KULT
A Rovatból

Semmelweis lenne a magyar Dr. House? Ezt mutatja be az anyák megmentőjéről szóló film

Politika ide vagy oda, a Semmelweis bár nem tökéletes, de összességében szerethető film, kiváló alakításokkal, ami nagyon is modern témákra hívja fel a figyelmet. Kritika.


Semmelweis Ignác az anyák megmentője, aki rájött, hogy szülés előtt kezet kell mosni. Körülbelül ennyit jegyeztünk meg a hírneves orvosról az iskolában. A közösségi média ezt kiegészítette azzal a föl-fölbukkanó információ-morzsával, hogy családja elárulta, bolondok házába juttatta, ahol az ápolók agyonverték.

Már önmagában ez is indokolja, hogy készüljön egy olyan film Semmelweis életéről, amely teljesebbé teszi az összképet.

Némi aggodalomra adott okot, hogy a hazai filmgyártás egy olyan korszakában készült a film, amikor futószalagon készülnek a gagyi, de legalábbis gyengén sikerült történelmi művek.

Itt nem csak a közelmúltat sajátosan interpretáló kurzusalkotásokra kell gondolni, mint az Elkúrtuk vagy a Blokád, hanem az olyan közpénzégetőkre, mint az Aranybulla, a Tündérkert vagy a Hadik.

A film létrejöttét tovább árnyalta, hogy Gárdos Péter Semmelweis-forgatókönyvét a Nemzeti Film Intézet (NFI) elkaszálta. Helyette a már említett Blokádot is jegyző Lajos Tamást támogatta, aki az elmúlt két évben közel ötmilliárdos állami támogatást kapott különböző projektjeire. Sok szállal kötődik a NER-hez, hiszen az NKA filmművészeti kollégiumának vezetője. 2020 óta az SZFE-t fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke.

Mindehhez még hozzávehetjük, hogy a film másik producere – mint megtudtuk, az ötletgazda – Vida Joe, a Takarékbank volt elnök-vezérigazgatója.

Éppen ezért már sokan előre leírták A láthatatlan gyilkos munkacímen futó új produkciót is. Én azonban nem törtem előre pálcát felette, hiszen Lajos Tamás producerkedése alatt készültek olyan színvonalas filmek is, mint Bergendy Péter Post mortemje.

A film rendezésére Koltai Lajost kérték fel, aki operatőrként megkerülhetetlen, de filmrendezőként legalábbis vegyes megítélésű. A Semmelweis a harmadik rendezői munkája, 15 év elteltével ült be ismét a direktori székbe.

A Maruszki Balázs által jegyzett forgatókönyv az 1847-es év eseményeire fókuszál. Bécsben Klein professzor (Gálffi László) szülészeti klinikáján magasra ugrott a halálesetek száma. A neves orvos rejtélyes járványt sejt a háttérben. A klinika egyik doktorának, a magának való, de kiváló szülész hírében álló Semmelweisnek (Vecsei H. Miklós) azonban feltűnik, hogy a bábaképzőben sokkal kevesebben halnak meg. Ezért kutatni kezdi az okokat.

Főnöke nem örül a buzgalmának, hiszen ha kiderül, hogy a bábaképzőben valamit jobban csinálnak, mint az okos férfiak a klinikán, az erősen aláássa az intézmény tekintélyét. Amikor pedig Semmelweis odáig jut a hipotézisével, hogy egyenesen az orvosok azok, akik megfertőzik a kismamákat, Klein minden elkövet, hogy ellehetetlenítse és diszkreditálja a fiatal kollégát. Ebben lelkes segítőre talál az ambiciózus – és Klein székére ácsingozó – Kollár doktorban (Kovács Tamás), aki semmitől nem riad vissza céljai eléréséhez.

Bár a készítők hangsúlyozták, mennyire ügyeltek a történelmi hitelességre, a szerelmi szál teljesen fikcióra épül. A Nagy Katica által alakított Emma a bábaképzőből érkezett a klinikára munkát keresve. Nincs kimondva, csak érzékeltetve, de azért kellett ajánlólevél nélkül otthagynia korábbi munkahelyét, mert nem hódolt be az igazgatója ostromának.

Itt aztán a mogorva Semmelweis mellé kerül, és furcsa kettős helyzetben találja magát. Hamarosan a kissé mizantróp orvos jobbkezévé válik, de közben két tűz közé kerül: Klein professzor – a jobbkezén, Kolláron keresztül – megkörnyékezi, hogy jelentsen nekik Semmelweis ténykedéséről, cserébe megengedik, hogy a nővérszálláson maga mellé vegye kishúgát, aki a film elején egy árvaházban senyved.

Miután történelmi eseményekről van szó, nem árulunk el nagy titkot, hogy sok intrika és a fordulat után végül győz az igazság. A menetrend szerint összevesző szerelmesek is kibékülnek az utolsó pillanatban, és együtt indulnak egy szebb jövő reményében Budapestre.

Összességében a Semmelweis egy nagyon szerethető, szép – bár helyenként felkavaróan kemény és naturalista – film, amely jó ízléssel egyensúlyoz a kommersz és a művészi határán. Profin megtervezett thrillert látunk.

Talán nem véletlen, hogy Semmelweisről Dr. House jutott eszembe.

Adva van egy goromba orvos, aki mindenkit vérig sért, arrogánsan hisz saját tudásában, fütyül a szabályokra és nem tisztel senkit. Nyughatatlanul keresi a „gyermekágyi kór” okát, majd annak ellenszerét, ahogy Dr. House kereste mindig a népszerű sorozatban az adott diagnózist és annak gyógymódját.

Aztán persze eljön a pillanat, amikor úgy tűnik, ő a rosszfiú, de a végén minden a helyére kerül. Az intrikus elnyeri büntetését, a főhős megdicsőül.

A szerelmi szál is meglehetősen kiszámítható. Tudjuk, hogy össze fog jönni Emma és Ignác, és azt is mindvégig tudjuk, hogy adott dramaturgiai ponton miért is fognak összeveszni.

Mindezek ellenére valahogy mégsem válik a film sablonossá, sem pedig unalmassá, mert mindezt olyan szemüveggel látjuk, ahogy még soha. Koltai remekül fenntartja a feszültséget, a képek gyönyörűek (Nagy András operatőrt dicsérik), a történet sehol sem lötyög, nincsenek fölösleges pillanatok. Nem utolsó sorban ott van ellensúlyként a film brutális igazsága.

Ne felejtsük el, a tét óriási: ezt az utat halott anyák és csecsemők kövezik. A film pedig egy percig sem engedi, hogy ezt elfelejtsük.

Könnyű lenne kinevetni Klein doktort, aki a pozícióját féltő hiú, magas polcon lévő férfi archetípusa. Közben azonban az ő konfliktusa ennél sokkal mélyebbre nyúlik: ha Semmelweisnek igaza van, és a boncolást és szülést is végző orvosok betegítik meg az anyákat, akkor minden orvos tulajdonképpen gyilkos. Ő maga pedig ennél is több: saját lánya és unokája gyilkosa, akik a kezei között haltak meg, miután levezette a szülést.

Érdekes szála a filmnek a nemzeti konfliktus: a klinikán hamar kialakul egy „magyar orvosok – nem magyar orvosok” szembenállás, ami azonban a korszakot figyelembe véve – 1847-ben járunk, egy évvel a forradalom előtt! – hihető, és nincs túltolva.

Mindenképp dicséret illeti a kellék osztályt és Szakács Györgyi jelmezeit. Ami azonban a film talán legnagyobb erénye, az a remek színészgárda. Kezdeném mindjárt azzal, hogy Dr. House párhuzam ide vagy oda, Vecsei jobb színész, mint – az általam amúgy nagyon szeretett – Hugh Laurie. Ezért a karaktere is sokrétűbb és érdekesebb. Nagy Katica belülről sugárzó hitelességével és szépségével teszi egyszerre tisztelhetővé és tetszetőssé Emma alakját, aki komoly, önérzetes, tanult nő, nem holmi buta, elszédíthető cselédlány.

Gálffi László élete alakítását nyújtja a pökhendi főnökből szép fokozatosan saját bűneivel szembenéző megkínzott, tragikus hőssé váló Klein professzorként.

A kisebb szerepekben is sztárparádét látunk. Elek Ferenc a vidám, életigenlő cseh Kolletschka doktorként megcsillantja drámai oldalát is. Kovács Lajos nem tudom, hogy csinálja, de 40 éve ugyanúgy néz ki, és ugyanolyan jó mindenben.

Feltétlenül kiemelendő a kedvesen mosolygó, de mély pillanatokat is tökéletesen megoldó Mészáros Blanka, Zsigmond Emőke, aki a neki jutott néhány percben is magára vonzza a figyelmünket és sokára esett csak le, hogy bizony ő volt a Nagykarácsony főszereplője, és Szűcs Nelli, aki előkelő bécsi dámaként varázsol el minket.

Olyan nevek tűnnek fel a háttérben, mint Hajduk Károly, Simon Kornél, Orosz Ákos, mind hozzáadva a maguk apró mozzanatait az egész alkotás hitelességéhez.

Külön szeretnék szót ejteni a Baumgartnert rendkívül hitelesen alakító Lengyel Ferencről,  illetve Györgyi Annáról, aki korosztálya egyik legjobbja, nagyobb filmszerepek is megtalálhatnák. Ezúttal Semmelweis kimért, de anyáskodó házvezetőnőjeként láthatjuk viszont.

Összességében a Semmelweis a magyar történelmi filmek legjobb hagyományait követi. Arra mindenképp alkalmas, hogy kicsivel mélyítse a témával kapcsolatos tudásunkat. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy olyan nagyon is modern témákra hívja fel a figyelmet, mint a nők mindenkori kiszolgáltatottsága, második sorba taszítása, vagy az emberi gyarlóság szerepe a betegségek kialakulásában, terjedésében.

És persze lehet mondani, hogy 2,3 milliárd forintból könnyű jó filmet készíteni, de a gyakorlatban sorra látjuk azokat az alkotásokat, amelyek rácáfolnak erre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Túl a 40-en tudta meg, hogy más a vér szerinti apja, megmentette Emilio Estevez életét, és a lányából pornószínésznő lett – 30 érdekesség a 65 éves Laurence Fishburne-ről
14 évesen 16-nak hazudta magát, hogy bekerüljön az Apokalipszis mostba. Azóta már több mint 141 színészi kredit van mögötte.


1. A Georgia állambeli Augustában született 1961. július 30-án, Laurence John Fishburne III néven.

2. A szülei Laurence John Fishburne Jr., aki fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében dolgozott, valamint Hattie Bell Crawford, aki középiskolai matematika- és természettudomány-tanár volt.

3. A keresztnevét a világhírű angol színész, Laurence Olivier után kapta.

4. Gyerekként a szülei válása után nem sokkal New Yorkba, Brooklynba költözött az anyjával, az apjával utána nem tartotta a kapcsolatot.

5. 12 évesen kezdett el színészkedni: először a One Life to Live című sorozatban tűnt fel 1974-től 1976-ig.

6. 14 éves volt, amikor szerepet kapott Francis Ford Coppola Apokalipszis most (1979) című filmjében. Azt hazudta a castingosoknak, hogy már 16 éves, hogy megkapja a szerepet. Végül a forgatás olyan sok ideig tartott, hogy közben valóban sikerült betöltenie a 16., sőt, még a 17. életévét is.

7. Az Apokalipszis most forgatása egyik szünetében megmentette Emilio Estevez (aki az apját, Martin Sheent kísérte el) életét, sikerült időben kihúznia őt egy futóhomokból.

8. A New York-i High School of the Performing Arts tanulója volt, ott is érettségizett le.

9. Az 1980-as évek elején ő és a szintén New York-i színész, Giancarlo Esposito (Breaking Bad, A mandalóri, The Boys stb.) szobatársak voltak Los Angelesben.

10. Évtizedeken át Larry néven szerepelt a stáblistákon, többek között a Fekete vidék (1991) című filmben is, mielőtt 1993-ban úgy döntött, visszatért a Laurence névhez. A Tina volt az első film, ahol már így írták őt ki.

11. Színészetet tanult a Manhattanben található Lincoln Square Academyn.

12. Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) nagykövete, amelynek keretén belül világszerte segíti a gyermekeket oktatási, egészségügyi és humanitárius támogatással.

13. A korai pályafutása nem kizárólag rangos produkciókból állt. A horrorrajongók talán felismerték őt az 1987-es Rémálom az Elm utcában 3: Az álomharcosok című filmben, ahol egy kórházi ápolót alakított.

14. 1985-ben, 24 évesen vette feleségül Hajna O. Moss színésznőt (Személyes ügy) New Yorkban. Két gyermekük született: egy fiuk, Langston (1987) és egy lányuk, Montana (1991). Hajna és Laurence végül az 1990-es évek elején elváltak.

15. Gyakran összetévesztik Samuel L. Jacksonnal, és fordítva. Jackson szerint már olyan is volt, hogy egymás mellett álltak, és az emberek még akkor is felcserélték őket.

16. 1991 és 1995 között a színésznő Victoria Dillarddal (Higgy neki, hisz zsaru, Visszakézből, Kerge város, Ali) járt.

17. Ötször is elutasította Ike Turner szerepét a Tina (1993) című filmben. Amikor aztán megtudta, hogy Angela Bassett kapta meg Tina Turner szerepét, meggondolta magát. Később azt állította, hogy a Tina után évekbe telt, mire a fekete nők abbahagyták, hogy „rossz szemmel” nézzenek rá.

18. A Mátrix (1999) folytatásaira kötött szerződése állítólag 15 millió dollár volt + a bruttó bevétel 3,75%-a.

19. Ő és a színésznő Gina Torres (Mátrix: Újratöltve, Mátrix: Forradalmak, Firefly: A szentjánosbogár) 2001 februárjában jegyezték el egymást, majd 2002. szeptember 22-én házasságot kötöttek a New York-i Cloisters nevű múzeumban. A közös lányuk, Delilah 2007 júniusában jött a világra. 2017. szeptember 20-án megerősítést nyert, hogy Torres és Fishburne már külön élnek, csak az elmúlt egy évben titokban tartották a szakításukat. 2018. májusában váltak el hivatalosan.

20. Ő az első afroamerikai színész, aki eljátszotta a főszerkesztő Perry White szerepét, azaz Clark Kent munkaadóját a 2013-as Az acélemberben.

21. Három olyan filmben is szerepelt, amelyet Oscar-díjra jelöltek a legjobb film kategóriájában: Apokalipszis most (1979), Bíborszín (1985) és Titokzatos folyó (2003).

22. A brazil író, Paulo Coelho nagy rajongója. 2009-ben kijelentette, hogy meg szeretné filmesíteni Coelho Az alkimista című regényét. Ez azóta nem jött össze.

23. A 40-es éveiben tudta meg, hogy Laurence John Fishburne, Jr. nem a biológiai apja. Később, 2025-ben a Finding Your Roots című tévéműsor egyik epizódjában aztán kiderült számára, hogy a vér szerinti apja egy William Seigel Bohannan nevű férfi volt. Bohannan az amerikai hadseregben szolgált, és Fort Gordonban állomásozott, amikor megismerkedett Fishburne édesanyjával, Hattie-vel. Ekkor pedig az is kiderült, hogy van két féltestvére, Lisa Bohannan és William Bohannan.

24. A lánya, Montana felnőttként pornószínésznő lett, és Chippy D néven ismeretes a szakmában.

25. Laurence a Guggenheim Motorcycle Club alapító tagja, amely csoport világszerte szervez túrákat művészeti múzeumokba.

26. Ő volt az első fekete színész, aki Othellót alakította egy nagy költségvetésű filmben, méghozzá az 1995-ös Othellóban Kenneth Branagh (Jago) és Iréne Jacob (Desdemona) mellett. A korábbi, nagy nevekkel fémjelzett feldolgozásokban olyan színészek játszották el a mór hadvezért, mint Orson Welles és a névadója, Laurence Olivier, persze teljesen feketére festett arccal.

27. Elismert színházi színész is, aki több mint 10 színdarabban lépett fel a karrierje során. 1992-ben a Two Trains Running című darabban nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Tony-díjat.

28. A színészkedés és a produceri munka mellett rendezőként is kipróbálta magát. Ő vezényelte le a 2000-es Egyszer az életben című drámát, amelynek főszereplője a „hasonmása”, Samuel L. Jackson volt.

29. Fishburne irodalom és költészet iránti szenvedélye mélyre nyúlik, és már fiatalon felfedezte ezirányú vonzódását. Inspirációt merített olyan művekből, mint Langston Hughes versei és Shakespeare drámái. A karrierje során végig elkötelezte magát Shakespeare iránt, és olyan ikonikus szerepeket alakított, mint Othello, Coriolanus és Hamlet.

30. Vonzódik a harcművészetekhez is, fiatalon főként Bruce Lee filmjei inspirálták. Az ő hatására kezdett el hapkidót gyakorolni. Az ebben szerzett tudását többek között a Mátrix-filmekben is kamatoztatni tudta Morpheusként, amely egyébként máig a legismertebb szerepe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Puzsér Róbert: Bocsánatot kérek a nERDŐ című kulturális merényletért, alávalósága a magyar kultúra sérelmére elkövetett botrány
A Szélsőközép vezetője szerint a produkció „hitványság” lett, és elismerte, hogy a publikálás előtt nem is látta az epizódot. Szerinte a rajzfilm a „South Parkhoz foghatónak hirdette magát”, de végül „Ihos József, Sas József és az Aradi-Varga Show örököse lett.”


Puzsér Róbert kedden videóban kért bocsánatot a nERDŐ című animációs sorozatért, amelyet „kulturális merényletnek” nevezett. A publicista teljes felelősséget vállalt a projekt minőségéért, és élesen elhatárolódott a hozzá kapcsolódó termékektől és támogatói csomagoktól is.

„Mélyen tisztelt felhasználók! Ezennel töredelmesen bocsánatot kérek tőletek azért, amit munkatársaim oldalán, a nERDŐ című kulturális merénylettel a hazai nyilvánosság ellen elkövettem” – kezdte bejegyzését.

Hozzátette, hogy szívből bánja és szégyelli „a nERDŐ címre keresztelt hitványságot.” Szerinte a projekt „alávalósága nem pusztán az én személyes szégyenem, és nem pusztán a Szélsőközép szégyene, hanem a magyar kultúra sérelmére elkövetett botrány.”

Puzsér elmondja, a bocsánatkérésnek már a „közgyalázat megjelenése után közvetlenül” el kellett volna hangzania. Ezt azért halogatta, mert bízott benne, hogy a vizuálisan igényesnek tartott rajzfilm egy újraírással még menthető lehet. „Mára ez az illúzió szertefoszlott” – szögezte le.

A produkció színvonalát éles szavakkal illette, mondván, az

a „South Parkhoz foghatónak hirdette magát, de még Maksa Zoltán humorát is alulmúlta.” Úgy vélte, a gazdag magyar rajzfilmhagyomány folytatójának szánt sorozat végül „Ihos József, Sas József és az Aradi-Varga Show örököse lett.” majd

A publicista elismerte személyes felelősségét, noha a rajzfilm úgy került fel a csatornájára, hogy abból egy percet sem látott. Úgy fogalmazott, megbízott a stábtagok ízlésében, de „ez a kifogás nem állná meg a helyét.” Kijelentette: „Igenis gondot kellett volna fordítanom rá, és felelősséget kellett volna vállalnom a minőségéért, főleg úgy, hogy a készítők a stáblistára írták a nevem.” Külön kitért a projekt anyagi vonzataira is.

„A hatalmas arccal előadott merchandise ajánlatok, meg a pofátlan mohósággal beárazott támogatói csomagok pedig csak súlyosbítottak ezen” – írta, és bár ezek megalkotásában sem vett részt, az ezért való felelősség alól sem akar kibújni.

Puzsér a bejegyzés végén önkritikusan megjegyezte: „Nem voltam jó gazdája a Szélsőközépnek.” Egyúttal ígéretet tett arra, hogy a jövőben másképp kezelik az ilyen jellegű projekteket.

„A Szélsőközépre közelebb akkor tesz majd úgy, minthogyha rajzfilmstúdió volna, amikor valóban az lesz. Ha minden jól megy, soha napján.”

A nERDŐ című, közéleti szatírának szánt animációs sorozat idén februárban debütált a Puzsér Róberthez köthető Szélsőközép YouTube-csatornáján. A publicista posztja szerint a produkciót a magyar rajzfilmhagyományok folytatójának szánták, azonban a megjelenést követően rendkívül negatív fogadtatásra talált.

A kritikák politikai oldaltól függetlenül bírálták a sorozat humorát, dramaturgiáját és ritmusát. A sajtóvisszhangok többsége a koncepciót és a kivitelezést is „fáradtnak” minősítette, amely szerintük nem képes szellemesen megragadni a közéleti karikatúra műfaját.

A sorozat körüli felháborodást tovább erősítette, hogy a premierrel egy időben az alkotók webshopot indítottak, ahol a rajzfilmhez kapcsolódó termékeket és különböző árú támogatói csomagokat kínáltak.

Puzsér bocsánatkérése:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Azért jöttem vissza, mert nélkülem megszűnt volna a Sziget” - Gerendai Károly másfél milliárdos veszteséggel menti meg a fesztivált
Gerendai Károly a Telexnek adott interjújában jelentette be, hogy idén tudatosan másfél milliárdos veszteséget vállalnak a Sziget Fesztiválon. Az üzletember szerint ez egy befektetés a jövőbe, amivel a rendezvény élményalapú megújulását alapozzák meg.
F. O. - szmo.hu
2026. július 30.



A Sziget Fesztivál régi-új tulajdonosa, Gerendai Károly a Telex After című műsorában beszélt a fesztivál megmentésének körülményeiről, az új stratégiáról és arról, hogyan látja a Sziget jövőjét a megváltozott politikai és piaci környezetben. Gerendai elmondta, hogy bár hivatalos státusza még nincs a cégben, heti 4-5 napot a fesztivállal foglalkozik, miután nyolc év szünet után visszatért a tulajdonosok közé.

A beszélgetés elején kifejtette, hogy a Sziget jövőjének biztosítása érdekében idén tudatosan másfél milliárd forintos veszteséggel terveznek, amit egyfajta befektetésnek tekint. Szerinte a fesztiválpiacnak fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, hogy mindent a sztárfellépőkre tesz fel.

„Le kell jönni arról a szerről, amin most az elmúlt időszakban nagyon erősen voltak, hogy mindent a sztárfellépőkre teszünk föl egy lapra, és ha sikerül épp jó sztárfellépőket szerezni, akkor majd eladunk sok jegyet, ha nem sikerül, akkor meg nem adunk el sok jegyet” – jelentette ki.

Úgy látja, egy külföldi fiatal nem fog csak azért repülőre ülni, hogy olyan előadókat nézzen meg Budapesten, akiket otthon is láthatna, ezért a Szigetnek plusz érveket, egyedi élményt kell nyújtania. Hozzátette, hogy a nagy nevek egyre kevésbé akarnak fesztiválokon fellépni, mert a szólókoncertekkel anyagilag és kreatív szempontból is jobban járnak.

Gerendai szerint a korábbi tulajdonosi kör minden pénzt a fellépőkre csoportosított át, ami az élményt nyújtó egyéb programelemek rovására ment.

A visszatérése után az egyik elsődleges célja az volt, hogy ezt a gondolkodásmódot megváltoztassa. A korábbi, adatvezérelt bookinggal kapcsolatban úgy fogalmazott, az torz eredményt hoz: „Ez egy ilyen önbecsapó helyzet tud lenni, hogyha azokat kérdezed csak, akik jönnek, hogy mit szeretnének, és nem azokat, akik nem jönnek, hogy miért nem jöttek és mit szerettek volna.”

A fesztivál zenei sokszínűségével kapcsolatban elmondta,

a fiatalok zenehallgatási szokásai megváltoztak, már nem műfajokban, hanem előadókban és slágerekben gondolkodnak, ezért a korábbi, tematikus színpadok modellje ma már kevésbé működőképes.

Ennek ellenére fontosnak tartotta egy új, magyar nagyszínpad létrehozását, hogy ezzel is üzenjék, a hazai előadókat újra komolyan veszik. A Bródy János életműve előtti tisztelgés ötletét is ő vetette fel, mert úgy érezte, fontos, hogy egy ilyen jelentős életművet még az alkotó életében megünnepeljenek. „Jó lenne nem kivárni a Bródynál is, az mégiscsak az az életmű, amit ő itt letett az asztalra, az egy annyira egyértelmű ügy” – indokolta a döntést.

Gerendai Károly furcsállja, hogy a korábbi években a Sziget elsősorban a legfiatalabb, legkevesebb pénzzel rendelkező korosztályt célozta meg.

Szerinte ez demográfiai és gazdasági szempontból sem volt logikus lépés, hiszen a Sziget mindig is egy többgenerációs fesztiválként működött jól. Ezzel kapcsolatban beszélt a legrosszabbul fogyó jegytípusról, a félárú diákbérletről is.

„Hát nagyon fura nekem is, és itt egy picit talán ebben az interjúban azt is mondtam, hogy hát nekem itt nagyjából meg is állt a tudásom” – ismerte el. Egyetlen racionális magyarázatának azt tartja, hogy mivel ennek a jegytípusnak az ára nem emelkedik, a diákok az utolsó pillanatig kivárnak a vásárlással, figyelembe véve például az időjárás-előrejelzést is.

„Csak azt senki nem gondolja hozzá, hogy nekem fel kell hozzáépíteni azt a művelődési házat is. És ugyanabból a bevételből kell mindezt kigazdálkodnom.”

A fesztivál magas áraival kapcsolatos kritikákra reagálva elmondta, a látogatók gyakran elfelejtik, hogy a Szigetnek a teljes infrastruktúrát fel kell építenie a semmiből. Ugyanez igaz a vendéglátósokra is, akiknek egy hét alatt kell kitermelniük a teljes költségüket, ami indokolja a magasabb árakat. Állítása szerint ma már nem vonzó a vendéglátósoknak a Sziget, és sokszor rá kell beszélni őket a kitelepülésre.

A kormányváltás utáni üzleti környezetről bizakodóan nyilatkozott, reméli, hogy a jövőben újra a teljesítmény fog számítani, nem a politikai kapcsolatok.

A Sziget szempontjából pozitív változásra számít, mert szerinte a korábbi kormány politikájával sok külföldi fiatal nem szimpatizált, ami visszatartó erő lehetett. Ugyanakkor felvetette, hogy a Sziget eddigi vonzerejéhez hozzátartozhatott az is, hogy egy „megtűrt” eseményként állt ki bizonyos értékek mellett egy olyan országban, ahol ezek nem voltak magától értetődőek. „Teljesen más dolog elmenni Hollandiába kiállni a szabadságjogok mellett, vagy Észak-Koreába.” Ez a fajta „megkülönböztetett státusz” szerinte most megszűnhet.

„Nem gondolom, hogy én nagyon alkalmas vagyok az ilyen típusú struktúrákban való működésre. Én ezt mindig az előző kormánynál is, meg az az előttin is mindenkinek elmondtam, hogy ha valaki kíváncsi az én szakmai véleményemre, akkor tök mindegy, hogy én kire szavazok.”

A beszélgetésben szóba került, hogy több zenekar, például a Gogol Bordello és a System of a Down is politikai okokból nem lépett fel Magyarországon. Gerendai elmondta, a kormányváltás után tervezik felvenni a kapcsolatot ezekkel az előadókkal. Saját politikai szerepvállalását kizártnak tartja. A korábban a Sziget portfóliójába tartozó Volt Fesztivál és Balaton Sound sorsáról elmondta, azokat a Superstruct azért szüntette meg, mert ráfizetésesek voltak. Jelenleg a Sziget talpra állítása a legfontosabb, nem újabb veszteséges projektek beindítása.

A Lupa-tó projektjét személyes kudarcnak éli meg.

„Nekem személyesen inkább kudarc sztori. Szerencsére a látogatóknak nem az” – fogalmazott, hozzátéve, hogy tévedett, amikor azt hitte, nagy igény van a magas minőségű szolgáltatásokra, és alulbecsülte, mennyire szélsőségesen időjárásfüggő a strand látogatottsága.

Végül elárulta, a Sziget nem hiányzott neki az elmúlt években, de a megmentése érdekében muszáj volt lépnie. „Nekem tök jó volt az életem anélkül, hogy én a szigettel kellett foglalkoznom... de nekem az a helyzet úgy tevődött föl, hogy akkor majd nem lesz, hogyha egyébként én nem lépek ebben.” Hosszú távú terveiről pedig így nyilatkozott: „Én azt remélem, hogy a lehető leggyorsabban sikerül eljutni oda, hogy ne legyen rám megint szükség.”

A TELJES BESZÉLGETÉS


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Taylor Sheridan megint megcsinálta! Visszatért az év egyik legjobb akciósorozata - Ilyen lett a Lioness 3. évadnyitánya
A Lioness egyszerre feszült kémsorozat, karakterdráma és brutális akcióthriller. Zoe Saldaña ismét remek formában vezeti a CIA legveszélyesebb programját, miközben Taylor Sheridan újabb nagyszabású történetet indít útjára. Az évadnyitó alapján a sorozat továbbra sem veszített a lendületéből.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Taylor Sheridan neve mára szinte önálló márkává vált a televíziózásban, legalábbis a SkyShowtime/Paramount+-nál biztos. A legtöbben a Yellowstone-univerzum miatt ismerhetik a nevét, de az elmúlt években bebizonyította, hogy nemcsak a modern westernhez ért. Akár olajfúrókról, maffiavezérekről, börtönökről vagy titkos CIA-műveletekről mesél, mindig ugyanazzal a magabiztossággal épít karaktereket és feszültséget.

A Lioness ennek talán az egyik legjobb bizonyítéka. Olyan sorozat, amely egyszerre működik akciófilmként, kémtörténetként és családi drámaként.

Ráadásul mindhárom műfajban meglepően magabiztos.

Bevallom, a Lioness sokáig radar alatt maradt nálam. Aztán teljesen beszippantott, és egy hétvége alatt ledaráltam az első két évadot. Nem pusztán a látványos katonai akciók miatt, hanem azért, mert Sheridan itt is azt csinálja, amihez talán a legjobban ért: hús-vér karaktereket ír. A lövöldözések mögött végig emberek állnak, akiknek minden döntése valódi következményekkel jár.

Ebben természetesen óriási szerepe van a szereplőgárdának is. Zoe Saldaña, Nicole Kidman és Morgan Freeman már önmagukban is olyan névsor, amely bármelyik produkciót eladja, bár azt hozzá kell tenni, hogy utóbbi kettő eléggé mellékszereplő. A sorozat azonban szerencsére nem csak a sztárnevekre épít. A mellékszereplői is zseniálisak. Bármennyire nem kedvelem, különösképpen Saldaña remek választás Joe szerepére, aki a CIA Lioness-programjának irányítója.

A program lényege egyszerű, de rendkívül izgalmas. A hírszerzés olyan női ügynököket toboroz és képez ki, akik képesek olyan hálózatokba bejutnak, ahová férfi kollégák nem tudnak.

Cél: terroristák, bűnözők különféle családtagjaival összebarátkozni, majd közel kerülni a célponthoz.

Küldetéseik rendszerint életveszélyesek, és legtöbbször egy célpont likvidálásával érnek véget.

A sorozat azonban nem azért épít női főszereplőkre, hogy kipipáljon egy aktuális trendet. A Lioness-program létezésének világos dramaturgiai oka van: ezekhez a fedett műveletekhez valóban olyan ügynökökre van szükség, akik olyan körökbe is beépülnek, ahová férfi operátorok esélytelenek lennének. Emiatt a koncepció végig természetes hatást kelt, nem erőltetett.

Sheridan akár cowboyokról, olajmunkásokról vagy CIA-ügynökökről ír, mindig ugyanazzal az alapossággal nyúl a szereplőihez. Joe története sem csupán a titkos műveletekről szól. Miközben az egyik legfontosabb CIA-programot irányítja, próbál helytállni anyaként és feleségként is. Kívülről szinte tökéletes családot látunk: sikeres sebész férj, két gyerek, rendezett élet. A valóság azonban jóval bonyolultabb.

Sheridan kiváló érzékkel szemlélteti, milyen ára van annak, ha valaki olyan munkát végez, amelyben egyetlen telefonhívás is örökre megváltoztathatja az életét.

A Lioness ezért sokkal több egyszerű akciósorozatnál. A családi jelenetek legalább olyan fontosak és szórakoztatóak, mint a tűzharcok vagy a kiképzések. Szerencsére egyik sem megy a másik rovására. Az első két évad különálló történeteket mesélt el. A szereplők ugyan visszatértek, de minden szezon új geopolitikai konfliktus köré épült. Az első a Közel-Keletre koncentrált, a második a mexikói drogkartellek világába vezetett, így szinte borítékolható volt, hogy a harmadik évad ismét új terepre viszi a történetet.

A harmadik évad rögtön egy sokkoló jelenettel nyit: Joe eltűnik. Ahelyett, hogy azonnal választ adna a rögtön felmerülő kérdésekre, a sorozat hat hónapot ugrik vissza az időben, és apránként rakja össze, hogyan jutottunk idáig. Az új történet ezúttal az orosz–ukrán konfliktus közepén zajlik, az első epizód pedig gyakorlatilag egy nagyszabású különleges katonai művelet bemutatása, aminek a célja, hogy egy magas rangú orosz tisztet elkapjanak.

Sheridan pedig továbbra sem finomkodik: az akciók brutálisak, nyersek és kifejezetten realista hangulatúak.

Jól mozgat nagy létszámú katonai egységeket, és a lövöldözések soha nem érződnek öncélúnak. A feszültség végig működik, és az akciójelenetek mögött mindig ott húzódik a politikai és emberi tét is.

A Lioness egyik legnagyobb erénye azonban nem az akcióban rejlik. Sheridan nem próbál ötpercenként sokkolni, nem épít mesterséges csavarokra, és nem akar minden jelenetet világmegváltó fordulatként eladni. A történet logikusan építkezik, a karakterek döntései következetesek, a konfliktusoknak pedig valódi súlya van. Emiatt az egész sokkal hitelesebb, mint a legtöbb modern kémsorozat.

Ha a folytatás is tartja ezt a színvonalat, a Lioness könnyedén megőrizheti helyét a legjobb modern akciósorozatok között.

Az évadnyitó minden fontos kérdést feltesz, látványos, feszült és végig magabiztosan építkezik. Az egyetlen igazi probléma ugyanaz, mint eddig: amikor igazán beindulna, egyszerűen véget ér. A záró cliffhanger után pedig aligha lesz olyan néző, aki ne akarná azonnal elindítani a következő részt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk