KULT
A Rovatból

Schwarzenegger megoldja az életünket, végre együtt főzhetünk Julia Childdal, és Kovácsné nagyon kivan – Adjunk könyvet karácsonyra!

Még nem késő megrohamozni a könyvesboltokat. A legszemélyesebb és legjobb utolsó pillanatos ajándék a könyv. Ötleteket adunk a választáshoz.


Még nincs késő beszerezni a legjobb fajta ajándékot, amit adhatunk, és azzal személyes emléket, élményt, kultúrát/kikapcsolódást. Most azonban ahelyett, hogy folytatnám az ódák zengését a könyvről mint megunhatatlan és varázslatos médiumról, inkább jöjjenek azok a művek, amik idén, ha a karácsonyfáink alá kerülnek, minden korosztályt felcsigázhatnak. A teljesség igénye nélkül válogattunk a könyvesboltok kínálatából.

Rácz Zsuzsa: Kovácsné kivan

Én még az a generáció vagyok, akit megérintett Terézanyu szele is, és a Rácz Zsuzsa-jelenség, aminek hatása a magyar nőkre eltagadhatatlan. Szerintem az a Kovácsnéval is így lesz, akinek nagyon drukkolok, mert kivan, és mint minden "né", aki megházasodott, de korábban szabad lelkű szingli nő volt, és aztán szül, majd nehezen találja a helyét az anyaszerepben, miközben szeretne jó anya lenni – univerzális problémát kommunikál. A szokásosan megérintő, elgondolkodtató, megmosolyogtató Rácz Zsuzsa-nyelven. Gyanús, hogy kötelező olvasmány lesz a lányainknak is, ha rongyosra olvastuk és elhittük: nem csak mi félünk, hogy elcsesszük, hanem az összes többi Kovácsné is ettől tart.

Felhő Café Könyvek

Arnold Schwarzenegger: Tedd magad hasznossá

Sosem gondoltam volna, hogy épp Schwarzi lesz az, akitől meg szeretném tanulni, hogyan tegyem magam hasznossá, ha éppen nem tudom, de ennek a könyvnek a fülszövege azt ígéri, hogy minimum ezt fogom tenni, ha elolvastam, ráadásul a mindenkori Terninátor és egykori kormányzó legutóbbi édességzabálós videóját nem tudom feledni – ezt – , és jó ideje azt gondolom, hogy sokkal jobb fej annál, minthogy a lejárt akcióhérosz skatulyájában hagyjuk bennragadni. Schwarzenegger szerint hét szabálya van az életnek, ha a célunkat meg akarjuk találni és el is érni – egy olvasást megér, valamit biztosan tudhat...

Szekér Nóra: Fedőneve: Marslakó - Világhírű magyar tudósok állambiztonsági megfigyelése

A ​Kádár-korszak titkosszolgálata szerint csak az amerikai egyetemeken legalább ötszáz magyar származású tudós tanított vagy kutatott. A magyar állambiztonság munkájának eredményképpen dossziék sokasága halmozódott fel a külföldön alkotó magyar kutatókról. Köztük is kiemelt figyelmet kaptak a Manhattan-tervben, majd a hidrogénbomba készítésében nagy szerepet játszó zsenik, akiket furcsa nyelvük és különleges észjárásuk miatt tréfásan csak „marslakóknak” nevezett a korabeli tudósvilág. A kiszemelt személyeket fedőnéven, operatív tervben meghatározott iránymutatás szerint tartották szemmel.

A kötet az atombomba elkészítésében úttörő szerepet játszó, majd a fegyverkezés kérdésében egymással élesen szemben álló Teller Ede ("Kárász") és Szilárd Leó ("Törő"), valamint két Nobel-díjas tudós, Gábor Dénes ("Carter") és Szent-Györgyi Albert ("Bogarász") állambiztonsági megfigyelésére fókuszál. Nem csupán a titkosszolgálati munka módszereiről kaphatunk képet, de a „célszemélyek” életútjának politikai rendőrséget érzékenyen érintő részleteiről is. A szerző, Szekér Nóra az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze.

Jaffa Kiadó

Angela Murinai: Anya szív

A szerző – akivel első könyve, a megrázó és gyönyörűen megírt Amikor feltámad a szél kapcsán mi is interjúztunk – ezzel a kivételes kötettel az anyaság kínjaira hívja fel a figyelmet. Kérdőíves kutatása révén több mint 1700 magyar anya szenvedéseit hangosítja ki. Hogyan lehetséges, hogy nők tömegei szeretik gyerekeiket, de utálnak anyának lenni? Sorra veszi a férfiközpontú világ anyákra rótt terheit a „jó anya” hazug ideájától és a gyereknevelés irreális terheitől kezdve, a párkapcsolati magányon vagy a bántalmazó gyerekeken át a kiégésig, depresszióig, alkoholizmusig. Kezdjünk el beszélgetni végre őszintén arról, mik a nehézségek, és kössük össze magunkat a többiekkel ebben, sugallja a szerző.

Tea Kiadó

Hulej Emese: Unoka a Gerbeaud-házból – Edith története

Elischer ​Edith, a legendás cukrász, Gerbeaud Emil unokája jólétben, nagypolgári környezetben nőtt fel, majd tüzet oltott Budapest ostromának zűrzavarában, segített a legismertebb magyar zsidó családnak a német megszállás után, nyilasokkal hadakozott, és később nem törték meg az ÁVH kihallgatói sem. Kevés híján hat évet töltött a kommunisták börtöneiben, rettenetes körülmények között, elképzelhetetlenül messze kerülve a Gerbeaud fényes termeitől. A könyvhöz a szerző a Gerbeaud-leszármazottak családi archívumában és számos közgyűjteményben kutatott, többek között az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, ahol periratok, kihallgatási jegyzőkönyvek és ügynöki jelentések is foglalkoznak Elischer Edith-tel és tudós férjével. A főhős élete vége felé emberi helytállásáért átvehette a francia Becsületrendet.

Jaffa Kiadó

Péterfy Gergely: Nagy Ervin – A király, a gróf és a tanár

Impozáns fotóról pillant ránk a színész a könyv címlapjáról. A király, a gróf vagy a tanár, és még egy csomó más szerep(körben) ismerhetjük évtizedek óta Nagy Ervint, akiről nekem nem jutott volna eszembe, hogy könyvet kéne írni, pedig remek ötlet, és még kíváncsi is lettem rá. Péterfy Gergelynek sem véletlenül jött az ötlet: a színész és az író több évtizedes barátsága és személyes beszélgetéseik ihlette-indította el. A könyv egy éveken és országokon át tartó baráti társalgás tömörített, szerkesztett változata. „Ha nagyon egyszerűen meg kell fogalmaznom magamról valamit, akkor azt mondhatom, hogy talán azt tudom jobban, mint mások, hogy férfiként el merek veszni totálisan érzelmileg. És azt meg is merem mutatni, hogy elvesztem, mert tudom, hogy mindig van visszatérés.”

Felhő Café Könyvek

Mörk Leonóra: A Hellinger-Madonna

Mörk Leonórának ez már a sokadik elkápráztatóan szép könyvborítójú regénye, amit kézbe venni is csoda, azonnal ki akarod nyitni. És meg is éri: A Hellinger-Madonna főhősével csupa olyasmi történik benne, ami elképzelhetetlennek tűnik első hallásra, pedig hasonlóan meredek dolgok történhetnek azzal, aki a Hellinger-módszeren alapuló családállítás misztikus folyamatába egyszer belekóstol. Vagyis inkább belemélyed, mert ott nem lehet nem mélyre menni. Ez történik a hősnővel is, és talán az író egyik legkomolyabb lélektani alapú és cizelláltságú műve született ezzel. Igazi bekuckózós, elmélyülős karácsonyi olvasmány.

Jaffa Könyvek

Géniusz kvízkönyv

A Géniusz kvízkönyv 4000 lebilincselő kérdése és a hozzájuk tartozó válaszok segítségével bárki átélheti otthonában a játék izgalmait, próbára teheti saját tudását, vagy családdal, baráti társasággal vívhatja meg kvízpárbajait, miközben sok új információval, ismerettel gazdagodik.

21. Század Kiadó

Alex T Smith: A Grumpusz és gátlástalanul galád karácsonyi terve

Már a cím is viccesen hívogató. A borító gyönyörű. A nagy sikerű Claude sorozat, és A kisegér, aki... könyvek alkotója most fantasztikus, ünnepi hangulatú karácsonyi kalandra hívja az olvasókat főhősével, egy rettentően morgós alakkal. A krampusz és a Grincs alakja ihlették ezt a szívmelengető történetet, amely a karácsony valódi értelméről szól, és ellenállhatatlan, színes illusztrációi teszik igazán tökéletes olvasmánnyá az egész család számára.

Manó Könyvek

Mentsük meg a vöröspandát!

Tilly rettentően szereti a kalandokat. Nagy kár, hogy még egyben sem volt része. Egészen mostanáig, amikor is felvételt nyert a Kalandklubba, és a nyári szünetben egy héten át Nepálban fogja megfigyelni a veszélyeztetett vörös pandákat. Igen ám, de orvvadászok nyomaira bukkannak. A Zseblámpás Könyvek aktuális, bájos darabja arra buzdítja kedves ötlettel a már olvasni tudó csemetéket, hogy bátran bújjanak a takaró alá és fedezzék fel először a titkos olvasás élményét.

Pagony Kiadó

Robin Stevens: Első osztályú gyilkosság

Daisy Wells és Hazel Wong vakációra indulnak a világhírű Orient Expresszel. Az első pillanattól kezdve világos számukra, hogy minden szomszédos utastársuknak van valami rejtegetnivalója. Aztán az egyik utast meggyilkolták, és a csodálatos, rubinköves nyaklánca is eltűnik. A fülkéjébe nyíló ajtók mind belülről voltak bezárva... lányok nyomozni kezdenek, ám nem ők az egyetlenek, akik szeretnék elkapni a tettest... Agatha Christie-utánérzés a műfajba belekóstolni vágyó nagyobb korosztály számára.

Manó Könyvek

Tömör Elisabeth: Érintés és karma

A kanadai származású terapeuta és szerző könyve nem tagadom, hogy nagyon közel áll a szívemhez. Méghozzá azért, mert még olvasni is gyógyító. Ez egy olyan könyv, amit mindenkinek érdemes elolvasnia, aki gyanítja, hogy a betegségeinek lelki tünetei lehetnek, de azoknak is, akik nem gyanítják. Az, hogy a test és a lélek elválaszthatatlanok, az ember évezredek óta tudja, más kérdés, hogy a pszichoszomatika mint működés csak az utóbbi időben kezd validitást kapni a tudományban és a köztudatban is. Ezen az úton jár ez a könyv is, amiben teljesen formabonontó gondolatokkal találkozhatunk lelki folyamataink és testi tüneteink összekapcsolásával.

Van Noortwijk Laurien: Funky kaják

A karácsonyi könyvajándékok közül nem hiányozhat egy vagány szakácskönyv sem, és a Funky kaják épp ilyen, Ráadásul a speciális diétákra "kárhoztatott" alanyokat megcélzó könyv, a kifejezetten glutén és hozzáadott cukor nélküli ételek receptjeit tartalmazó könyv gyönyörű, gusztusos fotókat fantáziadús, kreatív és olykor kifejezetten meglepő ízvilágot kommunikáló ötleteket tartogat. Ezeket az ételeket az is nyugodtan elkészítheti, aki nem glutén- vagy cukormentesen étkezik, tapasztalatból mondom: ugyanolyan finomak tudnak lenni, csak nélkülözik a finomított cukor és a glutén potenciális káros hatásait. Végül is, amiben mentás joghurt és lazac van, biztos nem olyan rossz...

Jaffa Kiadó

Julia Child: A francia konyha művészete

Igen, ez az a BIZONYOS szakácskönyv. Aki picit is szereti a főzést és egyszerre szereti a filmeket, az már találkozhatott a Julie és Julia című filmmel, amely valós történeten és az ez alapján készült könyvön alapul, a főszerepben Meryl Streeppel és Amy Adamsszel. Ez az a bizonyos, Julia Child által írt, kanonizálódott szakácskönyv tehát, amiből a filmbeli blogger saját kihívására főzni kezd, és amely most megérte ezt a gyönyörűszép kiadást. Vaskos, alapos, több mint 700 oldalas könyv, látszik, mennyire eszméletlen mennyiségű munka és tudás van benne. Olyan, mint egy lexikon, szakácsoknak és hobbiszakácsoknak. A konyhai könyvespolc éke és egyik legnagyobb kincse lehet. A Horváth Ilona-szakácskönyv mellett talán el is fér. Julia Child könyve epic, pont olyan, amilyennek a film alapján elképzeltem. Már a következő kiadásra vár itthon.

HVG Könyvek

Klímakönyv

Greta Thunberg állította össze ezt a gigantikus mennyiségű anyagot, melyben a legnagyobb szakértők értekeznek olyan témákról, mint a mikroműanyagok, a felhők, vagy bármi olyan aktuális téma, ami a klímaválságot érinti. Az átfogó és csodaszép kiadású kötet az On the Spot-páros ajánlásával jelent meg itthon, és nemcsak okos, edukáló és informatív szövegekkel van tele, de szemléletes ábrákkal és illusztrációkkal is. Ha egy picit is kisebb lesz a Földön hagyott nyomunk, miután elolvastuk, már megérte kiadni.

Open Books

L. Stipkovits Erika: Még közelebb önmagunkhoz

Miért nem tudok őszintén megnyílni? L. Stipkovits Erika, az ismert szakpszichológus-pszichoterapeuta a bátor szembenézés, az érzelmeink és a gondolataink megélése után a személyiségfejlődés tágabb összefüggéseit vizsgálja. Bemutatja a transzgenerációs traumák és felmenőink sorsának személyiségünk alakulására gyakorolt hatását, a boldogság, az intimitás és a spiritualitás valódi természetét. Ezúttal is hatékony módszereket és fejlődési feladatokat kínál, továbbá terápiás esetein keresztül és a legfrissebb kutatási eredmények felhasználásával segíti az önismereti úton járókat.

HVG Könyvek


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Jani, nem jön a vonat!” – a Bankrupt új dala a MÁV-ot állítja célkeresztbe
Alig néhány hónappal azután, hogy megénekelték „Repülős Petit”, újra támad az utóbbi évek talán legtöbb politikai-közéleti dalát szállító zenekar. Premier!
L.D. - szmo.hu
2025. november 19.



„Ez a szám egy rendőrautóban fogant, útban a veszprémi vasútállomás felé, ahová a járőrnek kellett négyesével bevinnie a sztrádán lerohadt vonatpótló busz utasait. Amióta a Batidai Vámpír kezében a MÁV, bárki gazdagodhat hasonló élményekkel, ha kénytelen igénybe venni a vasúti szolgáltatást, így nem lesz nehéz azonosulni a dalszöveggel.”

A Bankrupt frontembere, Sarkadi Balázs a fenti szavakkal mutatja be a zenekar legújabb dalát, ami egyben a zenekar idei termését összefoglaló új négyszámos EP címadója is.

Nem jön a vonat:

No Train’s Coming:

Spotify-ra és a többi streaming platformra november 28-án érkezik, a lemezbemutató koncert pedig november 29-én az Instantban lesz, ahol a legmenőbb osztrák punk rock zenekar, a DeeCracks lesz a vendégünk. Ezen kívül számos vidéki városban is lesz alkalmunk bemutatni a Fish! és a Kozmosz zenekarokkal már javában zajló turnén. A felvétel ezúttal is a Grenma Stúdióban készült Botlik Mátyással, a borítógrafika pedig ismét Vass Richárd alkotása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Gerendai Károly a Sziget megmentéséről: A politikusok azt a játékot játszották, hogy ki rántja el előbb a kormányt
Az üzletember szerint a politikai szereplők akkor szembesültek a helyzet súlyával, amikor a Sziget elmaradása valós veszéllyé vált, és ez komoly indulatokat korbácsolt.


Gerendai Károly volt a Della, a 24.hu gazdasági podcastjának vendége, melyben többek között arról beszélt, hogy miért és hogyan vette vissza a Sziget Fesztivált.

Az üzletember azt mondja, nem tervezte, hogy újra „szigetezni” fog, egyszerűen azzal a ténnyel szembesült, hogy az eddigi tulajdonosi kör kivonul a magyar piacról és nem folytatják tovább a fesztivált sem. Amikor felkínálták neki a lehetőséget, hogy a helyükre lépve megmentheti a Szigetet, akkor szembesült ezzel a kihívással.

Az interjú rögzítésekor még nem volt végleges döntés a Fővárosi Közgyűlés részéről a közterület-használati szerződésről, ami a fesztivál megrendezésének kulcsa. Gerendai Károly elmondta, bizonytalansági tényező még van, de bizakodó, mert a frakciók jelezték, hogy a legutóbbi kérelmüket már támogatni fogja a többség. A közgyűlésben zajló vitákat egyenesen pejoratív jelzővel illette.

„Tudom, hogy milyen jó szó erre, ez a tényleg cirkusz, kutyakomédia, nem tudom micsoda, mert nekem tényleg egyszerűen abszurd volt, hogy miközben mindenki arról beszél, hogy legyen Sziget, meg kell menteni a Szigetet, a végén gyakorlatilag az volt az érzésem, hogy azt a játékot játsszák, mint amikor két autó megy egymással szembe és kirántja el előbb a kormányt, és a végén ugye egyik se rántotta el a kormányt, aminek az lett a vége, hogy majdnem nem lett Sziget”

– fogalmazott. Szerinte végül utólag történt egyfajta „kormány elrántás”, ami oda vezetett, hogy újra be tudták adni a kérelmüket.

Gerendai elmondása szerint a szavazás másnapján találkozott Magyar Péterrel, ahol megegyeztek azokról a feltételekről, amelyekkel a TISZA Párt frakciója is támogatni tudja az előterjesztést. Arra a kérdésre, hogy Magyar Péter politikai haszon reményében járt-e el, Gerendai úgy felelt:

„Én inkább úgy fogalmaznék, hogy szerintem ő nem politikai haszonszerzés, hanem politikai kármentés reményében tette ezt a lépést szerintem.”

Úgy véli, a politikai szereplők akkor szembesültek a helyzet súlyával, amikor a Sziget elmaradása valós veszéllyé vált, és ez komoly indulatokat korbácsolt.

„És valószínűleg ez volt az a pont, ahol ők is azt felmérték, hogy ez rájuk éghet ez a helyzet, hogy akkor a végén esetleg a Tisza-szavazók egy része azt gondolja, hogy ez mégse szimpatikus ez a politikai formáció számára, hogyha egy ilyen kérdésben nem álltak ki és elkaszálják”

– mondta, hozzátéve, hogy a TISZA és a Fidesz-frakció is tartózkodott, ami majdnem a Sziget végét jelentette.

Állítása szerint a közgyűlésen egyedül Karácsony Gergely főpolgármester, illetve az ő emberei kérdezték meg arról, hogy mit gondol a pártok által benyújtott módosító indítványokról. Ezek között szerinte egészen furcsák is voltak, például hogy a Sziget vegyen buszokat vagy adjon aranyrészvényt a fővárosnak.

„Abszolút azt éreztem, hogy itt majd zajlik a kampány, és egyszerűen mindenki elfelejtkezik arról, hogy hát közben ott a sok bába között mi lesz a gyerekkel”

– jellemezte a helyzetet.

A jobboldali médiában megjelent narratíváról, miszerint egy ukránokat pénzelő amerikai tőkealaptól veszi vissza a Szigetet, Gerendai azt mondta, ez a „ne sírjak vagy nevessek” kategória. „Tényleg egyszerűen abszurd, hogy milyen ötleteket tudnak egyáltalán kitalálni” – jelentette ki. Hozzátette, elkeserítőnek tartja, hogy nehéz elképzelni, hogy valaki egyszerűen csak meg akarja menteni a fesztivált, ami szerinte a főváros, az ország, a fiatalok, a kultúra és a turizmus közös érdeke.

A korábbi, saját időszakát érő kritikákra is reagált, miszerint a Sziget nulla közeli eredményt hozott, a pénzt pedig a járulékos vállalkozásokon keresztül vették ki. Gerendai szerint ez egy „klassz összeesküvési elmélet”. Állítása szerint visszanézve a 17. Szigetig, kilenc nyereséges, négy nullszaldós és négy veszteséges évük volt. Feltette a kérdést:

„Mi értelme van, hogy kilopjam a saját cégemből egy másik cégembe a pénzt? Így is úgy is adót kell fizetni utána.”

Elmagyarázta a sokat kritizált nagykereskedelmi modelljüket is: eszerint a nagyker árrésébe építették be a vendéglátósok által fizetendő díjat, ami így a forgalomtól függött. Ez egyfajta kockázatmegosztás volt, és a bevétel a Sziget kasszájába folyt be.

Gerendai kritikusan beszélt a korábbi külföldi tulajdonosok stratégiájáról. Szerinte a probléma az volt, hogy egy kaptafára próbálták működtetni a nyolcvanvalahány fesztiváljukat. A Sziget esetében ez a stratégia, ami a sztárfellépőkre (line-up) épült, nem működött.

„Ez egy kis lélekszámú, nem annyira fizetőképes piac, ahol nagyon nehéz lesz csak napijegyekből sokat eladni a fellépők neveire”

– magyarázta.

Rámutatott, hogy a külföldi látogatókat nem lehet csak a fellépőkkel becsábítani.

„Hogyha valaki csak azt tudja, hogy ki lép fel egy fesztiválon, akkor azért mondjuk egy angol fiatal föl fog ülni egy repülőre, hogy egy angol zenekart nézzen meg, hát azt otthon is megkapja.”

Ezzel szemben ők korábban a Sziget egyediségét, a sokszínűséget és Budapest vonzerejét kommunikálták.

A stratégiaváltás hatását számokkal is alátámasztotta. „Még mondjuk a 2010-es évek vége felé, tehát még az utolsó években, amikor még mi is részt vettünk, akkorról tudom a számokat, akkor nagyságrendileg 50-60 ezer bérletet adtunk a szigetre, és ennek a 85%-át külföldön. Most 22.800 bérlet volt már az utolsó évben eladva, és már ennek is csak a 70%-a külföldön.” Szerinte a magyar látogatók száma nem esett vissza, a külföldieké viszont jelentősen. Ennek egyik konkrét okaként a 26 országban működő képviselői hálózatuk leépítését nevezte meg, ami szerinte „életveszélyes döntés” volt.

A jövőbeli tervekről elmondta, mindenképpen meg akarják erősíteni a fesztivál kulturális kínálatának egyéb lábait, és nemcsak a programokra, hanem a szolgáltatásokra, a kommunikációra és a látványvilágra is több forrást szánnak. Célja, hogy a fesztiválélményt erősítsék, mert a legnagyobb előadók már kevésbé preferálják a fesztiválokat.

„Nekünk abban a modellben kell újra visszakormányozni a szigetet, amilyen régen is volt, tehát hogy mi 60-70%-át úgy adtuk el a jegyeknek, hogy még nem hirdettünk programot”

– vázolta fel a célt. Emellett szeretnének nyitni a régebbi, 30-40-es korosztály felé is, nem csak a Z-generációra fókuszálni.

Az üzleti háttérről elmondta, a Sziget Zrt.-t visszavásárolták, de a Sziget brand a korábbi tulajdonosnál maradt, amiért licencdíjat fizetnek. A fesztiválszervező csapat megmarad, Gerendai elsősorban a stratégiai irányok meghatározásában vesz részt. Heti két napot tervez a Sziget-irodában tölteni, ami miatt leginkább az utazásairól kell lemondania, de a vendéglátós érdekeltségeinek napi működését egy felépített menedzsmentcsapat viszi tovább. Az új projektek indítását azonban újra kell gondolnia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hiába tűnik propagandafilmnek a milliárdokból készült Sárkányok Kabul felett, a magyar háborús film azért meglepett minket
A Sárkányok Kabul felett nagy elvárásokkal, hatalmas állami költségvetéssel és még nagyobb kételyekkel érkezett, de meglepően sokszor bizonyul izgalmasnak és működőképesnek. Bár messze nem hibátlan a magyar akciódráma, időnként kifejezetten magával ragad, még akkor is, ha néha botladozik.
B.M.; Fotók: port.hu - szmo.hu
2025. november 20.



A Sárkányok Kabul felett könnyen megkaphatná a „hadseregpropaganda” címkét, sőt első ránézésre szinte kínálja magát erre a besorolásra, de ez csak a felszín. A film sokkal összetettebb, és jóval kevésbé egyszerű, mint amilyennek az előzetesek vagy a témaválasztás alapján tűnhet. Bevallom, sokkal rosszabbra számítottam.

Ez egy komolyabb akció-dráma, amely megpróbálja a feszült mentőakcióra és az emberi drámára építeni a cselekményét, miközben Magyarország egyik legdrágább államilag finanszírozott háborús produkciója is egyben.

Nem teljesíti maradéktalanul a saját elvárásait, azonban nem egyszer valóban képes magával ragadni, meghatni vagy épp felpörgetni a nézőt.

A történet alapja egy rendkívül erős témaválasztás. 2021-ben az amerikai csapatok kivonulása után Afganisztán szinte összeomlik, és ez olyan kaotikus állapotot teremt, ahol rengeteg ember kerül életveszélybe. A kabuli reptér az egyetlen menekülési útvonal, a nemzetközi erők pedig törékeny egyezséget kötnek a tálibokkal: nem lépnek be fegyveres erők Kabulba, cserébe a járatok szabadon felszállhatnak.

A tálibok próbálják elkapni a szerintük bűnös hitetlenek afgán segítőit, miközben a nemzetközi erők igyekeznek őket élve kijuttatni Kabulból.

Ebbe az őskáoszba érkezik meg a Magyar Honvédség mentőkülönítménye, amelynek feladata mintegy kétszáz magyar állampolgár és a magyar katonákkal együtt dolgozó afgánok kimenekítése. A tét óriási, folyamatosan emelkedik, a politikai háttér valós, a dramaturgiai alaphelyzet pedig feszült és hálás.

Ezért is kár, hogy a Horváth Áron forgatókönyve nem elégszik meg ezzel az eleve izgalmas alapkonfliktussal. Kapunk egy második, mellékszálnak tűnő történetet Bálint, a katona (Jászberényi Gábor) és Eszter, az orvos (Mészáros Blanka) menekülési és megmentési kálváriájáról. Papíron ez mélyíthetné az érzelmi rétegeket, ám ez film gerincévé váló „B-történet” valójában gyengébb, mint az eseményeket mozgató nagy történelmi háttér.

Sokkal jobb lett volna az egész, ha a repteres főkonfliktusra helyezik a hangsúlyt.

Eszter karaktere különösen problémás: a forgatókönyv szinte Teréz anyaként állítja be, de döntései gyakran nehezen érthetők, sokszor kifejezetten irracionálisak, ami megnehezíti, hogy a néző igazán kötődni tudjon hozzá. Emiatt Mészáros Blanka alakítása is kevésbé működik, hiába igyekszik a lehető legtöbbet kihozni a szerepből. A másik nagy problémám a forgatókönyvvel a befejezés. Valahogy túl „amerikai”, még akkor is, ha igaz történeten alapul.

Ennek ellenére film teljesen élvezhető. A katonai szereplők, Jászberényi Gábortól Trokán Nórán át Dietz Gusztávig, meglepően hitelesek. A legjobb talán a Herczeg alezredest alakító Borovics Tamás.

Ám aki, Stohl András neve miatt vált jegyet a filmre, azt figyelmeztetnem kell, kb. 3 jelenete van a színésznek.

A csapatdinamika jól működik, az összetartás és feszültség ábrázolása pedig pontosan azt a hangulatot hozza, amelyet a műfajban várnánk. Dyga Zsombor rendezése alapvetően magabiztos: bár a kézikamerás megoldások néha túlzottan hektikussá tesznek egy-egy jelenetet. A feszült pillanatok jelentős része jól működik, megfelelő a ritmus és a tempó.

A harcjelenetek inkább korrektnek mondhatók, mint kiemelkedőnek. Nem érnek fel a Hollywoodban megszokott, több tíz- vagy százmillió dollárból készült látványakciókhoz, de a magyar átlaghoz képest kifejezetten színvonalas.

A több, mint ötmilliárd forintos összköltségvetés (melyből körülbelül négymilliárd közvetlen gyártási állami támogatás volt) látszik ugyan a vásznon, de nem feltűnően.

Amerikai mércével továbbra is kisköltségvetésűnek számít a produkció, és a nézői szemek azért inkább azokhoz szoktak hozzá. Nem sok akció van, de amit kapunk, az se igazán emlékezetes. Inkább a feszültség építésén, a drámán van a hangsúly, ez viszont nagyon működik. Mindezzel együtt is jóval élvezetesebb a látványvilág, mint sok más, hiperrealisztikus háborús filmben...khmm, mint például az idei Hadviselés… – abban már zavaró volt a túlzásba vitt realizmus.

A film hangvétele próbál mély és drámai lenni, sőt, néha kifejezetten pátoszos. Ez sokakat zavarhat, engem speciel nem. A legmeglepőbb, hogy időnként működik is ez a pátoszos hangnem: van olyan jelenet, amikor valóban hatásos, ahogy a felfokozott helyzetből kiemelkednek az emberi sorsok vagy a morális dilemmák.

Ám, amikor mellé megy, akkor nagyon mellé megy: a legérzelmesebb jelenetek néha túlzóak, olyankor gejl, csöpögő szinte a pátosz, már-már szappanoperának tűnnek, és teljesen kizökkentik a nézőt.

Én a teljes Eszter közlegény megmentése vonalat kihagytam volna...de akkor csak kb. 45 percnyi filmünk lenne.

Ami abszolút pozitív meglepetés: a propagandától való félelem viszonylag alaptalannak bizonyul. Lehet persze, hogy csak engem nem zavart. A film meglepően ügyesen egyensúlyoz a hősiesség, a katonai szakmaiság és a háború borzalmainak bemutatása között.

Az üzenetek ugyan kőegyszerűek, de legalább nem károsak.

Nem próbálja nyíltan toborzásra inspirálni a nézőt, és nem dicsőíti mértéktelenül a haditechnikát sem. Bár bemutatja a tömeggyilkolásra alkalmas gépeket, nem él vissza velük. Semmi szempontból nem hasonlítható egy Michael Bay-filmhez a katonaságpornó. Egy olyan történetet mesél el, ahol a katonák átlagemberek, akik nehéz döntéseket próbálnak meghozni rendkívüli helyzetben.

A Sárkányok Kabul felett összességében egy hullámzó, de alapvetően szórakoztató produkció.

Az írói hibák, a felesleges mellékszál, túltolt drámaiság mellett a rendezés korrekt, jól működik színészgárda és a feszült hangulat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
A Szépművészetiben balhézva és a Dunán hajókázva sem kápráztatnak el igazán a Szemfényvesztők 3 illuzionistái
Azért így is akad néhány csavaros trükk a tarsolyban, csak ne lenne minden karakter ennyire elszállva magától.


Kilenc év után folytatódik a „robinhoodkodó” bűvészbanda kálváriája. A Szemfényvesztők 2013-ban meglepetéssikert aratott: a David Copperfield babérjaira törő illuzionisták látványos akciókkal megtűzdelt és csavaros heistfilmje 351 millió dollárt termelt a világ mozijaiban, ami, ha belegondolunk, mégsem olyan nagy csoda, hiszen olyan sztárokkal volt karimáig pakolva a film, mint Jesse Eisenberg, Mark Ruffalo, Woody Harrelson, Morgan Freeman, Michael Caine, Dave Franco, Isla Fisher, Mélanie Laurent, Common vagy Caitríona Balfe. A minőségről alapvetően ritkán gondoskodó Louis Leterrier rendező (A szállító 1-2, A nyakörv, A hihetetlen Hulk, A titánok harca, Agyas és agyatlan, A leszámolás, Halálos iramban 10) akkor egész szépen betalált, és egy valóban szórakoztató és meglepő fordulatokkal teli filmet tett le az asztalra.

Nem is kellett hát nagyon sokat várni a folytatásra, 2016-ban érkezett a Szemfényvesztők 2. A rendezői széket ezúttal a szintén nem túl erős filmjeiről ismert Jon M. Chu (Step Up 2-3, G.I. Joe: Megtorlás) foglalta el, aki csak később kezdett igazán értékelhető mozgóképeket összerakni (Kőgazdag ázsiaiak, In the Heights – New York peremén, Wicked). A Szemfényvesztők 2 zárta le a rossz korszakát, amely sajnos nem tudta megismételni az első etap erényeit, a gyenge sztori és a fantasztikumot súroló nevetséges jelenetek (a kártyadobálós szcéna eléggé hírhedt lett) megtették a magukét. Az anyagi siker azonban most sem maradt el (főként az USA-n kívüli terepeknek köszönhetően), összesen 334,8 millió dollárt kalapoztak össze a mágusaink, tehát csak egy kicsivel kevesebbet, mint az első résszel.

Úgy tűnik azonban, hogy ez a visszaesés (az Egyesült Államokban csak 65 milliót hozott) elegendő volt ahhoz, hogy a Lionsgate stúdió egy időre parkolópályára állítsa a franchise-t.

Végül azonban újra összegyűlt a banda (legalábbis a nagyja), hogy kilenc évvel a legutóbbi húzásuk után ismét valami nagyon villantsanak. A harmadik alkalomra is új rendező vállalta el a levezénylést, méghozzá a főszereplő Jesse Eisenberg régi haverja, Ruben Fleischer, akivel korábban együtt forgatták a Zombieland első és második részét, valamint a 30 perc vagy annyi se című akció-vígjátékot (Fleischer azért ezek mellett nagyot ment a Venommal és az Uncharteddal is).

Hőseink, avagy a Négy Lovas visszatér, és velük együtt egy új generáció illuzionistái is színre lépnek. Nem kis feladatra vállalkoznak: minden idők legjobban őrzött, legértékesebb ékszerét, a Szívgyémántot tervezik becserkészni a gonosz cégvezér Veronika Vanderbergtől (Rosamund Pike).

Pontosabban csak Atlas (Jesse Eisenberg) vág neki a társai nélkül a körmönfont rablásnak, amelyhez egy új, fiatal illuzionistatriót kér fel társnak, akik épp a Négy Lovas álcája mögött kopasztottak meg legutóbb egy sokakat megkárosító, milliomos kriptohuszárt. A színész Bosco (Dominic Sessa), a fürge June (Ariana Greenblatt) és az „agy” Charlie (Justice Smith) belemennek a játékba, a balhé közben azonban feltűnnek a régi Lovasok is, a kártyazsonglőr Jackkel (Dave Franco), a szabadulóművész Henley-vel (Isla Fisher) és a hipnotizőr Merritt-tel (Woody Harrelson), akik, Atlashoz hasonlóan, kaptak egy új kalandra invitáló kártyát egy titokzatos megbízótól. Vagyis a veteránok és az ifjoncok kénytelenek összefogni a közös nemezissel szemben.

Persze nem eszik olyan forrón a kását egy Szemfényvesztők-filmben, így megannyi csavarra és trükkre kell számítani a játékidő alatt.

Sajnos azonban ezek közül továbbra sem működik mindegyik. Alapvetően nagy gond ezzel a franchise-zal, hogy pontosan tudjuk, a benne szereplő színészek nem igazi illuzionisták, így az általuk bemutatott trükkök láttán sem esik le az állunk, hiszen tisztában vagyunk vele, nem igaziak.

A Szemfényvesztők-filmekben ráadásul már olyan kunsztokat mutatnak be, amelyekre egyszerűen nem is lehet magyarázat, legalábbis a fizika törvényei szerint elfogadhatók, szóval időnként átnézünk a fantasy műfajába is. Ebben a harmadik rész sem kivétel.

Bár a forgatókönyvírók próbálnak időnként különféle magyarázatokkal előállni a trükkökre, azok a legtöbb esetben igen kevésnek bizonyulnak. Ráadásul ebben az epizódban is kapunk egy, a második rész kártyadobálós pillanatához hasonló kínos jelenetet: amikor a hét főhős egymást túllicitálva próbál menősködni saját képességeivel a kastélyban. Jujj!

Azért van jó hírünk is. A fentieket leszámítva egész szórakoztató lett ez a rész, amelyben valóban akadnak meglepő csavarok, amikre talán csak a legedzettebbek jönnek majd rá. A casting is szuper, az új színészek ügyesek, bár mind nagyon el vannak telve maguktól, de Dominic Sessa (Téli szünet), Ariana Greenblatt (65, Ahsoka, Barbie, Borderlands) és Justice Smith (Jurassic World: Bukott birodalom, Pokémon: Pikachu, a detektív, Dungeons & Dragons: Betyárbecsület) jól hozzák a karaktereiket, és sokkal emlékezetesebbek, mint az „öreg rókák”.

Ráadásul nekünk, magyaroknak is tartogat kukkolnivalót a film, hiszen azt részben Budapesten forgatták, így a szemfülesek nem egy fővárosi helyszínt könnyedén kiszúrhatnak (többek között a Szépművészeti Múzeumot, az Operaházat vagy a Dunán hajókázva a háttérben a Rákóczi hidat).

Összességében tehát kijelenthető, hogy bár a borzalmas második résznél jobb lett a Szemfényvesztők harmadik kalandja, az első frissességének és körmönfontságának azért híján volt, szóval továbbra is elkelne még néhány ütősebb trükk a szereplők ingujjaiba.


Link másolása
KÖVESS MINKET: