Kern András elárulta, melyik kollégájával nem beszélt 8 éven át: Elismerem, vannak hosszú haragok az életemben
Nyolc évig tartó némaság árnyékolt be egy legendás barátságot – Kern András egy friss interjúban beszélt arról, hogy volt olyan közeli barátja, akivel közel egy évtizeden át egy szót sem váltott.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész a Hot! magazinnak adott interjújában vallott arról, hogy bár nem keresi a konfliktusokat, ha egyszer megsértődik, azt nehezen felejti el. A barát, akiről szó van, pedig nem más, mint Sándor Pál filmrendező.
A művész őszintén beszélt arról, hogy a haragtartás a jellemének része.
– idézte a színészt a Blikk. Hozzátette, hogy baráti köre az évek során jelentősen megfogyatkozott, aminek több oka is van. „Egyrészt már sokan meg is haltak közülük, másrészt összevesztünk vagy eltávolodtunk egymás életéből… Rengeteg jó haverom volt, viszont ma már jó, ha évente egyszer találkozunk.”
A nyolcéves mosolyszünetnek különös súlyt ad a két alkotó közös múltja és szakmai összefonódása. Sándor Pál rendezte az 1981-es kultikus filmet, a Ripacsokat, amelyben Kern András Garas Dezsővel játszotta a két, egymással rivalizáló komikus főszerepét. A film a magyar filmtörténet egyik kiemelkedő alkotása lett, és a két művész barátságát is szimbolizálta. Együtt dolgoztak a Szabadíts meg a gonosztól című filmben is, kapcsolatuk tehát sok évtizedes múltra tekintett vissza. A hosszú harag azonban nem tartott örökké. Kern András szavaiból kiderül, hogy a barátság Sándor Pállal végül helyreállt
Az interjúban Kern nemcsak a barátságokról, hanem a pálya kezdeti időszakáról is mesélt, amikor az önkifejezés még egészen mást jelentett. „Az önkifejezés nagy divat volt akkoriban is. Jól lehetett vele csajozni is, bár nekem az eleinte nem nagyon sikerült” – idézte fel a színművész.
A színész az idő múlásáról is megrendítő őszinteséggel beszélt. A gondolatoknak különös súlyt ad, hogy a művész tavaly decemberben rosszul lett a Pesti Színházban a Spiró György által írt Az imposztor című előadás közben. A darabot félbe kellett szakítani, Kern Andráshoz mentőt hívtak, de szerencsére később már otthonában lábadozhatott. A történtekről később a TV2 Mokka című műsorában mesélt. „Irtó ijesztő, nagyon kellemetlen volt, és nem lehet tudni, hogy mi történt. Olyan volt, mintha a szívemnek, vagy az agyamnak, vagy az ereimnek, vagy valamelyik fontos szervnek valami nagy baja lenne” – emlékezett vissza.
Ez az élmény is hozzájárulhatott ahhoz, hogy másképp látja az életet és az emberi kapcsolatokat.
– fogalmazott most Kern, aki az elmúlással kapcsolatban is elmondta gondolatait. „Most már azért nem annyira dühöt érzek, mint inkább belenyugvást. Megszokja az ember a gondolatot, azt, hogy ennek egyszer csak vége lesz, nem is olyan sokára.”
