KULT
A Rovatból

Novák János: "A gyerekkor nem olyasmi, aminek el kell múlnia"

Az idén 25 éves budapesti Kolibri Színházról, a Bors néniről és Cseh Tamásról is beszélgettünk a zeneszerző-rendezővel.

Link másolása

Idén 25 éves a budapesti Kolibri Színház. Ezt ünneplik a színházban január 21. és 29. között a Találkozások nevű jubileumi rendezvénysorozattal. Többek között erről beszélgettünk Novák János zeneszerző-rendezővel, a színház igazgatójával, no és természetesen Cseh Tamásról, aki január 22-én lenne 75 éves.

- Az interneten látható egy felvétel, amiben Cseh Tamás arról beszél, hogy a Levél nővéremnek levél témája, ami a Te zenéd, az olyan gyönyörű, hogy szívesen odaadta volna Neked az összes dalát cserébe, csak hogy arra az egyre azt mondhassa, az az övé.

- Tamás nagyszerű meséket szőtt az élet cselekvései köré. A barátságunk amúgy elég prózaian indult. Egyszerű zenész ismeretség volt. Az öcsém – Novák Emil operatőr – még gimnazistaként feljárt a Jancsó családhoz, és mondta, hogy megjelent náluk egy fiatal énekes, akinek Gyurkó László a 25. Színházban tervezi a bemutatóját, de nem akar egyedül fellépni. Akkoriban Márta Istvánnal és Kecskeméti Gáborral Ad Libitum néven már játszottunk színházakban kísérőzenét, és Emilnek eszébe jutott, hogy szól nekem, nincs-e hozzá kedvünk. A bemutató sikere pedig azt jelentette, hogy lehorgonyoztunk a 25. Színházban.

Ami a konkrét dalt illeti, az eredetileg egy Kosztolányi vers megzenésítése volt, amit Latinovitsnak írtam. A sors úgy hozta, hogy személyesen nem találkoztam Latinovits Zoltánnal, de megkértem Másik Jánost, hogy tanítsa be neki ezt a dalt. Tamás is innen ismerte. Azt mondták, hogy ez egy olyan dallam, amire akár a telefonkönyvet is rá lehetne énekelni.

Elkezdték megírni rá a Levél nővéremnek szövegét. De hogy ez pontosan hogyan történt, nem tudom, mert én ebben az időben egy éven át (két szemesztert) a müncheni Zeneművészeti Főiskolán tanultam. Csak utólag láttam nagy örömmel, hogy megjelent Tamás első lemeze, és hogy a levél téma az én zeném, amit nagyon tisztességesen fel is tüntettek a lemezborítón.

- De ezzel nem volt vége az együttműködésnek, sőt...

- Amikor visszatértem Németországból, Bereményi Géza írt a zenéimre több szöveget, és eredetileg úgy volt, hogy női előadót keresünk rá. Ekkor született például a 74-es év. Volt egy párja a dalnak: „Egy régi tervem”, ami egy női történet arról, hogy valaki arra vágyik, hogy új életet kezd egyedül, és elmegy vidékre képesítés nélküli tanárnőnek.

Egyébként a Cseh Tamás-megemlékezésen, amit a Kolibriben tartunk január 22-én hétfőn Másik Jánossal, Márta Istvánnal, Kecskeméti Gáborral és más zenész barátaimmal, lesz több meglepetés is. Először is előadjuk a Hatalmas őszt (a Kosztolányi verset, KMG), Másik János elénekli a levél részletet, Bereményi Géza pedig ugyanerre a dallamra írt egy szöveget a szoboravatásra, ennek az a címe, hogy Szevasz, Tamás!, és ezzel fogjuk befejezni a programot.

De lesz olyan epizód is, ami kicsit kilóg a műsorból. Bereményi Géza sok zenémre írt új szöveget, amiknek az egyik részét a jubileumi mustra megnyitóján fogjuk elénekelni, ezek a dalok a magyar történelemhez kapcsolódnak. A másik része inkább magánéleti rezzenésekről szól, ezeket a Cseh Tamás-esten adják majd elő a Kolibri Színház művészei. Ezek között lesz az a női dal is, amiről az előbb beszéltem. Az est különlegessége még az, hogy a Cseh Tamás Archívum Hanák Gábor szerkesztésében készített egy filmösszeállítást Tamásról direkt erre az előadásra.

- Cseh Tamás után a Bors néni első ránézésre furcsa váltásnak tűnik.

- Bármilyen furcsa, abszolút átível a dolog. Még mielőtt kiutaztam Németországba, csináltunk egy Ady-estet, amiben Tamás is énekelt. Egyszer aztán 2004 körül megkeresett, hogy szeretné elénekelni ezeket az Ady dalokat. Őszintén szólva én kissé kérettem magam. Biztos voltam benne, hogy ha Tamás ezeket elénekli, akkor az emberek neki fogják tulajdonítani. Így is lett, ha az ember felmegy a YouTube-ra, azt látja, hogy „Cseh Tamás: Ady dalok”.

Mindez azért érdekes, mert a pályám elején az Ady dalok révén keresett meg Fábri Péter is, hogy a Balassi Bálint szavalókörrel akarnak egy Ady estet szervezni, odaadnám-e a dalokat. Természetesen boldogan igent mondtam. El is kezdtünk próbálni fiatal egyetemistákkal, kis etűdöket csináltunk rá, és egyszer csak azt mondták, hogy én vagyok ennek az előadásnak a rendezője. Ez volt az első rendezésem, a Ló Kérdez című előadás az Egyetemi Színpadon, ami elég szép szériát futott.

A csoport vezetője, Surányi Ibolya felvetette, hogy tavaszra terveznek egy gyerekelőadást, nincs-e kedvem megrendezni azt is. Azt feleltem, nincs, mert

gyerekkoromban nem szerettem a gyerekelőadásokat, nincs kedvem olyanokat csinálni. Amire azt felelte Ibolya, hogy akkor csináljak olyat, amilyet szeretnék. Ez egy kihagyhatatlan ajánlat volt, fontos fordulópont volt számomra. Ebből született meg a Vándor-móka,

ami Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor, Csukás István és mások verseire és meséire kitalált „happening sorozat”.

Pont akkoriban jelent meg a Bors néni mesekönyv, és baráti körben megjegyeztem, hogy nagyon jó színdarab lenne belőle, de hát ehhez legalább egy Dajka Margit kéne. Amire Horváth Péter író barátom megkérdezte: miért nem kérdezed meg? Pályámnak egyik nagy csodája, hogy Margitka ráállt, és ebből előadás született.

- Valahol azt olvastam, hogy Nemes Nagy Ágnest is Dajka Margit személye győzte meg.

Emlékeztem, hogy gyerekkoromban mennyire szerettem beleülni a tévé nagy dobozába, és ott játszani. Az akkori feleségem volt a díszlettervező, és arra gondoltam, milyen jó lesz, ha olyan díszleteket készítünk, amibe a gyerekek is beülhetnek, és ugyanúgy játszhatnak, mint én gyerekkoromban. Elkészültek a díszletek, bejelentkeztünk Nemes Nagy Ágneshez, rakosgattuk a dobozokat egy asztalon. Érdeklődéssel szemlélte a dolgot. De

amikor megemlítettük, hogy Dajka Margit elvállalta a főszerepet, azt mondta, ne is folytassuk, természetesen örömmel engedélyezi.

Az is csodálatos pillanat volt, amikor a költőnő eljött a televíziós felvételre az igazi Bors nénivel, aki az ő bejárónője volt. Aki egyébként állítólag nagyon lenézte őt, mert olyan foglalkozás, hogy költőnő, nincs. De amikor az előadás létrejött, akkor megadta magát, meghatódott, és boldogan jött a tévéfelvételre. Létjogosultsága lett annak a szónak, hogy költőnő. A nőknek az írói pályán egy külön szabadságharc az, hogy egyáltalán elismerjék őket, elfogadja őket az írói társadalom, de úgy látszik, ezt a harcot a saját szűkebb környezetükkel is megharcolták.

A másik csoda, hogy amikor megalakult a Kolibri Színház, Molnár Piroska elvállalta Bors nénit, és immár majdnem 25 éve játssza.

- A kisfiam nagyon sokat hallgatja a Bors néni lemezt, így én is újból fölfedezhetem. Azt figyeltem meg, hogy bizonyos dalok nagyon Cseh Tamásosak, például a Titkos út, amikor tulajdonképpen énekelve beszéltek. Azt éreztem, hogy egyáltalán nem lepne meg, ha Tamás énekelné.

Amikor Márta Pistával elkezdtük Tamást kísérni, a zenészek egy része nagyon lenézte ezt az egy-két akkordos stílust, hogy sehonnan-sehova nem megy a zene...

Ugyanakkor mi éreztük azt a magnetikus hatást, amit Tamás, mint előadó is gyakorolt, és hogy ezek a zenék átmentek a fülekbe és átmentek a lelkekbe. Tehát igen is zenei hatások voltak.

Tamás egyébként az emlékirataiban is írja, hogy ő próbálkozott rock zenével is, de az nem volt az igazi. Amikor az első műsorát bemutattuk, annak az volt a címe, hogy A dal nélkül, és az első néhány előadáson Tamás elénekelte az Egy boldog nyár Budapesten című dal kezdetét, aztán abbahagyta, hogy ő nem ilyen dalokat akar énekelni. Azt képviselte, hogy elutasítom ezt az andalító danolást, elutasítom ezt a posztromantikus harmonizációt.

A gyökerekig megyek, beszélgetve mondom a dolgokat. Beidézek stílusokat. Most olyan, mintha blues lenne, olyan, mintha tangó lenne, olyan mintha rock and roll lenne, vagy olyan, mintha keringő lenne, de csak játékból, csak utalásszerűen, mert a jelenlét és a közlés a fontos. A zene csak egy utalás, csak egy „pszeudo”.

Ez a gondolkodás pedig kicsit megjelenik a Bors néniben is. Mikor elkezdtem gyerekműsorokat csinálni, számomra komoly erkölcsi probléma volt, hogy mennyire idézhetek be könnyűzenét, árt-e a fiataloknak. De biztos voltam benne, hogy az a zene, legyen bármilyen stílus, amibe a gyerekek bekapcsolódhatnak, nem árthat nekik.

Amiben részt vesz, az már az ő részévé válik. De ha arra vannak kényszerítve, hogy passzívan üljenek, és engedelmesen tapsoljanak, ha beintenek, az szomorú számomra.

A Bors néniben azt próbáltam, hogy legyen benne népzenére emlékeztető, legyen rock n’ roll, legyen kicsit érzelmes.

A fontos, hogy mindig legyen olyan fizikai kapcsolódási pont, ahol a zenét átélhetik, és együtt alkothatják meg. És akkor ez erkölcsileg feloldozott az alól, hogy én butítanám őket, inkább arra inspiráltam őket, hogy játsszanak velünk. És az a fajta gondolkodás, hogy nem akartam igazi rock n’ rollt, nem akartam igazi slágerzenét, ez a fajta gondolkodás nagyon is jöhetett Cseh Tamás zenei világból. Együtt voltunk, nyilván hatottunk egymásra, fölösleges is volna ez ellen tiltakozni.

- A mai világban nem megszokott, hogy valaki 25 éve áll egy színház élén.

Miközben nagyon boldog vagyok, azért szorongok is. Egy repülő sem marad a levegőben, minden pályának van eleje és vége. De úgy érzem, hogy még tudok előrelépni és szeretem csinálni. Az ember legjobban azzal tudja ünnepelni magát, hogy tovább dolgozik. De ha visszatekintünk, az is egy megható dolog, hogy a repertoárunkból van, ami 25 éve érvényes, van, ami még régebben.

Egyszerre tudjuk kiszolgálni azt a két nagyon fontos igényt, ami egy színházban a csecsemőtől a felnőttig mindenkiben felmerül: hogy találkozzon megszokott dolgokkal, és legyen meglepetés. Ebbe persze az is belejátszott, hogy új korosztályokat is a színházba hozhattunk. Csecsemőket addig nem vittek a színházba, és tíz évvel ezelőtt az ifjúsági korosztály sem vált el a gyerekszínháztól.

Ma már egy 9-10 éves gyerek kiskamasz, nem szereti, ha gyereknek nézik. Már saját dizájnja van, chatel, és van sajátos elképzelése a világról. A kamaszok pedig egy olyan korosztály, akik mindent elutasítanak. A szülőkkel sem szívesen beszélnek, a tanárokat is távol tartják maguktól, és sok olyan tabukérdés kerül a nyakukba, amelyekről gyerekkorukban nem beszéltünk nekik, most viszont ők nem akarnak beszélni velünk.

De a színház felveti ezeket a problémákat, jól körbejárja, lehetőséget ad a megbeszélésre színházpedagógusokkal, elmélyíti azokat a kérdéseket, amelyeket egymás között nem tudnak mindig értelmesen megbeszélni.

A színház olyan örömteli találkozást kell, hogy jelentsen minden korosztály számára, ami csak neki szól. A gyerekkor nem olyasmi, aminek el kell múlnia, hanem az élet fontos része, és nem a jövőért, hanem a gyerekek mostani boldogságáért dolgozunk.

- Körülbelül egy éve működik hozzátok nagyon közel egy újonnan alakult, magán gyerekszínház. Hogy fogadtátok? Jó a verseny, vagy negatívan hatott a nézőszámokra?

A Mozsár Műhelyben is játszanak gyerekeknek, néha a Tháliában is, tőlünk nem messze van a Budapesti Bábszínház, ami komoly gyerekcentruma Budapestnek. Ez a város nagyon sok gyerekelőadást elbír, mert van rá érdeklődés.

Feleki Kamill mesélte, hogy amikor a Király Színházban volt kezdő, elment az Operett Színházba a kakasülőre, és látta, hogy ott van a saját igazgatója, Lázár Ödön is. Megrendült, hogy az Operett direktora a konkurenciának tapsol. Nem bírta ki, rákérdezett. Lázár azt felelte: „Kisfiam, maga nagyon kezdő még. Ha itt megbukik egy operett, hozzánk sem jönnek el, ha sikere van, hozzánk is eljönnek.” Tehát érdekeltek vagyunk abban, hogy gyerekelőadásból sok legyen, és egyre színvonalasabbak legyenek.

Tehát önmagában semmi baj azzal, hogy a Hat Szín Teátrum gyermek és ifjúsági színházként pozícionálta magát. Viszont nem volt elegáns azzal a szerénytelen szlogennel hirdetni magukat, hogy azért alakultak meg, mert Magyarországon ilyen nincs. Tőlünk egy sarokra. Pedig ők akkor is lehetnek nagyszerűek, ha mi vagyunk. De virágozzék minden virág, drukkolok nekik, mint minden alkotónak, aki a gyerekeket komolyan veszi.

- A Cseh Tamás megemlékezésen, és a 25 éves jubileumon túl mire készül a Kolibri Színház?

Egy svéd szerző írt számunkra egy nagyon szép mesét, amit ha lesz rá pénz, megvalósítunk, készülünk egy Bogyó és Babócára, ami egészen biztosan elkészül, nyáron pedig Bécsben lesz egy opera ősbemutatója, amit az Armel Operával közösen hozunk létre operaénekesek, zenészek és bábosok közös produkciója lesz.

Saját örömömre és azoknak, akik ezt szeretik, februárban színpadra állok az Ady dalokkal. Nem rég Nemes Nagy Ágnes felnőtt verseit is megzenésítettem.

- Ez lemezen is elérhető lesz?

Igen, ez az adósságom. Rá kéne szánnom magam, amíg még fizikailag és lelkileg még képes vagyok, hogy ezek a CD-k megszülessenek. Ezzel még tartozom magamnak, a lányaimnak és mindenkinek, akik szívesen hallgatnak Ady, Szép Ernő, Kosztolányi, Nemes Nagy Ágnes vagy Bereményi versekre írt dalokat. Molnár Piroska Emberi hang estjében alkalmam nyílt közönség előtt kipróbálni magam előadóként, és úgy érzem, szeretettel fogadják a dalokat azok is, akik először hallják.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„A bicskei áldozatok elnézést kértek, végre, Balog Zoltántól, Varga Judittól és Novák Katalintól” – Bödőcs Tibor retró Híradó-paródiával jelentkezett
Teli van erős utalásokkal a humorista legújabb videója, amiben körülmetélik Gyöngyösi Mártont, és Karácsony Gergely is férfivá műtteti magát.

Link másolása

A régi idők Híradójának paródiájával jelentkezett Bödőcs Tibor. Az alig ötperces szösszenetben számos közéleti eseményt figurázott ki a népszerű humorista.

A humor azonban sok helyütt maró társadalomkritikát rejtett: szóba került többek között, hogy Szijjártó Péter Szergej Lavrovval együtt nevette ki az orosz börtönben meghalt Alekszej Navalnij nyitott koporsóját, hogy Orbán Viktor megtanította cipőfűzőt kötni Donald Trumpot vagy hogy a bicskei gyerekotthon áldozatai bocsánatot kértek – végre – Balog Zoltántól, Varga Judittól és Novák Katalintól.

Ezen kívül a Vágó István-klón Bödőcs „beszámolt” arról is, hogy az amerikai nagykövetségen körülmetélték Gyöngyösi Mártont, hogy Magyar Péter eltávolíttatja Schmidt Mária-tetoválását a válláról, és megtudhattuk, hogy Karácsony Gergely férfivá műtteti magát.

A rövid videó végén, mintegy bónuszként, értesülhettünk a legújabb Rákay Philip-filmről is – ezúttal igen meglepő stílusban.

Bödőcs Tibor retró Híradó-paródiája


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
95 éves lenne Audrey Hepburn, aki előre tudta, hogy meg fog halni
Az ikonikus angol-holland származású színésznő 1929-ben született és 1993-ban halt meg egy hospice házban. Kemoterápiával kezelték, de tudta, hogy nem fogja túlélni a betegséget.

Link másolása

Idén ünnepelné 95. születésnapját Audrey Hepburn, melynek apropóján a Blikk képgalériát közölt a híres színésznőről.

Audrey Hepburn sikeres modell is lehetett volna, ha fiatal nem happolják el a filmes szakemberek. Pályája elején modellkedésből és táncos szerepekből keresett pénzt, de 1948-ban kapta meg az első szerepét a Nederlands in zeven lessen című filmben.

Az '50-es években Angliában dolgozott, ahonann az Egyesült Államokba vezetett az útja, ahol az első világraszóló sikerét a Római vakációval szerezte. 1967-ben visszavonult a filmes szakmától, ám Steven Spielberg amerikai filmrendező felkérésére elvállalta később az Örökké című film egyik szerepét.

1992-ben derült ki, hogy vastagbélrákkal küzd. A diagnózist követően megműtötték, kemoterápiával kezelték, de tudta, hogy nem fogja túlélni a betegséget.

Egy hospice házban halt meg 1993. január 20-án.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Így tudta meg Kulka János, hogy a Nemzet Színésze lett – Máris sokan gratuláltak neki
A színészt egy kollégája hívta fel telefonon, és a bejelentéssel nagyon meglepte őt - árulta el Kulka János, aki nagyon köszönte a kitüntető címet.

Link másolása

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Kulka Jánost választották a Nemzet Színészének a nemrégiben elhunyt Tordy Géza helyére.

A művészt az RTL Híradó kérdezte meg arról, honnan tudta meg a hírt:

Kulka János válasza:

"Molnár Piroska hívott, gratulált nekem. Nemzet Színésze vagy. Meglepődtem. Nagyon köszönöm, nagyon"

- árulta el a színész, majd hozzátette: sokan gratuláltak neki, sok sms-t és hívást kapott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Premier: „Síneken guruló no-go zóna” – A négyes-hatos villamosról írt dalt a Bankrupt
Az utóbbi pár évben egymás után hozták ki a társadalomkritikus slágereket, most szerettek volna kicsit elszakadni a politikai témáktól, de csak félig sikerült.

Link másolása

A négyes-hatos villamos lenyűgöző élővilágát már-már Sir David Attenborough-t idéző aprólékossággal mutatja be a Bankrupt új slágere. Az Interrupters-féle lendületes, modern ska-punk vonalat képviselő szám refrénje garantáltan meg fog ragadni mindenkiben, aki kénytelen rendszeresen igénybe venni a körúti fegyencjárat szolgáltatásait.

A számhoz készült montázsvideó ezúttal a tömegközlekedési akciójelenetek tematikájára épül, és hogy minden igényt kielégítsenek, ehhez a számhoz is készült angol változat.

„Az elmúlt másfél évben sorozatban kihozott virális társadalomkritikus slágerek (Keresett a Feri, Viktorland, A hülyeség ára, Illiberal Holiday, Hol van a pénz?) után szerettünk volna kicsit elszakadni a politikai témáktól. De amikor realizáltuk, hogy pont az önkormányzati kampány közepére esik majd a megjelenés, muszáj volt ebbe is beletenni pár sort arról, hogy ígérhet bárki bármit, a négyes-hatos ilyen marad. És ha már így alakult, belekerült Budapest legádázabb ellensége is” – meséli a csapat frontembere, Sarkadi Balázs.

Négyes-Hatos:

Four-Six:

A zenekart legközelebb május 11-én Veszprémben, a Teremben, utána pedig június 1-én Budapesten, az Instantban lehet élőben megnézni.

A zseniális borító Vass Richárd munkája, a kiváló hangzásról pedig ezúttal is Botlik Mátyás (Grenma Stúdió) gondoskodott.


Link másolása
KÖVESS MINKET: