Ki van a hercegi álarc mögött? A kérdésre egy kiállításon kapunk választ
Érdekes titkokat tudhatunk meg Ausztriában, a magyar és szlovák határhoz egyaránt közel fekvő Schloss Hof-i kastélyegyüttes új időszaki kiállításán, amelyet idén a „törökverő” Savoyai Jenő személyének szenteltek. Az apropót pedig az adta, hogy Savoyai, aki a 17. és 18. század fordulóján korának egyik legismertebb és legbefolyásosabb hadvezére, legsikeresebb és leggazdagabb politikusa volt, éppen 300 évvel ezelőtt vásárolta meg a hofi kastélyt, Schloss Hofot, majd egy évvel később az onnan mindössze 3 km-re lévő niederweideni kastélyt.
A paloták szövevényes története önmagában igen érdekes, ezúttal különösen azért, mert az idei kiállítás középpontjában első neves tulajdonosuk, Savoyai Jenő élete és személye áll.
A kiállítás főcíme – Jenő a herceg álarca mögött – két tematikus részt takar. A niederweideni kastélyban összeállított anyag Az építtető és látnok, míg a Schloss Hofban látható folytatás A herceg, mint kapcsolatépítő és gyűjtő alcímet kapta.
Képgaléria: Niederweideni kastély (Fotókért kattint a képre)
A termeket járva rengeteg érdekességet tudhatunk meg, nemcsak a, valljuk be, legtöbbünk által kevéssé ismert Savoyai Jenővel (Eugène de Savoie) kapcsolatban, hanem korának szokásairól, társadalmi viszonyairól is.
Bepillanthatunk például a vadászat, a főúri körökben előszeretettel művelt időtöltés mikéntjébe – egy festmény például azt a különös változatot mutatja, ahogy ez annak idején paravánok használatával zajlott. Aztán a Napkirály, XIV. Lajos udvarának történéseibe, akinek Savoyai édesanyja az ágyasa volt, illetve abba a folyamatba, amely Savoyai felemelkedését, érvényesülését és nyitott, érdeklődő személyiségének kibontakozását illusztrálja.
A herceg személyesen közreműködött kastélyai megtervezésében, és mivel meredeken felfelé ívelő katonai pályája és hadvezéri sikerei révén mérhetetlen vagyonra tett szert, semmi sem akadályozta abban, hogy valamennyit kívül-belül pazar, egyedi kivitelben hozza létre. Egymás után vásárolta és építtette a kastélyait – ezek egyike Csepel-szigeti birtokán, Ráckevén jött létre. Előképe is volt mindehhez a „lendülethez”, nem kevesebb, mint a francia király Versailles-i kastélya.
Látható például az a rézkarc, amely Savoyai bécsi palotáját, a Belvedere-t és annak elbontható üvegházát mutatja. Akkoriban már egy üvegház, divatos szóval Orangerie is a luxus csúcsa volt, hát, még ha az olyan, amelynek talajába igazi citrusféléket ültettek! Hogy a növények jól fejlődjenek, nyáron lebontották, majd a tél közeledtével visszaépítették a körülöttük álló üvegszerkezetet. Évről évre, költségeket nem kímélve. Üvegházból a Schloss Hof-i birtokra is jutott, mindjárt kettő – az egyik, amelyikben a legérzékenyebb növényeket helyezték el, padlófűtésű volt.
Ritkaságszámba ment Savoyai hatalmas botanikai gyűjteménye is, amelyben kiemelt helyet kaptak a herceg féltetten őrzött egzotikus növényei. Ennél is nagyobb ámulatot keltett azonban a herceg – ugyancsak Versailles-i mintára – létrehozott saját állatkertje, amely tele volt messze földről származó, egzotikus állatokkal.
Akkoriban 39 féle emlős és 59 féle madárfaj volt közöttük, például oroszlán, puma, tigris és hiéna, de tartottak tarajos sünt, illetve a Schloss Hof udvarában mindmáig látható négyszarvú kecskéket is. Az állatkertet Savoyai halála után Mária Terézia császárné, magyar királynő vásárolta meg, ebből jött létre a világ legrégebbi állatkertje Schönbrunnban.
Savoyai francia létére három osztrák császárt szolgált, akiktől az általa betöltött magas katonai és politikai tisztségekért, állami hivatalok vezetéséért kiemelkedő díjazásban részesült. Ezt tetézték azok a busás jutalmak, amelyeket harctéri érdemeinek köszönhetett. Bevételei 1725 körül 300 000 guldenre rúgtak, ráadásként az uralkodóktól számos épületet és birtokot, földterületet kapott ajándékba. A herceg vagyonának jelentős részét paloták építésébe fektette, amelyek többsége napjainkig fennmaradt.
Az egyik teremben szemléltető asztalok és azokhoz rendelt fali térképek mutatják be a herceg birtokait – így a Csepel-szigetet Ráckevével, illetve Promontort, a mai Budafokot –, valamint a Horvátország területén található béllyei, baranyavári és vörösmartoni kastélyok elhelyezkedését.
Tudtad?
Savoyai Jenő személyét, kiemelkedő tetteit már saját korában nagy elismerés övezte, és máig a Habsburgok államainak legjelesebb hadvezéreként és a hadtörténet egyik lángelméjeként tartják számon.
Lovas szobrát halála után száz évvel a bécsi Hofburgban leplezték le, és lovas szobrot állíttattak tiszteletére a budai Várban is. Ez az, amelyik a Magyar Nemzeti Galéria főbejárata előtt látható. Kelet felé tájolták – utalva Savoyai török veszély ellen vívott küzdelmeire. Budafok – az egykori Promontor – főtere Savoyai nevét viseli, akárcsak a XI. kerületi Savoyai Park bevásárlóközpont.
Képgaléria: Schloss Hof (Fotókért kattint a képre)
Rendkívül érdekes a kiállítás Schloss Hofban látható folytatása, ahol Savoyai magánéletéről, személyes kapcsolatairól, bizalmas barátairól, valamint határtalan műgyűjtői szenvedélyéről kapunk képet. A kiállított anyag kiemelkedő darabja a Luther kétkötetes Bibliája 1545-ből, valamint egy több száz oldalas világatlasz 1654-ből, amelyet hatszáz holland tudós írt és rajzolt. Az akkori világképet tükrözi, így Magyarország nem Európában, hanem Ázsiában lelhető fel, mivel akkoriban a török birodalom részét alkotta. Egy ilyen atlasz árából (6000 gulden) akkortájt két palotát lehetett venni…
Ebből is kiderül, hogy kivételes ritkaságok alkották Savoyai 15 ezer kötetes, soknyelvű könyvgyűjteményét (Bibliotheca Eugeniana), darabjait a világ különböző részeiből hozatta – ezek napjainkban a mai Osztrák Nemzeti Könyvtár állományát gazdagítják. Bécsben járva megér egy kitérőt tenni, és a Hofburgban felkeresni az osztrák főváros sokak által legszebbnek tartott, valóban lenyűgöző termét, a Prunksaalt, ahol Jenő herceg gyűjteménye is helyet kapott.
A herceg kora egyik legjelentősebb mecénása volt: olasz és francia művészek sokaságát foglalkoztatta, hogy kastélyai méltó összképet nyújtsanak. A sok száz festményből – amelyekből egyedül Schloss Hofba kétszáz került – szobrokból, valamint több ezer rézkarcból álló műkincsgyűjteményből azonban alig maradt meg valami. Mivel a herceg sosem kötött házasságot – ezért is kapta a Vénusz nélküli Mars jelzőt –, pénzéhes örökösei (unokahúga és annak 19 évvel fiatalabb férje) szinte az összes rájuk maradt műkincset pénzzé tették és felélték.
Számos levél tanúskodik viszont arról a kapcsolatrendszerről, amelyet Savoyai kora jelentős gondolkodóival, tudósaival – köztük Voltaire-rel, Rousseauval és Leibniz-cel – alakított ki, lévén, csillapíthatatlan érdeklődést táplált az irodalom és a tudomány újdonságai iránt.
A kiállítás csúcspontja az a páncélmellény, amelyet a törökverő Savoyai – az 1717-es belgrádi csata hőse – viselt. A felületén látható horpadások bizonyítják: alacsony termete ellenére Jenő herceg maga is kivette részét az összecsapásokból.
A kiállítás emléket állít Savoyai Jenő (1663-1736) katonai sikereinek is. A herceg harcolt Bécs felszabadításáért (1683), amiért aranysarkantyút kapott, és ott volt a szentendrei csatában (1684). Buda visszafoglalásakor (1686) kétszer is megsebesült, még a lovát is kilőtték alóla. Belgrád ostroma során (1688) súlyosabban megsebesült a kezén. 1697-ben ő vezette török ellenes erőket a zentai csatában, ahol élete legnagyobb győzelmét aratta. Ezután köttetett meg a karlócai béke (1699), amely véget vetett a török uralomnak a Magyar Királyság területén.
1703-tól Savoyai az udvari haditanács elnöke lett, és aktív részt vállalt a magyar szabadságharc elleni küzdelemben. 1717. augusztus 15-én ismét – és végleg – összecsapott a török erőkkel, amelyekre Belgrádnál megsemmisítő csapást mért.
Az időszaki kiállítás folytatásaként végig sétálhatunk a kastély állandó kiállításának eredeti bútorokkal berendezett termein, így II. József, a „kalapos király” császári lakosztályán, majd a káprázatos barokk kápolnán és a rendezvényhelyszínként használt pompás báltermen. A séta a Mária Terézia számára kialakított lakosztályban ér véget.
A bálteremből és annak teraszáról kivételes látvány tárul az ember szeme elé: a magaslaton álló palotából ellátni Dévény és Pozsony váráig, a Kis-Kárpátok hegyvonulatáig. A császári pompa pedig a palotán kívül, 16 hektáron folytatódik a teraszos, több tízezer virággal, több száz fával és örökzöld növénnyel beültetett, hatalmas szökőkutakkal, mitológiai szobrokkal, sétányokkal és labirintusokkal tagolt, szimmetrikus barokk kertben, amelyet Európa egyik legjelentősebbjeként tartanak számon.
Schloss Hof 70 hektáron elterülő épületegyüttese, Ausztria legnagyobb kastélyegyüttese napjainkban igazi családbarát hely, ahol minden korosztály talál magának való elfoglaltságot. A palotában és a kertben tematikus sétákat tartanak, a gyönyörűen kialakított park ezektől függetlenül, szabadon bejárható. A gyerekeket kézműves foglalkozások, színielőadások, kaland- és vízi játszótér, futóbiciklis ügyességi pálya, pónilovaglás, sétakocsikázás és állatsimogató várja, van étterem, kávézó, gyakran szerveznek vásárokat, ünnepi programokat és koncerteket. Sokan éves bérlettel érkeznek, amelynek ára mindössze annyi, mint két normál belépőjegy ára.
Magyar nyelvű vezetés
A két, eredeti állapotában felújított kastélyban német és szlovák nyelvű tárlatvezetés van. Schloss Hofban van magyar nyelvű vezetés is: minden hónap első vasárnapján, a magyar állami ünnepeken és ünnepnapokon 12 órakor és délután fél 3-kor. Aki más napon érkezik, az a két kiállítást egy-egy gondosan összeállított magyar nyelvű szövegkönyv segítségével tekintheti meg.
A Jenő a herceg álarca mögött című időszaki kiállítás 2025. november 2-ig látogatható. (További tudnivalók: ITT találhatók)
