Milyen kapcsolat van a mai japán mangák és Hokuszai rajzai között?
Hokuszai és a kortárs mangák világa, múlt és jelen képei találkoznak a Néprajzi Múzeum legújabb kiállításán. A nemrég nyílt Manga Hokuszai Manga című tárlat minden japánrajongónak kötelező program: láthatod a Hokuszai Manga legszebb rajzait, eredeti nyomatokat, illetve megnézheted, hogyan jelenik meg Hokuszai mester alakja a mai mangákban, és hogyan gondolják tovább az ő ötleteit a kortárs alkotók.
Mi már láttuk a kiállítást, mutatjuk mi vár rád.
Hokuszai régóta az egyik kedvenc művészem. A képei újra és újra magukkal ragadnak, különösen a Nagy hullám, amelyben mindig találok valami újat. Közben ahhoz a generációhoz tartozom, amely már gyerekként találkozott a mangákkal: rajongtam értük, gyűjtöttem őket, és meghatározó élményt jelentettek számomra. Ezért is vártam különösen a Néprajzi Múzeum új kiállítását, amely ezt a két számomra fontos világot hozza közelebb egymáshoz.
Korának egyik legsokoldalúbb és leginnovatívabb festő-illusztrátora volt, aki a Manga című műve révén a 19. század második felében vált ismertté Európában és Észak-Amerikában. Az ukiyo-e (a lebegő világ képei) hagyományát továbbfejlesztve kurtizánokat és színpadi színészeket ábrázolt, tájképsorozatokat jelentetett meg, szórakoztató elbeszéléseket illusztrált, sőt festői bemutatókat is tartott.
Sokan úgy gondolják, hogy a Hokuszai Manga a modern mangák elődje, de a kiállítás nem ezt akarja bizonyítani. Inkább azt mutatja meg, hogyan látják a mai képregények Hokuszai munkáit, és hogyan változott a „manga” jelentése az elmúlt kétszáz évben.
A tárlaton egymás mellett láthatsz régi és új rajzokat, így könnyű észrevenni a hasonlóságokat és a különbségeket. A Hokuszai korabeli képek és a mai mangaoldalak összehasonlítása megmutatja, hogy a manga nem egyféle stílus, hanem folyamatosan változik.
A tárlat első szekciója a Hokuszai népszerű mintarajz-gyűjteményét mutatja be, amit „Mangának” nevezett el.
Oldalain hétköznapi életképek, emberi mozdulatok és arckifejezések, munkafolyamatok, állatok, növények, természeti jelenségek, mitikus alakok és humoros megfigyelések jelennek meg egymás mellett, amiket Hokuszai tanítványai és követői másoltak és továbbgondolták motívumait.
A Hokuszai Manga három színnel – feketével, szürkével és halvány bőrszínnel – nyomtatott fametszetekből áll. 1814 és 1878 között tizenöt kötetben jelent meg. Mintegy négyezer képet, nyolcszáz oldalt foglal magában, és olyan nagy népszerűségnek örvendett, hogy Hokuszai halála után még közel három évtizeden át folytatták a kiadását.
A művész hol történelmi figuraként, hol fiktív karakterként, hol pedig popkulturális ikonként tűnik fel, különböző műfajokban, különböző korosztályoknak szóló történetekben.
A harmadik szekcióban példákat láthattunk arra, hogy az ukiyo-e, vagyis a 18–19. századi japán művészet sok olyan megoldást használt, amit ma a képregényeknél is ismerünk. Ilyen például a láthatatlan dolgok ábrázolása.
A mozgást vagy hatást jelző vonalak a mai képregények szerves részei. A 19. századi japán művekben azonban csak ritkán fordultak elő, és általában a szél vagy az eső jelzésére szolgáltak.
Már ekkor megjelent a képek sorozatba rendezése is, de az Edo-kori művészek ritkán használták ezt kifejezetten arra, hogy történetet meséljenek. A kiállításon láthattuk, hogy Hokuszai Manga lapjai is és képkockákra tagolódnak, de itt csak térbeli felsorolásra szolgálnak.
Azt is megfigyelhettük a kiállításon, hogy a mai mangákra olyannyira jellemző nagyszemű figurák hiányoznak a korai művekből, és csak néha, a harcosoknál látni ilyet. A mai mangaművészek ezzel szemben gyakran kísérleteznek ezekkel a régi típusokkal és a kisebb szemű ábrázolással is.
A kiállításon főként reprodukciókat láthatsz, de eredeti műtárgyakkal is találkozhatsz. Láttunk többek között eredeti fametszet technikával készült 4 nyomatot Utagava Hirosige A Tókaidó ötvenhárom postaállomása című sorozatából, valamint 20. század második feléből származó, eredeti japán képregényeket, illetve 7 mangaka eredeti rajzait és printjeit is.
A kiállításon észrevettük, hogy a képek feliratai szerzői jogi okokból nem szerepelnek magyarul, de ez nem okozott gondot. A kísérőfüzetben ugyanis minden műről bővebb magyarázatot találtunk, és a szövegben lévő számozás pontosan megegyezett a tablók feliratszámaival. Így nagyon könnyen össze tudtuk kötni, melyik leírás melyik képhez tartozik.
Ha nem akarsz papírt használni, a kísérőfüzet QR-kóddal is elérhető, ami még kényelmesebbé teszi a tájékozódást.
A tárlaton nem a megszokott balról jobbra irányba, hanem
Ez a rendezési elv abban segít, hogy közelebb kerüljünk a japán vizuális élményhez és gondolkodásmódhoz, és azt is jobban megérthetjük, hogyan „olvassák” a képeket Japánban, és hogyan kapcsolódik össze a manga a klasszikus japán képi hagyományokkal.
A kiállítás kiemelt esemény lesz május 9-én a Manga nap, amikor egy egész napos rendezvényen fedezheted fel a japán vizuális kultúra sokszínűségét.
Kurátori tárlatvezetések, előadások, workshopok és családi programok mellett zenei és performatív előadások is várnak. A programok között szerepelnek kézműves foglalkozások (origami, sashiko, mizuhiki), gyerekprogramok, manga- és popkultúra-előadások, valamint különleges élmények, mint a japán teaszertartás, taiko dobkoncert vagy harcművészeti bemutató.
A Manga Hokuszai Manga. A Mester képgyűjteménye a kortárs képregények szemszögéből című kiállítást augusztus 16-ig nézheted meg. Részletek a Néprajzi Múzeum honlapján.
