KULT
A Rovatból

Joni Mitchell örökbe adta lányát, mert nem tudott gondoskodni róla – összeszedtük a legérdekesebb információkat a ma 80 éves énekesnőről

Popzenészek generációira volt hatással, de a magánéletben nem volt mindig szerencséje. 80 éves az amerikai folk zene egyik legnagyobb alakja, Joni Mitchell.

Link másolása

80 éves Joni Mitchell, a 20. század második felének egyik legsokoldalúbb énekese. A kerek évforduló alkalmából összeszedtünk néhány érdekességet róla.

1943. november 7-én született Kanadában Roberta Joan Anderson néven. 9 éves korában elkapta a poliovírust, hetekig feküdt. A betegség következtében legyengült a balkeze, ezért amikor megtanult gitározni, alternatív hangolással kompenzálta ezt a hátrányt. Ezt a sajátos hangolást később a dalaiban is felhasználta.

Mitchell nem volt jó tanuló, a festés érdekelte, egy rövid ideig zongorázni is tanult. Szeretett volna gitározni, de édesanyja ellenezte, mert a country zenével azonosította és „mucsai” hangszernek tartotta. Ezért a lány először ukulelén kezdett játszani.

Calgaryban az Alberta Művészeti Egyetemre járt, de egy év után otthagyta.

Csalódást okozott neki, hogy az egyetemen sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztek a technikai tudásra, mint a kreativitásra.

Az iskola után egy kávézóban dolgozott.

20 évesen elindult Ontarióba, miután közölte anyjával, hogy folk énekes lesz Torontóban. A három napos vonatúton komponálta első saját dalát, ez volt a Day Aftter Day.

1965-ben született meg lánya, de mivel nem volt képes gondoskodni róla, örökbe adta. Az énekesnő egész sokáig titokban tartotta ezt, bár több dalában is feldolgozta a témát. Végül 1993-ban Mitchell egy régi szobatársa eladta a sajtónak a sztorit. Az énekesnő és a lánya végül 1997-ben találkoztak személyesen.

A művésznő nem sokkal lánya örökbeadása után ismerkedett meg Chuck Mitchell amerikai folk énekessel. A férfi beszélte rá, hogy költözzön Amerikába, ahol együtt kezdtek zenélni. Még abban az évben összeházasodtak, Joni ekkor vette fel a Mitchell nevet a férje után. 1967 elején elváltak, az énekesnő ezután New Yorkba költözött.

1968-ban jelent meg az első szóló albuma, a Song to a Seagull. Ezután turnézni kezdett, és hamar elég népszerűvé vált ahhoz, hogy 1969-ben megjelenhessen második lemeze is, a Clouds. Mindkét album borítóját maga Mitchell tervezte és festette. 1970-ben a Clouds meghozta neki az első Grammy-díjat is.

Harmadik albumán, a Ladies of the Canyonon kapott helyett egyik legismertebb dala, a Big Yellow taxi című portest song. A Ladies of the Canyon után úgy döntött, egy évig nem turnézik, inkább írni és festeni fog. Ennek ellenére 1970-ben a Melody Maker őt választotta az év női előadójának.

Az 1975-ös The Hissing of Summer Laws lemezén, a The Jungle Line című dalban afrikai zenészekkel felvett mintákat használt, ami akkor még újdonságnak számított, csak később vált széles körben népszerűvé a popzenészek között.

Mitchell az 1976-os Hejirát tartja az egyik legegyedibb lemezének. A dalokat egy hosszú autóút során írta, amikor egyedül vezetett Main államból Kaliforniába.

„Azt hiszem, sok olyan dalom van, amit bárki írhatott volna, de úgy érzem, a Hejira dalai csak belőlem születhettek meg”

– nyilatkozta.

Habár az album nem fogyott olyan jól, mint korábbi lemezei, mégis fontos helyen áll az énekesnő munkásságában.

Az 1982-es Wild Things Run Fast albumon poposabb dalok szerepelnek. Hosszú idő után sikerült újra felkapaszkodnia a slágerlistákra, egészen a 25. helyig. Még ugyanebben az évben feleségül ment Larry Klein basszusgitáros-hangmérnökhöz. 1994-ig voltak együtt.

1985-ben a Dog Eat Dog albumon megjelent Tax Free című dalban a tévés igehirdetőket kritizálta, amiért sok támadást kapott egyházaktól. Ugyanakkor az Episzkopális Egyház gratuláló levelet küldött neki.

1990-ben fellépett a Roger Walters által szervezett The Wall koncerten a berlini falnál. Ám a rajongók szemében az 1994-es Turbulent Indigo című, kétszeres Grammy-díjas album jelentette Mitchell igazi visszatérését.

A 90-es években jelentős változás állt be a hangjában. Kisebb lett a hangterjedelme, a hangszíne rekedtesebbé vált.

Sokan azt gondolták, a dohányzás okozta, de Mitchell különféle torokbetegségekre illetve a korára vezette vissza.

A 2000-ben kiadott Both Sides albumon főleg jazz sztenderdeket dolgozott fel, de két saját klasszikusát, az A Case of You-t és a Both Sides Nowt is felénekelte új hangszínére igazítva. Utóbbi dal hallható az Igazából szerelem című filmben is.

A 2007-es Shine pályafutása egyik legsikeresebb albuma, 14. lett az amerikai slágerlistákon.

2009-ben Morgellon-szindrómája lett, ami egy pszichoszomatikus betegség, 2015 márciusában pedig agyvérzést kapott, Túlélte, de lassan ment a felépülés, újra meg kellett tanulnia járni.

2017 óta Joni Jam néven zenei összejöveteleket szervez az otthonában, Laurel Canyonban. Megfordult nála Elton John, Paul McCartney, Harry Styles, Chaka Khan és Herbie Hancock is.

2022-ben követelte, hogy a Spotify távolítsa el a dalait a felületéről. Barátjával, Neil Younggal szolidarított így, aki egy Spotifyon hallható podcastban elhangzott, a Coviddal kapcsolatos álhírek miatt tiltakozott.

2023-ban Gershwin-díjat kapott az életművéért. Olyan előadókra volt hatással, mint Taylor Swift, Björk, Prince vagy David Gilmour.

Sőt, Madonna is elismerte, hogy Joni Mitchell volt az első női előadó, aki igazán megszólította őt tinédzserként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: