HÍREK
A Rovatból

Meghalt Hámori József Széchenyi-díjas biológus, volt miniszter

Életének 89. évében hunyt el a Széchenyi-díjas biológus, egyetemi tanár, volt miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egykori alelnöke.


Életének 89. évében elhunyt Hámori József Széchenyi-díjas biológus, egyetemi tanár, volt miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, egykori alelnöke - tudatta a család nevében lánya, Hámori Barbara szombaton.

Hámori Józsefet szombaton érte a halál, temetéséről később intézkednek.

A tudós a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritusa, a nemzeti kulturális örökség volt minisztere, a Magyar UNESCO Bizottság korábbi elnöke és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke volt haláláig. Az idegrendszer és az idegelemek közötti kapcsolatok funkciós szerkezetének neves kutatója volt és munkássága jelentős az agyi idegek kutatása területén.

Hámori József 1932. március 20-án született Fegyverneken. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karát 1955 tavaszán végezte el kutatóbiológusként, majd 1958-ban doktori címet szerzett. Ugyancsak ebben az évben Szentágothai János pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómia Intézetében kezdte el kutatómunkáját, majd 1963-tól a Semmelweis Egyetem Anatómiai Intézetének főmunkatársa lett.

Vendégkutatóként, vendégtanárként dolgozott a skóciai St. Andrews Egyetemen, a Kaliforniai San Diego Egyetemen, a New York-i Mount Sinai Egyetemen, valamint folyamatos tudományos együttműködésben volt nemzetközi neurobiológiai laboratóriumokkal és személyes kapcsolatot tartott fenn azok vezetőivel is.

Tanított Bariban, Rómában és Párizsban is. 1966-ban lett a biológiai tudományok kandidátusa, 1972-ben pedig a biológiai tudományok doktora.

1990-ben az MTA levelező tagjává választották. 1992-ben az Európai Akadémia tagja, 1998 májusában az MTA rendes tagja lett, majd két cikluson át, 2002 és 2008 között a Magyar Tudományos Akadémia élettudományi alelnökeként tevékenykedett.

Több tanulmányútján foglalkozott a magasabb rendű emlősök látórendszerének szerkezetével és fejlődésével. Ennek eredményeként Magyarországon - Roska Tamás akadémikussal együttműködve - új, a látást szimuláló, analóg elven működő modellt dolgozott ki. Kiemelkedően eredményes kutatói eredményeit 1994-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.

Kétszázat meghaladó közleményt, számos könyvet és könyvfejezetet írt. Több mint ötven éven át vett részt a biológus és orvosi graduális, valamint posztgraduális oktatásban. Pécsett és Budapesten PhD hallgatók program-vezetőjeként oktatott. 1990-től a Janus Pannonius Tudományegyetem Állattani Tanszékének professzora volt 2002-ig. 1992 és 1994 között a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, 1993-ban és 1994-ben pedig a Magyar Rektori Konferencia elnöke volt. 2001-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen neurobiológiát tanított és PhD hallgatókkal foglalkozott. 1998 és 2000 között az első Orbán-kormány nemzeti kulturális örökség minisztere, 2000 és 2002 között a miniszterelnök tudománypolitikai tanácsadója, majd a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium elnöke volt. 1999-ben az UNESCO által szervezett Tudomány Világkonferenciája elnöke, 2000-től 2012-ig a Magyar UNESCO Bizottság elnöke volt. 2000 és 2017 között a Magyar Örökség Díj Bizottság elnökeként is tevékenykedett.

Az akadémikust 2008-ban magas szintű tudományos kutatói és oktatói tevékenysége, valamint a hazai és nemzetközi kulturális és közéletben betöltött kiemelkedő szerepe miatt Pest Megye Tudományos díjával tüntették ki, 2010-ben Pest Megye, 2015-ben pedig Budapest díszpolgára lett. Rendszeres résztvevője volt Budakeszi város közéleti eseményeinek, 2013-as megalakulásától a Budakeszi Kulturális Tanácsadó Testület elnökeként tevékenykedett.

Kiváló hazai és nemzetközi szakmai munkássága, embersége, határozott jelleme és értékrendje sokak számára volt példa. Születési helyén, Fegyverneken és Szolnokon is díszpolgárrá választották. Haláláig töltötte be a Szolnok Megyéből Elszármazottak Egyesületének elnöki tisztét. Tagja volt a Százak Tanácsának, a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottságnak és a Miniszterelnökség felügyelete mellett működő Idősügyi Tanácsnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Az „egészen gaggyernek” nevezett Magyar Péter-évértékelő után Takács Péter egy eldugított kórházi vécé miatt ment neki a TISZA elnökének
Takács Péter egészségügyi államtitkár videóban minősítette Magyar Péter évértékelőjét, a Péterfy kórházra hivatkozva. A „drogbuli” emlegetése mellett a hétfőn induló országjárás kórházlátogatásait is bírálta.


Alig pár órával Magyar Péter vasárnapi évértékelője után Takács Péter egészségügyi államtitkár egy rövid videóban reagált, amelyben szánalmasnak és „egészen gaggyer”-nek nevezte a beszédet. Az államtitkár egy ponton arra kérte a Tisza Párt elnökét, hogy „kivételesen ne dugítsa el a WC-t maga után”, mint ahogy azt állítása szerint a Péterfy Sándor Utcai Kórház pszichiátriáján tette – írja a 24.hu.

Takács Péter szerint Magyar Péter a hétfőn kezdődő országjárásán ismét kórházakat fog látogatni, mert ha valami balul sül el, „ha felsül a kamu Kötcse, ha látványosan összeomlik a temus Tusványos”, akkor előveszi a számára jól bevált egészségügyet, „felmarkol pár guriga vécépapírt”, és elindul a kórházakba.

Az államtitkár szerint Magyar Péternek le kell vezetnie a frusztrációit a mögötte álló „feszkós hét”, a „drogbuli” és az azt követő „szánalmas magyarázkodása” után. A videó végén Takács felajánlotta a Tisza-elnöknek, hogy valamelyik kórházban bezárkózhat pár percre lenyugodni.

Magyar Péter a vasárnapi évértékelőjén a kampányhajrára utalva azt mondta: „56 nap van hátra a választásig, és ott állunk a győzelem kapujában. Lépjünk be rajta!” A Tisza Párt elnöke a tervek szerint február 16-án, hétfőn kezdi meg 56 napos országjárását.

Takács Péter a „feszkós hét” emlegetésével a napokban kirobbant, radnaimark.hu-hoz köthető ügyre utalhatott. A honlapon egy bekamerázott hálószobáról készült kép jelent meg. Magyar Péter egy videóban arról beszélt, hogy titkosszolgálati eszközökkel rögzített felvételekkel zsarolják. Elismerte, hogy 2024. augusztus 2-án egy házibuliban járt, ahol konszenzuális kapcsolatot létesített akkori barátnőjével az érintett szobában, de jogsértést nem követett el. A Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás közölte, a pártjának „nincs köze” a honlaphoz. Az érintett lakás tulajdonosa feljelentést tett, és azt állította, nem tudott a kameráról.

A két politikus konfliktusa a kórházlátogatások ügyében nem újkeletű. Takács Péter 2024 augusztusában elrendelte, hogy Magyar Pétert a kórházak csak munkaidőben fogadhatják. Magyar Péter erre akkor úgy reagált: „Takács Péter… kényszeresen hazudik és uszít. Azonnal távozzon a hivatalából!” A háttérhez tartozik, hogy a Tisza Párt az elmúlt időszakban több alkalommal is vitt adományként fertőtlenítőszert és vécépapírt kórházakba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Elindította kampányát a DK: Dobrev Klára az Orbán-rendszer mellett Magyar Péternek is keményen beolvasott
A DK elnöke a párt kampánynyitóján bírálta Magyar Pétert a választási törvény miatt, és a Fidesz alaptörvényének eltörlését is ígérte. A DK ezzel a valódi rendszerváltás egyetlen garanciájaként pozicionálja magát.
F. O. - szmo.hu
2026. február 15.



A NER teljes leváltását hirdette meg a Demokratikus Koalíció a párt vasárnapi, teltházas kampánynyitó nagygyűlésén a budapesti MOM Sport rendezvényközpontban. Dobrev Klára pártelnök beszédében egyértelművé tette, nem elégszenek meg egy egyszerű kormányváltással, írta a párt sajtóirodája.

„Mi nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy rendszerváltás helyett csak vezércsere történjen a NER-ben, és minden menjen tovább, ahogy eddig”

– jelentette ki. Dobrev szerint a politika ma nem a közügyekről, hanem hatalomtechnikáról szól, arról, hogy „ki tud hangosabban üvölteni, ki tudja a másikat jobban lerántani a sárba”. Úgy véli, ha a politika nem a mindennapi küzdelmeket folytató emberek életéről szól, „az már szerintem nem is politika, hanem szórakoztatóipar”.

A valódi változás érdekében a pártelnök több konkrét ígéretet is tett.

Bejelentette, hogy a DK azonnal eltörölné a „rabszolgatörvényt”, megerősítené a szakszervezeteket, visszaadná a sztrájkjogot, és a minimálbér szintjéig adómentessé tenné a jövedelmeket.

Felidézte azt az esetet, amikor egy nagyatádi német multi fizetés és végkielégítés nélkül rúgott ki dolgozókat. „Bíróságra mentünk és fizettek. Mert ha rajtunk múlik, akkor a multi sem tehet meg akármit!” – mondta. Hozzátette: „Erős szakszervezeteket nélkül nem lesz itt jobb világ, mi ezt képviseljük.”

A nyugdíjasokat az elmúlt 15 év legnagyobb veszteseinek nevezte, és a nyugdíj alkotmányos alapjoggá tételét, egyszeri 25 és 50 százalékos nyugdíjemelést, valamint a svájci indexálás visszaállítását ígérte.

A devizahitelesek ügyében végrehajtanák az Európai Unió Bíróságának döntését, amely szerint a tisztességtelenül felszámított összegeket vissza kell adni az adósoknak.

A 2018-as, köznyelvben rabszolgatörvényként ismert szabályozás a maximális túlórakeretet emelte meg, ami heves tiltakozásokat váltott ki. A devizahitelek ügyében az Európai Unió Bíróságának egy 2025-ös ítélete, majd a Kúria jogegységi határozata több esetben a fogyasztóknak adott igazat, kimondva, hogy tisztességtelen tájékoztatás esetén az adós csak a felvett tőkével tartozik.

Dobrev Klára az energiapolitikát is érintette, kijelentve, hogy az orosz gázról való leválást már idén megkezdenék a gázszerződések felülvizsgálatával, Paks2 építését pedig leállítanák.

„Ha nem akarod finanszírozni tovább Putyin háborúját, szavazz a DK-ra!” – szólított fel. Európai szinten egy szorosabban együttműködő, gyorsabb döntéshozatalra képes „Európai Egyesült Államok” létrehozását szorgalmazta.

A kormány ezzel szemben a Paks2 bővítés gyorsítását szorgalmazza; február 5-én megkezdődött az 5. blokk első betonozása. Az orosz gázról való leválást az Európai Unió szintjén készítik elő, amit a magyar kormány több fórumon is ellenzett.

A pártelnök a jogállamiság helyreállításának kulcsfontosságú lépéseként nevezte meg a Fidesz alaptörvényének és a jelenlegi választási rendszernek a megszüntetését.

„Ehhez a Fidesz alaptörvényét, a gránitszilárdságút, csipkézett szélekkel, ki kell dobni a kukába” – fogalmazott.

Bírálta Magyar Pétert, aki szerinte a választási rendszer megváltoztatását nem tartja a legfontosabb kérdések között.

„Hogy mondta Magyar Péter? A csaló fideszes választási rendszer – idézem – „nincs az ország 50 legfontosabb kérdésében”. Szerintünk meg benne van” – mondta Dobrev. A DK továbbra is elvenné a szavazati jogot azoktól a határon túli magyaroktól, akik soha nem éltek és nem adóztak Magyarországon, mert szerinte „ezt a választást Orbán Viktor megnyerheti a határon túl is, úgy is, hogy itt, a határokon belül kisebbségben marad”.

Beszéde végén Dobrev az elszámoltatást hangsúlyozta, amit hiányolt a Tisza Párt programjából.

„Nem vagyonadó kell a lopott vagyonra, és bársonyszék a tönkretett életekért. A bűnösöknek bilincs és börtön jár és ebből mi nem engedünk!” – jelentette ki. Úgy összegezte, mára a DK maradt az egyetlen erő, amely az Orbán-rendszer egészével szemben áll. „Nem nyugszunk addig, amíg az Orbán rendszer minden egyes eleme nem kerül a történelem süllyesztőjébe” – zárta szavait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Valaki nagyon milliárdos lett: Elvitték minden idők harmadik legnagyobb hatos lottó főnyereményét
A Hatoslottó hetedik heti sorsolásán egyetlen játékos találta el a számokat. A nyeremény a játék történetének harmadik legnagyobb összege, amiért 90 napon belül kell jelentkezni.


Vasárnap déután egyetlen telitalálatos szelvénnyel elvitték a Hatoslottó 2,464 milliárd forintos főnyereményét. Ez a játék történetének harmadik legnagyobb nyereménye.

A hetedik hét vasárnapi sorsolásán a 4, 10, 22, 26, 27 és 38 számokat húzták ki

– közölte a Szerencsejáték Zrt.

A Hatoslottón 2025 szeptembere óta heti kétszer, csütörtökön és vasárnap is sorsolnak. A hetedik hét csütörtöki, február 12-i húzásán még nem volt telitalálat, így a főnyeremény vasárnapra 2,464 milliárd forintra nőtt.

A játék eddigi legnagyobb nyereménye 2,9 milliárd forint volt, azt még 2008-ban vitték el.

A mostani nyertesnek a sorsolás másnapjától számítva 90 napja van, hogy jelentkezzen a Szerencsejáték Zrt.-nél. Nem mindenki siet: 2024 elején egy másik, közel kétmilliárdot nyerő játékos például csak az utolsó napokban vette fel a kapcsolatot a lottótársasággal. A kifizetés ekkora összegeknél banki átutalással történik.

A lottó főnyereménye egyébként legfeljebb egy évig halmozódhat. Ha az utolsó húzáson sincs telitalálat, a főnyereményt a szabályzat szerint a többi nyerőosztály nyertesei között osztják szét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A vonatok nem várnak a pótlóbuszokra – teljes a káosz a dunántúli vasútvonalakon a viharos szél miatt
A viharos szél miatt a MÁV több dunántúli vonalon leállította a forgalmat. Az utasokat pótlóbuszok szállítják, de a csatlakozások nem garantáltak, ami jelentős késéseket okoz.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. február 15.



Kidőlt fák és leszakadt felsővezetékek bénítják a vasúti közlekedést a Dunántúl több vonalán is vasárnap. A viharos szél miatt számos szakaszon teljesen leállt a forgalom, az utasokat pótlóbuszok szállítják, a MÁV közlése szerint pedig jelentős késésekre és menetrendi változásokra kell számítani – írta a Blikk. A közlekedés legkorábban estére állhat helyre.

A fennakadásokat a hidegfronttal érkező viharos szél okozza, ami miatt az egész országra elsőfokú, citromsárga riasztás van érvényben. A front nyomában megerősödött az északi szél, a légmozgás többfelé viharossá fokozódott, a hőmérséklet pedig jelentősen visszaesett. A helyzet vasárnap kora délutánra sem javult.

A Dunántúlon a legsúlyosabb a helyzet, különösen a Székesfehérvár környéki, a veszprémi és a balatoni térségben. A MÁV azt javasolja az errefelé tartóknak, hogy vegyék igénybe a Volán-járatokat.

A székesfehérvári fővonalon Gárdony és Székesfehérvár között felsővezetéki hiba miatt szünetel a forgalom, itt pótlóbuszok járnak. A távolsági vonatok csak Székesfehérvárig közlekednek, a Budapest felé tartó járatok pedig nem indulnak el. A fővárosból a Z30-as és G43-as vonatok csak Gárdonyig mennek, onnan pótlóbusz viszi tovább az utasokat. Fontos, hogy a vonatok nem várják meg a pótlóbuszok érkezését.

A Budapest–Veszprém-vonalon Várpalota és Veszprém között várhatóan estig nem járnak a vonatok. Itt a pótlóbuszok meghosszabbított útvonalon, Ajka, Veszprém és Székesfehérvár között szállítják az utasokat. Az észak-balatoni vonatok a Déli pályaudvar helyett csak Székesfehérvártól, illetve Székesfehérvárig közlekednek. Jó hír, hogy a Tapolca–Keszthely-szakaszon már eltávolították a sínekre dőlt fákat, így ott a menetrendszerű forgalom a délelőtti órákban helyreállhatott.

A dél-balatoni vonalon a járatok többsége csak Székesfehérvár és Siófok között jár, a Siófok–Keszthely-, valamint a Siófok–Nagykanizsa-szakaszon pótlóbuszok viszik az utasokat. Több InterCity-járat dízelmozdonnyal közlekedik tovább Fonyód felé, de egyes IC‑k kimaradnak vagy módosított útvonalon járnak.

A Dombóvár–Gyékényes-vonalon Somogyszob és Jákó-Nagybajom között áll a forgalom felsővezetéki hiba miatt, Kaposvár és Somogyszob között pótlóbuszok közlekednek. A MÁV arra kéri az utazókat, hogy indulás előtt mindenképpen tájékozódjanak az aktuális forgalmi helyzetről, mert a késések és az útvonal-módosítások folyamatosan változhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk