KULT
A Rovatból

Ilyen egy korábban nem látott, nagybetűs MOZIÉLMÉNY – Megnéztük az Avatar: A víz útját

13 évvel minden idők máig legsikeresebb filmje, az Avatar mozibemutatója után itt a folytatás, amiben James Cameron emelte a téteket: látványosabb, hosszabb, de vajon jobb is?


Az, aki 2009 decemberében 17 évesen tágra meredt szemmel bámulta az Avatar na’vijainak kalandjait, idén töltötte be a 30. életévét, ennyit kellett várnia (és mindenki másnak is) Jake Sullyék sztorijának folytatására. Rizikós, ha ilyen sok idő telik el két film között, hiszen ezzel azt kockáztatják a készítők, hogy az a generáció, amelyik imádta az első részt, azóta felnőtt, és lehet, már nem lelkesedik akkora hévvel a Pandora bolygó kék lakóiért, mint egykor, a mai tizenéveseknek pedig nem sokat mond az Avatar, hiszen túl kicsit voltak még a bemutató idején, nem voltak részesei a filmtörténelem legtöbb pénzt kereső filmjét övező őrületnek. Persze kivételek mindig vannak, rád nézek, Top Gun: Maverick!

James Cameron minden bizonnyal abban bízott, hogy egykori orbitális kasszasikere még ma is kapós, hiszen az Avatar újrabemutatásai is sikeresek voltak (a legutóbbi idén ősszel Magyarországot sem kerülte el), illetve az új film történetét is úgy alakította, hogy az mindenkit kielégítsen.

Az újdonság varázsa például kapásból hibádzik, hiszen a 13 évvel ezelőtti elképedésünket ugyanazokkal a szereplőkkel és helyszínnel lehetetlen újra olyan erővel előcsalni belőlünk. Ez nem is volt célja az alkotóknak, akik csak simán szerették volna továbbgördíteni Jake Sully és Neytiri történetét, valamint kitágítani egy kicsit Pandora általunk jól ismert világát. Egy második résznek ennyi teendő bőven elég.

Ja, és még egy dolog: a 13 év alatt végbemenő technikai fejlődés sem maradhat ki a képletből, ráadásul James Cameronról beszélünk, aki minden egyes projektjénél (amelyekből nem volt sok, az Avatar: A víz útja a 9. egész estés játékfilmje) arra törekedett, hogy olyasmit lássunk, amit korábban soha. A technikai bravúrok nagyjából minden filmjére jellemzőek, A bolygó neve: Haláltól kezdve A mélység titkán és a Terminátor 2 – Az ítélet napján át a Titanicig és természetesen az Avatarig.

Nos, ez a tényező sem hiányzik A víz útjából, amelyben Cameronék a 2022-ben elérhető maximumig fokozták a fotorealisztikus CGI-látványvilágot. Egészen elképesztő az, ami a vásznon zajlik.

A na’vik bőre, a természet részletei, a fodrozódó víz, az állatok mozgása, a böszme gépek csörtetése, mind rendesen beleégnek majd a retinánkba, és az sem meglepő, ha a néző a megemelt frame rate (sok-sok dinamikus jelenet 48 képkocka per másodpercben pörög, amitől sokkal folyamatosabbnak, reálisabbnak látjuk a mozgást) miatt a film elején kicsit émelyegni kezd, ezt azonban idővel megszokja a szemünk, és egy egészen kivételes élményben lesz részünk. S mivel a látvány az Avatar – A víz útja legfőbb erénye, mindenképpen érdemes moziban megnézni a filmet, minél nagyobb vásznon (az IMAX természetesen a legjobb opció erre), ráadásul a manapság kissé kihalóban lévő 3D-től sem kell ódzkodnunk, mivel Cameron már az első Avatarnál is kifogástalanul használta a térhatást, ez most sincs másképp, csodálatosak Pandora mélységei.

De a nyilvánvaló szemgyönyörködtetés mellett kukkantsunk bele a sztoriba, a szellemiségbe is. Az első rész fináléja óta, amelyben Jake (Sam Worthington) végleg a na’vi testben ragadt, és az embereket kipaterolták a bolygóról, eltelt jó néhány év. Jake ezalatt családos na’vi lett, Neytirivel (Zoe Saldana) született három kék lurkójuk. Két fiú: Neteyam (Jamie Flatters) és Lo’ak (Britain Dalton), egy Tuk nevű leánya (Trinity Jo-Li Bliss), illetve örökbe fogadták Dr. Grace Augustin avatárjának lányát, Kirit (Sigourney Weaver) is. Sullyék pedig vígan éldelnének, de nem tudnak, mivel újra megjelennek a megátalkodott emberek az űrhajóikkal és a pusztító fegyvereikkel, hogy kizsákmányolják Pandora erőforrásait (most más anyagra fáj a foguk).

A betolakodóknak ráadásul egy évvel a landolásuk után sikerült egy avatárban újraéleszteni az első rész főgonoszát, Miles Quaritch ezredest (Stephen Lang), aki bosszút akar állni a halála miatt Jake-en és Neytirin.

A család így üldözöttként veszélyt jelent a népére, ezért úgy döntenek, menedéket kérnek egy tengeri klántól, a metkayináktól, s amíg náluk hédereznek, asszimilálódnak a vízzel, megtanulnak élni és vadászni a nedvesebb terepen. Kétségeink persze nem lehetnek, Quaritch és csahos kutyái itt is rájuk találnak.

A víz útjában James Cameron sok szenvedélyét ki tudta élni. Egyrészt a természetmániáját: a na’vik kapcsolata a körülöttük lévő élővilággal most is bámulatos, a kizsákmányoló emberek kontra természet sztoriszál pedig az első rész erőteljes ökofaktorát hozza most is. Másrészt a gépfetisizmusát: az Avatar AMP-i (óriás robotruhái, amikből egyet Cameron a malibui házának kertjében tart amúgy) és repkedő csatamasinái is feltűnnek persze, de kiegészülnek új kütyükkel és járművekkel: a rákgépek például emlékezetesek. Harmadrészt a vízőrületét: már A múzsa csókja című 1999-es vígjátékban is azzal viccelődik Cameron maga egy cameószerepben, hogy a következő filmjéből hanyagolja a vizet, ebben a közegben ugyanis felettébb otthon érzi magát (A mélység titka, Titanic, A Titanic szellemei, A mélység szülöttei).

Kedvenc na’vijaink pedig ezúttal elég sok időt töltenek a víz alatt, szinte már annyit, hogy a film végére mi is kiöntött ürgének érezhetjük magunkat.

A sok kedvenc hozzávaló ellenére azonban A víz útja túl sok újdonsággal nem tud szolgálni, érezhető, hogy Cameron az utóbbi 13 évet inkább a technika további fejlesztésével töltötte, és nem a sztori csavarjaival. Ezúttal ugye a család a központi tematika, nagyjából erre húz fel mindent, és kétségtelen, hogy Sullyékat sikerül gyorsan megszerettetni a nézőkkel, de önmagában ez, valamint a víz alatti világ feltárása kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy elvigyenek a hátukon egy 192 perces játékidőt. A víz útja ráérősen, hosszan időzik a természet bemutatásán és Sullyék új környezetben való boldogulásán, ráadásul valamirevaló fordulatok és működő érzelmi csúcspontok híján is van a cselekmény, amely így főként az utolsó háromnegyed órában megállás nélkül zajló elképesztő akciójelenet vagy a már fentebb említett szemcsemegék miatt lesz végül mégis szórakoztató. Az agyunk tehát nem kap sokat, a szemeink annál többet. Az első részt nem tudta lepipálni, de a hollywoodi blockbusterek zömét minden további nélkül.

És még egyszer hangsúlyozzuk: moziban kell látni, úgy hat igazán! Siessünk hát jegyet foglalni rá, megéri!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Egy Dankó utcai ereszcsatornán köszöntötték a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót, aki mélyen meghatódott
A Józsefvárosból érkezett kedves üzenet híre gyorsan eljutott az íróhoz. Hivatalos oldalán, egy posztban azonnal válaszolt is a rajongóinak.


Egy VIII. kerületi ereszcsatornára ragasztott üzenet mélyen megindította a friss irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót, aki hivatalos oldalán reagált a gesztusra:

„Drága magányos, fáradt, érzékeny olvasók a Dankó utcában! Isten tartson meg titeket sokáig a kegyeiben!”

A 24.hu írta meg, hogy a Nobel-díjas íróhoz is eljutott annak az ereszcsatornára ragasztott gratulációnak a híre, amelyet olvasói helyeztek ki a Dankó utcában. A papírlapon az író arcképe mellett ez a szöveg állt:

„Kedves Krasznahorkai László! A Dankó utca olvasói hálás szívvel gondolnak rád, és gratulálnak a Nobel-díjadhoz! Köszönjük.”

Az eseményről az író hivatalos oldalán számoltak be, ahol a köszöntésről készült fotót és a rá adott választ is közzétették.

„Krasznahorkai Lászlót mélyen megindította a ma délelőtt kiragasztott s alább látható köszöntés. Drága magányos, fáradt, érzékeny olvasók a Dankó utcában! Isten tartson meg titeket sokáig a kegyeiben! KL” – írták a bejegyzésben.

A Svéd Akadémia október 9-én ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai Lászlónak „lebilincselő és látnoki erejű életművéért, amely az apokaliptikus rettegés közepette is a művészet erejét hirdeti.” A nemzetközi sajtóban a díj kapcsán leggyakrabban a Sátántangó, Az ellenállás melankóliája és a Báró Wenckheim hazatér című műveit, valamint a Tarr Bélával közös munkáit emelték ki.

Krasznahorkai nemrég egy másik Nobel-díjas honfitársával, Karikó Katalinnal is találkozott a budapesti Svéd Nagykövetség vacsoráján. A nagykövetség beszámolója szerint „az este egyben a két Nobel-díjas első, különleges személyes találkozásának is színtere lett.”

A Nobel-hét programja szerint az író december 7-én tart előadást a Svéd Akadémián, a díjátadó ünnepséget pedig december 10-én tartják Stockholmban. A beszédet a Magvető Kiadó könyv formájában is megjelenteti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Kenedi János
78 éves korában érte a halál az írót, Budapest díszpolgárát. A hírt Karácsony Gergely főpolgármester közölte, aki egy személyes emléket is megosztott róla.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. november 28.



78 éves korában elhunyt Kenedi János író, műkritikus, Budapest díszpolgára - közölte Karácsony Gergely a Facebook-oldalán.

„Ő őrizte azt a töltőtollat, amivel a főpolgármesteri eskümet aláírtam. Bibó István tulajdona volt, halála előtt Jánosnak ajándékozta, tőle jutott hozzám.

Miként maga Bibó is Kenedi János által jutott el a magyar szellemtörténet rendíthetetlenjei közé. Kenedi János pedig egész életében tartotta magát ahhoz, amit Bibó úgy fogalmazott: »a hatalom demoralizál, a hatalom igazolásra szorul, a hatalomgyakorlás csak valamilyen morális célja révén kaphat igazolást, nyerhet felmentést«” – fogalmazott a főpolgármester.

Karácsony szerint Kenedi a rendszerváltás előtt a demokratikus ellenzék egyik vezéralakjaként küzdött a diktatúra ellen, a rendszerváltás után pedig azért, hogy a diktatúra titkai ne legyenek a demokrácia titkai is. „Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült. Akinek fontos a szabadság, akinek fontos a demokrácia, annak Kenedi János erkölcsi mérce és kiindulópont, és az marad mindörökre már” – írta Karácsony.

Kenedi János szervezője volt a magyar társadalom problémáiról rendezett 1985-ös monori tanácskozásnak, valamint az 1956-os forradalomról 1986-ban tartott illegális konferenciának. 1979-ben, Bibó István temetésén Illyés Gyula mellett ő mondott beszédet. Előkészítette Bibó összes munkáinak kiadását is. A rendszerváltás éveiben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja, a Szabad Demokraták Szövetsége elvi nyilatkozatának egyik megfogalmazója, valamint a Nyilvánosság Klub ügyvivője volt. 1990-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársaként dolgozott.

2007 és 2010 között ő vezette azt a bizottságot, amely az állambiztonsági iratok levéltári átadását vizsgálta, és amelyet a köznyelv Kenedi-bizottságként ismert. A testület 2008-ban egy több mint 400 oldalas jelentést adott át a kormánynak, amelyben számos jogszabályi változtatást sürgettek a múltfeltárás érdekében. A bizottság megbízatása 2010 decemberében szűnt meg. Karácsony Gergely szerint Kenedi a rendszerváltás után azért küzdött, hogy a diktatúra titkai ne legyenek a demokrácia titkai is. „Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült. Akinek fontos a szabadság, akinek fontos a demokrácia, annak Kenedi János erkölcsi mérce és kiindulópont, és az marad mindörökre már” – írta a főpolgármester.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Ilyen még nem volt: Majka versenyzője esett ki az X-Faktorból, megvan a három döntős
A rapper csapatából eddig mindig továbbjutott mindenki, most azonban Farkas Ancsi búcsúzott a versenytől. A jövő heti döntőben három versenyző küzd meg a győzelemért.
DKA – Fotó: RTL - szmo.hu
2025. november 30.



Szombat este kik küzdhetnek meg az X-Faktor fődíjáért a jövő heti fináléban.

Az elődöntőben Farkas Ancsi számára ért véget a megmérettetés, így a döntőbe Belano, Varga Imi és a Tonix Honix jutott be.

A továbbjutásról ezúttal is a székes rendszer és a nézői szavazatok döntöttek. Az este során a mentorok székeket oszthattak a továbbjutóknak.

Belano és Varga Imi viszonylag hamar biztosították a helyüket, a harmadik továbbjutó sorsáról azonban a közönség döntött: a nézők a Tonix Honixot szavazták be a döntőbe, ezzel Farkas Ancsinak kellett búcsúznia.
Ezzel megtörtént az, amire az idei évadban még nem volt példa: Majka elveszítette az egyik versenyzőjét. A rapper csapata az elődöntőig menetelt teljes létszámban.

Az este különlegességét a sztárduettek adták: Varga Imi a műsorba 15 év után a visszatérő Takács Nikolasszal, Farkas Ancsi Nikával, Belano VZS-zel, a Tonix Honix pedig az Éberkómával lépett színpadra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megvan, mit nézünk a karácsonyi vacsora után! A Stranger Things továbbra is annyira jó, hogy nem csoda, hogy a Netflixet is lefagyasztotta
A Stranger Things 5. évada minden eddiginél grandiózusabb, de vajon képes lesz megtartani ezt az elképesztő szintet? 980 millió dollár, órás epizódok és mit keres Sarah Connor Hawkingsban? A Netflix tényleg mindent feltett egy lapra!
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. november 28.



Az ötödik évad érkezése előtt hetek óta izzott a levegő, a premier napján pedig szó szerint „elszállt” a Netflix: hajnali kettőkor 5-10 percre még elérhetetlenné is vált az oldal. Nem véletlenül. A streamingóriás minden eddiginél nagyobb összeget pumpált a Stranger Things fináléjába.

A nyolc epizódra állítólag közel 1 milliárd dollárt költöttek marketingköltséggel együtt.

Ekkora összeg már önmagában is magasra teszi a lécet, és szerencsére az évadnyitó részek alapján úgy tűnik, nem hiába kockáztattak.

A széria mindig is mestere volt a lassú, atmoszférateremtő építkezésnek, és ez most sincs másként. A kezdés megfontolt, szinte komótos tempóban bontakozik ki, mintha az alkotópáros, Duffer testvérek direkt időt adnának a nézőnek, hogy visszazökkenjen Hawkins különös világába. A történet szerint nagyjából másfél esztendő telt el a legutóbbi események óta.

Ez idő alatt a katonaság gondosan lezárta a Hellyel lefelé repedéseit, és csupán egyetlen kaput hagyott nyitva, amely köré bázist építettek, mind Hawkinsban, mind az Upside Down (nem kívánom többet leírni a Hellyel lefele szókapcsolatot) mélyén.

Hawkinst pedig elkülönítették és vesztegzár alá vonták. A központot Dr. Kay, vagyis Linda Hamilton karaktere vezeti, aki kitartóan és rejtélyes indokkal kutat Eleven (Millie Bobby Brown) után. Hogy miért, arról egyelőre csak találgatni lehet, de a sejtelmesség jól működik: új feszültséggócot ad a cselekménynek.

Eközben a jól ismert csapat is teljes létszámban visszatér és szerencsére egyikük sem válik olyan idegesítő mellékalakká, mint korábban egy-kettő újonnan érkező… rád gondolok kedves Argyle a negyedik évadból.

A szereplők dinamikája mostanra kiforrott és gördülékeny, mindenkinek megmarad a maga apró mellékszála, amelyen tevékenykedik, de ezek szépen belesimulnak a közös küldetésbe.

Most először érezni igazán, mennyire egységesen működnek együtt, mintha végre összeért volna az a hosszú karakterépítés, amelyet a sorozat éveken át gondosan építgetett.

A kritikusabb hangok szerint a cselekmény lassú, de ez a vád alighanem a negyedik évad grandiózus fináléjának árnyékából fakad. Nem szabad elfelejteni: a Stranger Things kezdő epizódjai mindig óvatosabban haladtak előre.

A tempó itt is fokozatosan emelkedik, míg az alapozás után valóban beindulnak az események, és a rendezés ismét bizonyítja, milyen erősen tud játszani a feszültséggel.

A forgatókönyv tökéletesen adagolja az információkat, eközben pedig ügyesen tereli a néző figyelmét a felszín és az árnyék között. Hőseink ugyan elszántan kutatják Vecnát az alvilág sötét bugyraiban, de lehet, hogy jobban kellett volna a fenti világukra figyelniük? Bárhogyan is lesz, ez a kettősség jó eséllyel a szezon egyik fő konfliktusává nő majd.

Ami a látványvilágot illeti, minden porcikáján látszik a gigászi költségvetés. A produkciós design olyan részletességű, mintha minden epizód önálló mozifilm lenne. A díszletek, az effektek és az Upside Down baljós atmoszférája most még mocskosabb, még sötétebb árnyalatokat kapott. A technikai megvalósítás nemcsak hibátlan, hanem lélegzetelállító sok esetben. A zenék gondosan válogatott ’80-as évekbeli nosztalgiabombák.

A mostani etap záró epizódja egy epikus mészárlással elég jó kis „finálé” volt úgy, hogy van még négy jó hosszú részünk.

Nehéz nem elismerően bólintani, amikor a sorozat újra és újra bizonyítja, miért vált az elmúlt évtized egyik kultikus produkciójává. Nem véletlenül szereti ezt ennyi ember. Itt mindenkinek valami, amihez tud kapcsolódni: humor, nosztalgia, horror, kis Stephen King még egy kis H.P. Lovecraft is.

Összefoglalva, a szezon első fele hatásos és látványos, amit egy érzelmileg is megrázó fináléval koronáz meg, mely tökéletesen előkészíti a karácsonyra ígért három részt (december 25). Bár egyelőre nem teljesen világos, merre tart majd a történet, mégis erős a bizalmam, a Duffer testvérek eddig sosem tértek le a helyes útról.

Még a sokat bírált második évad is újra nézés után meglepően lekötött, és jobb színben tűnt fel számomra.

Ott akadt egy gyengébb történetszál, ami sajnos megmaradt az emberek emlékezetében. Egy érdekesség az új szezonról, hogy a harmadik részt nem más, mint Frank Darabont rendezte. Neki köszönhetjük A remény rabjait, A zöld mérföldet és a 2007-es A ködöt is. Itt is megmutatja a veterán Stephen King-rendező, hogy mit tud!

Ha a folytatás tartja ezt a szintet, akkor valóban méltó lezárást kaphat a Stranger Things. Én, bevallom, aggódtam egy kicsit, a Trónok harcából tanulva próbáltam kerülni a hype vonatot, de itt úgy érzem, pozitívan fogok csalódni. Csak a szinkront ne használjátok, ha egy negatívumot ki lehet emelnem, az a szinkron minősége, az eredeti hangokhoz viszonyítva gyalázatos.

Egy biztos: aki eddig kitartott a sorozat mellett, annak nem lesz oka csalódni.

Én pontosan tudom, hogy mit fogok nézni karácsony másnapján, míg mások töltött káposztát falatoznak. A válasz aligha kérdéses. Ti mit fogtok?


Link másolása
KÖVESS MINKET: