Kosarasnak készült, a festményei eladásából élt, és könyörgött, hogy ne öljék meg A Grace klinikában – 30 érdekesség a 60 éves Jeffrey Dean Morganről

Friderikusz Sándor talán az utolsó tévés legendánk. Utána is bukkantak fel tehetséges és/vagy híressé vált tévések, de ahogy Rajkin mondta volt, "Valami van, de nem az igazi." Ez több tényezőnek köszönhető. Az egyik, hogy az igazi ismertséget meghozó Friderikusz Show még pont időben, a kereskedelmi tévék hazai megjelenése előtt indult be, így Friderikusz kvázi monopolhelyzetben volt a műsorával, az országnak esélye sem volt nem megismerni. Persze, ez önmagában nem garantálja az óriási sikerét, kellett hozzá egy showman, aki a szocializmus dohos televíziózása után elhozta műsorában a kereskedelmi tévék harsányságát, sokszínűségét. Tudom, Vitray Tamás honosította meg itthon nyugati mintára a talk show műfaját, és az adott korban imádtuk is az Ötszemköztet vagy a Teleferét, de úgy viszonyulnak ezek Friderikuszhoz, mint a Junoszty a plazma tévéhez.

Friderikusz sikeréhez kétségtelenül az is hozzájárult, hogy mielőtt beült a showman székbe, a 168 óra riportereként és Az én mozim sorozattal bizonyította, hogy komolyan vehető, tehetséges újságíró. Nem utolsó sorban gegcsapatában olyan nevek forgolódtak, mint Fábry Sándor, Boncz Géza, vagy a későbbi műsoraiban Litkai Gergely.

Így akkor sem "tűnt el", amikor a tévék épp nem kértek belőle, vagy épp fordítva.

Friderikusz több év kihagyás után az RTL-en tér vissza a képernyőkre. A nemes egyszerűséggel Friderikusz TalkShowra keresztelt műsor szakít a kanapés-íróasztalos Late Night Show formulával. Itt a két műsorvezető, Friderikusz Sándor és Kovácsovics Fruzsina körbeül az öt vendéggel egy asztalt. Ami azért szerencsés, mert így a szereplők egymás szegmenseiben is megszólalhatnak, ha épp szeretnének. A hazai előzményekből talán Kepes András Desszert című műsorára hasonlít a leginkább (csak itt nem esznek közben, és lássuk be, jobb ez így).

Ahogy Friderikusz a műsor elején elmondta, nem akar semmi különöset, egyszerűen beszélgetni fognak nyugodtan, egymásra figyelve, és majd kiderül, hogy "a mai viszonyok között az ilyen típusú műsor egyáltalán műsornak számít-e".

Az első adás vendégei Náray Tamás író, festőművész. Dinók Melinda főállású ápolónő, aki az RTL Házon kívül c. adásában vált ismertté viszontagságos örökbefogadási történetével. Szabó Norton a "minden bizonnyal legfiatalabb magyar csillagász". Őt azzal vezette fel Kovácsovics Fruzsina, hogy "hamarabb fedezte fel a tejutat, mint hogy megtanult volna rendesen beágyazni".

Borbély Alexandra és Hajós András egészítette ki a névsort.

Kovácsovics Fruzsina a műsor elején maga is vendéggé vált, akit Friderikusz úgy mutatott be, hogy kérdezgetni kezdte. Sándor egyik legjobb tulajdonsága, hogy úgy tud kérdezni, mintha tényleg fogalma sem lenne a válaszokról. Pedig nehezen hihető, hogy egy olyan felkészült és tájékozott újságíró, mint ő valóban ne tudná, mi az a Fonogram-díj, vagy hogy miért kapott Kovácsovics Fruzsina hármat is belőle.

De hát ettől ő az egyik legjobb a szakmában. Meg attól, hogy belekérdez a dolgokba. Amikor például Náray a Spanyolországba költözésükről azt mondja, "elfogyott e levegőm de ez most nem ennek a műsornak a témája", a műsorvezető gyorsan közbevágott: "De. De. Elfogyott a levegő… milyen értelemben?"

Hamar kiderült az is, miért jó összeengedni a vendégeket, mert amikor Náray arról beszél, hogy festőként milyen sikeres lett – "feltörtem, mint huszársegg a nyeregben" –, és 22 országban vannak munkái, Hajós gyorsan megkérdezte, Ukrajnából volt-e vásárlója, mert manapság ez fontos, majd Borbély Alexandra rákontrázott: "És oroszok"?

Az adás egyik érdekességét az adta, hogy a választások előtt vették fel, ezért kicsit olyan, mint egy időkapszula. Például Nárayt megkérdezték, haza költözne-e, ha lesz változás, de az egykori ruhatervező azt felelte, életkorából fakadóan már nem szeretne költözni, de spanyol állampolgár nem lesz.

A választás szóba került Borbély Alexandra esetében is, akit többek között arról kérdezett Friderikusz, hogyan reagálna Tisza-, illetve Fidesz-győzelem esetén. Persze egy ilyen kérdésre nehéz érdekesen válaszolni, még akkor is, ha valaki színész. Az viszont kiderült, hogy bár Alexandrát saját bevallása szerint sokáig kifejezetten zavarták férje, Nagy Ervin közéleti megnyilvánulásai, amikor látta Magyar Péter Partizános interjúját, ő hívta fel Ervint, hogy felhívja a figyelmét rá, és ott fordult át benne valami.

Nem fogok elmesélni minden beszélgetést, hiszen az RTL+-on visszanézhető, az adás. Érdekes momentum volt, amikor Friderikusz bevallotta, "Engem semmi sem taszít jobban, mint a természet közelsége" – amiért szerintem ki fog kapni a nézők egy részétől – , kiderült, hogy tudta Magyarországra csábítani Neil Armstrongot, és volt némi feszültség a csillagász Norton és a horoszkóphívő Náray Tamás között, aki szerint nem tudhatjuk, van-e az asztrológiának tudományos alapja.

A Friderikusz TalkShow nekem a Friderikusz műsorok legjobb elemeit hozza. A beszélgetések érdekesek, a vendégek változatosak, és nyoma sincs már a régebbi Friderikusz műsorok olykor bántó cifraságának, "nyálasságának". Higgadt, színvonalas, de közben vicces és szórakoztató. Jót tesz a formátumnak Kovácsovics Fruzsina. Nincs megszeppenve, jó időben jókat szól közbe, sokat segít, hogy olajozottan haladjanak a dolgok.

Várom a folytatást.

Litkai Gergő vitathatatlanul a generációm egyik legtehetségesebb képviselője. Szerencsés csillagzat alatt született, mert van egy olyan tulajdonsága, ami a többi humorista fölé emeli: nem csak sikeres alkotó, de sikeres üzletember is. Ezen lehet fanyalogni, de a tény az tény: Magyarországon példátlan humorbirodalmat épített a Dumaszínházból. Emellett több film, könyv tanúsítja írói vénáját, tévéműsorok háttérembere, és maga is sikeres stand upos.

Így hát nagy elvárásokkal ültem be a Gyalulj Gyuláva című előadásra, amit talán úgy lehetne legjobban jellemezni, hogy stand up színház. Ahhoz hasonló, mint Rob Becker Cavemanje volt Kálloy Molnár Péter előadásában, aminek magyarországi bemutatásában egyébként ugyancsak Litkai segédkezett. Ez is onemanshow, ezúttal Rába Roland főszereplésével.

A nagy sikerű Burn Out Baby – A hatékony vezetés hat szabálya után ez az előadás is a Delta Produkció és a Dumaszínház közreműködésében valósult meg az Átriumban. Az előadás nem hogy áttöri a negyedik falat, hanem teljesen megszünteti. A nézők is az előadás részei tulajdonképpen, hiszen el kell képzelniük, hogy nem egy színdarabra érkeztek, hanem azért, hogy megnézzék Gyulát, a népszerű asztalos influenszert, hogy bevezesse őket a szörpasztalkészítés titkaiba, és hogy válaszoljon a kérdésekre, amiket az interneten tettek fel a felhasználók. A kérdések mentén pedig szép lassan kirajzolódik Gyula életútja.

Mint kiderül, Gyula tipikus NER-es vállalkozó volt, akinek megvolt mindene, szép család, pénz, hatalom, kokó, aztán utóbbi miatt egyik-napról a másikra mindent elvesztett: "tévedésből" egy nap rátörte az ajtót a Tek. "Ezek infratávcsővel nézik, mikor vagy bokszeralsóban, és akkor jönnek." Ahhoz pedig nem volt elég fontos, hogy a rendszer utánanyúljon és kimentse.

De a felszínes heherészésből fokozatosan egy sorsdráma bontakozik ki, megmutatva, hogy a legközhelyesebb történet mögött is valódi emberek, valódi életek és valódi tragédiák húzódnak. Annak eldöntése a nézőre vár, hogy mit kezd mindezzel. Sajnálja Gyulát? Örül a bukásának?

Számomra a legérdekesebb az előadás műfajokköztisége. A stand up lényege, hogy a színpadon álló előadó (vagy előadók) hitelesen önmagukat alakítják. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden, amiről beszélnek szó szerint velük történt, de a nézőben mégis azt a benyomást kell kelteni, hogy amit lát a színpadon, az nem egy szerep, hanem az adott előadó civil valósága. Nincs álarc. Ebben különbözik a monodrámától és a vicces kabarémonológoktól, egyszemélyes jelenetektől.

Vannak határesetek, Hofi például az előadásaiban mindig magára húzott valami karaktert, legyen az egy kórházi ápolt, úri szabó, Hofisszeusz vagy épp Hofélia, de bármit is mondott éppen magáról, a néző egy pillanatig sem gondolt mást, mint hogy Hofit látja az ő saját igazságával, aki nem egy író vagy egy rendező látomását szolgálja ki.

A Gyalulj Gyulával, ha a szöveget nézzük, egy stand up önállóest. Ha Gyula létezne, nem is lenne ezzel semmi gond. Csak hát mi valójában Rába Rolandot látjuk, aki eljátssza Gyulát, a stand upoló influenszert, ami egészen más kávéház.

Az igazi színházban – mint bármely művészetben – az a jó, ha a nézőben áll össze a nagy egész, a stand up viszont sokkal inkább elmondja a dolgokat, sem mint megmutatná.

A poénokra nem lehet panasz, hazudnék, ha azt mondanám, nem röhögtem jókat. Ezzel együtt nagyon sokáig az volt a benyomásom az előadás alatt, hogy egy Hofi estet látok – Hofi nélkül. Maga a karakter is hasonló, szinte vártam, mikor mondja Rába Roland, hogy "Te, figyelj!". De azért Rába nem Hofi, ami nem bűn, senki sem olyan, mint Hofi.

A színészen sokszor látszott, mennyire izgul, volt sok baki. Persze őrületesen nehéz feladat egyedül a hátadon vinni egy egész előadást, és egy bemutatón kijöhet sok gyerekbetegség. A szövegtévesztések, megtorpanások nyomtalanul eltűnnek majd.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Rába Roland dolgát egy bosszantó technikai malőr is nehezítette, meghibásodott a microport, és a színész az előadás hátralévő részét kézimikrofonnal tolta le. És ekkor történt valami furcsa. Rába látszólag egyáltalán nem tudta kezelni a dolgot.

Szerencsére jó az Átrium akusztikája és Roland orgánuma, mi például egész hátul ültünk, és így is lehetett érteni, amit mikrofon nélkül mond, de zavaró volt. Ennél az is jobb, ha inkább teljesen lemond a mikrofonról.

Kicsit egyébként elbizonytalanodtam, mert nehéz elhinni, hogy egy profi színész ennyire ne tudjon kézi mikrofonnal dolgozni, viszont Gyula karakteréhez – a botcsinálta influenszerhez – tökéletesen illik. Mégsem hiszem, hogy ez tudatos karakterépítő geg volt.

A Gyalulj Gyulával érdekes, és kellőképpen szórakoztató színházi kísérlet, ezért mindenkit bíztatok, hogy adjon neki egy esélyt. Érdekes kérdés, hogy mennyiben befolyásolja az előadás sikerét a választás eredménye. Ha maradna a NER, sokkal bátrabb lenne bukott drogos NER vállalkozóról beszélni a színházban, kis szerencsével akadna egy Dúró Dóra, aki "ledarálja" a darabot és ezzel óriási sikerré válik. Így inkább csak egy keserédes összekacsintás, hogy hát igen, ezek ilyenek. Bár Gyula egyénes megbukása tökéletes allegóriája a rendszer bukásának, mint ahogy valószínűleg mostanában sok NER-es tette fel magának Gyulához hasonlóan a kérdést:

Eric Anthony Roberts 1956. április 18-án született Biloxiban, Mississippi államban, Betty Lou Bredemus és Walter Grady Roberts gyermekeként, akik egykor színészek és drámaírók voltak, majd alapítottak egy színésziskolát gyerekek számára a georgiai Decaturban. Később Betty egyházi titkárnő és ingatlanügynök lett, Walter pedig porszívóügynökként dolgozott. Eric fiatalabb testvérei, Julia Roberts (akivel 2004-ig nem nagyon állt szóba) és Lisa Roberts Gillan szintén színészek.

Ahogy a család többi tagja is, csak a város más részén, mivel a válás után a húgai az anyjukkal maradtak. 1972-ben Betty hozzáment egy Michael Motes nevű férfihoz, akitől 1976-ban született egy újabb lánya, Nancy Motes, aki 2014. február 9-én, 37 évesen, feltehetően kábítószer-túladagolás következtében elhunyt. Michael Motes egyébként erőszakos volt és gyakran munkanélküli, így Betty 1983-ban „kegyetlen bánásmódra” hivatkozva elvált tőle, később pedig azt mondta, hogy a vele való házasságkötés volt élete legnagyobb hibája.

A Finding Your Roots című tévéműsor egyik 2023-as adásában (amiben Julia Robertset mutatták be) kiderült, hogy az apai ük-ükapjuk vezetékneve valójában Mitchell volt, nem pedig Roberts. Vagyis hivatalosan Eric és Julia Mitchellnek kellene őket hívni. A híres színész, Edward Norton egyébként a távoli unokatestvérük.

Dadogásból világhírnév

Roberts szülei kétségkívül hatással voltak Eric azon korai döntésére, hogy ő is színész legyen. Különösen az apja biztatta őt, mivel rájött, hogy a különféle szövegek megtanulása az egyetlen módja annak, hogy a fia legyűrje a beszédhibáját. Eric ugyanis gyermekkorában súlyosan dadogott. James Spada, Julia Roberts életrajza, a Julia: Her Life szerzője így írt erről: „Eric ötéves koráig egy szót sem szólt, majd szinte mozgásképtelenné tévő dadogás gyötörte.” Spada szerint az színészórák során Eric előre megtanulta a felolvasásra kijelölt szövegrészeket, hogy elrejtse a dadogását. A szülei fontolóra vették, hogy egy speciális osztályba íratják be, de amikor az apja rájött, milyen könnyedén beszél a fia a szövegek memorizálása után, azonnal színészórákat javasolt helyette.

„Ezért inkább könyveket olvastam, mert az egy magányos tevékenység volt, ahol nem kellett attól tartanom, hogy kinevetnek.”

Roberts egyébként ma is küzd még a dadogásával. A Stuttering Foundationnak adott interjújában elismerte, hogy legutóbb egy késő esti talkshow-ban jött zavarba emiatt. Arra a kérdésre, hogy milyen tanácsot adna a dadogóknak, így válaszolt: „Ugyanazt, amit mindenkinek adok, vagyis, hogy folyamatosan dolgozzanak az önelfogadáson.” Sokak szerint azáltal, hogy továbbra is nyíltan és őszintén beszél a beszédhibájáról, és hogy folyamatosan kiáll az önbizalom és az önelfogadás mellett, Eric Roberts inspirációt jelent a dadogók közösségének.

Rekord Hollywoodban

Eric Roberts kiterjedt filmes karrierje egészen a ’70-es évekig nyúlik vissza. Első munkái az 1977-es Another World című sorozat és az 1978-as A cigányok királya című film. Egészen elképesztő filmes karriert futott be azóta. Bár az igaz, hogy ő nem a minőségre, hanem a mennyiségre ment.

A világon azért nem ő a csúcstartó, hiszen például az indiai Brahmanandamnak (aki két hónap híján egyidős Robertsszel) például 1200 filmes kreditje van, de a Top 10-ben azért Roberts neve is ott díszeleg. Csak 2025-ben például kb. 40 egész estés filmben tűnt fel (köztük az 1242: A nyugat kapujában című magyar fércműben is), idén pedig már 10 filmben szerepelt, illetve 68 (!) további projektet leforgatott már (amiket még nem mutattak be), valamint hat projekt jelenleg is forog. Egészen hihetetlen számok ezek, és persze felvetik a kérdést, hogy miként férhet bele ennyi munka egyetlen ember idejébe.

Ezek többsége persze Zs-kategóriás, szóra sem érdemes alkotás, amiket sosem fogunk látni, de azért nem volt ez mindig így. A karrierje első két évtizedében Roberts nagyobb projektekben is feltűnt, még Oscar-díjra is jelölték egyszer, Golden Globe-ra pedig három ízben. Ha a nevéhez kapcsolódó legfontosabb filmekből szeretnénk listát készíteni, akkor az a következő címekből állna: A cigányok királya (1978, Golden Globe-jelölés), Az utolsó telefonhívás (1981), Egy aktmodell halála (1983, Golden Globe-jelölés), Szökevényvonat (1985, Oscar- és Golden Globe-jelölés), Riválisok (1989), Dermesztő szenvedélyek (1992), A specialista (1994), Különösen veszélyes (1997), Cecil B. Demented (2000), Nemzetbiztonság Bt. (2003), A sötét lovag (2008), Hősök (sorozat), The Expendables – A feláldozhatók (2010), Beépített hiba (2014), Briliáns elmék (sorozat), Az erényes Gemstone-ék (sorozat) és Babylon (2022). Azért itt sem minden arany…

„Úgy látom, hogy én vagyok az egyik legszerencsésebb ember Hollywoodban” – mondta. „Minden nap kb. 8-tól 30-ig terjedő számú ajánlatot kapok a világ minden tájáról. Nagyon szórakoztató, hogy ennyi felkérés fut be, és ilyen széles skálán játszhatok el különböző karaktereket.”

Majdnem meghalt

Eric utólag bevallotta, hogy 27 évesen azt hitte, véget ér a színészi karrierje, miután egy elég súlyos autóbalesetet szenvedett. Még 1981-ben, miután elhagyta a Wiltonban lévő házat, ahol az akkori barátnőjével, Sandy Dennisszel élt, Roberts elment a Jeepjével egy kirándulásra a barátnője német juhász kutyájával. Amikor az eb túlságosan kihajolt az ablakon, Roberts megpróbálta megfogni az állatot, így azonban elengedte a kormányt, és az autó végül egy fának ütközött (szerencsére a kutyának nem esett baja). Állítása szerint a lábadozása után mély depresszióba esett, mivel a szerencsétlenség miatt rövid távú memóriavesztéssel, illetve kéz-szem koordinációs nehézségekkel küzdött, ezért is érte nagy meglepetésként, amikor szerepet kapott Bob Fosse Egy aktmodell halála című filmjében.

„Nagyon furcsa, különös és nehéz időszak volt számomra, mert az előző évben autóbalesetet szenvedtem, és három napig kómában voltam. Ezért azt hittem, a színészi karrierem valószínűleg véget ért, vagy legalábbis a napjaim meg vannak számlálva, és életem legmélyebb depresszióját éltem át.” A baleset miatt ráadásul az arca is roncsolódott, és idegi sérülések is érték, így valóságos csoda volt a számára, amikor e sötét időszakában felhívta őt a menedzsere, aki kapott egy „Bob Fosse-forgatókönyvet”, amit nem lett volna szabad továbbadnia. A történet egyébként nem keltette fel Eric érdeklődését, de az Oscar-díjas rendezővel (Kabaré, Mindhalálig zene stb.) való együttműködés miatt mégis elment a Paul szerepére szóló meghallgatásra. A karakter az övé lett, és meghozta számára a második Golden Globe-jelölését 1984-ben.

Hosszú házasság

A People magazin 1989-es, Sandy Dennis színésznőről (Nem félünk a farkastól) szóló portréja szerint öt éven át élt együtt Robertsszel egy Connecticutban bérelt, hét hálószobás házban. Eric autóbalesetét is együtt vészelték át, s utána még pár évig együtt voltak. A kapcsolatuk állítólag a színésznő Ellen Barkinnal folytatott viszony miatt ért véget, Roberts azonban a szakítás okaként azt hozta fel, hogy Dennis nem volt hajlandó menhelyet nyitni a pár közös otthonában élő mintegy 100 kóbor macska számára.

Roberts felbontotta az eljegyzését Dennisszel, majd később a színésznő Dana Wheeler-Nicholsonnal is.

1991-ben aztán megszületett a lánya, Emma Roberts akkori barátnőjétől, Kelly Cunninghamtől. Később Emma is világhírű színésznő lett: 10 évesen debütált a 2001-es Betépve című drámában, majd olyan filmekben tűnt fel, mint a Vadócka, a Kutyaszálló, a Valentin nap, a Nyomás alatt, a Sikoly 4, a Családi üzelmek, az Idegpálya, a Milliárdos fiúk klubja, a Pizzarománc, a Vadászat, a Madame Web vagy az Űrkadét. A Cunninghammel való kapcsolata után Eric 1992-ben feleségül vette Eliza Garrettet, akivel azóta is együtt vannak, idén augusztusban ünneplik a 34. házassági évfordulójukat.

Drogok, botrányok

2001. január 12-én Eric és Eliza együtt vendégeskedtek Howard Stern rádióműsorában, ahol a színész megerősítette, hogy ő és nővére, Julia már több éve elhidegültek egymástól. Ennek oka pedig az ő korábbi drogfüggősége volt, illetve az is, hogy Julia az ő exe, Kelly Cunningham oldalára állt a lányuk, Emma felügyeleti jogának kérdésében. 2004-ben aztán Eric a People magazinnak elmondta, hogy sikerült kibékülniük Juliával, amikor meglátogatta a húgát a kórházban, az ikrei születésekor.

Vádat emeltek ellene birtokháborítás, kokain és marihuána birtoklása, valamint másodfokú testi sértés miatt, mivel megütött egy rendőrt. 1988 februárjában bűnösnek vallotta magát zaklatás vádjában, és hat hónapos próbaidőre ítélték. A kábítószer-birtoklás és a testi sértés vádjait ejtették. 1995 februárjában aztán újra letartóztatták Los Angelesben, amikor a feleségét, Elizát a falnak lökte. Szerencsére sikerült rendbe tenniük a kapcsolatukat, és máig együtt vannak.

Új korszak kezdődik a pajkaszegi kocsmában: az RTL sikersorozatának, *A mi kis falunk*nak a tizedik évadában már biztosan nem tér vissza a Tecát alakító Bata Éva.

A sorozat központi helyszínének számító kocsma pultja mögött az első hat évadban Bata Éva állt, karaktere a széria egyik ikonikus figurájává vált.

Távozása után a kocsmát egy ideig a Györgyi Anna által megformált Éva vitte, így a nézők már megszokhatták, hogy új arc szolgálja ki a szomjas pajkaszegeket. A rajongók körében ennek ellenére rendszeresen felmerült a kérdés, hogy Bata Éva visszatér-e még valaha a sorozatba.

A márciusban indult jubileumi, tizedik évad most választ adott erre: a visszatérésre egyelőre nem kerül sor. Az már korábban

A sorozat világa közben folyamatosan bővül. Az új évad indulása előtt egy közönségtalálkozón az alkotók azt is elárulták, hogy az egyik karakter hamarosan saját spinoff sorozatot kaphat. Ez a fordulat tehát illeszkedik a sorozatot övező megújulási tervekbe.

Via Blikk