prcikk: Klausztrofóbia felsőfokon – a pánik és az élni akarás vív egyre oxigénhiányosabb csatát a Netflix új filmjében | szmo.hu
KULT
A Rovatból

Klausztrofóbia felsőfokon – a pánik és az élni akarás vív egyre oxigénhiányosabb csatát a Netflix új filmjében

Bezárva, izolálva, levegőért kapkodva? Nem, ezek most kivételesen nem szomorú életképek a járvány idejéből, hanem a Netflix legújabb thrillere, az Oxigén, amelyben egy nőt zárnak be egy gépkoporsóba. Spoilermentes kritikánk következik.


Egy évnyi Covid-járvány után nem is olyan elképzelhetetlenül nehéz beleképzelni magunkat az Oxigén főszereplőjének helyébe: bezárva, izolálva, a teljes bizonytalanság felé tartva, de közben reménykedve, hogy az életet adó levegő elég ideig tudja átjárni a tüdőt. Pedig az Oxigén történetét nem a koronavírus inspirálta: Christie LeBlanc forgatókönyvíró még 2016-ban írta meg alig egy hónap alatt a szkriptet, amely saját élményeiből táplálkozott.

2015-ben ugyanis egy fertőzés ágyhoz kötötte, nem tudott járni, hallását ideiglenesen elveszítette, az izoláció pedig teljesen kikezdte az idegeit.

Az intenzív élményeket sikerült úgy beleépítenie a forgatókönyvbe, hogy szinte azonnal felkapták: 2017-ben már le is szerződtették hozzá Anne Hathawayt, akit aztán 2020-ra Noomi Rapace-ra cseréltek. A stábváltásnak itt még nem volt vége, a rendezői székbe ugyanis átült az addig csak produceri feladatokat vállaló Alexandre Aja, aki francia szereplőgárdát hozott magával, a főszerepet pedig Mélanie Laurentre bízta. Végül az egész koncepció koronakompatibilisnek bizonyult: jóformán gond nélkül tudták leforgatni a filmet tavaly nyáron, hisz sem sok helyszín, sem sok szereplő nem kellett hozzá.

Oxigén előzetes

Úgy fest, hogy Alexandre Aja igencsak szereti megvonni szereplőitől a levegőt: a 2019-es Prédában vízzel elárasztott föld alatti járatokkal fullasztott felfokozva az izgalmakat pár aligátorral. A klausztrofób thrillerek mellett a vérfürdőt is szereti: ő remakelte a Piranját (Piranja 3D), a Sziklák szemét és a kevésbé véres, de cserébe félelmetes Tükröket is. Mielőtt azonban Hollywood remake-gyárosa lett volna, a Magasfeszültséggel tette fel magát arra a bizonyos térképre. A 2003-ban bemutatott film az egyik első fecskéje volt az ún. új francia extrémnek, amely később a horrorfilmek terén olyan alkotásokat eredményezett, mint a Mártírok, a Határok, vagy A betolakodó.

Az Oxigén nem is állhatna távolabb a véres slasherektől – bár a tűfóbiásoknak bőven okoz kellemetlen pillanatokat -, inkább a misztikumot és a rejtélyt helyezi középpontba, mint a szintén Aja által rendezett Szarvakban és Louis Drax kilencedik életében. Nem véletlenül fog sokaknak eszébe jutni azonban a 2010-es Élve eltemetve sem, amelynek nagyon hasonló az alaphelyzete, csak akkor épp Ryan Reynoldsot ássák el egy sivatag közepén.

A Reynolds által játszott sofőrhöz hasonlóan Liznek sem zökkenőmentes az ébredése:

egy hiperszuper gépkoporsóban kel fel, és fogalma sincs, hogyan került oda. Nagyon hamar rájön, hogy nem egy túl jól irányzott péntek este után szorult be a szoláriumba, hanem valami nagyon nem stimmel.

A kapszula mesterséges intelligencia által vezérelt hangja ennek tetejébe fűszerezi tovább még egy kis frásszal az amúgyis pánikolva üvöltő nő hangulatát azzal, hogy bejelenti: egy meghibásodás miatt el fog fogyni az oxigén, és ezt be is lövi egy feszesebb filmhosszra, 72 percre, ennyi idő alatt kell hősünknek rájönnie, mi a fene történik vele. Egyetlen társa a hang, akit folyamatosan kérdezget, de minél több választ kap, annál rejtélyesebbé válik az egész kalamajka.

Lizzel együtt a nézőt is bezárják abba a koporsóba, így sokkal intenzívebb az élmény, ahogy a főszereplővel együtt, mindenféle többlettudás nélkül áll össze előttünk is az egész történet egy egész meglepő csavarral. Liz ráadásul nagyon emberi módon lavíroz a teljes pánik és az élni akarás között: az összeszedett főhősökön edződöttek ugyan gyakran ráüvöltenének, hogy ne húzza hülyeségekkel az időt,

végső soron azonban ő éppúgy reagál, ahogy valószínűleg minden egészséges ember reagálna, akiben a pánik és az élni akarás vív egyre oxigénhiányosabb csatát.

Ennek megfelelően az Oxigén rettentő feszült film, ami nagyon könnyen beránt és nem ereszt, még úgy is, hogy a film kilencven százalékában Mélanie Laurent arcát nézzük vagy azt, miféle operatőri bravúrokkal lehet több mint másfél órán át nem unalmasan bemutatni egy koporsóméretű teret. Az előbbivel már nyert ügyünk van: bár a francia színésznő az átlagnéző fejében örökre Tarantino Shoshannája marad a Becstelen Brigantikból, a franciák nagy büszkesége, aki játszik, rendez és énekel is – ehhez a listához immár hozzáírhatja azt is, hogy elvisz egy filmet a hátán akkor is, ha az ő arcát nézzük több mint másfél órán keresztül.

Mert valóban csupán az arcával tud játszani a minimális térben, mégis sokkal többet mond vele, mint a néha már kissé túltolt és szájbarágós flashbackek.

Oxigén tipikusan egyszernézős film, annak viszont meglepően jó. Egyszernézős, de pont nem azért, mert olyan rossz lenne, hanem mert a klausztrofób izgalom odavész a stáblista legördülésével. Egyszer viszont tényleg úgy szegez oda a székbe, hogy közben néha jó nagyobb levegőt venni, és megbizonyosodni, hogy egy géphang nem fogja Mathieu Amalric hangján elhadarni, hány százalék a túlélési esélyünk.

A film május 12-től látható a Netflixen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Hamis festmény is feltűnt A legjobb ajánlatban – megnéztük az RTL műtárgy-felfedező műsorát
Sváby mackós, Alföldi játékos, Pápai Joci testvére pedig olyan, mint egy aranyos nagybácsi. Az RTL műtárgyas show-ja kísértetiesen hasonlít a Kincsvadászokra, de lágyabb, szerethetőbb. Egy korábbi ValóVilág-győztes és egy X-Faktorban feltűnt rapper is megjelent a műsorban.


A hazai két nagy kereskedelmi csatorna kicsit olyan, mint az irigykedő szomszédok. Ha a Józsiék vesznek egy új fotelt, nekünk is feltétlenül be kell újítani egyet. Amennyiben lecserélik az autót, szégyenben maradunk, ha a tíz éves, ütött-kopott szappantartóval furikázunk. Mindkét csatornának kell, hogy legyen saját énekes tehetségkutatója, főzőműsora, álarcos-zenés idétlenkedése, ingatlanos realityje. És persze műtárgy-felfedező showja is.

Amikor Kolosi Péter 2023 tavaszán bejelentette, hogy megvásárolták a dán Best Bid formátumot, a TV2 körülbelül fél órán belül előállt azzal, hogy náluk az angol Cash or Trash formátum debütál Kincsvadászok címen. Az RTL végül elhalasztotta a saját műsorát. Hogy a konkurencia miatt, vagy más tényezők is közrejátszottak, azt nem tudom, mindenesetre, míg a Kincsvadászok már a 4. évadnál tart, végre megérkezett A legjobb ajánlat is, először az RTL+-ra, de hétfő estétől már a tévében is látható.

Hiába az eltérő forrás, a két műsor kísértetiesen hasonlít egymásra. Úgyhogy el is intézhetnénk annyival, hogy aki bírta a Kincsvadászokat, az ezt is fogja, aki utálta, az ne erőltesse ezt se.

De azért ha alaposabban megnézzük, ez nem teljesen igaz.

Ha esetleg valakinek sikerült volna elkerülnie ezt a formátumot, a lényeg, hogy hétköznapi emberek hoznak különböző értékes, vagy annak vélt régiségeket és műtárgyakat, amit felbecsül egy szakértő. Aminek egyébként annyi a jelentősége, hogy a néző képbe kerüljön a tárgy értékét illetően, magában az eladásában semmi szerepe nincs. Az, hogy mi és mennyire kel el, az egyedül a gyűjtőkön múlik, akik természetesen a saját pénzükből licitálnak.

A legjobb ajánlatban fontos különbség, hogy nem csak padláson porosodó régi írógépek és gyertyatartók kerülnek terítékre, hanem kitörési lehetőséget kereső, magukban bízó művészek is jelentkezhetnek műalkotásaikkal.

A műsorvezető Sváby András, aki jóval mackósabb, mint a Kincsvadászokban állandóan fészkelődő, energikus, röhögcsélő Tilla. Míg Tilla a stúdióban találkozik először az eladókkal és a tárgyakkal, A legjobb ajánlatban a keretsztori szerint maga Sváby járta be az országot, hogy megtalálja a legjobb tárgyakat. És valóban, ha felbukkan egy-egy jobb sztori, akkor meg is mutatják a "családlátogatást".

A műkincsgyűjtőket itt "felfedezőnek" nevezik. Köztük találjuk a Londonban saját galériát működtető Kováts Dávidot, Pápai Joci testvérét Pápai Pétert és a belsőépítész Szendrő Pétert.

Hasonlóság a konkurens műsorral, hogy a profi gyűjtők mellett van egy művész is. A TV2-n a Tankcsapda dobosa, Fejes Tamás, az RTL-en Alföldi Róbert aki magát gyűjtőnek és amatőr festőnek titulálja.

Sajnos a négy pasi között itt is csak egyetlen hölgynek osztottak lapot.

Igaz, a görög származású Eleni Korani nem kispályás, hiszen férjével közösen irányítják az Ernst Galériát, hogy mást ne mondjak, 2005-ben ők hozták haza Amerikából Rippl-Rónai József Kalitkás nő című festményét.

Maga a licitálás folyamata itt bonyolultabb. A gyűjtők a licit elején egy táblára felírják az ajánlatukat – ami persze lehet nulla is. Ezután a két legalacsonyabb ajánlat kiesik, és hárman licitálnak egymásra. Ha megvan a legmagasabb ajánlat, a két kiesett "kolléga" dönthet úgy, hogy visszaszáll a versenybe és még feljebb srófolhatja az árat.

Az első két adás alapján A legjobb ajánlat sokkal inkább épít az egyéni történetekre. Az eladók között láthatunk feleségét elvesztő, fiait egyedül nevelő apukát, feleséget, aki a férje gyűjtőszenvedélyének áldozata, 14 éves leendő műkereskedőt. Időről-időre a felfedezők is elárulnak egy-egy saját történetet, amit bizonyos tárgyak hoznak elő belőlük.

Van a műsornak némi edukációs szándéka is, például arról, miből lehet felismerni egy hamisított festményt, vagy mi az értéke egy Dali által tervezett, sorozatgyártott dísztárgynak.

A legjobb ajánlatnak egyelőre nincs VIP változata, de azért a második adásba két celebecskét is becsempésztek. Farkas Ádám azaz VV Ádi egy bűnronda, hamis Glatz Oszkár-festménnyel érkezett. Mivel a vételárból egy kutyamenhelyet akart támogatni, a felfedezők megegyeztek, hogy összedobnak neki egy kis lóvét, csak vigye a festményt előlük.

Végül Alföldi Róbert vitt még egy kis csavart a történetbe, de azt nem lövöm le, nézzétek meg.

A másik ismerős arc Merucza Zsolt, aki a tavalyi X-Faktorban tűnt fel mint rapper. A mentorok akkor teljesen beleszerettek a művészetébe, amit kicsit csodáltam, mert szerintem nem volt akkora nagy szám.

Most kiderült róla, hogy hobbifestő is. A festményei jobbak, mint a rapszövegei, de hogy ténylegesen mire elég a tehetsége, azt nem én vagyok hívatott megítélni. Mindenesetre az kiderült, hogy nehéz körülmények között él, és mivel nincs pénze vászonra, a háza falaira fest. Azért jött a műsorba, hogy lehetőséget kapjon a kitörésre és a fejlődésre. A felfedezőket teljesen megvette a megható sztorival és az egyéniségével, Kováts Dávidék hiteles művészt láttak benne.

Nekem árnyaltabb a véleményem róla, szerintem hatalmas pozőr, persze ettől még lehet óriási művész, a kettő nem zárja ki egymást, sőt.

Alföldi Róbert itt is hozza önmagát, kedves, humoros és szerethető. Szerintem élvezi, hogy itt nem kell hű de mélynek lenni, megfeledkezhet művészetről, közéletről, az egész egy nagy játék. A felfedezők közül Pápai Pétert kedveltem meg legjobban, aki olyan, mint egy aranyos nagybácsi, mindig kedvesen szól az eladóhoz, van benne valami, amitől biztonságban érzi magát az ember.

Amikor elkezdtem nézni A legjobb ajánlatot, az volt a legerősebb érzésem, hogy ez egy Kincsvadászok pepitában. Ez azonban csak a felszín. Mire az első adás végére értem, megszerettem a műsort. Valahogy az egész összkisugárzása lágyabb, szerethetőbb, mint a konkurensé.

Sokkal befogadóbbnak érzem ezt a közeget. Ha jön is egy-egy gagyi tárgy, nem oltják szét a fogalmatlan laikust, hanem edukációs lehetőségként fogják fel, és összességében a tárgyak szeretetét próbálják átadni. Kíváncsian várom, meddig lesz érdekes, illetve tudnak-e később olyan új elemeket behozni, ami frissíti kicsit a formátumot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
A javítóintézetből a halhatatlanságig – Steve McQueen tragédiája, aki alig 50 évet élt
Ma lenne 96 éves a menőség királya, aki alig 50 évet kapott az élettől. Hányattatott kezdet, megzabolázott düh és egy fegyelmezett, szinte néma hűvösség: ezekből az ellentmondásokból született a 20. század egyik legnagyobb és legmaradandóbb filmes ikonja.


Március 24-én lenne 96 éves Steve McQueen, a 20. század egyik legnagyobb és legmaradandóbb filmes ikonja, akinek legendája évtizedekkel a halála után is dollármilliókat ér.

A története arról szól, hogyan lehet a semmiből, egy javítóintézet mélyéről eljutni a világ csúcsára, és közben soha nem felejteni el, honnan indult az ember.

Terrence Stephen McQueen 1930. március 24-én született Indiana államban, élete első évtizedeit pedig az instabilitás jellemezte.

Erőszakos nevelőapák és egy magára hagyó anya mellett sodródott, míg végül a kaliforniai Boys Republic nevű nevelőintézetbe került. Ez a hely lett az első igazi otthona, a fordulópont, amely struktúrát és esélyt adott neki.

A hálája sosem múlt el: miután befutott sztár lett, rendszeresen visszajárt, személyesen beszélgetett a fiúkkal, és jelentős összegekkel támogatta az intézményt. Ez a kötelék ma is él: a Friends of Steve McQueen Car & Motorcycle Show minden évben az intézet javára gyűjt adományokat.

A fegyelem és a rend iránti vágya a hadseregbe vitte: 1947-ben csatlakozott az Egyesült Államok Tengerészgyalogságához.

A lázadó természete itt is megmutatkozott – egy engedély nélküli eltávozás miatt negyvenegy napot töltött a fogdában –, de végül megtanulta a leckét, és tisztes szolgálattal szerelt le.

A civil életben ez a belső feszültség, a fegyelem és a düh keveréke vált a védjegyévé a filmvásznon. Olyan klasszikusokban formálta meg a szűkszavú, tettre kész hőst, mint A hét mesterlövész, A nagy szökés vagy A Thomas Crown-ügy. Az igazi áttörést és a halhatatlanságot azonban az 1968-as Bullitt (A chicagói tanú) hozta el.

A film legendás, tízperces autós üldözése San Francisco meredek utcáin újraírta az akciófilmek szabályait.

Peter Yates rendező a puszta látvány helyett a feszültségkeltésre és a realizmusra törekedett, McQueen pedig a jelenetek jelentős részében maga vezette a sötétzöld Ford Mustang GT-t, amivel örökre beírta magát a film- és az autótörténelembe.

A sebesség iránti szenvedélye a magánéletében is központi szerepet játszott. Profi autó- és motorversenyző volt, a megszállottságát pedig az 1971-es Le Mans című filmben vitte vászonra. Bár a film a maga idejében nem lett kasszasiker, mára kultikussá vált.

A főhős, Michael Delaney szájából hangzik el a mondat, amit tévesen gyakran McQueen saját hitvallásának tartanak: „A versenyzés maga az élet. Ami előtte vagy utána történik, az csak várakozás.”

A sebesség és a vászon mögött egy bonyolult, érzelmekkel teli ember rejtőzött, aki a szerelmet is a legmagasabb fordulatszámon élte meg. Élete nagy románca Ali MacGraw színésznőhöz fűzte, akivel A szökés című film forgatásán szerettek egymásba. Kapcsolatuk viharos és szenvedélyes volt, tele vonzással és pusztító vitákkal.

„Bárcsak együtt öregedtünk volna meg józanul” – emlékezett vissza később MacGraw.

A sikerek csúcsán, 1979-ben azonban McQueen lesújtó diagnózist kapott: pleurális mezoteliómát, egy ritka és agresszív daganatos betegséget állapítottak meg nála, amelyet vélhetően a katonaságnál és a versenyzés során viselt azbeszttartalmú védőruházat okozott.

Mivel az amerikai orvosok lemondtak róla, Mexikóba utazott, ahol vitatott alternatív kezeléseknek vetette alá magát. A nyilvánosságot hónapokig kerülte, de 1980 októberében megtörte a csendet.

„A testem lehet, hogy összetört, de a szívem és a lelkem nem”

– üzente a rajongóknak. Nem sokkal később, november 7-én egy műtét utáni szívroham következtében, alig 50 évesen elhunyt Mexikóban.

Halála után a legendája csak tovább nőtt. A „menőség királya” máig az egyik legjobban jövedelmező halott híresség, arca és neve márkává vált. Ennek leglátványosabb bizonyítéka a Bullitt-ban használt eredeti Ford Mustang sorsa. Az autó évtizedekre eltűnt, majd 2020 januárjában egy árverésen elképesztő összegért, 3,4 millió dollárért kelt el, ami mai árfolyamon több mint 1,2 milliárd forintnak felel meg.

Steve McQueen története a kitartás és a belső démonokkal vívott harc krónikája. A javítóintézeti fiúé, aki a világ csúcsára jutott, de sosem tudott teljesen megszabadulni a múlt árnyaitól. A szűkszavú ikoné, akinek a vásznon egyetlen pillantása is többet mondott ezer szónál, és akinek öröksége ma, 96. születésnapján is elevenebb, mint valaha.

Via Los Angeles Times


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megérkezett az első előzetes a Harry Potter-sorozathoz - Kiderült, ki lesz az új Dumbledore és Piton
A sorozat a tervek szerint 2027-ben érkezik az HBO Maxra, de máris úgy fogalmaznak: "Az HBO Max történetének legnagyobb eseménye." A sorozatot a Trónok harca és az Utódlás tapasztalt alkotói készítik.


Havas táj, egy magányos alak griffendéles köpenyben a roxforti kviddicspálya felé tart – az HBO kedden lerántotta a leplet a készülő Harry Potter-sorozat első hivatalos fotójáról, egyúttal belengetve, hogy ma érkezik az első kedvcsináló előzetes.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Harry Potter (@harrypotter) által megosztott bejegyzés

A képen a fiatal Harry Potter látható hátulról, akit Dominic McLaughlin alakít, a poszt képaláírása pedig mindössze ennyi volt: „holnap”, egy villámcsapás-emoji kíséretében – írta a The Hollywood Reporter.

A szemfüles rajongók egy „Fred és George” feliratú molinót is kiszúrhattak a kép jobb felső sarkában, utalva a Weasley-ikrekre.

A sorozat J. K. Rowling hét fantasyregényét dolgozza fel újra, hűen követve a könyvek cselekményét: a tervek szerint minden évad egy-egy kötet történetét meséli majd el. A produkciót az HBO tapasztalt alkotókra bízta, a forgatókönyvet az Utódlás című sorozat egyik írója, Francesca Gardiner írja, a rendezői székben pedig több epizód erejéig a Trónok harca veteránja, Mark Mylod foglal helyet.

A főszereplő triót McLaughlin mellett Arabella Stanton (Hermione Granger) és Alastair Stout (Ron Weasley) alkotja. A felnőtt karaktereket is ismert nevek formálják meg: a kétszeres Golden Globe-díjas John Lithgow lesz Albus Dumbledore, az Ozarkból ismert Janet McTeer Minerva McGalagony, Nick Frost pedig a félig óriás Hagridot játssza. A szereposztás egyik érdekes csavarja, hogy az egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb figurát, Perselus Piton professzort a színesbőrű Paapa Essiedu alakítja.

„Az HBO Max történetének, sőt talán a teljes streaming világának legnagyobb eseménye." nyilatkozta JB Perrette, a Warner Bros egyik igazgatója.

A sorozat bemutatóját 2027-re tervezik, így a mostani kedvcsináló egy hosszú és minden bizonnyal látványos marketingkampány első lépése. A Harry Potter-könyvekből világszerte több mint 600 millió példány kelt el, a nyolc mozifilm pedig összesen több mint 7 milliárd dolláros bevételt termelt, így a tét óriási.

A sorozat első kedvcsinálóját itt lehet megnézni:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Kórházba került a Quimby egyik tagja, nem lesz ott a jubileumi koncerten sem
A Quimby zenekar őszinte közleményben írta le, milyen nehéz napokon vannak túl a szombati koncert előtt. Kárpáti József kórházba került.


A Quimby zenekar közleményben tudatta a rajongókkal, hogy Kárpáti „Dódi” József kórházba került, ezért nem tud részt venni a zenekar szombati, MVM Dome-beli születésnapi koncertjén.

Bár a zenész állapota már javul, a koncerttel járó terhelést egyelőre nem vállalhatja.

A zenekar szavaival élve nehéz napokon vannak túl, és nem csak a készülődés miatt. „Nehéz napok vannak mögöttünk, és nem csak azért, mert teljes erőbedobással készülünk a szombati születésnapi koncertünkre” – áll a Quimby közleményében. A csapat hivatalos üzenetben fogalmazta meg a döntés hátterét és okait.

„Dódi kórházba került, és bitang nehéz szívvel kellett tudomásul vennünk, hogy nem fog ott állni velünk az MVM Dome színpadán szombaton. Azonban számunkra is az a legfontosabb pillanatnyilag, hogy teljesen felépüljön, és mihamarabb együtt zenélhessünk. Hétfőn meglátogattuk, már sokkal jobban van, jókedvűen fogadott bennünket, de a koncerttel járó terhelésnek nem szeretnénk kitenni” – írja a zenekar.

A mostani koncert különösen fontos a zenekar életében, hiszen a Quimby a 35. születésnapját ünnepli. A jubileumi fellépést a tervek szerint megtartják, de Kárpáti József nélkül.


Link másolása
KÖVESS MINKET: