SPORT
A Rovatból

Nem találták meg Suhajda Szilárdot, feladták a keresését

A serpák órákon át kutattak a Hillary-lépcsőnél, mindhiába. Figyelembe véve az időjárási körülményeket és az eltelt időt, semmi esély nincs rá, hogy Szilárd életben van.


Nem találta meg Suhajda Szilárdot a mentőcsapat, befejezték a magyar hegymászó keresését - közölték a Hóhatár Facebook-odalon.

„A legjobb nepáli hegyivezetőkből összeállított keresőcsapat emberfeletti munkája ellenére sem találta meg Suhajda Szilárdot a Mount Everesten. Órákon át kutattak a Hillary-lépcső bővebb területén, ahol a hegymászót utoljára életben látták. A serpák 8750 méter és a 8848 méteres csúcs között többször fel-alá másztak és keresték Szilárd nyomát, mindhiába” - írták az expedíciót segítő oldalon.

Figyelembe véve az eltelt időt, az időjárási és terepviszonyokat semmilyen további esélye nincs annak, hogy a hegymászót életben találják, ezért a földi keresést befejezték.

Jelenleg a keresésben részt vevő serpák biztonságos visszatérése a hazai háttércsapat prioritása.

Suhajda Szilárd mindenféle külső segítség, azaz mesterséges oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül indult el a Mount Everest csúcsára, amit a tervek szerint szerdán ért volna el, ám a csúcstól nem messze nyoma veszett.

Csütörtökön Szilárd háttércsapata azt közölte, hogy

az egyik expedíció tagjai látták őt bő 50 méterrel a csúcs alatt. A magyar mászó mutatott életjeleket, de fagyási sérülések nyomai és a magashegyi agyödéma jelei látszottak rajta.

A serpa vezető rendkívül legyengült állapotú kínai kliensét támogatta lefelé a csúcsról ezért semmilyen módon nem tudott segíteni Szilárdnak. A magyar hegymászó ráadásul a mászóúttól valamivel távolabb feküdt, ezért nem kapcsolódott a rögzített biztosító kötélhez - enélkül megközelítése is életveszélyes lett volna.

A tervek szerint 26-án reggel elindult felfelé a mentésre szervezett három fős serpa csapat, köztük a téli K2-t elsőként megmászó Gelje Sherpa, hogy elérjék Suhajda Szilárdot. A neves olasz hegymászó és helikopter-pilóta, Simone Moro Katmanduból gépével egyenesen a 2-es táborba vitte őket, majd egy felderítő repülésre indult, hogy átvizsgálja a hegy déli oldalát, kizárva annak esélyét, hogy Szilárd közben lezuhant.

A három serpa 26-án nepáli idő szerint délelőtt 10:00 órakor indult el a 6400 méteren lévő 2-es táborból. Rendkívül gyorsan, hét óra alatt elérték a 7950 méteren lévő 4-es tábort. Ez az út egy átlagos mászónak két napra elosztva ennek az időnek a háromszorosa.

Itt egy negyedik serpa és egy segítő várta őket sátorban.

Rövid pihenőt követően, a szél csitulása után mindössze két órával felérkezésük után, nepáli idő szerint 19:15-kor a háromfős csapat elindult a Hillary-lépcső irányába, majd a negyedik később indult utánuk. Egész éjjel másztak, a Hillary-lépcsőt már hajnalhasadáskor elérték.

A megadott helyen azonban nem találták Suhajda Szilárdot, ezért elkezdték szisztematikusan átkutatni a területet.

Először felmásztak egészen a csúcsig, majd vissza a Hillary-lépcsőhöz. A Hillary-lépcső környékét tüzetesen átvizsgálták, minden lehetséges esésvonalat az úttól jobbra és balra, a nepáli és a tibeti oldalon is, ameddig csak le tudtak ereszkedni a rögzített kötelektől.

Ezután a lépcső alatti, Déli-csúcsig (8750 m) vezető szakaszt és annak belátható környékét vizsgálták át, eredménytelenül. Ekkor a háttércsapattal történt egyeztetést követően közösen úgy döntöttek, hogy a keresést berekesztik. Május 28-án még egy utolsó helikopteres repülést végeznek a hegy 2-es tábor feletti oldalának átkutatására.

„27 év alatt 16 korábbi sikertelen magyar expedíció után Suhajda Szilárdnak reális célja volt pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók támogatása nélkül elérni Földünk legmagasabb pontját. Az Everest palack nélküli megmászása világviszonylatban is kiemelkedő teljesítmény”

- írták az oldalon.

Suhajda Szilárd az egyik legeredményesebb magyar expedíciós hegymászó volt. 2014-ben a 8051 méteres Broad Peaket, 2019-ben első és máig egyetlen magyarként a 8611 méteres K2-t, 2022-ben pedig a 8516 méteres Lhocét mászta meg pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók segítsége nélkül. A Mount Everesten a nyomkövetője alapján mért 8795 méteres elért magassággal Suhajda Szilárd az, aki a legmagasabbra jutott magyar palack és serpák nélkül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Néhány órával felesége elvesztése után meghalt dr. Póka László
Az egykori triatlonos és öttusázó felesége hosszan tartó betegség után hunyt el. A gyászoló férj a tragédia után agyvérzést kapott, lányuk közölte a drámai hírt.


Néhány óra leforgása alatt hunyt el dr. Póka László egykori triatlonos és öttusázó, valamint szeretett felesége, dr. Póka Lászlóné. A házaspár november 23-án halt meg, a tragikus hírről a Magyar Triatlon Szövetség is beszámolt – írta a Blikk.

Az elhunytak lánya, Gabriella közösségi oldalán számolt be a tragédia részleteiről. Mint írta,

édesanyja hosszan tartó betegséget követően, édesapja pedig felesége elvesztése felett érzett mély fájdalmában, agyvérzés következtében hunyt el.

„November 23-án megrendítő tragédia ért bennünket. Pár óra különbséggel elvesztettük a szüleimet. A köztük lévő szeretet annyira erős volt, hogy együtt folytatják útjukat” – fogalmazott bejegyzésében, amelyben a temetésre is meghívta az ismerősöket. „Szeretettel várunk mindenkit, aki szeretne velünk csendes búcsút venni tőlük december 12-én 14.30-kor a Farkasréti Temetőben.” A posztban leírtak azokat is megdöbbentették, akik nem ismerték a családot.

Az elhunytak lánya szerint az együttérző hozzászólások erőt adnak nekik a gyászban.

Kindl Gábor, a Magyar Triatlon Szövetség elnöke régi barátként, személyes sorokkal búcsúzott dr. Póka Lászlótól. „Megnyugvást jelent, hogy szeretett feleségeddel együtt, egy napon távoztatok, akit súlyos betegsége során évekig ápoltál a rád jellemző lelkiismeretességgel” – írta megemlékezésében.

Kindl Gábor közös sportsikerüket is felidézte. „Életem egyik legkedvesebb emléke, hogy együtt lettünk triatlon országos bajnokok 1989-ben, Kecskeméten. A szó legnemesebb értelmében voltál SPORTEMBER!” – emelte ki.

Dr. Póka László sportpályafutása során öttusázóként, triatlonosként és vívóként is versenyzett, civilben pedig fül-orr-gégész orvosként dolgozott.

A szövetség elnöke szerint dr. Póka László nemcsak a sportban, de hivatásában is példát mutatott. „A magam nevében és a Magyar Triatlon Szövetség elnökeként is téged állítalak példaképként a mai és jövőbeni triatlonosok számára, de igazából valamennyi ember számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Megszólalt a szinte egyszerre elhunyt Póka-házaspár lánya: A szerelmük a halálban is összekötötte őket
Dr. Póka László végig ápolta súlyos beteg feleségét, majd az asszony halála után agyvérzést kapott. Lányuk szerint a férfi el sem tudta képzelni az életet élete szerelme nélkül.


Ahogy már beszámoltunk róla, ötvenhét év ismeretség és ötvenöt év házasság után, csupán néhány óra különbséggel hunyt el dr. Póka László és felesége, Erzsébet. Az egykori öttusázó, triatlonos és fül-orr-gégész orvos végigkísérte súlyos beteg feleségét, majd november 23-án ő is elhunyt; a hírek szerint nem sokkal felesége halála után agyvérzést kapott.

Lányuk, Dorn Gabriella a Blikknek beszélt szülei különleges kapcsolatáról és édesapja életútjáról.

„A találkozásukról mindig úgy beszéltek, hogy a jó Isten vezette őket egymáshoz, a két, rendkívül nehéz sorsú fiatalt, hogy együtt erősebben, egymást támogatva kezdjék meg a közös életüket.

Édesapám az utóbbi időszakban gyakran mondta, hogy ő amiatt tartja magát karban, hogy az édesanyánkat elkísérje az útján, hogy vigyázzon rá az utolsó pillanatig” – mondta.

Az utolsó évek már arról szóltak, hogy a férfi otthonukban ápolta feleségét.

Dr. Póka László születési rendellenességgel jött világra, a sport adott neki önbizalmat és elfogadottságot. Kilencévesen tanult meg úszni, majd pécsi egyetemi évei alatt kezdett versenyezni úszóként, futóként, később három- és öttusázóként.

Harmincéves kora után futotta első maratonját, negyven felett kezdett triatlonozni, és több mint ötvenévesen teljesítette az Ironman-távot.

A sport iránti elkötelezettségét mutatja az az 1987-es történet is, amikor a lebénult országban sífutólécen ment bevásárolni.

Orvosi diplomáját 1967-ben szerezte meg, és 35 évesen már főorvos volt az Ózdi Városi Kórház fül-orr-gégészeti osztályán. Később dolgozott a váci és a budapesti Szent Rókus Kórházban, valamint több rendelőintézetben is. A Magyar Orvosok Sportegyesületének alelnökeként a tudását a sportban is kamatoztatta: asztmás, tartáshibás és túlsúlyos gyerekek sporttal történő gyógyításában vett részt, ahol orvosi munkája mellett úszó- és futóedzéseket is tartott.

A sport szeretetét két gyermekének és három unokájának is átadta; lánya párbajtőröző lett, két unokája pedig versenyszerűen öttusázott.

Élete végén egy önéletrajzi könyvön dolgozott. „Belekezdett egy önéletrajzi könyv megírásába, amelynek a címe »Csodálatos életem története« lett volna. Sajnáljuk, hogy nem tudta befejezni” – árulta el lánya.

„Olyan veszteséget és mély fájdalmat érzünk, amelyet nem tudunk szavakba önteni.

Nehéz elfogadni, hogy egyszerre mentek el, ugyanakkor amennyire szomorú, annyira szép befejezése a közös földi életüknek”

– mondta Dorn Gabriella.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Várhidi Péter: Volt olyan NB I-es forduló, amikor nyolcból hét meccset elcsaltak
A volt szövetségi kapitány egy friss könyvben tálalt ki a magyar foci sötét ügyeiről. Állítja, a játékosok a meccsek előtt a szállodai szobák közt rohangálva szervezhették a csalást.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 22.



Döbbenetes állításokkal teli könyvinterjúban beszélt a magyar labdarúgás sötét oldaláról Várhidi Péter, a válogatott korábbi szövetségi kapitánya. A magyar futballt időről időre megrázzák a bundabotrányok, de Várhidi most olyan mélységekről beszélt, amilyenekre eddig nem volt példa.

„A simliskedés, a bundázás valahogy mindig felbukkant az életemben, bár engem soha nem akartak belevenni semmibe” – így kezdődik Várhidi önvallomása a most megjelent *Varázsolj nekünk valami szépet* című könyvben, amelyből a Telex közölt részleteket.

Várhidi a kötetben azt állította, tud olyan bajnoki fordulóról a kétezres évek elejéről, amikor nyolc NB I.-es meccsből hét bunda volt.

Úgy gondolta, válogatott szinten csak nem mernek bundázni, de rossz érzéssel töltötte el, amikor egy U21-es meccs előtt a szállodában nagy felfordulás volt, a játékosok szaladgáltak egymás szobájába, és olyasmiket mondtak, hogy „kell még egy belső védő”.

Várhidi edzői pályafutását egy U21-es válogatott meccs törte derékba: a szerbek elleni, 8–0-s magyar vereséggel végződött Eb-selejtező, ahol ő irányította a csapatot.

„Ez a meccs örök bélyegként rajtam ragadt. Bundás, tippmixes lettem, pedig az egész történetnek a szenvedő alanya voltam” – állapította meg. Kisteleki István, az MLSZ akkori elnöke felhívta a meccs után, és megkérdezte, miért nem állította vissza a csapatot a saját tizenhatosukra. „Ott álltunk végig” – felelte Várhidi, akinek a csapata Pintér Ádám kiállítása miatt már a 27. perctől emberhátrányban játszott. Azon a meccsen egyébként a kezdőben játszott Vass Ádám is, aki egy másik mérkőzés után maga tett bejelentést bundagyanú miatt, amiért végül mégis őt vonták felelősségre.

A 2000-es évek eleji NB I-es fogadási anomáliákról már 2002 decemberében is jelent meg riport, amely a fogadási mintákról és az irodák veszteségeiről szólt. Később Várhidi legnagyobb sikere, a világbajnok olaszok elleni 3–1-es győzelem (2007) kapcsán is felmerült a gyanú: sajtóhírek szerint az UEFA monitoringrendszere fogadási anomáliákat jelzett a barátságos mérkőzésen. Vass Ádám pedig 2009-ben, egy Wales elleni 4–1-es vereség után tett bejelentést bundagyanúról az U21-es válogatottnál.

Várhidi a könyvben arról is beszélt, hogy a Sport TV szakkommentátoraként klubtulajdonosok telefonáltak be az adások alatt, és kérték számon rajta, hogyan merészel beszélni a csapatukról. A 8–0-s vereség után Várhidi edzői karrieríve megtört, dolgozott még Pécsen, Szigetszentmiklóson, Tatabányán, Gyirmóton és Ózdon, de az élvonalban már nem alkalmazták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Továbbra is veretlen a Fradi az Európa-ligában, Varga Barnabás Isztambulban is gólt szerzett
A magyar csapat 1:1-es döntetlent játszott a Fenerbahce ellen. A Ferencváros három győzelemmel és két döntetlennel a nyolcaddöntőbe jutást érő helyen áll.


A Ferencváros labdarúgócsapata 1-1-es döntetlent játszott a török Fenerbahce vendégeként az Európa-liga alapszakaszának csütörtök esti mérkőzésén, így továbbra is veretlen és nyolcaddöntőbe jutást érő helyen áll öt fordulót követően, írja az MTI.

Robbie Keane vezetőedző tanítványai Varga Barnabás fejesgóljával ugyan megszerezték a vezetést a második félidő derekán, de a brazil Talisca találatával a hazaiak három perccel később egyenlítettek.

A Ferencváros három győzelemmel és két döntetlennel, illetve az így megszerzett 11 ponttal negyedik helyen áll a tabellán, és a késő esti meccsek után is biztosan a nyolcaddöntőt érő legjobb nyolc között lesz.

A magyar bajnok legközelebb december 11-én a skót Glasgow Rangers együttesét fogadja az alapszakasz hatodik körében.


Link másolása
KÖVESS MINKET: