HÍREK
A Rovatból

Nyugdíjreform: fokozatosan 64 évre emelné a nyugdíjkorhatárt a kormány 2030-ig Franciaországban

Jóllehet Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az Európai Unióban, annak megemelése nagyon népszerűtlen. A szélsőséges pártok igyekeznek is kihasználni a helyzetet.


A francia kormány bemutatta kedden a tervezett nyugdíjreformot, amelynek keretében a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan emelnék 64-re a nyugdíjkorhatárt, s ezzel párhuzamosan a csaknem 2 millió kisnyugdíjas számára 1200 euróra (478 ezer forintra) emelné a kormány a minimumnyugdíj havi összegét. A javaslat szerint a teljes összegű öregségi nyugdíj 2027-től 43 év szolgálati év után járna. Élisabeth Borne miniszterelnök szerint a reform célja szavatolni a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerülését 2030-ig.

"Mindazoknak, akik képesek rá, azt javasoljuk, hogy dolgozzanak tovább. Ezt a döntést hozta meg valamennyi európai szomszédunk is"

- mondta élő televíziós beszédében a kormányfő, mielőtt bejelentette a reform legfőbb javaslatát, a nyugdíjkorhatár fokozatos megemelését 64 évre 2030-ig.

"Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a nyugdíjrendszerünk fejlesztése félelmeket és kérdéseket vált ki a franciákból. Válaszolni kívánunk ezekre, és meg akarjuk győzni az embereket" - hangsúlyozta Élisabeth Borne, kiemelve, hogy a kormány igazságosságra törekszik a reformmal.

A nyolc legfőbb szakszervezet tüntetésekre és sztrájkokra szólít fel január 19-én és 24-én a nyugdíjreform ellen, amelyet Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígért 2017-ben, és amelyet a második mandátuma legfőbb intézkedésének harangozott be, de amelyhez nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel.

Élisabeth Borne miniszterelnök kedden jelezte, hogy a reformon a kormány kész változtatni a lojális és konstruktív parlamenti vitában, amely februárban kezdődik.

Marine Le Pen, a jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője szerint igazságtalan a reform, és pártja meg kívánja akadályozni annak elfogadását, míg a radikális baloldali Engedetlen Franciaország "súlyos társadalmi regressziónak" minősítette a javaslatot. Az ellenzékhez tartozó jobbközép Köztársaságiak vezetője, Eric Ciotti azonban jelezte: pártja kész megszavazni az "igazságos reformot".

"Visszaérünk oda, amit a nagyszüleink megéltek: azaz munka után a temető következik"

- jelentette ki Philippe Martinez, az egyik legnagyobb szakszervezet, a CGT vezetője. A francia statisztikai hivatal adatai szerint a legszerényebben élő férfiak negyede nem éri meg a jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatárt.

Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, s valamennyit jelentős szociális tiltakozó megmozdulások kísérték.

Minden 65 évnél idősebb franciára jelenleg 2,6 20 és 64 év közötti jut, de 2030-ban már csak 2,25-en lesznek, 2040-ben pedig már csak ketten, ami a felosztó-kirovó nyugdíjrendszermodell fenntarthatóságát fenyegeti. Ebben a rendszerben a befizetők mindig az aktuális eltartottak nyugdíját finanszírozzák, nem pedig a sajátjukat.

A kormány javaslata szerint a teljes összegű nyugdíjhoz már 2027-től legalább 43 év szolgálati időre lesz szükség az eredetileg tervezett 2035 helyett. Cserébe a kormány minden kisnyugdíjas havi nyugdíjának összegét megemelné a miniszterelnök szerint.

Jóllehet Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az Európai Unióban, annak megemelése nagyon népszerűtlen:

a franciák 68 százaléka nem támogatja a javaslatot az Ifop-Fiducial közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint.

A közvéleménynek kedden bemutatott javaslatot január 23-i ülésén vitatja meg a kormány, de az ellenzéki baloldali pártszövetség, a NUPES már január 17-re tüntetést hirdetett, az összefogást vezető Engedetlen Franciaország pedig január 21-én is tiltakozó nagygyűlést tart.

A törvénytervezetet január 30-tól vizsgája meg a nemzetgyűlés illetékes bizottsága, a plenáris ülés elé február 6-án kerül vitára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Orbán Viktor munkatársai kifizették a magángépet, hogy a nyaralásuk alatt a miniszterelnökkel dolgozhassanak
A miniszter szerint magánügy, mennyibe került a horvátországi út, és nem is tartozik a nyilvánosságra. Úgy véli, a miniszterelnök szabadsága alatt is dolgozhat.


A Kormányinfón Gulyás Gergely több kérdést is kapott azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hogyan utazott Horvátországba a nyár elején. A miniszter nem árulta el, mennyibe került a repülőgép bérleti díja, amivel Orbán és kísérete érkezett, arra hivatkozva, hogy „nem a közvéleményre tartozik, hanem magánügy”.

Gulyás hangsúlyozta, hogy a magángépes utat minden résztvevő – köztük Orbán Viktor, valamint a politikai igazgatója, titkára és kommunikációs vezetője – a saját pénzéből fizette.

A miniszter szerint „fel sem merül”, hogy ne tudnák kifizetni a költségeket a saját jövedelmükből. Azt is hozzátette, hogy egy ilyen repülőgépet vagy vitorláshajót – „nem jacht, vitorlás!” – sokan ki tudnak bérelni, újságírók is.

A 444 kérdésére Gulyás úgy fogalmazott: ebben az esetben Orbán munkatársai azért állták az útiköltséget, hogy a főnökükkel dolgozhassanak.

A miniszter szerint azt sem tilthatja meg senki a kormányfőnek, hogy a szabadságán munkát végezzen. Vitályos Eszter államtitkár ehhez hozzátette: „Az államigazgatásban úgy szoktunk szabadságra menni, hogy közben dolgozunk is” – fogalmazott. Majd Magyar Péterre utalva megjegyezte, mások ezzel szemben „végignyaralták az elmúlt hónapokat”.

Gulyás a Kormányinfón kitért arra is, hogy Orbán Győző anyagi helyzetével kapcsolatban sincs kétsége: szerinte a miniszterelnök apjának „több tízmilliárdos” felújításokra is megvolt a fedezete a hatvanpusztai birtokon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Máris lemondták egy fellépését az énekesnek, aki botrányt keltett Himnusz-éneklésével augusztus 20-án
Már nem csak üzengetnek neki Osváth Zsolttól Pataky Attiláig, de Dunakeszi város önkormányzata például nem is tartja méltónak a város fesztiváljához.


Dunakeszi Város Önkormányzata tájékoztatja a lakosságot, hogy a szervezők visszavonták Ajsa Luna fellépését a Dunakeszi Feszt 2025 programjából” – írja a Pest megyei település Facebook-oldala.

Bár a fellépésre még nem került sor, ennek ellenére azzal indokolnak, hogy az előadás

„sem művészi színvonalban, sem hozzáállásban nem méltó Dunakeszi legnagyobb rendezvényéhez”.

Hozzáteszik: „A kiesett fellépő helyett természetesen más előadóról gondoskodunk a pénteki napra, hogy a fesztivál teljes élményt nyújtson a közönségnek.”

Mint arról korábban mi is írtunk, a fiatal énekesnő a Műegyetem rakparton cigarettával a kezében, ülve, rossz hangfekvésben énekelte a magyar himnuszt, kommentelők ezreinek fatváját magára rántva. Emellett produckiójáról megszólalt – politikai oldaltól függetlenül – többek között Pataky Attila vagy Osváth Zsolt is, míg Ókovács Szilveszter szakmai kritikát és egy meghívást meghívást ajánlott fel neki az Erkel Színházba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely szerint Magyarországnak is vannak eszközei, ha Ukrajna nem ért a szép szóból
A miniszter szerint a vezetéktámadás nem Moszkvát, hanem Budapestet sújtja leginkább. Úgy véli, a szolidaritás nem indokolhatja a gesztusokat ebben a helyzetben.


Gulyás Gergely a kormányinfón elítélte a Barátság-kőolajvezetéket ért ukrán támadást. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta:

„A támadás első pillanatától kezdve szolidárisak voltunk Ukrajnával, Kijev köszönettel tartozik Magyarországnak.”

Hozzátette, Magyarország fontos szereplő Ukrajna energiaellátásában, ezért különösen visszásnak tartja azt a támadást, amely szerinte elsősorban nem Moszkvának, hanem Budapestnek árt.

Gulyás közölte: a kormány felszólítja Ukrajnát, hogy az ellátás biztonságát szolgáló vezetékhálózatot óvja meg, és ne próbálja felrobbantani.

Azt mondta, reméli, hogy a szomszédok a jó szóból is értenek, de hozzátette, Magyarországnak is vannak eszközei.

A HírTV riportere felidézte, hogy az ukrán függetlenség napján a főváros kék-sárga színben világíttatta ki a Lánchidat. Gulyás erre úgy reagált: a szolidaritást el tudja fogadni, de nem érti, miért kell ezt olyan időszakban tenni, amikor Ukrajna a Magyarországot ellátó Barátság kőolajvezetéket támadja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lengyel Tamás és Molnár Áron társulata betiltatná a közpénzből fizetett félrevezető politikai reklámokat – népszavazást kezdeményeznek
Több mint 230 ezren álltak a színészek kezdeményezése mögé, miután petíciót indítottak a szabad közbeszédért. Most már a Nemzeti Választási Bizottságnál pattog a labda, hogy lesz-e népszavazás.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. augusztus 25.



Több mint 230 ezer ember írta alá a LOUPE Színházi Társulás „Levegőt! Szabad Közbeszédet, Szabad Köztereket és Életteret!” című petícióját, amivel a színészek Orbán Viktornak és Rogán Antalnak akarnak üzenni.

A társulat közölte: népszavazási kezdeményezést nyújtott be az ügyben.

„Beadtuk. A népszavazási kezdeményezés hivatalosan is úton van” – jelentette be a Nemzeti Választási Bizottság épülete előtt felvett, majd a LOUPE Színházi Társulás Facebook-oldalán megosztott videóban Molnár Áron, Lovas Rozi, Horváth János Antal és Lengyel Tamás. A kérdést, amelyet népszavazásra akarnak bocsátani, Horváth olvasta fel.

„Egyetért-e ön azzal, hogy az országgyűlés törvényben tiltsa meg a félrevezetésre, félelemkeltésre, indulatkeltésre, vagy gyűlöletkeltésre alkalmas, közpénzből finanszírozott hirdetések megjelenítését?”

A színészek a posztban azt írják, tudják, hogy szinte lehetetlen próbálkozás végigvinni a referendumot, de mivel több mint 230 ezren támogatták a kezdeményezést, arra jutottak, hogy „a lehetetlent is érdemes megpróbálni.”

A petícióval – amit ITT még mindig alá lehet írni – a szabad közbeszéd, a szabad közterek és a szabad élettér megteremtését szeretnék elérni, és ennek része az, hogy az utcákról, buszmegállókból, valamint az online terekből eltűnjenek a politikai plakátok, a hergelő, manipulatív üzenetek,

„amelyek nemcsak a közbeszédet silányítják el, hanem családokat választanak szét és barátságokat tesznek tönkre”.

A társulat követelései között szerepel az is, hogy véget kell vetni a közpénzből finanszírozott gyűlöletkampányoknak, ezért arra kérik a hatalmat, hogy tegye lehetővé „a valódi, szabad, értékalapú közbeszédet és párbeszédet”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: