KULT
A Rovatból

Para plüssrobotok kínozzák a szereplőket és a nézőket – értetlenül állunk Az Öt éjjel Freddy pizzázójában sikere előtt

Vajon miért gerjedt rá ennyi néző egy olyan filmre, amely anno nagy eséllyel a mozikat kihagyva egyenesen a videótékák polcain landolt volna? Megpróbáljuk megfejteni az okokat.


Egy bizonyos Scott Cawthon nevű videójátékfejlesztő 2014-ben állt elő a Five Nights at Freddy’s című játékával, amelyben egy családi pizzázólánc egyik egységének éjszaki őreként kellett túlélnünk a játékidőt, mivel az étterem robotikus kabalabábjai éjjel életre keltek, és nem éppen a jó szándék vezérelte őket. A horrorjáték olyan nagy népszerűségre tett szert pillanatok alatt, hogy azonnal elkezdték fejleszteni a folytatásokat is, 2021-ig bezárólag kilenc új rész jött ki, és idén decemberre ígérték a Five Nights at Freddy's: Help Wanted 2 című tizediket.

Ha pedig a gamereknél valami nagy siker, arra előbb-utóbb Hollywood is rárepül, jelen esetben egész korán, hiszen tíz éves sincs még a franchise. Jason Blum főként kis költségvetésű horrorokban utazó, Blumhouse Production nevű cége csapott le a megfilmesítési jogokra, és ezúttal sem csináltak rossz üzletet.

A 2009-es Parajelenségek volt az első nagyobb dobásuk, majd olyan további, kevés pénzből összehozott kasszasikereket mutattak be, mint pl. az Insidious-franchise, a Sinister (2012), A bűn éjszakája-filmek, a Széttörve (2017), az Oscar-díjas Tűnj el! (2017), a Boldog halálnapot-filmek (2017-2019), az új Halloween-trilógia (2018-2022), a Mi (2019), A láthatatlan ember (2020), a Fekete telefon (2021), a M3GAN (2023), vagy legutóbb Az ördögűző – A hívő (2023). Nem sok száz milliós bevételű filmek ezek (bár időnként az sem kizárt), ám, mivel olyan kevés büdzséből készültek, nem ritka, hogy akár megtízszerezik a beléjük fektetett pénzt.

S így történt ez az Öt éjjel Freddy pizzázójábannal is, sőt, talán még a Blumhouse-nál sem gondolták legvadabb álmaikban sem, hogy a 20 millió dollárból összeeszkábált mozgóképes verzió 80 millió dolláros nyitóhétvégét produkál csak az Egyesült Államokban, s így Emma Tammi (A szél) rendezése mindössze három nap alatt megkeresi a gyártási költségeinek négyszeresét. Két hét után pedig világszinten már majdnem 220 milliós bevételnél tart a „családi horror” (PG-13-as besorolást kapott, tehát 13 éven aluliaknak nem ajánlott, de azért bemehetnek rá), vagyis már több mint tízszeres a megtérülés (persze a marketingköltségek még lejönnek belőle).

Na de minek köszönhető, hogy minden idők ötödik legnagyobb októberi nyitóhétvégéjét produkálta ez a nagy sztárok nélküli, olcsóbb megoldásokkal operáló horrorocska? Az úgynevezett „videójátékos átok” az utóbbi időben nem ült rá a hollywoodi megfilmesítésekre, hiszen bár korábban jellemző volt, hogy ha a konzolokon valami nagy sikert aratott, az élőszereplős vagy animációs mozgóképen megbukott, az utóbbi időben ez megfordulni látszik, és egyre nagyobb sikereket aratnak az ilyen filmek (pl. Rampage: Tombolás, Pokémon: Pikachu, a detektív, Sonic, a sündisznó 1-2, Uncharted), a Super Mario Bros.: A film idén például egészen az 1,3 milliárd dolláros bevételig menetelt.

Nos, az Öt éjjel Freddy pizzázójában azért nem szakít ekkorát, mindenesetre ahhoz képest, hogy mennyit feccöltek bele, óriási eredmény ez a Blumhouse-nak, a hatalmas érdeklődés pedig talán az eredeti játékok, a halloweeni hétvége és az alacsonyabb korhatár-besorolás kombójának köszönhető.

Jason Blumék pedig természetesen máris készítik elő a folytatás(oka)t. Jaj nekünk! Bizony, ez a hír a film tükrében nem túl jó, vagy legalábbis reméljük, a következőkben összeszedettebb és kreatívabb forgatókönyvekből dolgoznak majd.

A sztori itt is az éjjeliőrként a Freddy Fazbear’s Pizzában dolgozó Mike Schmidtre (Az éhezők viadala-filmek Peetája, vagyis Josh Hutcherson) fókuszál, aki egyedül gondoskodik a húgáról, Abbyről (a sajna nem túl tehetséges Piper Rubio megformálásában), miután a szüleik meghaltak. Ráadásul egy gyerekkori trauma is kísérti, ugyanis szemtanúja volt, ahogy a kisöccsét egy ismeretlen férfi elrabolja. Freddy pizzázójában (amely már évek óta zárva van, a tulaja mégis őrizteti éjszakánként) az új meló unalmasan telik, mígnem a robotfigurák éjjel életre nem kelnek…

Egész ígéretesen indul a film az elénk tárt rejtéllyel: valószínűleg nem véletlenül Mike-ra bízták rá az épület őrzését, van valami kapocs közte és a hely titka közt, de a forgatókönyv ezt sokáig nem fedi fel.

A robotok (Freddy, a mackó, Bonnie, a nyúl, Foxy, a róka és Chica, a csirke) is egész félelmetesek eleinte, főként, hogy az alkotók üdvözlendő módon passzolták a CGI-t, és tényleg megépítették a film valódi főszereplőinek animatronikus gépeit, amik így valóban kézzelfoghatók, úgy érezzük, ott vannak, és bármikor elkaphatják az előlük inaló embereket.
Igaz, látható tohonyaságuk és nem mutatott gyorsaságuk nem túl összeegyeztethető... Ráadásul a szkript (amiben maga Scott Cawthon is benne volt vastagon) foglalkozott a szereplők motivációival, háttérsztorijával is.

Majd, amikor a 3. éjszakán a bébiszitter nélkül maradt Mike kénytelen Abbyt is magával vinni a pizzázóba, gallyra vágják az egészet. Elindul egy teljesen másféle film: szellemgyerekekkel és egyéb nonszenszekkel megtűzdelt értelmetlen katyvasz lesz az egészből ostoba, sokszor oda nem illő párbeszédekkel, ráadásul az Elizabeth Lail (Te)által játszott rendőrnő, Vanessa kezdeti báját is teljesen tönkreteszik.

Szóval ekkor már sürgősen ki kell kapcsolni az agyat, és maximum abban reménykedhetünk, hogy Freddyék szereznek majd nekünk üléshez szegező parapillanatokat.

De ez sem jön össze, a misztikusság megszüntetésével ugyanis a cammogó robotok sem túl félelmetesek már, ezért kapaszkodó nélkül marad a néző, aki így nem a sztori megoldását, hanem a végefőcím szkrollozását várja egyre jobban.

Mindössze két éve jött ki Nicolas Cage gyanúsan hasonló sztorival felvértezett filmje, a Willy mesevilága (2021), ami szintén nem egy matyóhímzés, de annak épp egy szótlanul szórakoztató Nicolas Cage-dzsel volt többje. A videójátékok rajongóit pedig talán majd kiengesztelik a folytatásokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: