A miniszterelnök újabb hosszú interjújában a kampány utolsó napjairól azt mondta, itt már nem a matematika és a számítások, hanem az intuíció, a tapasztalat és a rutin számít. Arra is reagált, hogy az interneten Nicolae Ceaușescuhoz hasonlítják.
Orbán Viktor Lentulai Krisztián műsorában, a Hotel Lentulaiban adott interjút, amelyben számos bel- és külpolitikai kérdés mellett a magánéletéről és a személyes motivációiról is beszélt. A miniszterelnök az adás elején elmondta, adósnak érzi magát a feleségével, Lévai Anikóval szemben, aki szerinte egy végzős egyetemistához ment hozzá, nem pedig egy politikushoz, akinek az élete a nyilvánosság előtt zajlik. „Van itt egy orvosolatlan gond. Ő úgy emlékszik, hogy egy végzős egyetemista fiatal emberhez ment feleségül, és arról szó sem volt, hogy az történik, ami azóta történt. És azóta adósságban vagyok egyfajtán” – fogalmazott a kormányfő.
A húsvéti hagyományok kapcsán arról beszélt, a locsolkodás szokása a családjában ma is él, csak közben ő lett a nagypapa, aki az unokáit viszi. Elmondása szerint a fiával minden húsvétkor elmentek locsolni, most pedig a három fiúunokájával jár három-négy helyre. Hozzátette, a fia egy időben a barátaival járt, és „vittek magukkal cigánybandát is”, így a locsolás és a zene össze volt kötve.
Arra a felvetésre, hogy ellenzéki ismerősei szerint miért nem „sztorizgat” többet, ahogy azt a műsorvezetővel folytatott korábbi beszélgetésében tette, Orbán Viktor azt válaszolta, nem ez a munkája. „Igen,
nem azért fizetnek, hogy sztorizgassak, hanem hogy megcsináljam a Kossuth rádiót, ahol mindig elmondom, hogy mi van a politikában”
– jelentette ki, hozzátéve, hogy bár az embereket a történetek talán jobban érdeklik, az ő életük szempontjából nem az ő történetei a fontosak, hanem az, amit a rádióban mond a politikai helyzetről. „Lehet, hogy unalmas, de fontos” – tette hozzá.
A kampányhajrával kapcsolatban egy futballhasonlattal élt. Arra a kérdésre, hogy stratégiájában inkább Carlo Ancelottira vagy José Mourinhóra hasonlít, egyértelműen az előbbit választotta. „Ancelotti vagyok” – mondta, majd kifejtette, hogy
a saját képességekre kell építeni, mert az ellenfelet sosem lehet teljesen megismerni.
„Az ellenfél is tudja, hogy figyeled, majd változtat, tőrbe csal, átver. Az bizonytalan. Menj biztosra. És a biztos az, amit te tudsz, amihez te értesz, akkor próbálkozz azzal” – magyarázta.
A legendás „fideszes hajrá” szerinte valójában „magyar hajrá”. Úgy látja, van a magyaroknak egy olyan rétege, amelyik az utolsó pillanatban intézi a dolgait, és a választáson is a végén jelenik meg. „Viccnek szokták venni, pedig komolynak szánom, hogy a mieink a végén jönnek elő” – mondta. Szerinte ez a réteg ösztönösen, kulturálisan kötődik hozzájuk.
A miniszterelnök elismerte, hogy
a kormánnyal szimpatizálók meg vannak félemlítve az online térben, ahol állítása szerint falkában támadják meg őket, ha a véleményük eltér a balliberális fősodortól.
Emiatt szervezték meg a digitális polgári köröket, hogy „ne legyen senki sem egyedül”. Ugyanakkor úgy véli, a kampány nyílt szakaszának megindításával a helyzet megváltozott. „Én mindig is azt gondoltam, mi vagyunk többen, a mienk egy csendes többség, és a csendes többség átfordult a kampány eredményeképpen hangos többségbe” – állította.
Arra a felvetésre, hogy a felső-középosztály a Fidesz ellen fordulhat, Orbán azt mondta, erről nincsenek komoly, akadémiai igényű elemzések, a felvetést pedig „anekdotikus fölismerésnek” és „zsurnalizmusnak” tartja.
A digitális térről szólva elismerte, hogy tavaly nyárig a csata „egyoldalú volt”, és „minden nap halálra vertek” bennünket. A digitális polgári körök megszervezése után viszont szerinte a helyzet megváltozott. „Most már azért ott vagyunk pariban” – fogalmazott.
A kampány utolsó napjairól azt mondta, itt már nem a matematika és a számítások, hanem az intuíció, a tapasztalat és a rutin számít.
„Bent vagyunk az erdőben, fát látunk, de az erdő többé már nem. És ilyenkor csak az, hogy merre kell kanyarodni, merre van az előre, hogy jutsz ki az erdőből, az már érzékből, tapasztalatból, rutinból jön” – magyarázta, hozzátéve, hogy az ilyen helyzetek neki kedveznek, mert a tapasztalat olyan ösztönvilágot fejleszt ki, „ami nekem van, az újoncoknak meg még nincs”.
A közvélemény-kutatókról kritikusan beszélt, szerinte a szakma már korábban sem volt jó állapotban, és túl sok amerikai hatás érte. Úgy látja, a felmérések ma már gyakran inkább befolyásolni akarnak, nem pedig a valóságot tükrözni. „Feltették a becsületüket a számokra. Ez rulett. Vagy bejön, vagy nem. És akkor oda a becsület” – mondta a kutatókról.
Az Európai Unió Oroszországgal szembeni politikáját és az ukrajnai háború kezelését rendkívül élesen bírálta.
„Én ilyen ostobaságot még életemben nem láttam” – jelentette ki. Szerinte az EU stratégiája, hogy egy anyagháborúban győzi le Oroszországot, eleve kudarcra volt ítélve, mivel Európának nincs saját energiája és nyersanyaga, ellentétben Oroszországgal. Állítása szerint Európa ezt az anyagháborút már elvesztette. „Hát én ilyen ostobaságot, mint amit a kollégáim csináltak Nyugat-Európában, még életemben nem láttam” – ismételte meg.
Azzal a jelenséggel kapcsolatban, hogy az interneten Nicolae Ceaușescuhoz hasonlítják, Orbán Viktor annyit mondott, ez az őt kritizálók problémája. Majd hozzátette:
„De hát én sokkal jobb szónok vagyok, mint Ceaușescu valaha volt.”
A választási csalásról szóló narratívák építését „nyugati know-how-nak” tartja, amit szerinte külföldiek nyomnak.
Arra a kérdésre, hogy hiányzik-e valaki a korábbi politikai szövetségesei közül, Mádl Ferencet, Novák Katalint és Varga Juditot említette. Utóbbiakról azt mondta: „Nemcsak, hogy Magyarországon voltak vitán felülálló, elismert vezetők, hanem nemzetközi sztárok voltak, és mind a kettőt elvesztettem.” Cáfolta azt a legendát, hogy a halálos ágyán látogatta volna meg Antall Józsefet. Elmondása szerint Antall telefonon hívta fel, és a beszélgetés során fontos információkat és tanácsokat adott neki, amelyek hozzájárultak a politikai túléléséhez. „Jó tudni, ki kicsoda” – tette hozzá.
A Fideszen belüli generációváltásról azt mondta, a technológiai változások miatt a politikában ma már más képességek kellenek a sikerhez.
Elismerte, hogy a jelenlegi válságos helyzetben – az ukrán-orosz háború és a közel-keleti konfliktus miatt – neki is jobban előre kellett lépnie. „Született válságkezelő vagyok, bizonyos szempontból, tehát minél nagyobb a nyomás, minél nagyobb a baj, annál többet tudok dolgozni, meg azt hiszem, hogy élesebb is vagyok” – mondta magáról.
A jelenlegi helyzetet egyfajta isteni próbatételként értelmezi. „Valami van itt. Csak sáskajárás nem volt még a bibliai csapások közül. (...) Az én megfejtésem erről a helyzetről az, hogy rostálás van. Az Úristen rostál” – fogalmazott. Szerinte ennek a rostálásnak az lesz az eredménye, hogy több európai uniós ország is Magyarország mögé fog kerülni a versenyképességi rangsorban.
A Fideszen belüli „potyautasokról” és a választók megtisztulás iránti igényéről azt mondta, egyetért a felvetéssel. „Én csak azt tudom mondani, hogy az ő szempontjuk meg az én szempontom egybeesik, mert én pedig csak akkor tudom sikeresen végezni a munkámat, hogyha csak azok maradnak talpon, akik mögött van teljesítmény. (...) Ilyen biankó csekket szívesen kitöltök. Csak az maradhat talpon, aki mögött van teljesítmény.”
Az interjú végén a személyes motivációjáról beszélt egy Arnold Schwarzeneggernek tulajdonított idézettel a fekvőtámaszokról: „Csak onnantól számolom, amikor már fáj. És én is így vagyok ezzel. Csak azt számítom, ami a fájdalmon túl van.”
