Már nem dolgozik a Magyarságkutató Intézetnél a két régész, akik kritizálták A pozsonyi csatát

Tarr Zoltán szerint a leköszönő kulturális vezetés és Hankó Balázs tevékenységéről a közelmúltban megjelent információk csak rontanak az amúgy is borús helyzeten. A napokban robbant egy súlyos botrány a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körül, ugyanis kormánypárti előadók kaptak többmilliós támogatást. A botrány hatására Bús Balázs NKA-alelnök lemondott pozíciójáról.

A TISZA Párt alelnöke úgy látja, „itt már régen nem csupán arról van szó, hogy a miniszter az – egyébként jórészt a Fidesz-KDNP képére átalakított – NKA szakmai kuratóriumait megkerülve, a saját asztalánál, egyszemélyben osztogatott százmilliókat az állampárt kiszolgálóinak és a kiválasztottaknak”.

Tarr állítja, egyre biztosabbak abban, hogy a támogatási rendszer a politikai vazallusok jutalmazására és rejtett kampányköltésekre szolgált, főleg a választások előtt.

„A következő időszak feladata lesz, hogy ezt a romlott rendszert gyökerestől megváltoztassuk” – írta, majd konkrét terveket sorolt fel. Elsőként az NKA teljes hálózatának átvilágítását ígéri.

Kijelentette: „Azonnali és átfogó vizsgálatot indítok az elmúlt időszak összes gyanús, szakmai kontroll nélkül kiosztott támogatásának ügyében.” Céljuk, hogy kiderítsék, hová kerültek a pénzek és milyen politikai vagy kampányérdekeket szolgáltak.

Az átvilágítást szerinte elszámoltatásnak kell követnie. „A felelősségre vonás elkerülhetetlen” – szögezte le.

Majd hangsúlyozta: „Vége a következmények nélküli Magyarországnak.”

Tarr Zoltán szerint a TISZA-kormány kerülve szétválasztja a pártot és az államot a kulturális szférában. „Ennek a gátlástalan összefonódásnak a TISZA-kormány felállásával véget vetünk.”

Ígérete szerint visszaadnák a szakmai szervezetek, köztük az NKA önállóságát és döntési jogát. Posztját azzal zárta: „Elég volt abból, hogy a minisztériumok pártkasszaként és kifizetőhelyként működjenek. Rendet teszünk, a kultúrát pedig visszaadjuk azoknak, akiket illet: az alkotóknak és a magyar embereknek”.

Miközben kedden azt közölték, hogy Orbán Viktor felajánlotta a pártelnöki lemondását, amit a választmány nem fogadott el, a Népszava belső forrásokra hivatkozva azt írta, a pártelnök távozásáról valójában semmilyen formában nem szavaztak. Az értesülés szerint a „lemondás elutasítása” alatt leginkább azt kell érteni, hogy

A bizonytalanság közepette a párton belülről is érkeznek kritikus hangok. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, akinek neve fideszes körökben a párt lehetséges megújítójaként forgott, a lapnak megerősítette, hogy nem pályázik a pártelnöki székre. A városvezető szerint a választási kudarc okai mélyebben keresendők, mint azt egy rossz kampány indokolná. „Szerintem nem csupán a stílusában és tartalmi értelemben is rossz kampány eredményezte a választási kudarcot, meggyőződésem, hogy ennek mélyebb okai vannak” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a meglátásait személyesen is elmondta Orbán Viktornak egy négyszemközti beszélgetésen.

Nem Cser-Palkovics az egyetlen, aki szerint érdemi változásokra van szükség. Ferencz Orsolya, a Fidesz választmányának tagja és űrkutatásért felelős miniszteri biztos is elégedetlenségének adott hangot. „Egyelőre egyáltalán nem tartom ezt érdeminek és teljesnek. A jelenleginél sokkal őszintébb szembenézésre, és változtatásokra lesz szükség. További lépéseket várnék, remélem ezek minél hamarabb meg fognak születni” – közölte.

A most vitatott keddi választmányi ülést követően a Fidesz hivatalosan azt kommunikálta, hogy Orbán Viktor felajánlotta lemondását, de a testület ezt elutasította. Akkor több fideszes politikus, köztük Deutsch Tamás és Fónagy János is arról beszélt, hogy a pártelnök maradására van szükség.

A megújulás módjáról azonban eltérő vélemények látszanak körvonalazódni. Cser-Palkovics András szerint a pártot alulról kell megújítani. „Ha ehhez hozzá tudok tenni a városvezetői, önkormányzati látásmódommal, akkor ahhoz hozzá is fogok tenni. De ahogy elnök úr mondta: a jövő a megújuláson, és kevésbé a megújításon múlik. Remélem, lesz kellő bátorság és bölcsesség ehhez a munkához” – írta. Ferencz Orsolya az új parlamenti frakció tagjairól is kritikusan nyilatkozott. „Nem irigylem őket. Vannak köztük kitűnő emberek, de olyanok is, akiknek volt részük a választási kudarcban. Bízom benne, hogy ennek a felismerése bennük meg fog még érni és a polgári-konzervatív oldal érdekeit helyezik majd előtérbe.” Hangsúlyozta, a megújulás nemcsak személyi, hanem stratégiai kérdés is, amelynek célja, hogy a Fidesz azokat is meg tudja szólítani, akik a Tisza Párthoz pártoltak át.

Miközben a választás utáni hatalomátmenet heteiben egyre több pletyka kering a NER-hez köthető vagyonok külföldre mozgatásáról, most először érkezett konkrét, több forrás által megerősített állítás a folyamatról. A VSquare oknyomozó portál szerint egy külföldi tulajdonú magyar bank mintegy 11 milliárd forintot (30 millió eurót) fagyasztott be egy olyan ismert magyar cég számláin, amely az Orbán-rendszer médiaműveleteinek finanszírozásában vesz részt.

Panyi Szabolcs értesülése szerint más pénzintézetek is sorra állítják le a nagy összegű, jellemzően a Közel-Keletre és más offshore-gyanús pénzügyi központokba irányuló utalásokat. A kép azonban nem teljesen pozitív: a blokkolt összegek csak töredékei lehetnek a teljes, külföldre mozgatni kívánt vagyonnak.

A mostani banki lépések előzménye, hogy Magyar Péter az elmúlt hetekben folyamatosan nyomást gyakorolt a hatóságokra. A Tisza Párt vezetője nyilvánosan felszólította a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy tegyen rendőrségi feljelentést Rogán Antal köre ellen pénzmosás gyanújával, mert szerinte csak így lehet elég hosszú időre zárolni az érintett milliárdokat. A NAV erre szűkszavúan reagált, a szigorú titokvédelmi szabályokra hivatkozva nem kommentált konkrét ügyeket, de ismertette a pénzmosásgyanús tranzakciók felfüggesztésének általános rendjét.

A VSquare szerint a külföldi tulajdonú bankok mostani lépései ebbe a folyamatba illeszkednek. A 11 milliárd forintos befagyasztás mellett egy másik, szintén külföldi tulajdonban lévő magyar bank minden, bizonyos értékhatár fölötti utalást leállított, melyek Szingapúrba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Ománba, Bahreinbe, Szaúd-Arábiába, Uruguayba, Nicaraguába, Svájcba, illetve egy bécsi privátbankhoz mentek volna.

Egyes utalássorozatok 10–20 millió dollár közötti összegűek voltak. A portál forrásai szerint a pénzt mozgatni próbálók között volt az Orbán-rendszer egyik legismertebb strómanja és egy jelentős ingatlanérdekeltségekkel rendelkező oligarchakör is. Ugyanakkor a lap szerint a „nagy pénz” nem feltétlenül ezeken a csatornákon áramlik.

Az ügyben a hatóságok és a pénzintézetek jellemzően szűkszavúan nyilatkoznak. A bankok általában a compliance-folyamataikra és a banktitokra hivatkoznak, míg a rendőrség megerősítette, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indítottak eljárást.