KULT
A Rovatból

Matthew Perry és a rettenet, Vilmos herceg életrajza, Jocó bácsi a tanárságról – Karácsonyi könyvajánló

A könyvesboltok polcain idén is szuper újdonságok várják a könyvet ajándékozni kívánókat.


Ígérjük, nem jövünk az elkoptatott sablonnal, miszerint a könyv a legszebb ajándék. Akkor már inkább közelítsünk onnan, kapni mennyire jó könyvet, kézbe venni, télen olvasni? Tökmindegy, olvasni jó dolog. Én könyvet kérek karácsonyra, és az olvasó? Segítünk válogatni ezzel az összeállítással:

Rafa Nadal – A tenisz királya

Nem csak rajongóknak. Ezt a szép kiállítású könyvet mindenkinek ajánlhatjuk, akit érdekel egy izgalmas sportoló pályája, és hogy általában, hogyan lesz az állhatatosság egy sportolói siker kulcsa. Huszonegyszeres Grand Slam-győztes, tizenháromszoros Roland Garros-bajnok - Rafa Nadal minden idők egyik legjobb és legszimpatikusabb teniszezője. Ez az életrajzi kötet azt a lélegzetelállító utat mutatja be, amelyet bejárt, míg félénk mallorcai kisfiúból a teniszpályák királya lett. A könyv tíz meghatározó mérkőzés összefoglalóján túl azt is az olvasók elé tárja, mik és kik tették Rafát azzá az emberré, akinek ma ismerjük.

Scolar Kiadó

Károlyi Csaba: Egy teljes év - Beszélgetések Nádas Péterrel

Nádas Péter idén 80 éves. A szerzőnek jutott az a szerencse, hogy beszélgethetett vele  a pandémia idején, több mint egy éven át Zoomon. Kettejük dialógusai olvashatók ebben az interjúkötetben, amelyben nem csupán a több évtizedes írói pálya legjelentősebb műveiről kérdezi a kritikus a szerzőt, de szó esik elveszett otthonokról, elődökről és kortársakról, mások mellett Mészöly Miklósról és Esterházy Péterről. Miközben a beszélgetések nem kerülnek meg olyan nagy témákat sem, mint a szerelem, a spiritualitás vagy a hit, kirajzolódik egy író sokrétű, árnyalatokban gazdag, következetes gondolkodásmódja, és az olvasónak az az illúziója is támadhat, hogy sikerül bepillantania a szerző műhelyébe.

„Bizonyos dolgokat belátunk, más dolgokat nem látunk be. Egyszerűen beleszületünk a kész világba, csőlátásunk is van, egy csomó dolgot nem tudunk, és úgy is halunk meg, hogy nem fogjuk megtudni, mit kellett volna tudnunk” - Nádas Péter

Libri Kiadó

Balatoni József: Tanár vagyok! És?

Magyarország legismertebb és leglelkesebb, valamint leglelkesítőbb fiatal tanára, Jocó bácsi már gyerekként tanár akart lenni. Őszinte vallomása ez a könyv, ami remek ajándék lehet azoknak, akiket érdekel egy rendhagyó, ambiciózus pályakép, és a pedagógus gondolatai az életről, árral szemben úszásról, kudarcokról. „Az az általános vélekedés a sikeres, tehetséges vagy éppen gazdag emberekkel szemben, hogy nekik csak megszületni volt nehéz, az élet a tenyerén hordozza őket, minden az ölükbe hullik, nekik minden könnyen megy… Mert ugye amíg nem járunk a másik cipőjében, nem éljük az életét, addig nem is tudjuk, hogy neki milyen lehet, nem tudjuk, milyen nehézségekkel, vívódásokkal kell szembenéznie annak, akinek látszólag csodálatos élete van.” Balatoni egy kis faluból származó dadogós fiúként bebizonyította, hogy igenis értékes és sikeres tud lenni egy tanár. Tanulságait beépítette pedagógiai módszereibe is, legyen szó veszteségekről, így vagy úgy megdolgozott traumákról, közösségi életről, szerelemről, beilleszkedési nehézségekről, függőségről.

Jaffa Kiadó

Bartholomaeus Platina reneszánsz receptjei (Bartholomaeus Platina) 

Platina reneszánsz műve volt az első nyomtatott szakácskönyv, aminek magyar megjelenése alsó hangon is nagy szám. A gyönyörű, keménytáblás borítójú munka nemcsak fantasztikus gasztronómiai szakmunka, de kitűnő olvasmány is, olykor irodalomba forduló szöveg. Minden receptjével azt üzeni olvasójának: „Jogotok van az e világi örömökhöz!” A szerző 1465 nyarán állította össze a kötetet,  557 évet kellett várnunk, hogy mi is a kezünkbe vehessük.

Helikon Kiadó

A királynő – Őfelsége, II. Erzsébet brit uralkodó életrajza

A királynő idei halála szomorú apropója, hogy ezt a könyvet miért lapozgathatjuk szívesen. II. Erszébet a brit monarchia szimbolikus alakjaként köszönt el idén, ez a könyv pedig A brit történelem leghosszabb ideig trónon lévő uralkodójáról szóló életrajzban Matthew Dennison aprólékosan végigköveti II. Erzsébet életét egy olyan korban, amelyet korábban példátlan léptékű társadalmi változások jellemeztek. Háborúk, családi tragédiák, Chrucrchilltől Liz Trussig 15 miniszterelnök szolgált alatta – a királynő élete mögött ott húzódik a huszadik-huszonegyedik századi európai történelem.

Scolar Kiadó

Matthew Perry: Jóbarátok, szerelmek és az a Rettenet

A Jóbarátok, szerelmek és az a Rettenet nyers, kíméletlen önvallomás, aminek a megírásához komoly bátorság kellett. Mint kiderül, Matthew Perry nagyon bátor. Őszintén ír a függőségéről, betegségeiről és a keserves magányáról. Matthew az élete során valahogy mindig képes volt arra, hogy mások számára

szórakoztató módon dolgozza fel a fájdalmát, de ennek, mint mondja, ára van. Végigvezet minket a saját poklán, nem lesz könnyű végigolvasni.

Könyvmolyképző Kiadó Kft.

Alaina Urquhart: A Mészáros és az Ökörszem

Vajon milyen krimi születik annak az embernek a tollából, aki maga is orvosszakértő, és minden részletét ismeri a boncolásnak, rendőrségi nyomozásnak? Eddigi olvasói szerint pengeéles, sodró lendületű. Alaina Urquhart eredetileg boncmester, ezen kívül a Morbid: A True Crime Podcast szerzője. Nem kevés szakmai tapasztalatával bebizonyítja, hogy létezik hitelesen izgalmas krimi, mely jóval túlmutat a helyszínelős filmsorozatok felszínességén.  Alaina Urquhart úgy ír klasszikusan, hogy közben teljesen megújítja a műfajt: a nézőpontok váltogatása, a rövid fejezetek  és információk késszúrás-szerű adagolása a végletekig fokozzák a feszültséget, ráadásul egy olyan csavar is kerül a sztoriba, amitől minimum hátast dobhatunk. A szerző büntetőjogból, pszichológiából és biológiából szerzett diplomát. Keveset bíz a képzeletre a könyvében.

21. Század Kiadó

M. Diane Vogt: Rejtélyes bűnügyek

30 rejtélyes bűntény vár megoldásra, a kulcs pedig nálunk van, igaz nyomozós feladványokat kíván el a kiadvány a játékos kedvű olvasónak. Éles szemre, logikus gondolkodásra és remek kombinációs készségre lesz szükségünk ahhoz, hogy észrevegyük az árulkodó jeleket, levonjuk a következtetéseket és eljussunk a megfejtésig. A megfelelő oldalak felvágásával ellenőrizhetjük, jól oldottuk-e meg az ügyet.

HVG Könyvek

Picasso: Versek

Kevesen tudják, hogy Picasso nemcsak az ecsettel bánt mesterien, de nagyszerű költő is volt. Ötvenöt éves korában kezdett lejegyezni  több száz verset: 1935 és 1959 között több mint négyszázat, melyek mellett A  festőként rá jellemző művészi szabadság a verseiben ismegjelenik nyelvi és vizuális szempontból, lendületes írásképe és gyakran rendezetlennek tűnő kéziratai csodálatos rajzokká válnak.Francia nyelven írt verseinek első antológiája a legjelentősebb és legszebb szövegeit tartalmazza, amelyek segítségével közelebb kerülhetünk a művész gazdag és fantáziadús univerzumának lényegéhez.

Jaffa Kiadó

Pierrick Geais: Vilmos herceg

Idén karácsonykor talán még szívesebben elmerül kíváncsi énünk a királyi család drámai életében, tekintve arról, az utóbbi két év eseményei milyen viharos fordulatokat hoztak, és éppen Vilmos herceg az, akire talán kevesebb figyelem fetül mint többi családtagjára. A kötetből többek között betekintést kapunk a herceg személyiségének kevésbé ismert vetületeibe, megtudhatjuk, miért töltötte hajlékltalanként az éjszakát és hogyan mondta el neki anno Károly, hogy elhunyt az édesanyja, Diana.

Athenaeum Kiadó 

Kicsikből NAGYOK – Anne Frank 

A Kicsikből Nagyok-sorozat az egyik legszebben kivitelezett, a kisgyermek korosztályt megcélzó, egyszerre szép, szórakoztató és edukáló céllal készült könyvszéria. A gyönyörűen illusztrált, gyerekek számára érthetően és átélhetően elmesélt történetek eddigi hősei többek között Teréz anya és Jane Goodall voltak, most érkezik Anne Frank és Charles Darwin is, mások mellett.

HVG Könyvek

Dobray Sarolta: Beűzetés a paradicsomba

„Dobray Sarolta szociografikus pontosságú történetei a mai Magyarország legkiszolgáltatottabb embereiről mesélnek, tudósítanak halálosan pontosan, mély empátiával és szeretettel. Nem a kívülálló író hajol itt le, hogy történetekké stilizálja a szenvedést: a felelősségteljes írástudó figyel és rögzít. A nyugtalan írástudó hagy nyomot a korról, amelyben élünk. Pillanatfelvételeket készít, mindig a megfelelő szögből, a megfelelő képkivágással. Pontosan tudja, hogy nem létezik mi és ők, hogy az ők is mi vagyunk, hogy nincs kétféle Magyarország, nincs biztonság és béke ott, ahol emberek magukra hagyatva tengődnek” – írja Tóth Krisztina a könyvről, amit szeretettel ajánlunk karácsonyra mindenkinek, aki humánus oldalát szívesen nyitogatja, nemcsak az ünnepek alatt.

Scolar Kiadó

Christina Lauren: A lelkitárs-egyenlet

A chicklit, azaz a szórakoztató, de igényes női irodalom következő darabja élfestett, csillogó kiadásban jelenik meg, és a párkapcsolati fikciós olvasmányok szerelmeseinek nyújthat remek bekuckózós téli olvasmányélményt. A hét éves gyermekét egyedül nevelő anyára is rátalálhat a szerelem, állítja a könyv, amit a Christina Lauren néven publikáló szerzőpáros jegyez, akik a külföldi kritikusok szerint fergeteges romkomot tettek le az asztalra, igényes humorral. Párkereső tudományos kísérlet, kísértetiesen egyező DNS-ek, közben látványos ellenszenv a férfi és a nő között - ebből tényleg kisülhet egy  vicces és fordulatos sztori. Ezek a főhősök nem egydimenziós nők, a szerzők hősnői jól megírtak, hitelesek és egyenrangú társra vágynak, aki úgy szereti őket, ahogy vannak, ráadásul választ adnak az örök kérdésre is: mire gondol a nő? A New York Times-bestsellereik sorában következő darab a végzet és a tudomány határhelyzeteit is vizsgálja.

21. Század Kiadó

 

Mindent tudni akarok a Földről!

Ismét egy gyerekkönyv, ami csúcsszuper ajándék nemcsak a jövő természettudósai számára, hanem azoknak az iskolásoknak is, akik színes, izgalmas forrásból egészítenék ki tudásukat, vagy éppen annyira kiváncsiak a világra, hogy mindig fér be újabb információ.

HVG Könyvek

Élj merészen! (Mit tanít nekünk Firda Kahlo)

Mit tanulhatunk Frida Kahlótól az életről, a szerelemről és a boldogságról? A kivételes művészt, Frida Kahlót, aki mára a merészség és a kreativitás jelképévé vált, nemcsak a művészete, hanem a szellemisége miatt is csodálat övezi. Mindenben megelőzte a korát, és művei révén generációk lettek rajongójává az egész világon, miközben festmélnyei mellett legnagyobb műalkotása a saját élete volt. A könyv bemutatja a feminista ikonná vált festő jellegzetes stílusát, politikai nézeteit, merészségét, amellyel a szerelmet ésa művészetet is megélte, de nem titkolja azt sem, hogy Frida sokat szenvedett élete során, és sokszor törték össze a szívét. Megismerjük izgalmas személyiségét, a nőt, aki szenvedélyesen szeretett és ambiciózusan élt, és nem elégedett azzal, hogy a férje árnyékában létezzen. Minden fejezet tartogat egy-egy kevéssé ismert történetet, meghitt epizódot Frida életéből, és bemutatja, hogyan küzdötte le az elé tornyosuló akadályokat úgy, hogy vállalta az ideáljait.Az Élj merészen! arra biztatja a nőket, hogy Fridáról példát véve mindig tartsanak ki, alkossanak bátran, és álljanak ki az igazuk mellett. A szerző sokáig vezette a The Oprah Magazine digitális szerkesztőségét.

Jaffa Kiadó

Koniorczyk Borbála és Merker Dávid:Hosszúlépés a körúton túl

Igazi ideális karácsonyi ajándék, nemcsak Budapest szerelmeseinek ez az élményszerű album. A tematikus városi séták műfajteremtőiként a szerzőpáros töviről-hegyire ismeri Budapestet. Mára védjegyükké vált, sodró stílusukban vezetnek minket végig a főváros újabb négy, ismertnek hitt városrészén. Megismerhetjük Újpest titkait: az ott szervezett első budapesti “Sziget-fesztivált” és a Vígszínháznál is nagyobb színház történetét. Megismerhetjük Józsefváros titkait: a csengetős mozikat, és hogy milyen állatsereglettel közlekedett Jókai Mór és Laborfalvi Róza. Megismerhetjük 1944 karácsonyának titkait: miként tudta Bajor Gizi csodába illő módon kimenekíteni keresztfiát a nyilasházból, és tényleg dobtak-e le angolszász pilóták olyan babákat, melyekben robbanóanyag volt? Megismerhetjük Csepel titkait: miért számított presztízsértékűnek csepeli munkásnak lenni, és milyen szecessziós csodát rejt a Csepeli Munkásotthon.

21. Század Kiadó


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk