KULT
A Rovatból

Magyar Péter a mi Donald Trumpunk? – elolvastuk a Kiáradt - a Tisza útja a győzelemig című könyvet

Mi Magyar Péter titka? Hogyan volt képes olyan gyors felemelkedésre a magyar politikában és miért volt helyes, hogy nem egyezett ki Hadházyval? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgat Papp Gergő, aki megírta az elmúlt két év krónikáját.


Vegyes érzésekkel kezdtem olvasni a Kiáradt – a Tisza útja a győzelemig című könyvet, ami most jelent meg a 21. Század Kiadó gondozásában. De szerencsére a legnagyobb aggodalmaim nem igazolódtak be.

A könyv nem a frissen megválasztott miniszterelnököt mennyekbe menesztő propagandaírás, és nem is szaftos magánéleit részletekben tocsogó botránykönyv.

Papp Gergő csupán összeszedte a kegyelmi botránytól eltelt bő két év azon fontosabb eseményeit, amelyek hozzájárultak a kormányváltáshoz, és bel- és külpolitikai kontextusba helyezte azokat. Papp Gergő politológus, kampányszakértő – nem összetévesztendő a tévés Papp Gergővel – a Momentum tanácsadója volt sokáig. Mint ilyen alighanem a legjobb pozícióban volt egy ilyen könyv megírásához. Nem tartozik a Tisza közösségéhez, tehát semmilyen szempontból nem Magyar Péter lekötelezettje. Ugyanakkor a választási indulástól visszalépő Momentum segítőjeként nyilván nem tartozik a NER holdudvarához sem, és "óellenzékiséggel" sem vádolható.

Kellő elfogulatlansággal és távolságtartással kezeli tehát a témát, viszont munkája és kapcsolatrendszere miatt nem okozhatott gondot informálódni, beszélni a megfelelő emberekkel, hogy alaposan körbejárja az eseményeket.
Papp Gergő

Ugyanakkor több olyan kijelentést tesz, amivel az ember vitatkozna. Mindjárt az első oldalakon meglepő megállapítást tesz: szerinte nem lehet az állítani, hogy Magyar Péter az országjárásának, a sok aktivistájának, az online tartalmainak és szórólapjainak köszönhetően nyerte a választást. Ezek fontosak, de önmagukban mit sem számítanak, annál is inkább, mert ezek, ha más-más formában és mértékben is, de megvoltak más ellenzéki szereplőknél is. Nézetem szerint a titok éppen a más-más formában és mértékben rejlik, ezek egyáltalán nem elhanyagolható különbségek.

Papp szerint azonban sokkal egyszerűbben leírható, mi vezetett Orbán Viktor bukásához:

Magyar Péter személye, és a magyar valóság.

A könyv azt veszi végig, hogy találkozott ez a körülmény, és miként lett belőle "a magyar történelem irányán is változtató választási eredmény".

Papp többször hangsúlyozza, milyen fontos volt a siker szempontjából az, hogy Magyar nem hivatásos politikus, őszintébben reagál és viselkedik, mint a "profik", és paradox módon még a hibái is csak a hitelességét erősítik. Ilyen autentikusan negatív pillanat volt például, amikor kidobták egy szórakozóhelyről.

Magyar karakterét többször is Donald Trumphoz hasonlítja a könyv, aki ugyancsak azzal vált népszerűvé a politikában, hogy kendőzetlenül kimondja, amit gondol.

De a legfontosabb tényező, hogy Magyar Péter hamar elhitette a szavazókkal, hogy valóban képes leváltani Orbánt.

Tulajdonképpen ez volt a választás egyetlen tétje. A választókat nem érdekelték bonyolult választási programok, szakmai anyagok, ideológiák. Azt akarták, hogy valaki váltsa le a NER-t. Magyar Péter ezt ígérte nekik, és elhitték, hogy teljesíteni is tudja. Ez beárazták és ezért nem tudták őket megrendíteni különösebben a magánéletéről kiderült kétes részletek, a részeg balhézások, Magyar olykor előtörő pökhendisége sem.

Papp szerint Magyar azt is nagyon jól érezte, hogy nem szabad a régi politikai elitből senkivel közösködnie. Ha kiegyezik Hadházy Ákossal, „egyből jelentkezett volna Tordai Bence, Szabó Tímea és minden, magát függetlennek eladó, de valójában a régi ellenzéki világot képviselő politikus, hogy szorítsanak neki helyet. Olyan alkudozgatás-technikázgatás vette volna kezdetét, amiből a Tisza Párt csak rosszul jöhetett volna ki.”

Magyar tanult Márki-Zay Péter esetéből, aki hiába indult szintén nagy támogatottsággal és szép reményekkel 2022-ben, az összefogással óhatatlanul összemosódott az ellenzék kétes elemeivel, és persze Gyurcsány Ferenccel.

Érdekes módon a NER környékéről érkező támogatók, jelöltek – mint Vitézy Dávid vagy Ruszin-Szendi Romulusz – bevonása segített, a kormány hajóját elhagyók azt a benyomást erősítették, hogy valóban omlik össze a rendszer.

A Tisza-szigetek és a helyi jelöltek kapcsán is kiderülnek érdekes részletek, például, hogy a Tiszás előválasztását sokan inkább fölösleges nyűgként élték meg a párton belül.

Érdekes az is, hogy a zömében semmiféle politikai múlttal és tapasztalattal nem rendelkező képviselőjelöltekben a párt kockázatot látott.

Túl nagy volt a veszélye, hogy valaki egy óvatlan nyilatkozattal vagy nem megfelelő viselkedéssel kellemetlen helyzetbe hozza a pártot és támadási felületet adhat a NER propagandagépezetének. Éppen ezért megtiltották az összes jelöltnek, hogy helyi szinten kampányoljon, vitákon vegyen részt, sőt, egy idő után már fórumot sem tarthattak.

A Tisza mindent egy lapra tett fel: Magyar Péter és a párt népszerűségére, és ez bejött.

Vannak hiányosságok, például miközben Papp tényleg igyekszik minden fontos történetet és eseményt lajstromba állítani, a Tisza app kiszivárgásáról egy fél mondat erejéig sem esik szó. Azt is zavarónak éreztem, milyen sokszor hasonlítja Magyar Pétert Donald Trumphoz. Bár lehet, hogy kívülről nézve a karakterükben és a politikus pályaívükben van hasonlóság, de azért a köztük lévő különbségek szerintem lényegesen fontosabbak.

Trump világnézete és politikai viselkedése sokkal közelebb ál a most leváltott kormányhoz.

Nem lövök le mindent, érdemes elolvasni. Például annak fejtegetését, hogy miként számolta el magát Orbán Trump újraválasztásával kapcsolatban, vagy hogy miért lavírozta magát csapdába a NER propaganda, amikor Ukrajnát mint Magyarországot fenyegető agresszort próbálta beállítani. Nem nehéz olvasmány, Papp Gergő kerüli a fölösleges körmondatokat. Tisztán, érthetően ír, a könyv olvastatja magát.  A Kiáradt mindenképp fontos kordokumentum, ami segíti, hogy utólag, a választási eredmények ismeretében, egyben tekintsünk vissza az elmúlt két évre, és egymás mellett lássuk a történéseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Rudolf Péter megszólalt az Eszenyi-ügyről: Két évre eltilthatnák a hatalmukkal visszaélő művészeket
A Vígszínház igazgatója művészkamara és etikai kódex létrehozását sürgeti a hatalmi visszaélések kezelésére. A javaslat szerint egy etikai bizottság dönthetne a szankciókról, amelyek lejárta után az érintettek visszatérhetnének a szakmába.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. június 04.



A művészvilágban tapasztalható hatalmi visszaélések kezelésére egy szakmai kamara létrehozását és etikai kódex bevezetését sürgeti Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója. A javaslat szerint

a művészkamara szabályozhatná, ki dolgozhat a szakmában, egy etikai bizottság pedig a sérelmeket kivizsgálva akár kétéves eltiltással is sújthatná azokat, akik súlyosan visszaélnek a helyzetükkel.

A cél egy olyan rendszer, amelyben a döntések nem politikai vagy kapcsolati alapon, hanem szakmai és etikai szempontok szerint születnek – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában.

A beszélgetés apropóját Eszenyi Enikő nyílt levele adta, amelyben a Vígszínház korábbi igazgatója bocsánatot kért a vezetése alatt történt eseményekért. Rudolf Péter szerint az ilyen helyzetek átlátható kezelésére van szükség, amit egy önszabályozó testület biztosíthatna.

Az igazgató szerint az etikai bizottság döntéseinek a bírósági ítéletekhez hasonló súllyal kellene bírniuk, és azokat nehezen lehetne megkérdőjelezni. Az eltiltás lejárta után azonban, a bizottság jóváhagyásával, az érintett visszatérhetne a szakmába.

„Onnantól kezdve viszont senki egy rossz szót nem szólhat arra, aki esetleg alkalmazza, hiszen az a dolognak a lényege, hogy lejárt az eltiltása” – fejtette ki, hozzátéve, hogy a visszaesőkkel szemben akár „vadabb döntés is” születhetne.

Rudolf Péter világos szakmai feltételt szabott a testület tagjaival szemben. Úgy véli, a döntéshozóknak a színházi munkafolyamatok mély ismeretével kell rendelkezniük.

„Csak olyan emberekből állhat, akik már voltak életükben próbán” – fogalmazott.

A javaslat a jelenlegi, általa igazságtalannak tartott helyzetet váltaná fel. Az igazgató szerint a mostani rendszerben nincsenek tiszta keretek, ami oda vezet, hogy egyesek politikai vagy kapcsolati hálójuk révén a botrányaik után is munkához jutnak, míg mások végleg kiszorulnak a pályáról. „Az nem jó, hogyha nincs semmilyen döntés, valamilyen politikai vagy kapcsolati háló logikája szerint valaki itt-ott azért mégiscsak tud rendezni, vagy éppen ellenkezőleg: soha többé nem tud rendezni. Ez így nem tisztességes” – mondta Rudolf Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Csányi Sándor egyedül marad a gyerekekkel karácsony előtt – mutatjuk Herendi Gábor új filmjének előzetesét
A történet szerint egy apa egyedül marad a három gyerekkel és egy fontos céges rendezvénnyel. A filmben Csuja Imre és Hernádi Judit is feltűnik a Csányi Sándor és Lovas Rozi alkotta páros mellett.


Megérkezett Herendi Gábor új, Karácsonyra megjövök című vígjátékának első előzetese, a film pedig december 3-án kerül országszerte a mozikba.

A történet egy háromgyerekes házaspár életét követi nyomon, amelyben az anya, Míra egy hétre Balira utazik, miután a férje magabiztosan állítja, hogy egyedül is megbirkózik a családi teendőkkel. A férfi a filmben egyszerre próbálja kézben tartani a gyereknevelést és egy fontos céges karácsonyi rendezvény megszervezését, ami gyorsan káoszba torkollik – írta a Forbes a filmről.

A Divinyi Réka forgatókönyvéből készült produkció a Vertigo Média gyártásában valósult meg, és közvetlen állami támogatás nélkül készült.

A főszerepeket Csányi Sándor és Lovas Rozi alakítják, mellettük pedig feltűnik többek között Csuja Imre, Hernádi Judit, Mészáros Piroska és Pálmai Anna is.

A film egy nagysikerű argentin alapmű feldolgozása, amelyből korábban már francia és olasz változat is készült.

Karácsonyra megjövök - előzetes

Herendi Gábor számára nem újszerű a piaci alapú filmkészítés, legutóbbi, Futni mentem című filmje éppen ezzel a modellel ért el jelentős nézettséget. Az a produkció szintén állami támogatás nélkül készült, és a premier utáni hetekben többen váltottak rá jegyet, mint a jelentős állami forrásból megvalósult Most vagy soha! című Petőfi-filmre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Ötven éve gázolta el a vonat Latinovits Zoltánt, halálát a mai napig rejtélyek övezik
Pontosan ötven éve, 1976. június 4-én gázolta halálra egy gyorsvonat az egyik legnépszerűbb magyar színészt Balatonszemesnél. Máig nem tudni, hogy véletlen baleset áldozata lett, vagy véget akart vetni az életének.


Ma ötven éve érkezett a hír Balatonszemesről: 44 évesen meghalt Latinovits Zoltán. Miután levelet írt Cserhalmi Györgynek arról, hogy „a depresszió vagy vélt depresszió ellustította, teljesen elpuhította”, elindult élete utolsó sétájára, amely közben egy gyorsvonat halálra gázolta a vasúti útjáróban.

Halálát évtizedek óta viták övezik. Ma sem lehet tudni, hogy véget akart vetni az életének, vagy véletlen baleset áldozata lett.

Az Origo korábbi cikke szerint a család sokáig nem jutott hozzá az őt elgázoló vonat vezetőjének tanúvallomásához sem.

A mozdonyvezető, Elsik László egy korábbi nyilatkozatában nem hagyott kétséget a saját álláspontja felől.

„Egyértelmű. Tíz méteren belül ugrott. Soha nem értem, miért próbálják tagadni” – mondta.

A színészkirály életműve páratlan és megkérdőjelezhetetlen. A magyar versmondás egyik legnagyobb alakjaként József Attila, Ady Endre és Radnóti Miklós költészetét generációk számára tette élővé.

Filmes alakításai a magyar filmtörténet klasszikusai lettek:

a Szindbád melankolikus figurája, az Isten hozta, őrnagy úr! című filmben az Őrnagy szerepe vagy Az ötödik pecsét civilruhása mind a nemzet emlékezetébe égtek.

Elementáris színpadi jelenléte és maximalizmusa miatt gyakran került konfliktusba a korszak kulturális irányítóival, mert nem tűrte a középszerűséget.

A színészóriás magánélete legalább annyira ismert volt, mint a pályája.

Ruttkai Éva volt élete nagy szerelme, viharos kapcsolatuk a magyar kulturális élet egyik legismertebb románca lett.

Családi háttere is különleges: anyai ágon a híres Gundel dinasztia leszármazottja volt, féltestvérei pedig a később szintén színészóriássá váló Bujtor István és a zenész Frenreisz Károly.

Emlékét Balatonszemesen múzeum és egy 1995 óta évente megrendezett vers- és prózamondó verseny is őrzi.

Ötven év távlatából Latinovits Zoltán hangja, a szerepei, a kompromisszummentes mércéje örökké velünk marad.

Via Origo


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Itt a Stranger Things… nyugdíjasokkal! – A nyugdíjas forradalmárok korosodó karakterei a falakból előbújó szörnyekkel viaskodnak a ’80-as évek stílusában
A Netflix megint rámegy a retróra, és mi imádjuk őket ezért. Geena Davis, Alfred Molina, Bill Pullman és a többiek pedig bebizonyítják: még nem túl öregek ehhez a sz*rhoz!


Minden bizonnyal nagy hatással lehetett az új Netflix-sorozat két kreátorára, Jeffrey Addissre és Will Matthewsra a Duffer tesók ugyanezen platformon otthont kapott őrülete, a Stranger Things. Ők még viszonylag frissek a mozgóképes, sorozatos bizniszben, eddig ugyanis csupán az egy évadot megélt, 2019-es A Sötét Kristály – Az ellenállás kora című fantasy-bábsorozat, valamint egy élőszereplős (Egy év az élet) és egy animációs (A Gyűrűk Ura – A rohírok háborúja) egész estés darab felett bábáskodtak.

A nyugdíjas forradalmárokkal azonban végre igazán felfigyelhetünk rájuk, mivel, bár valóban a Stranger Things farvizén, mégis határozott csapásokkal eveztek fel a streamingfolyón a népszerűséget jelentő célvonalig. A sztori középpontjában a nemrégen megözvegyült, hetvenes Sam Cooper (Alfred Molina) áll, akit a lánya, Claire (Jena Malone) és a veje, Neil (Rafael Otero) beadnak egy idősek otthonába, illetve, ha pontosabbak akarunk lenni: idősek városába. A „The Boroughs” (amely egyben a sorozat eredeti címe is) ugyanis egy valóban egyedi komplexum: képzeljünk el egy komplett takaros kisvárost az új-mexikói sivatag közepén, ahol csak és kizárólag idősek élnek idilli környezetben, nyugalomban, ahol teljesen kiépített infrastruktúra található, és ahol nem kell dolgozniuk, csak csendben, boldogan élvezni hátralévő éveiket. A város üzemeltetője, Blaine Shaw (Seth Numrich) nagyapja alapította még a települést, a családi vállalkozást pedig Blaine a lakóknál jóval fiatalabb kora ellenére az idősek iránti megértéssel és türelemmel vezeti, oldalán feleségével, a gyönyörű Anneliese-szel (Alice Kremelberg).

Valami azonban nem stimmel itt, túl szép minden ahhoz, hogy igaz legyen, erről pedig már az első epizód legelső jelenetében meggyőződhetünk, amikor a Dee Wallace (E.T. – A földönkívüli, Cujo, Törjön ki a frász!) által játszott Grace-re a saját otthonában támad rá az éjszaka közepén egy félelmetes, pókszerű lény…

A magának való és morgós Sam persze épp Grace frissen megüresedett házát kapta meg, nem mellesleg a háta közepére kívánja ezt az egész trottyos idillt. A zsákutcájában élő szomszédai azonban nagy szeretettel fogadják, és szépen lassan az antiszociális Sam bizalmába férkőznek. Ott van például a környék macsója, a laza és levakarhatatlan Jack (Bill Pullman), a legdögösebb nyugdíjas, Renée (hihetetlen, hogy Geena Davis így néz ki 70 évesen!), a hippi házaspár, Judy (Alfre Woodard) és Art (Clarke Peters), valamint a humorával arató egykori orvos, Wally (Denis O’Hare). Ők fognak össze, hogy kiderítsék, mit történt Grace-szel, és miért zárták be a férjét, Edwardot (Ed Begley Jr.) a Manorba, a The Boroughson belüli létesítménybe, ahol a magukról gondoskodni képtelen időseket tartják.

A nyugdíjas forradalmárok elején könnyen eszünkbe juthat a Tom Hanks-féle Ami sok, az sokk (1989) vagy, ha már sorozat, akkor a Született feleségek, hiszen hasonló kertvárosi környezetet és összejáró, pletykáló szomszédokat kapunk, ez pedig nem véletlen.

Jeffrey Addiss és Will Matthews ugyanis egyértelműen kölcsönöztek új sorozatuknak egy manapság igen divatos retrós atmoszférát, kisugárzást, és a Dufferekhez, illetve a Stranger Thingshez hasonlóan tisztán kivehető, milyen nyolcvanas, kilencvenes évekbeli popkulturális hatások alatt álltak, amikor a forgatókönyveket írták.

Majd az a bizonyos szörnyes szál is egyre nagyobb szerepet kap, Sam, Judy, Wall, Art, Renee és a többiek pedig éppúgy, ahogy Tizenegy, Mike, Will, Lucas, Dustin, Steve, Nancy és Max, veszélyes, természetfeletti bonyodalmakba keverednek, miközben próbálnak magyarázatot találni a lakóhelyükön egyre inkább elszaporodó furcsaságokra.

A nyolcrészes első évad tehát az eddigiek tükrében azoknak ajánlható, akik szerették a fent említett mozgóképeket és korszakokat, és akik kaphatók egy kis borzongással vegyes, humorban is bővelkedő kalandra. Aki pedig odavan az olyan filmekért, mint például a Selyemgubó, a Keleti nyugalom – Marigold Hotel, a Vén rókák, a Fel!, a Schmidt története, Az ember, akit Ovénak hívnak, A bakancslista, A leggyorsabb Indian, A szomszéd nője mindig zöldebb, A csempész vagy a Straight Story – Az igaz törénet, azoknak egyenesen kötelező néznivaló.

A színészgárda kapásból elsőrangú.

Molina, Davis, Woodard, O’Hare és a többiek árnyalt, hibákkal teli, de abszolút szerethető, hús-vér karaktereket kaptak, akiket csodásan is hoznak; emlékezetes figurákat kapunk, akikkel egy esetleges 2. évadban (e sorok írásakor még nincs hivatalos bejelentés a folytatásról) is öröm lesz újra találkozni.
Már akivel, hiszen ugye a Stranger Thingsszel ellentétben ezúttal idős emberek a főhősök, akik jóval közelebb állnak az elmúláshoz, mint a tinédzser kölykök. Ráadásul Addiss és Matthews nem teketóriáznak, itt senkit sem érezhetünk biztonságban, mindegy, hogy épp melyik nagy nevű színész alakítja…

A nyugdíjas forradalmárok tehát egy csavaros, vicces, félelmetes és izgalmas menet lett imádnivaló karakterekkel, főképp azoknak, akik imádják a 30-40 évvel ezelőtti mozgóképes kalandokat, és szeretnek bekukkantani a látszólagos tökéletesség mögötti mocskos dolgokba is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk