KULT
A Rovatból

Ez bizony filmtörténelem – Az új Pókember utat mutat a jövő blockbustereinek

A szigorúan vett filmes szabályok áthágására vállalkozott a Nincs hazaút, mi pedig kigúvadt szemekkel és széles mosollyal kérjük az alkotókat: meséljenek még!
Szöllőskei Gábor - szmo.hu
2021. december 16.



A párhuzamos dimenziók ötlete természetesen korántsem vadonatúj ötlet a filmvilágban, sőt, már a Pókember-franchise-ban is bemutatásra került, ráadásul nem is olyan régen: a 2018-as, Oscar-díjas, nem mellesleg pedig valóban kiváló animációs film, a Pókember – Irány a Pókverzum vázolta fel nekünk a multiverzumban rejlő lehetőségeket. Élőszereplős filmben viszont teljesen más élmény.

Kezdjük azonban az elejétől! Még nincs 20 éve, hogy Pókember mozgóképes karrierje igazán beindult a 2002-es, Sam Raimi rendezte kasszasikerrel, Tobey Maguire-rel a címszerepben. A karakter népszerűsége és az addigra már kiforrott technika elegyítése rendesen bedurrantotta a képregényfilmek népszerűségét (ne feledjük, hat évvel járunk a Vasember, vagyis a Marvel Mozis Univerzum startja előtt). A második (2004) és a harmadik (2007) epizód sem okoztak csalódást anyagilag (minőségben az utóbbi annál inkább), mégsem készülhetett el a negyedik etap Tobey-val, helyette a Sony öt évvel később rebootolta az egészet Andrew Garfield segedelmével: vagyis újra pókcsípés, újra Ben bácsi halála, csak most MJ helyett Gwen Stacy. Itt már kapiskálni lehetett, hogy kiaknázásra váró lehetőségek vannak, hiszen nem pont ugyanúgy történnek a dolgok a két franchise-ban.

Mindenesetre a rajongók és minden bizonnyal az alkotók (köztük Garfield) is csalódásként élték meg, hogy az új széria csupán két epizód (2012, 2014) után kifújt, miután A csodálatos Pókember 2 nem hozta a várt számokat, s így a tervezett univerzumépítés (pl. Baljós hatos) is kútba esett. Ekkor azonban már ezerrel tombolt az extrémen sikeres MCU, amibe a Marvel/Disney kombó mindig is bele akarta ereszteni az ifjú hálószövőt is, így nem kevés tárgyalás után megköttetett a karakter jogait birtokló Sonyval az üzlet, és 2017-ben egy harmadik Peter Parkert kaptunk Tom Holland személyében. Egyben pedig a legsikeresebb franchise-t is, a Hazatérés és az Idegenben (2019) legalábbis simán megdöntötték az eddigi rekordokat.

A Nincs hazaút pedig minden bizonnyal fordulópont lesz, és nemcsak a karakter szempontjából, az egész Marvel Mozis Univerzum új utakat találhat általa.

Thanos és a Végtelen Kövek után ugyanis szükség volt valamire, amire, ha kell, fel lehet húzni a következő fázist/fázisokat is, ami új színt hoz a filmtörténelem eddigi leggrandiózusabb vállalkozásába. Erre pedig épp megfelelő lesz a multiverzum elmélete, amit a Nincs hazaút hivatott a széles közönség elé tárni (és majd 2022 májusában a második Doctor Strange-film rendesen kibontani). Na de miként is bukkan fel tinédzser szuperhősünk életében ez az isteni katyvasz?

Nos, az Idegenben végén kiderült az egész világ számára, hogy Pókember nem más, mint Peter Parker, ez pedig eléggé megkeseríti a srác és a legközelebbi szerettei (May néni, MJ, Ned, Happy Hogan) életét. A bajok tornyosulnak, így Peter Doctor Strange-től kér segítséget, aki felveti, mi lenne, ha az egész világ elfelejtené, hogy Peter a Pókember. A bűbáj azonban félremegy, s megnyitja a párhuzamos dimenziókat, amelyekből beszabadulnak ebbe a világba azok, akik ismerik Peter titkát: tehát például olyanok, mint Norman Osborne, avagy a Zöld Manó (Willem Dafoe) a 2002-es Pókemberből, Doctor Octopus (Alfred Molina) a Pókember 2-ből vagy Electro (Jamie Foxx) a Garfield-féle A csodálatos Pókember 2-ből…

Bizony, a Nincs hazaút meglépte azt, amire nem nagyon volt példa: olyan, korábbi franchise-ok karaktereit és színészeit terelte egy légtérbe, amelyeknek az égvilágon semmi közük nem volt és nem is lehetett a jelenlegi, Holland-féle sorozathoz.

Erre jó a multiverzum: eddig nem látott, izgalmas, új lehetőségeket kínál Hollywood számára, amin valószínűleg jó néhány évig csámcsoghatnak majd.

Ami pedig a Nincs hazautat illeti, a rendező, Jon Watts, valamint a forgatókönyvírók, Chris McKenna és Erik Sommers mindent megtettek azért, hogy ebből az alapötletből ne csak egy szimpla, nosztalgiázó osztálytalálkozót bontsanak ki. Noha kétségtelen, hogy a Nincs hazaút nagyon keményen idézget és utalgat a korábbi részekre, emiatt pedig igen erős az ún. crowd pleaser (tömegkielégítő) és fan service (rajongói szolgáltatás) faktora, de szerencsére nem csak ezekre alapoz.

Wattsék ugyanis az előző két részhez képest jóval sötétebbre, drámaibbra és érzelmesebbre vették a figurát.

Nem kell megijedni, a franchise-ra jellemző lazább hangvétel jelen van, itt azonban már valóban nem babra megy a játék, és nem érezhetjük biztonságban egyik szeretett szereplőt sem. A komolyodó hangvételhez pedig maga Tom Holland is hozzáigazodott: az eddigi legjobb alakítását nyújtja a Nincs hazaútban.

Az pedig, hogy egy filmben, együtt láthatunk bizonyos szereplőket a korábbi filmekből, egészen egyedülálló és elképesztő élmény, amit érdemes átélni, és ami hasonlóan ügyesen használva még néhány évig termékeny táptalajt biztosíthat a szuperhősfilmek számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Vecsei H. Miklós az SZFE-s tanáráról: Büszke voltam rá, hogy az én farkamat fogja
A színész az Ördögkatlanon beszélt a színházi közeg visszaéléseiről vagy családja megosztottságáról. Az interjúban arról is beszélt, miért utasított vissza egy állami díjat.


Vecsei H. Miklós az Ördögkatlan fesztiválon beszélgetett Veiszer Alindával, az interjú Veiszer Patreon-oldalán jelent meg, amelyet a Telex szemlézett. A színész-rendező többek között a Nemzeti Színházhoz való szerződéséről, a családja megosztottságáról, az SZFE-s éveiről és egy visszautasított állami díjról is beszélt.

Elmondta, hogy mesterei és szakmabeli barátai közül senki nem beszélte le arról, hogy elfogadja Vidnyánszky Attila ajánlatát. A döntés előtt kikérte Jordán Tamás, Molnár Piroska, ifj. Vidnyánszky Attila és gyimesi nagymamája véleményét is. Hozzátette, hogy közülük csak

nagymamája nevezhető Orbán Viktor „véres szájú hívének”. Vecsei hangsúlyozta: ő a Nemzeti Színházban hisz, nem valamelyik igazgatójában.

A beszélgetésben arról is szó esett, hogy mennyire megosztottnak látja Magyarországot. Vecsei úgy fogalmazott: imádja az országot, de sírnia kell, milyen állapotban van. Példaként említette, hogy

a családja egyik része a Pride-on van, a másik fele pedig a nagymamájánál nézi a csíksomlyói búcsút.

Az interjúban felidézte az SZFE-n töltött éveit is. Azt mondta, hogy öt évig volt ott hallgató, és teljesen természetesnek számított, hogy egy hatvanas férfi tanár fogdosta őt, miközben instruálta. Szavai szerint:

„Sőt, még büszke is voltam rá, hogy az én farkamat fogja, és nem a másokét, mert akkor engem akar instruálni.”

Vecsei arról is beszélt, hogy az SZFE modellváltásával nem értett egyet. Éppen ebben az időszakban kapta volna meg a kormánytól a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjat. Írt egy levelet az akkor még államtitkár Novák Katalinnak, amelyben jelezte: a kitüntetést csak akkor veszi át, ha beszélhet vele az ügyről. „Nem válaszolt nekem Novák Katalin. És nem is fogadott. És akkor én sem fogadtam el ezt a díjat” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Ez a férfi tényleg egy félisten élőben is – megvadult nőstényhordák ellenére is elsöprő volt Jason Momoa koncertje
A hisztérikus követelőzések ellenére sem vetkőzött, viszont felszabadultan zenélt Jason Momoa a bandájával a budapesti Akváriumban. A meglepetés-fellépő a 16 éves fia volt, aki szintén nagyon átélte a teltházas bulit.


Amióta megláttam a Trónok Harcában Khal Drogóként belovagolni Jason Momoát (akiről valljuk be, nők millióinak szintúgy a lovaglás jut eszébe), híresen elfogult lettem. Úgyhogy amikor kiderült, hogy Budapesten koncertezik a nyelvbotlásnak vagy dadaizmusnak is beillő, Öof Tatatá nevű bandájával, fél órán belül öten küldték el nekem a hírt.

2019-ben már voltam olyan koncerten, amelyen ő is ott volt, ugyanis pont a Dűne első részének budapesti forgatása alatt turnézott utoljára a Slayer. De Momoa akkor sajnos nem a küzdőtéren pogózott, mint nemrég Ozzy búcsúbuliján a Pantera riffjeire, hanem a színpad mellől élvezte a show-t.

Jól tettem, hogy fénysebességgel lecsaptam egy jegyre, mert egy nap alatt 80%-ban el is fogytak a jegyek, és utána hamar teltházas lett a buli. Nyilván rengetegen úgy voltak vele – kétségkívül én is –, hogy kit érdekel, Jason milyen zenét játszik, ha az Old McDonalds had a farm dallamára olvassa fel a telefonkönyvet, akkor is izgalmas lesz látni, hogy milyen a kisugárzása ennek a tesztoszteron-hegynek.

Amikor rákerestem a 2024-ben alakult Öof Tatatá-ra, annyit tudtam meg elöljáróban, hogy Mike Hayes énekes-gitáros és Kenny Dale dobos a két zenésztársa, és többek közt Metallica, Black Sabbath, Led Zeppelin és Jimi Hendrix feldolgozásokat adnak elő.

Erre mondjuk nekem, mint rock-metal fanatikusnak extrán fel is csillant a szemem, a műfajt nem kedvelő gruppie-k meg majd elvonatkoztatnak a zenétől, úgysem azért lesznek ott.

A késő esti klubkoncertet illetően arra számítottam, hogy csipketangákat csúzlizó csajok lepik majd el az Akvárium területét, és lesz pár Temu-köpenyes Aquaman, aki így próbál majd a helyszínen csajozni. Sokat nem tévedtem. Két órával a 22.30-ra kiírt koncert előtt már beengedték a sorokban kígyózó keménymagot: valóban volt köztük egy nagydarab kamu-Momoa, számtalan rocker, néhány Momoa-pólós rajongó, szuperhős-fan srácok, és persze zömében állig felnyomott dekoltázsú, kikent-kifent, elszánt lányok, illetve idősebb nők egyaránt. Volt, aki a párjával érkezett, de a többség csapatostul, hiú reményekkel telve portyázott.

Az Akvárium nagytermébe lejutva végtelenítetve vetíteni kezdték – az első sorokat rögtön elfoglaló rajongótábornak – a színész vodkareklámját. Amely elsőre szexinek hatott, ezredszerre már vallatásnak. Az pedig még inkább, hogy ennyi ideig kellett felfokozott hangerővel ovuláló hölgyek locsi-fecsijét hallgatnom, akik már attól önkívületben sikítottak, ha egy road bement letenni egy setilstet a földre.

Amikor végre elkezdődött a koncert, egyébként a kiírt időben, én instant hormonsokkot kaptam a belépő Jason Momoától, mert ez a férfi tényleg egy félisten élőben is. Huncut mosolygások, magabiztos közvetlenség, laza haj- és fenékrázás, gyakori közönséghez dumálás és karizmatikusság (nos, a karizma sem utolsó).

Aki pedig a – nemrég a forgatás miatt történt – szakrális szakálltalanítás miatt izgult, annak jelentem, hogy azóta kellemes borostája nőtt, amely remekül áll neki.

Maga a koncert számomra kifejezetten hangulatos és élvezetes volt, mintha egy blueskocsmában lettem volna, ahol a régi haverok előadják a kedvenc rock-metál slágereiket. Kenny jól dobolt, Mike pedig ugyan nem a legjobb énekes, viszont igazán kiváló gitáros, valamint egy tüneményes és szerethető figura. A trió néha kibővült Nakoa-Wolffal, Momoa 16 éves fiával, aki szintén az apjával együtt forgat nálunk. A srác nem csupán a szülei vonásait örökölte (bár lágyabb kivitelben, puttó angyalkás fürtökkel), hanem az apja zenei tehetségét is, mert már most jól gitározott, és látványosan élvezte a reflektorfényt, szinte fürdőzött a sikerben.

Az apja-fia páros még vokálozott is egyet közös mikrofonba a Rebel Yell alatt. A közönség láthatóan nem tudta értékelni a jammelős blues-részeket és a keményebb metálszekciót sem, csak a populárisabb slágerekre indult be az éneklés, mint amilyen a Red Hot-féle Can’t stop meg a Zombie vagy a Purple Rain.

A buli közben azonban egyre inkább szégyelltem, hogy nő vagyok, annyi lealjasodást láttam és hallottam. Ennyi malacvisítás konkrétan a vágóhídon nincs. Hol hörögve skandálták a családjuktól elszabadult asszonyok, hogy „Shirt off! Shirt off!”, hol magyarul vinnyogták, hogy „Rajtad van a póló, mi van veled?!" vagy "Aquaman gyere ide!". Volt momoás felnőttszínező is valaki kezében (na jó, az nekem is megvan), és egy molinón az első sorban a "Can I have a dickpic?" állt.

A koncert közepén majdnem agyontaposott-rúgott két ittas hölgyemény, hogy egy méterrel közelebb lássák az idoljukat. A (velem is) durván verekedő, megvadult egyedet végül a szekus szedte ki a sorból. Mintha egy nagyszabású lánybúcsún lettem volna – nem csoda, hogy Momoa végül nem vette le a trikóját, becsültem is érte, hiszen nem chippendale műsorral érkezett.

Az éjjel fénypontjaként még a dobverőt is elkaptam a végén, pedig én nem is nyúltam utána, mint száz másik kéz, csak hallottam, hogy a földön koppan, és pont be tudtam slisszolni a lábak közé, hogy felvegyem.

És az a harci helyzet, hogy Momoa és az egész bandája rendkívül szimpatikus és megnyerő volt a műsor alatt. Pedig én tényleg szerettem volna fogást találni ezen a pasin. De nem sikerült - sajnos semmilyen értelemben.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Tóth Gabi: kimegyek mindjárt, azt kint valakit agyonverek – A Megasztár előzetese szerint bőven lesz feszültség a tehetségkutatóban
Herceg Erika könnyeit törli, Curtis kiakad és káromkodik, Marics Peti pedig kiabálni kezd.


Hamarosan érkezik a Megasztár idei évada. A csatorna egy előzetest is megosztott, melyből kiderül, hogy bőven lesznek megint feszültségek, sértődések, könnyek.

A műsorban új mesterek is érkeznek. A zsűri tagjai: Tóth Gabi, Herceg Erika, Curtis és Marics Peti. Ördög Nóra pedig új társat kap a műsorvezetéshez, Till Attila helyett Szépréthy Roland lesz a partnere.

VIDEÓ: A Megasztár beharangozója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Fotók: Káprázatos légi parádéval ünnepelte a honvédség augusztus 20-át
A bemutatón nemcsak a jól ismert régi helikopterek, hanem vadonatúj harci és szállító gépek is feltűntek, amelyek most először repültek a főváros felett.


Budapest felett idén is látványos légi parádéval ünnepelte Szent István napját a Magyar Honvédség. A programban minden olyan repülő eszköz bemutatkozott, amely a honvédség birtokában van, köztük vadonatúj harci és szállító gépek is, amelyek most először tűntek fel a főváros felett.

Az érdeklődők a bemutatón láthatták

a már jól ismert MI–17 és MI–24 helikoptereket, de a legújabb H145M és H225M típusok is feltűntek.

Az eseményen készült fotóinkat itt tudjátok megnézni (kattintás után galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: