Karácsony Gergely is reagált arra, hogy a kormány idén először be akarja tiltani a Budapest Pride felvonulását a fővárosban. A főpolgármester Facebook-posztjában azt írta:
„Készülünk a 30. Budapest Pride-ra, mert az, hogy idén is lesz Pride Budapesten, pont olyan magától értetődő, mint két ember szerelme, pont annyira nyilvánvaló, mint hogy ebben a városban senki, de senki nem szenvedhet hátrányt amiatt, amiben hisz, ahová született, és hogy kit szeret.”
Hozzáteszi: „amikor sokasodnak a bajok az országban, akkor felerősödnek a hatalom lejáratókampányai és kirekesztő tettei. De ha beletörődünk, hogy ebben az országban a törvény már nem a polgárokat védi a hatalomtól, hanem a hatalmat a polgároktól, akkor mindenünk rá fog menni, ami nekünk fontos”.
Karácsony Gergely a posztjában azt is leszögezi: „Budapesten pontosan tudjuk, hogy amikor mindenki egyenlő bánásmódban részesül, amikor mindenki emberi méltósága, hite, vallása, meggyőződése, orientációja tiszteletben van tartva, akkor beszélhetünk szabadságról. Amikor senkit nem érhet igazságtalan megkülönböztetés, akkor beszélhetünk az igazság érvényesüléséről”.
A főpolgármester posztja végén újból megerősíti, hogy a kormány bármilyen egyéb irányú döntése ellenére megtartják a rendezvényt a fővárosban.
„Szóval, bárki bármit mond, Budapesten, ebben a sokszínűségére büszke, szabad városban idén júniusban is lesz örömünnep, lesz szeretetünnep, lesz szabadságünnep, vagyis lesz Pride. Még az is lehet, hogy nagyobb, mint eddig bármikor”
– írja Karácsony Gergely.
Az elmúlt hétvégén Orbán Viktor évértékelőjében már úgy fogalmazott a Pride-ról: a szervezők ne bajlódjanak az idei rendezvény szervezésével, mert az szerinte „kidobott pénz és idő.” Csütörtökön ennél is egyértelműbb utalást tett. Lázár Jánosposztja alá – ahol az építési és közlekedési miniszter kifejti, szerinte be kellene tiltani a Pride-ot – azt kommentelte: „Be bizony! Világos beszéd”. Ezzel nagyjából egy időben Gulyás Gergely a kormányinfón arról beszélt: idén a jelenlegi formájában már mindenképp eltörölnék az eseményt. A kormány alkotmányban rögzítené a tilalmat (a homofób törvénykezéshez hasonlóan ezúttal is a gyerekvédelemre hivatkozva), míg Novák Előd egy törvénymódosítást nyújtott be, hogy ellehetetlenítse az LMBTQ-jogokért megtartott rendezvényt.
Karácsony Gergely is reagált arra, hogy a kormány idén először be akarja tiltani a Budapest Pride felvonulását a fővárosban. A főpolgármester Facebook-posztjában azt írta:
„Készülünk a 30. Budapest Pride-ra, mert az, hogy idén is lesz Pride Budapesten, pont olyan magától értetődő, mint két ember szerelme, pont annyira nyilvánvaló, mint hogy ebben a városban senki, de senki nem szenvedhet hátrányt amiatt, amiben hisz, ahová született, és hogy kit szeret.”
Hozzáteszi: „amikor sokasodnak a bajok az országban, akkor felerősödnek a hatalom lejáratókampányai és kirekesztő tettei. De ha beletörődünk, hogy ebben az országban a törvény már nem a polgárokat védi a hatalomtól, hanem a hatalmat a polgároktól, akkor mindenünk rá fog menni, ami nekünk fontos”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogán zaklatottan vette tudomásul, hogy Mészárosék Szalai Vivien elmozdítása mellett döntöttek - írja a 444
A portál úgy értesült, hogy a Tv2 menzáján a választások után ment a Fidesz-bérencezés. A 444 belső forrása szerint a Tv2-nél lassú középre tolódás várható, de az is lehet, hogy az eladására készülnek.
Kellemetlen incidenssel indult a választás utáni hét a TV2 Róna utcai menzáján, a Mákvirág étteremben. Egymást váltva szólogattak be a Tények híradó munkatársainak azok a kollégák, akik nem a hírműsor szerkesztőségében, hanem más területeken dolgoznak, ment a fideszbérencezés és állítólag egy-két köpés is célba talált – írta a 444. Az évek óta húzódó belső feszültség a választások után tört a felszínre, és napok alatt személycserékhez és irányváltáshoz vezetett a csatornánál.
Múlt csütörtökön menesztették Szalai Vivient, és meg is szüntették a hírigazgatói pozíciót. Az átszervezés részeként péntektől a csatorna két emblematikus műsorvezetője, Marsi Anikó és Gönczi Gábor sem vezeti a Tényeket. Gönczi Gábor a Blikknek azt mondta, "a mögöttünk hagyott nagyon kemény időszakot ki kell pihennünk.” Ezzel párhuzamosan Varga Attila műsorvezető eltávolította a Fideszt támogató tartalmakat a közösségi oldaláról.
A csatorna jövőjével kapcsolatban több forgatókönyv is felmerült. Az egyik szerint a hírműsorokat szellemiségében és gyártásában is közelíthetik a szintén Vaszily Miklós által felügyelt Indexhez és Indamedia-csoporthoz.
A 444 belső forrása szerint lassú középre tolódás várható, amit úgy foglalt össze, hogy "ha ez eddig Origo volt, most inkább Index lesz”. Egy másik lehetséges irány, hogy a politikai profil megtisztításával a tulajdonosok a tévétársaság értékesítésére készülnek.
A változásokhoz kapcsolódik, hogy a leköszönő kormány egyik utolsó döntésével felfüggesztette a reklámadó visszavezetését, ami milliárdos terhektől menti meg többek közt a TV2-t is.
Szalai Vivient még 2016-ban Rogán Antal javaslatára nevezték ki hírigazgatónak, nem sokkal azután, hogy Andy Vajna átvette a csatorna tulajdonosi jogait. Ekkor lett a Tények műsorvezetője Marsi Anikó is Gönczi Gábor mellett. A csatorna tulajdonosi viszonyai az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelőn keresztül Mészáros Lőrinc köréhez köthetők, a hirdetési felületeket pedig a szintén Mészáros-érdekeltség Atmedia értékesíti. A csatorna vezetését 2025 áprilisától az Indamedia környékén is aktív Vaszily Miklós vette át. A TV2 pénzügyi helyzetét 2016 óta egy kormányrendelet is stabilizálja, amely lehetővé teszi, hogy a csatorna milliárdos programdíjat szedjen a kábelszolgáltatóktól.
A folyamatokat az április 12-i választási eredmények gyorsították fel. Szalai Vivien a választás éjszakáján a Telex felvétele szerint sietve távozott a Fidesz eredményvárójáról, és
kormányzati források szerint Rogán Antal zaklatottan vette tudomásul, hogy emberét néhány nappal később elmozdították. A tulajdonosi kör, a Mészáros házaspár a választások után jelezte a TV2 vezetése felé, hogy eljött a váltás ideje, mivel elégedetlenek voltak Szalaival.
Az új működési rend szerint a hírműsorok főszerkesztői közvetlenül Vaszily Miklós vezérigazgatónak jelentenek. Vaszily pénteken állománygyűlést is tartott, ahol arról beszélt, hogy a hírszolgáltatás „normalizálódni fog”.
A TV2 hivatalos közleménye szerint a változásokra a hatékonyabb működés érdekében van szükség. Vaszily Miklós vezérigazgató úgy fogalmazott: „A médiavállalat hírszolgáltatási tevékenységének működési modellje átalakul: egyszerűsödik a vezetői struktúra, és integrálásra kerülnek a hírszerkesztőségi feladatok.” A kritikusabb vélemények szerint a csatorna a politikai vereség után egy gyors arculatváltással próbálja átmenteni magát, és felkészülni a megváltozott médiapiaci helyzetre.
A következő időszakban dől el, hogy kineveznek-e új hírigazgatót, és hogy a TV2 hirdetési bevételei hogyan alakulnak az állami költések esetleges átalakulásával. Az is kérdés, hogy a Tények tartalmi irányváltása tartós lesz-e, és megvalósul-e a szorosabb együttműködés az Indamedia-csoporttal.
Kellemetlen incidenssel indult a választás utáni hét a TV2 Róna utcai menzáján, a Mákvirág étteremben. Egymást váltva szólogattak be a Tények híradó munkatársainak azok a kollégák, akik nem a hírműsor szerkesztőségében, hanem más területeken dolgoznak, ment a fideszbérencezés és állítólag egy-két köpés is célba talált – írta a 444. Az évek óta húzódó belső feszültség a választások után tört a felszínre, és napok alatt személycserékhez és irányváltáshoz vezetett a csatornánál.
Múlt csütörtökön menesztették Szalai Vivient, és meg is szüntették a hírigazgatói pozíciót. Az átszervezés részeként péntektől a csatorna két emblematikus műsorvezetője, Marsi Anikó és Gönczi Gábor sem vezeti a Tényeket. Gönczi Gábor a Blikknek azt mondta, "a mögöttünk hagyott nagyon kemény időszakot ki kell pihennünk.” Ezzel párhuzamosan Varga Attila műsorvezető eltávolította a Fideszt támogató tartalmakat a közösségi oldaláról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint egy évtized után újra kikerülhet az Európai Unió zászlaja a Parlament homlokzatára. A Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje, Magyar Péter jelentette be, hogy az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé helyezik a kék lobogót.
A politikus a közösségi oldalán azt írta, „az Országgyűlés alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé visszakerül az Európai Unió zászlaja is a Parlament homlokzatára,”
A bejelentés azért is bír szimbolikus jelentőséggel, mert a zászló kitűzése önkéntes politikai gesztus, jogszabály ugyanis nem teszi kötelezővé.
A 2004-es törvény ugyan előírja az európai zászló használatát a középületeken, de az Országgyűlés épülete kifejezetten kivételt képez a szabály alól.
Az elmúlt években a zászlók szimbolikája rendszeresen megjelent a hazai közbeszédben, a Kossuth téri ünnepi zászlófelvonások és parlamenti ceremóniák rendre a nemzeti jelképek súlyát hangsúlyozták.
Az uniós zászló 12 éve nem volt kint a Parlament épületén. Kövér László korábbi házelnök még 2024 júliusában, a magyar EU-tanácsi elnökség kezdetén sem helyeztette ki a lobogót.
Ezzel párhuzamosan a székely zászló 2013. február 15-én, Kövér László kezdeményezésére került fel a Kossuth téri homlokzatra, és azóta is ott van.
A házelnök korábban azzal indokolta a székely zászló kihelyezését, hogy az kint marad, „amíg Romániában jogellenesen és az európai szellemiséggel ellentétes módon tiltják és büntetik a székely zászló használatát.”
A téma többször is politikai vitát váltott ki. 2017-ben egy civil akció keretében 24 órára tűztek ki EU-s zászlót a Parlamentnél, 2018-ban pedig Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő függesztett ki egyet demonstratívan az alakuló ülésen.
A Tisza Párt álláspontja szerint az uniós zászló visszahelyezése az európai elköteleződést fejezi ki, és a magyar, valamint a székely zászló mellett kap helyet. A korábbi Fidesz–KDNP-s házvezetés ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a Parlamentre nem kötelező az EU-s lobogó, a székely zászló kitűzése pedig a romániai korlátozásokkal szembeni szolidaritás jele.
Több mint egy évtized után újra kikerülhet az Európai Unió zászlaja a Parlament homlokzatára. A Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje, Magyar Péter jelentette be, hogy az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé helyezik a kék lobogót.
A politikus a közösségi oldalán azt írta, „az Országgyűlés alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé visszakerül az Európai Unió zászlaja is a Parlament homlokzatára,”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij Orbán Viktorról: Nem szabad gyűlöletet szítani, látjuk az eredményt
Volodimir Zelenszkij egy ciprusi EU-csúcstalálkozóra érkezve bírálta a leköszönő magyar miniszterelnököt. Az eseményen Orbán Viktor a kormányátadásra hivatkozva nem vett részt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a ciprusi uniós csúcstalálkozóra érkezve bírálta a leköszönő Orbán Viktort, amiért szerinte gyűlöletet szított a szomszédok iránt.
„Szerintem a miniszterelnöknek nem volt igaza, mert nem szabad szítani a gyűlöletet a szomszédaink iránt – nem csak a szomszédaink, senki iránt. Nem lehet ezt csinálni” – jelentette ki Zelenszkij, hozzátéve, hogy ezt hibának tartja, de a döntés Orbáné, és „látjuk az eredményt”.
Az ukrán elnök az uniós állam- és kormányfők csütörtöki ülésére érkezett, ahová a még hivatalban lévő magyar miniszterelnököt is meghívták, de utóbbi a kormányzati átadás-átvételre hivatkozva nem vett részt az eseményen – írja a Telex. Zelenszkij kiemelte, hogy a két nép viszonyának nem csupán stratégiai kapcsolatokról kellene szólnia. „Mindig is azt mondtam, hogy mi – Ukrajna és Magyarország – szomszédok vagyunk, és szerintem a népeinknek erős, meleg, jó kapcsolatra van szükségük” – fogalmazott.
A bírálat mellett az ukrán elnök az új magyar kormánynak békét és minden jót kívánt, és jelezte az együttműködési szándékát. „Készen állunk vállt vállnak vetve dolgozni, hogy segítsünk egymásnak” – üzente, reményét fejezve ki, hogy az új vezetés nyitott lesz velük. Bár Magyar Péterrel még nem beszélt, de készen áll rá, és a diplomatáik már felvették a kapcsolatot. Ez vélhetően Orbán Anita leendő magyar és Andrij Szibiha jelenlegi ukrán külügyminiszter üzenetváltására utal, amit utóbbi néhány napja meg is erősített.
A politikai üzenetek mellett egy konkrét, pénzügyi áttörés is történt csütörtökön: Magyarország feloldotta a vétóját, így az Európai Unió elfogadta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot. Zelenszkij szerint ez a döntés arra ösztönözheti Oroszországot, hogy a tárgyalásokat válassza.
A csomag nem ró pénzügyi terhet Magyarországra, és a megállapodás alapjairól már decemberben döntöttek az állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor is.
Zelenszkij nagyszerű döntésnek nevezte a hitel jóváhagyását, mert így Ukrajna „nem vagyunk üresen, és erősek vagyunk”, megvannak „a képességeink, az eszközeink, a fegyvereink és az energiánk” a védekezéshez.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a ciprusi uniós csúcstalálkozóra érkezve bírálta a leköszönő Orbán Viktort, amiért szerinte gyűlöletet szított a szomszédok iránt.
„Szerintem a miniszterelnöknek nem volt igaza, mert nem szabad szítani a gyűlöletet a szomszédaink iránt – nem csak a szomszédaink, senki iránt. Nem lehet ezt csinálni” – jelentette ki Zelenszkij, hozzátéve, hogy ezt hibának tartja, de a döntés Orbáné, és „látjuk az eredményt”.
Az ukrán elnök az uniós állam- és kormányfők csütörtöki ülésére érkezett, ahová a még hivatalban lévő magyar miniszterelnököt is meghívták, de utóbbi a kormányzati átadás-átvételre hivatkozva nem vett részt az eseményen – írja a Telex. Zelenszkij kiemelte, hogy a két nép viszonyának nem csupán stratégiai kapcsolatokról kellene szólnia. „Mindig is azt mondtam, hogy mi – Ukrajna és Magyarország – szomszédok vagyunk, és szerintem a népeinknek erős, meleg, jó kapcsolatra van szükségük” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter felesége közel 2 milliárd forintot vett ki a mesés profitokat termelő cégéből az utóbbi években
Szijjártó-Nagy Szilvia 2019 és 2024 között 1,998 milliárd forint osztalékot kapott az Interior Design Kft.-től. A Transparency International Magyarország szerint a cég profitrátája bőven a piaci átlag fölött van.
Hat év alatt összesen 1,998 milliárd forintot vett ki osztalékként Szijjártó Péter leköszönő külügyminiszter felesége a belsőépítészeti cégéből – összesítette csütörtökön az RTL Híradó. Szijjártó-Nagy Szilvia cégének, az Interior Design Kft.-nek a rendkívüli nyereségességét a Transparency International Magyarország is vizsgálta, miközben a miniszter egy szerdai interjúban azt állította, nem milliárdosok.
Szijjártó Péter a Telexnek adott interjúban a felesége cégének sikereit firtató kérdésekre azt mondta, sosem beszélnek otthon erről a témáról.
Arra a felvetésre, hogy felesége kétmilliárd forintot vett ki a cégből, a miniszter úgy reagált: „Hogy mi milliárdosok lennénk? Nem. Hogy van-e otthon egymilliárd forintom? Nem, nincsen, honnan lenne?”
A miniszter azt is hozzátette, hogy a cég nyeresége, ami szerinte évi 400-500 millió forint, nem a közös büdzsé része. „Igen, de ez nincs benne a családi kasszában” – fogalmazott Szijjártó.
A cégnek nincs nyilvános honlapja sem, a miniszter pedig nem tudott válaszolni arra, hogy kitől kaphat megbízást
A Transparency International Magyarország szerint a cég 30-50 százalékos profitrátája bőven a piaci átlag fölött van, ami arra utalhat, hogy a miniszter felesége nem piaci, hanem „haveri módon” gazdagodott meg.
Hat év alatt összesen 1,998 milliárd forintot vett ki osztalékként Szijjártó Péter leköszönő külügyminiszter felesége a belsőépítészeti cégéből – összesítette csütörtökön az RTL Híradó. Szijjártó-Nagy Szilvia cégének, az Interior Design Kft.-nek a rendkívüli nyereségességét a Transparency International Magyarország is vizsgálta, miközben a miniszter egy szerdai interjúban azt állította, nem milliárdosok.
Szijjártó Péter a Telexnek adott interjúban a felesége cégének sikereit firtató kérdésekre azt mondta, sosem beszélnek otthon erről a témáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
