe lett. A fotó tökéletesen összefoglalja azt a szélesebb értelemben vett tragédiát, ami a Gázai övezetben zajlik. Az 5 éves Saly édesanyjával és nővérével együtt vesztette életét, amikor egy izraeli rakéta eltalálta otthonukat a gázai Khan Younisban.

Első helyezett Az év története kategóriában a Lee-Ann Olwage által készített Valim-babena című képsorozat lett.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A 91 éves „Dada Paul” már 11 éve él demenciával, és 41 éves lánya, Fara Rafaraniriana gondoskodik róla. Madagaszkáron a tájékozatlanság miatt a memóriavesztés tüneteit mutató embereket gyakran megbélyegzik. Sokan úgy vélik, hogy ezek a démoni megszállottság vagy „őrület” jelei. Ezzel szemben Fara és Dada Paul története jól tükrözi a szeretetteljes malgasz valim-babena elvet, amely szerint a felnőtt gyerekek kötelessége segíteni szüleiket.

Hosszú távú munkák kategóriában az első helyezést Alejandro Cegarra érte el A két fal című munkájával, amely a kiszolgáltatott migráns közösségek sorsát dokumentálja.

Az USA bevándorláspolitikájának köszönhetően több ezer ember rekedt Mexikó határvárosaiban, ahol gyakran korrupt hatóságok és drogkartellek irányítása alatt állnak. A migránsokat és menedékkérőket arra kényszerítik, hogy rögtönzött táborokban várakozzanak, ahol fokozott erőszaknak és bizonytalan életkörülményeknek vannak kitéve.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Szabadon választott formátum első díját az ukrán származású Julia Kochetova nyerte el A háború személyes című munkájáért. A webalapú projektben a dokumentarista képeket költészettel és zenével kombinálja, hogy megmutassa a világnak, milyen az, amikor a háború mindennapi realitássá válik.

A Globális díjazottakon kívül voltak persze más fényképek is a kiállításon, amik nagyon megrendítőek voltak számunkra.

A fegyveres konfliktusok árnyékában élő emberekről készült fotók idén is a legfelkavaróbb pályázatok közé tartoznak. Többek közt Etiópiából, Mianmarból, Afganisztánból, és a Gázai-övezetből is láttunk erős fotókat.

Idén is több régióból érkeztek fotók a klímaválság hatásairól. A kiállított fotókon szembesültünk például azzal is, milyen nehézségeket okoztak a rekorddöntő erdőtüzek Kanadában, a történelmi aszály az Amazonasban, vagy a tengerszint emelkedése Fidzsin.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Egy természeti csapás következményét örökíti meg az a kép is, ami számomra a legmegrendítőbb volt. A fotón Mesut Hançer fogja 15 éves lánya kezét, aki alvás közben vesztette életét, amikor nagymamája háza összeomlott egy földrengés során Törökországban.

„Fotózd le a gyermekemet” – hívta oda Hançer a fotóst. Ez a kép világszerte több száz újság címlapjára és közösségi média felületre került, és a tragédia szimbólumává vált.

Nagyon felkavaró volt az a fotósorozat is, ami a szexuális erőszak túlélőinek személyes útjait mutatja be az etiópiai Tigré régióban. Ezeknek a nőknek sok esetben, még ha a háború véget is ért, továbbra is társadalmi előítéletekkel és megbélyegzéssel kell szembenézniük.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Kevés olyan kép szerepel a kiállításon, amin mosolygó embereket látunk, éppen ezért az egyik kedvencem fotó, az volt, amin a Tigréi Védelmi Erők harcosa két év után először találkozik édesanyjával.

Megható volt bepillantást nyerni Jiuer, egy háromgyermekes fiatal, észak-kínai édesanya utolsó éveibe, aki a rák diagnózisa után mélyebb megbecsülést tanúsított az élet iránt, miközben szembenézett a halállal.

A hollandiai World Press Photo Foundation 1955 óta szervezi a világ legjelentősebb pályázatát, illetve az azt követő utazó kiállítását. A tárlat világszerte 120 helyszínen látogatható és mindig az előző évet mutatja be.

Természetesen a budapesti tárlat is csak egy válogatást nyújt a legjobb alkotásokból. Ha a projektek összes fényképére kíváncsi vagy, látogasd meg a World Press oldalát.

A WORLD PRESS PHOTO 2024. kiállítást és az azt kísérő On The Spot kiálltást október 27-ig nézheted meg a Biodómban. Részletek a kiállítás honlapján, ahol egy ironikus figyelmeztetést is kiszúrhatsz, ami feltételezem elsősorban a szélsőjobboldali Mi Hazánk híveinek szólhat: "A kiállításon előfordulnak olyan felvételek, amelyek jogszabályi vagy egyéb okok miatt egyes látogatók számára érzékeny tartalmat jelenthetnek.

Korábban már mi is beszámoltunk arról, hogy a tavalyi botrány után milyen nehezen talált új helyszínt a kiállítás, miután sorra utasították el az állami intézmények.

Címkép: MTI/Szigetváry Zsolt


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Vecsei H. Miklós az SZFE-s tanáráról: Büszke voltam rá, hogy az én farkamat fogja
A színész az Ördögkatlanon beszélt a színházi közeg visszaéléseiről vagy családja megosztottságáról. Az interjúban arról is beszélt, miért utasított vissza egy állami díjat.


Vecsei H. Miklós az Ördögkatlan fesztiválon beszélgetett Veiszer Alindával, az interjú Veiszer Patreon-oldalán jelent meg, amelyet a Telex szemlézett. A színész-rendező többek között a Nemzeti Színházhoz való szerződéséről, a családja megosztottságáról, az SZFE-s éveiről és egy visszautasított állami díjról is beszélt.

Elmondta, hogy mesterei és szakmabeli barátai közül senki nem beszélte le arról, hogy elfogadja Vidnyánszky Attila ajánlatát. A döntés előtt kikérte Jordán Tamás, Molnár Piroska, ifj. Vidnyánszky Attila és gyimesi nagymamája véleményét is. Hozzátette, hogy közülük csak

nagymamája nevezhető Orbán Viktor „véres szájú hívének”. Vecsei hangsúlyozta: ő a Nemzeti Színházban hisz, nem valamelyik igazgatójában.

A beszélgetésben arról is szó esett, hogy mennyire megosztottnak látja Magyarországot. Vecsei úgy fogalmazott: imádja az országot, de sírnia kell, milyen állapotban van. Példaként említette, hogy

a családja egyik része a Pride-on van, a másik fele pedig a nagymamájánál nézi a csíksomlyói búcsút.

Az interjúban felidézte az SZFE-n töltött éveit is. Azt mondta, hogy öt évig volt ott hallgató, és teljesen természetesnek számított, hogy egy hatvanas férfi tanár fogdosta őt, miközben instruálta. Szavai szerint:

„Sőt, még büszke is voltam rá, hogy az én farkamat fogja, és nem a másokét, mert akkor engem akar instruálni.”

Vecsei arról is beszélt, hogy az SZFE modellváltásával nem értett egyet. Éppen ebben az időszakban kapta volna meg a kormánytól a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjat. Írt egy levelet az akkor még államtitkár Novák Katalinnak, amelyben jelezte: a kitüntetést csak akkor veszi át, ha beszélhet vele az ügyről. „Nem válaszolt nekem Novák Katalin. És nem is fogadott. És akkor én sem fogadtam el ezt a díjat” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Ez a férfi tényleg egy félisten élőben is – megvadult nőstényhordák ellenére is elsöprő volt Jason Momoa koncertje
A hisztérikus követelőzések ellenére sem vetkőzött, viszont felszabadultan zenélt Jason Momoa a bandájával a budapesti Akváriumban. A meglepetés-fellépő a 16 éves fia volt, aki szintén nagyon átélte a teltházas bulit.


Amióta megláttam a Trónok Harcában Khal Drogóként belovagolni Jason Momoát (akiről valljuk be, nők millióinak szintúgy a lovaglás jut eszébe), híresen elfogult lettem. Úgyhogy amikor kiderült, hogy Budapesten koncertezik a nyelvbotlásnak vagy dadaizmusnak is beillő, Öof Tatatá nevű bandájával, fél órán belül öten küldték el nekem a hírt.

2019-ben már voltam olyan koncerten, amelyen ő is ott volt, ugyanis pont a Dűne első részének budapesti forgatása alatt turnézott utoljára a Slayer. De Momoa akkor sajnos nem a küzdőtéren pogózott, mint nemrég Ozzy búcsúbuliján a Pantera riffjeire, hanem a színpad mellől élvezte a show-t.

Jól tettem, hogy fénysebességgel lecsaptam egy jegyre, mert egy nap alatt 80%-ban el is fogytak a jegyek, és utána hamar teltházas lett a buli. Nyilván rengetegen úgy voltak vele – kétségkívül én is –, hogy kit érdekel, Jason milyen zenét játszik, ha az Old McDonalds had a farm dallamára olvassa fel a telefonkönyvet, akkor is izgalmas lesz látni, hogy milyen a kisugárzása ennek a tesztoszteron-hegynek.

Amikor rákerestem a 2024-ben alakult Öof Tatatá-ra, annyit tudtam meg elöljáróban, hogy Mike Hayes énekes-gitáros és Kenny Dale dobos a két zenésztársa, és többek közt Metallica, Black Sabbath, Led Zeppelin és Jimi Hendrix feldolgozásokat adnak elő.

Erre mondjuk nekem, mint rock-metal fanatikusnak extrán fel is csillant a szemem, a műfajt nem kedvelő gruppie-k meg majd elvonatkoztatnak a zenétől, úgysem azért lesznek ott.

A késő esti klubkoncertet illetően arra számítottam, hogy csipketangákat csúzlizó csajok lepik majd el az Akvárium területét, és lesz pár Temu-köpenyes Aquaman, aki így próbál majd a helyszínen csajozni. Sokat nem tévedtem. Két órával a 22.30-ra kiírt koncert előtt már beengedték a sorokban kígyózó keménymagot: valóban volt köztük egy nagydarab kamu-Momoa, számtalan rocker, néhány Momoa-pólós rajongó, szuperhős-fan srácok, és persze zömében állig felnyomott dekoltázsú, kikent-kifent, elszánt lányok, illetve idősebb nők egyaránt. Volt, aki a párjával érkezett, de a többség csapatostul, hiú reményekkel telve portyázott.

Az Akvárium nagytermébe lejutva végtelenítetve vetíteni kezdték – az első sorokat rögtön elfoglaló rajongótábornak – a színész vodkareklámját. Amely elsőre szexinek hatott, ezredszerre már vallatásnak. Az pedig még inkább, hogy ennyi ideig kellett felfokozott hangerővel ovuláló hölgyek locsi-fecsijét hallgatnom, akik már attól önkívületben sikítottak, ha egy road bement letenni egy setilstet a földre.

Amikor végre elkezdődött a koncert, egyébként a kiírt időben, én instant hormonsokkot kaptam a belépő Jason Momoától, mert ez a férfi tényleg egy félisten élőben is. Huncut mosolygások, magabiztos közvetlenség, laza haj- és fenékrázás, gyakori közönséghez dumálás és karizmatikusság (nos, a karizma sem utolsó).

Aki pedig a – nemrég a forgatás miatt történt – szakrális szakálltalanítás miatt izgult, annak jelentem, hogy azóta kellemes borostája nőtt, amely remekül áll neki.

Maga a koncert számomra kifejezetten hangulatos és élvezetes volt, mintha egy blueskocsmában lettem volna, ahol a régi haverok előadják a kedvenc rock-metál slágereiket. Kenny jól dobolt, Mike pedig ugyan nem a legjobb énekes, viszont igazán kiváló gitáros, valamint egy tüneményes és szerethető figura. A trió néha kibővült Nakoa-Wolffal, Momoa 16 éves fiával, aki szintén az apjával együtt forgat nálunk. A srác nem csupán a szülei vonásait örökölte (bár lágyabb kivitelben, puttó angyalkás fürtökkel), hanem az apja zenei tehetségét is, mert már most jól gitározott, és látványosan élvezte a reflektorfényt, szinte fürdőzött a sikerben.

Az apja-fia páros még vokálozott is egyet közös mikrofonba a Rebel Yell alatt. A közönség láthatóan nem tudta értékelni a jammelős blues-részeket és a keményebb metálszekciót sem, csak a populárisabb slágerekre indult be az éneklés, mint amilyen a Red Hot-féle Can’t stop meg a Zombie vagy a Purple Rain.

A buli közben azonban egyre inkább szégyelltem, hogy nő vagyok, annyi lealjasodást láttam és hallottam. Ennyi malacvisítás konkrétan a vágóhídon nincs. Hol hörögve skandálták a családjuktól elszabadult asszonyok, hogy „Shirt off! Shirt off!”, hol magyarul vinnyogták, hogy „Rajtad van a póló, mi van veled?!" vagy "Aquaman gyere ide!". Volt momoás felnőttszínező is valaki kezében (na jó, az nekem is megvan), és egy molinón az első sorban a "Can I have a dickpic?" állt.

A koncert közepén majdnem agyontaposott-rúgott két ittas hölgyemény, hogy egy méterrel közelebb lássák az idoljukat. A (velem is) durván verekedő, megvadult egyedet végül a szekus szedte ki a sorból. Mintha egy nagyszabású lánybúcsún lettem volna – nem csoda, hogy Momoa végül nem vette le a trikóját, becsültem is érte, hiszen nem chippendale műsorral érkezett.

Az éjjel fénypontjaként még a dobverőt is elkaptam a végén, pedig én nem is nyúltam utána, mint száz másik kéz, csak hallottam, hogy a földön koppan, és pont be tudtam slisszolni a lábak közé, hogy felvegyem.

És az a harci helyzet, hogy Momoa és az egész bandája rendkívül szimpatikus és megnyerő volt a műsor alatt. Pedig én tényleg szerettem volna fogást találni ezen a pasin. De nem sikerült - sajnos semmilyen értelemben.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Tóth Gabi: kimegyek mindjárt, azt kint valakit agyonverek – A Megasztár előzetese szerint bőven lesz feszültség a tehetségkutatóban
Herceg Erika könnyeit törli, Curtis kiakad és káromkodik, Marics Peti pedig kiabálni kezd.


Hamarosan érkezik a Megasztár idei évada. A csatorna egy előzetest is megosztott, melyből kiderül, hogy bőven lesznek megint feszültségek, sértődések, könnyek.

A műsorban új mesterek is érkeznek. A zsűri tagjai: Tóth Gabi, Herceg Erika, Curtis és Marics Peti. Ördög Nóra pedig új társat kap a műsorvezetéshez, Till Attila helyett Szépréthy Roland lesz a partnere.

VIDEÓ: A Megasztár beharangozója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Fotók: Káprázatos légi parádéval ünnepelte a honvédség augusztus 20-át
A bemutatón nemcsak a jól ismert régi helikopterek, hanem vadonatúj harci és szállító gépek is feltűntek, amelyek most először repültek a főváros felett.


Budapest felett idén is látványos légi parádéval ünnepelte Szent István napját a Magyar Honvédség. A programban minden olyan repülő eszköz bemutatkozott, amely a honvédség birtokában van, köztük vadonatúj harci és szállító gépek is, amelyek most először tűntek fel a főváros felett.

Az érdeklődők a bemutatón láthatták

a már jól ismert MI–17 és MI–24 helikoptereket, de a legújabb H145M és H225M típusok is feltűntek.

Az eseményen készült fotóinkat itt tudjátok megnézni (kattintás után galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: