KULT
A Rovatból

Ha még lenne a mozikban ruhatár, le kéne adnunk ott az agyunkat a Godzilla x Kong: Az új birodalom megtekintése előtt

A Szörnyverzum 5. darabja már tényleg csak a szörnyek zúzására koncentrál, de azért nézőkként elvárnánk azt is, hogy ne csak bambán kelljen bámulnunk a vásznat.


Idén épp a 70. szülinapját ünnepli a japán behemót lépegető, hiszen 1954-ben trappolt be először a mozik vásznaira Ishiro Honda Godzilla című filmjében. Majd akkora sztár lett a szigetországban, hogy később nagyjából évente készültek újabb darabok, s 2023-ig bezárólag összesen 33 japán film készült róla, a legutóbbi epizóddal egészen az Oscar-díjig menetelve, de erről később. Vagyis bőven kiterjedtebb franchise lett, mint James Bondé, aki ez idáig 25 hivatalos és 2 nem hivatalos küldetést kapott.

Érdekes, hogy a külföldi sikereket előszeretettel meglovagoló Hollywood az óriásgyíkból az első feltűnése után csupán 44 évvel készített saját menetet: Roland Emmerich A függetlenség napja (1996) világot elsöprő sikere után döntött úgy, hogy megmutatja, milyen lenne az ő saját amerikai verziója. Nos, eléggé más lett.

Kinézetében legalábbis mindenképp. Az 1998-as Godzilla inkább úgy nézett ki, mint egy jókorára nőtt dinoszaurusz, és az álliatias mivoltát jobban kidomborították, abszolút egyedüli ellenséget kreálva belőle, ráadásul, míg a japán filmekben semleges neműként ábrázolták (az angol szinkronokban hímneműként hivatkoztak rá, illetve a szörny egyik megalkotója, Tomoyuki Tanaka is azt nyilatkozta, hogy valószínűleg hím), addig Emmerichék nőstényként képzelték el, aki rengeteg tojást rak, s ezzel a föld leigázására készül. Nos, a számításuk nem igazán jött be. Az USA-ban a megalomán projekt épphogy behozta a gyártási költségeit, szóval a tengerentúli területek kellettek ahhoz, hogy valami kis profit is termelődjön, de mindent egybevetve a 379 milliós összhozam jócskán elmaradt a várttól, A függetlenség napjáétól (817,4 M) pedig pláne.

E hideg zuhany után pedig Hollywood további 16 évig hozzá sem szagolt Godzillához, csupán 2014-ben jött az új próbálkozás, akkor pedig már a gyártó stúdió, a Warner a divatos filmes univerzumban, az úgynevezett Szörnyverzumban gondolkodott. Gareth Edwards Godzillája bőven más stílusban fogant, mint Emmeriché, és hűebb volt a japán szellemiséghez: a kaidzsu (japán kifejezés, amellyel az óriás szörnyeket illetik), jobban hasonlított az eredetihez, és inkább arra mentek rá, hogy nem az emberiség elpusztítása a célja, sőt, inkább megvédi azt más gigantikus lényektől. Persze nem szívjóságból, hanem a dominancia miatt. Ez a film már jobban szerepelt a kasszáknál (524,9 millió dollár), így jöhettek a következő filmek.

Érkezett tehát 2017-ben az új King Kong-film is (a 2005-ös legutóbbi, Peter Jackson-féle változat után), a Kong – Koponya-sziget (568,6 M), a 2019-es Godzilla II: A szörnyek királya (387,3 M), majd 2021-ben a Godzilla Kong ellen (470,1 M).

Sikerült tehát végre egymásnak ereszteni a két szörnykirályt, s mivel ez a darab a Covid közepén is össze tudott szedni ennyi pénzt, jöhetett a folytatás, amelyet ismét Adam Wingard (The Guest, Blair Witch: Ideglelés 3, Death Note) rendezhetett.

S ezzel meg is érkeztünk a Godzilla x Kong – Az új birodalomhoz, amely igazából éppolyan, mint az előző film volt. Vagyis a két címszereplőnek ismét össze kell fognia a közös nemezis ellen, amit külön-külön nem tudnának legyőzni. Na de miben más akkor az, amit most látunk a moziban? Nos, ehhez először lássuk a sztorit!

A Godzilla Kong ellenben szereplőink felfedezték Üreges Földet, a Föld belsejében lévő elveszett világot, ahonnan az úgynevezett titánok származnak (már ha épp nem földönkívüliek, mint King Ghidorah a Godzilla II: A szörynek királyában). Kong tehát hazatért, és itt éli mindennapjait. Vadászgat, lazulgat, naponta lenyom valami hozzá hasonló szörnyet, és keresi a családját, vagyis a többi emberszabásút. Meg is találja őket, ám kiderül, hogy nem túl jó fejek. Pontosabban azok nem, akik a majmok felett kegyetlen zsarnokként uralkodó Sebhelyes Királyt szolgálják. Kong persze nem hódol be, így a diktátor beveti ellene az általa sakkban tartott ősi fagyasztó titánt, Shimót, ami annak idején a jégkorszakot is okozta a Földön. Na, hozzá már Kong is kevés, így szükség lesz a felszínen, a római Colosseumban édesdeden szundikáló Godzillára is, a két világnak tehát össze kell fognia a közös ellenség legyőzése érdekében. Nagyjából ennyi.

Na de hol maradnak az emberi karakterek? Nem véletlenül maradtak ki a fenti summázatból, pedig abszolút vannak, az előző részből például visszatér Rebecca Hall Ilene Andrewsként vagy a koponya-szigeti iwi törzs utolsó megmaradt tagjaként, a kislány Jiaként Kaylee Hottle, ahogy a zakkant podcaster Bernie Hayesként Brian Tyree Henry is. Új karakterekként pedig feltűnik a kalandor állatorvos Trapper (Dan Stevens), vagy az expedíciót vezető nyers katona, Mikael (Alex Ferns).

Ám az ő jelenlétük teljesen elhanyagolható. Bár persze, ahogy az előző filmekben is, bizonyos cselekedeteikkel segítenek Kongnak és Godzillának, a lényeg természetesen továbbra is a zúzáson van.

Az alkotók ugyanis meghallgatták a korábbi filmeket ért nézői panaszokat, miszerint az emberi karakterek unalmas drámái helyett inkább a kaidzsuk városrombolását és egymásnak feszülését szeretnék látni (a 2014-es Godzilla például valóban igencsak csínján bánt e képsorokkal), hiszen ez lenne ennek a franchise-nak a lényege. Az új birodalomban tehát konkrétan a legfőbb szál talán Kongé, aki kap maga mellé egy (hozzá képest) kis majmot társnak, és együtt próbálják legyőzni a Sebhelyes Királyt. Itt egyébként könnyedén A majmok bolygójában érezhetjük magunkat, dialógust pedig sokáig nem hallunk.

És a zúzások? Na, abból van bőven. S persze ezek a szcénák hozzák is a hollywoodi látványszintet, bár azt be kell vallanunk, hogy egy idő után kissé repetitívvé válnak, és a sokadik szörnycsörtére már immúnisak leszünk. (Ráadásul az akciók most inkább Üreges Földön kapnak helyet, a dzsungelben és sziklákon pedig kevésbé érződik a dögök mérete, mint egy felhőkarcolókkal teli városban.) Természetesen azért újra emberek ezrei pusztulnak el a bestiák földi acsarkodása közepette, ahogy azt megszokhattuk.

Az amúgy még rendben van, hogy a franchise tisztában van a célközönsége igényeivel, ami a látványos csatákat illeti, ám ettől függetlenül nem ártott volna valamirevaló párbeszédeket, karaktereket és cselekménybeli fordulatokat is beleinjektálni a forgatókönyvbe, mert a Godzilla x Kong annyira buta, hogy arra nincsenek szavak.
Tényleg fontos kikapcsolni az agyakat a megtekintés előtt, mert simán meglehet, hogy hülyébben jövünk ki a vetítőtermekből, mint ahogy bementünk oda. Igazán emlékezetes képsor sem akad, a film simán végigszáguld rajtunk, másnap pedig már alig fogunk emlékezni a látottakra.

Szóval tipikus amerikai CGI-tenger lett mindebből, pedig nézzük meg (főként, ha végre behozzák valamilyen formában), mit hoztak ki a japánok a 33. Gojira-filmből, a Godzilla Minus One-ból. Nem véletlenül kapta meg a film idén a legjobb vizuális effektek Oscar-díját, és persze nem csak a látványról szól minden, amit az is jól jelez, hogy a mű már ott díszeleg az IMDb filmes adatbázis top 250-es listájában. Továbbra is van még mit tanulnia Hollywoodnak a japánoktól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Áprilisban történt egy eset” - Laár András nem tér vissza a KFT zenekarba
A KFT folytatja a koncertezést az új tagokkal, a nyári fesztiválok tapasztalataira hivatkozva. A dobos úgy nyilatkozott, hogy nincs jele a kapcsolat rendeződésének Laár Andrással, ugyanakkor azt kívánják, legyen ereje kilábalni a helyzetéből.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



Immár hivatalos, hogy új tagokkal bővült a KFT. Laár András áprilisi távozása után Szekeres András és Nedvig Balambér csatlakozott a zenekarhoz. A rajongók reakciója vegyes, írja a Blikk.

„Laár idén áprilisban azt mondta, többé nem jön. Jön viszont Szekeres András (ének) és Nedvig Balambér (gitár). Jó lesz. Több lesz a zene és kevesebb a bohóckodás. Ez a nyár – a számos fesztiválszereplés – bebizonyította, igazunk volt, hogy nem hagytuk abba. Köszönjük a közönség részéről megnyilvánuló nyitottságot és a nagy-nagy tapsokat” – írta Facebookon Bornai Tibor, a zenekar egyik alapítója.

A bejelentés után sokan támogatásukról biztosították az együttest, mások szerint Laár nélkül nem KFT a KFT.

„A koncerteken teljesen egyértelmű a helyzet, nagy szeretettel fogadott minket mindenhol a közönség. Természetesen nem egyszerű ez az egész, hiszen negyvennégy éven át együtt játszottunk Laár Andrissal, aki emblematikus énekese, szerzője volt a zenekarnak. Az interneten látok olyan kommenteket, amelyekből az derül ki, hogy hiányolják őt” – mondta a lapnak Márton András, a KFT dobosa, aki azt is elmesélte, hogy a történtek óta is rendszeresen fellépnek, az év végén pedig a Magyar Zene Házában adnak koncertet, míg jövőre, a zenekar alapításának 45. évfordulója alkalmából szerveznek ünnepi esteket.

„Áprilisban történt egy eset, ami miatt szakítottunk Laár Andrással, azóta egyikünk sem kereste a másikat. Nincs jele annak, hogy ez megváltozna. Szomorúan látjuk, mi van Andrissal, és a zenekar minden tagjával együtt azt kívánjuk, hogy legyen ereje kijutni ebből a helyzetből”

– tette hozzá Márton.

„Lehullott róluk a lepel, ez egy szeretet nélküli társaság. Teljesen világosan kiderült, hogy nem szeretnek engem, ehelyett érdekkapcsolat fűzte őket hozzám. Ezt régóta tudom, és nem értettem, miért van így, de most vége lett” – fogalmazott Laár András egy korábbi interjúban a szakítás kapcsán.

A zenekarnak állítólag elege lett abból, hogy az énekes késve érkezett a próbákra, és előbb távozott. Laár az elmúlt években sorban lezárt több ügyet: elvált, elhagyta az általa is alapított L’art pour l’art Társulatot, majd végleg szakított a KFT-vel is. Az együttes Magyarország második leghosszabb ideje az eredeti felállásban játszó pop-rock zenekara volt.

Laár most egy egykori Hip Hop Boyz-taggal dolgozik együtt. Kalocsai Krisztián abban is segíteni szeretne, hogy kárpótolják azokat, akik előre fizettek asztrológiai elemzésért, de a művész nem jelent meg a megbeszélt időpontban.

„Nincs semmi közünk a KFT együtteshez, így nem is szeretnénk kommentálni a körülöttük zajló eseményeket. Örömmel látjuk, hogy prosperál a zenekar” – válaszolta a Blikk kérdésére Kalocsai Krisztián Laár András nevében is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
„3 éve veretünk” – Új dallal tért vissza Azahriah, itt a vemzavr!, és egy klip is hozzá Young Fly-jal
Ez Azahriah első új megjelenése azóta, hogy tavaly ősszel bejelentette visszavonulását. A dal klipjét már a megjelenés napján, néhány óra alatt közel 100 ezren látták a YouTube-on.


Hétfőn jelent meg Azahriah, azaz Baukó Attila és Young Fly, polgári nevén Schüller Ákos közös új dala vemzavr! címmel.

Az új számhoz különleges klip is készült, amelynek első felében fekete-fehér képkockák láthatók. A dalban Azahriah arról is énekel, hogyan változott meg az élete az elmúlt években.

„Sokat láttam, tapasztaltam 23 évem alatt / 3 éve veretünk, ezalatt lett a széfem full / Bocs, de a pihenésre nem érek rá”

– hallható a szövegben.

A 23 éves énekes nem most először dolgozik együtt Young Fly-jal. Korábban a Pannonia című dalon is közösen szerepeltek.

Ez Azahriah első új megjelenése azóta, hogy tavaly ősszel bejelentette visszavonulását. A dal klipjét már a megjelenés napján, néhány óra alatt közel 100 ezren látták a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt Robert Redford
A világ egyik legnagyobb filmsztárja 89 évesen távozott. Színészként és rendezőként is világhírű alkotásokat tett le az asztalra. Redford olyan klasszikus filmekben játszott főszerepet, mint a Butch Cassidy és a Sundance kölyök vagy Az elnök emberei. Ő hozta létre a Sundance Intézetet, amely a független filmeket és színházat segíti, és amelynek nevéhez a világhírű Sundance Filmfesztivál fűződik.


89 éves korában meghalt Robert Redford színész és Oscar-díjas rendező – erősítette meg Cindi Berger a művész sajtósa.

„Robert Redford 2025. szeptember 16-án hunyt el otthonában, a Utah állambeli hegyekben, a Sundance-en – azon a helyen, amit szeretett, azok között, akiket szeretett. Nagyon fog hiányozni”

– közölte Berger a CNN-nel. „A család kéri a magánélet tiszteletben tartását.”

Redford olyan klasszikus filmekben játszott főszerepet, mint a Butch Cassidy és a Sundance kölyök vagy Az elnök emberei. Rendezőként is maradandót alkotott: nevéhez fűződik többek között az Átlagemberek és a Folyó szeli ketté című díjnyertes film.

A filmkészítés iránti elkötelezettsége miatt hozta létre a Sundance Intézetet, amely a független filmeket és színházat segíti, és amelynek nevéhez a világhírű Sundance Filmfesztivál fűződik.

Redford környezetvédőként is ismert volt. 1961-ben költözött Utah államba, ahol fontos szerepet vállalt a természet és az amerikai Nyugat tájainak megőrzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Itt a legjobban várt magyar sorozat: Bróker Marcsi olyan legenda lesz, mint Repülős Gizi vagy a Viszkis
Az RTL saját fejlesztésű sorozata profi munka nagyszerű színészekkel, de azért helyenként kiszámítható és relativizáló.


FIGYELEM! A cikk kisebb SPOILEREKET tartalmaz!

Nagyon érdekes a Bróker Marcsihoz hasonló alkotások lélektana. " A filmsorozatot valós eset ihlette, de a megjelenített események, szervezetek, karakterek és egymáshoz való viszonyaik a képzelet szülöttei" írják ki a film elején. De ez csak egy kötelező kör, ami valójában sem az alkotókat, sem a nézőket nem érdekli különösebben. Mostantól ez Bróker Marcsi története, és azok, akik látják, bármiféle kritika nélkül beveszik majd. Ugyanúgy, ahogy tényként kezelik, hogy személyesen Dobrev Klára adott utasítást 2006-ban a tüntetők szétverésére, vagy azt, hogy Freddie Mercury a 80-as évek közepén otthagyta a Queent, hogy szólókarrierbe kezdjen.

Bróker Marcsi a magyar kriminalisztika 21. századi történetének emlékezetes figurája, olyan "előkelő" társaságban forog a neve, mint a Viszkis, Tribuszerné, és lehet, ennek a sorozatnak köszönhetően egyszer majd

épp olyan hamis romantika veszi majd körbe személyét, mint Repülős Gizit vagy Rózsa Sándort. Ambrus Attila példáját látva akár még közkedvelt celeb is lehet belőle, miután kiszabadult.

Mindazonáltal jobban jár mindenki, ha a Bróker Marcsi sorozatot fikcióként kezeli, és nem kezdi el találgatni, mi benne a valóságmorzsa.

Erős alkotógárda állt össze az idei ősz legjobban várt magyar sorozatához. Ditz Edit producer és férje, Geszti Péter neve összeforrt az igényességgel. A vezető író A nyomozót vagy a Terápiát is jegyző Gigor Attila. Herendi Gábort aligha kell bemutatni bárkinek, bár meglehetősen megosztó alkotó, az vitathatatlan, hogy számos közönségsiker fűződik a nevéhez. A másik rendező, Fazekas Máté Bence pedig olyan alkotásokkal hívta fel magára a figyelmet, mint a Kilakoltatás vagy az Apám szíve.

A sorozat a végén kezdődik: tanúi lehetünk Bróker Marcsi letartóztatásának Belize-ben. Majd visszatérünk a kezdetekhez, a 90-es évek végére. Innentől a sorozat ide-oda ugrál a két idősík között, míg nem a sorozat végén össze nem találkozik a kettő.

A 90-es évek végén Marika (Bacskó Tünde) immár 25 éve dolgozik egy karcagi bankfiókban. Amikor az igazgató nyugdíjba megy, mindenki arra számít, hogy Marikát nevezik ki a helyére. Ám ahogy ilyenkor lenni szokott, inkább egy külső embert hoznak, a csinos, fiatal ám okos és agilis Angélát (Szilágyi Csenge).

Marika érthetően búskomorságba esik, amiért így átléptek rajta, főleg, mikor a fiatal kolléganő ahelyett, hogy előadná a saját ötleteit, Marikától várja az újító javaslatokat. Marika frusztrációját fokozza, hogy a családja többi tagja mind épp az álmait próbálja megvalósítani. Férje, Feri (Thuróczy Szabolcs) lángossütőt üzemeltet, lánya, Csilla (Tóth Zsófia), kozmetikai szalont nyitott. Fia, Norbi (Martinovics Máté) még érettségi előtt van, és futballistának készül – bár később kiviláglik, hogy ez sokkal inkább az apja, Feri álma, mint az övé.

Marika úgy érzi, mindenki azt várja, hogy a fix állásával és fizetésével biztosítsa a családnak a stabil hátteret azért, hogy mindenki más úgy élhesse az életét, ahogy tetszik. Pedig neki is vannak álmai: valaha stewardess szeretett volna lenni. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve felmond a bankban, hitelt vesz fel és Kunviator néven utazási irodát nyit.

Csak hogy a kezdeti lendület gyorsan elakad. Norbi komolyan megkárosít egy helyi üzletembert, Kálmánt (Anger Zsolt), és hogy elkerüljék a feljelentést, Marikának a teljes kezdőtőkéjét oda kell adnia a férfinak. Ráadásul azzal kell szembesülnie, hogy az utazásai senkit nem érdekelnek. Bár a régi ügyfelei felkeresik új irodájában, de csak azért, mert mind azt szeretné, ha a befektetéseiket továbbra is Marika kezelné.

Az asszony eleinte hárítja, hiszen nincs engedélye ilyen tevékenységre, és az önbizalma sem elég nagy.

Ám amikor azzal kell szembesülnie, hogy teljesen csődbe megy – minden értelemben –, ha nem sikerül tőkét szereznie, beadja a derekát.

Persze szó sincs arról, hogy bárkit meg akarna károsítani: mindent precízen könyvel, szerződést ír az ügyfelekkel, a rábízott pénzt valutába fekteti, és ígéretéhez híven, a bankinál sokkal kedvezőbb kamatokat biztosít. Egészen addig, amíg el nem következik az első pénzügyi válság, amikor a bizalmukat vesztett ügyfelek egyszerre akarják kivenni a tőkéjüket. Marika régi szerelme, a gazdag vállalkozó, Gyula (Terhes Sándor) bíztatására úgy dönt, kihasználja azt a bizalmi tőkét, amit 25 év alatt szerzett Karcagon, és meggyőzi az embereket, hogy hagyják nála a pénzüket.

Innentől egyre többet kockáztat, kezd ráérezni az édes élet ízére. A városban is egyre nő a befolyása, részesedést szerez a helyi kábel tévéből, lekenyerezi a polgármestert, Sándort (Ficzere Béla), mindenki a tenyeréből eszik. De meddig lehet ezt folytatni? Marika minden krízis helyzetre azt mondja: "Megoldom!" És részben tehetségének, részben szerencsének, részben befolyásos barátoknak köszönhetően sokáig tényleg megússza a meredek szituációkat.

Miután ismerjük a sztori végét, az izgalmat nem az adja, hogy mi fog történni, hanem mikor és hogyan jutunk el odáig. Egyfajta Colombo dramaturgia: végig tudjuk, ki a bűnös, csak azt nem, hogy fog lelepleződni. Kicsit a Totál szívás is eszünkbe juthat, hisz itt is azt láthatjuk, hogy csúszik egy alapjában véve jóravaló, semmi rosszat nem akaró ember egyre mélyebbre a bűnben.

A Bróker Marcsi nagyon profin összerakott sorozat, és szórakoztató is, ugyanakkor néha az az érzésem, túlságosan rutinból készült. A szerzőknek a kisujjában van a forgatókönyvírás, viszont éppen ezért nagyon sok a panelmegoldás.

Ettől pedig sokszor kiszámíthatóvá válik a történet, és nem csak azért, mert tudjuk, hogy a végén Bróker Marcsit le fogják csukni.

Amikor például az elején Marika megérkezik a bankba, és csodálkozva szembesül az új, fiatal kolléganővel, Angélával, azonnal tudhatjuk, hogy Marika nem fogja megkapni az igazgatói kinevezését. Vagy amikor a lánya, Csilla észreveszi, hogy valaki lopja a hajfestéket a szalonból, nyilvánvaló, hogy ennek hamarosan jelentősége lesz.

Ugyanakkor vannak nagyon szépen felépített pillanatok is. Például amikor több részen keresztül várjuk, hogy mikor találkozhat az immár letartóztatot Marcsi a családjával, és ők hogyan fogadják majd.

A karakterek elég jól ki vannak dolgozva, a legkisebb epizódszereplő is próbál több lenni egyszerű, kétdimenziós papírfiguránál. Amihez persze kellenek a remek színészek is, akiknek a játéka sok esetben – nyilván szándékosan – a profi és a civil szereplő határán mozog, ami valahogy hihetőbbé teszi az egészet.

Két nagyon finom, érzékeny alakítást láthatunk. Az egyik a főszereplő, Bacskó Tünde, akinek szívből kívánom, hogy meghozza ez a sorozat a kiugrást, mert kiváló színésznő, és izgalmas lenne látni, mire képes más típusú szerepekben. Az ő megformálásában Bróker Marcsi nem egy megátalkodott bűnöző, hanem egy gyarló, sokszor önmagát is becsapó, hús-vér nő. Anya, feleség. Egy olyan ember, akin kicsit átlépett a történelem, aki még abban szocalizálódott, hogy ha jó vagy és szorgalmasan dolgozol, akkor szép lassan felérhetsz a szamárlétra tetejére. Csakhogy közben megváltozott a világ, és kiadták a jelszót: fiatalítani kell. Bróker Marcsi lehetne akárki, aki néhány rossz döntés és kísértés hatására rossz irányba indul. Lehetne a szomszédunk, a kolléganőnk, az anyukánk.

A másik alakítás, amit kiemelnék, Thuróczy Szabolcsé. Szabolcs az egyik legtöbbet foglalkoztatott színészünk, nagyon ismert, nagyon népszerű, és lássuk be, sokszor nagyon hasonló szerepeket osztanak rá. Ő a hőbörgésre hajlamos, kicsit vagy nagyon alkoholista, erőszakos, de azért szerethető családapa. Thuróczy mégis képes mélységet vinni a sablonokba. Amikor az ember azt várná, hogy robbanjon, visszakapcsol, és ettől sokkal nagyobb feszültséget teremt. Az pedig, ahogy a feleségét a börtönben meglátogató, időskori Ferit játssza, annyira finom, hogy szavakat sem találok rá. Bacskó és Thuróczy olyan kémiát teremt az idősödő házaspár között – akik a beszélőn épp csak egymás kisujját érinthetik meg –, am igazán különleges.

A Bróker Marcsi fő kérdése, amit el kell döntenünk magunkban, hogy mi az, ami még megbocsátható akár magánéleti, akár társadalmi szinten.

Sokszor volt az az érzésem, hogy a sorozat nagyon relativizálni próbálja Bróker Marcsi bűneit, és bár nyilván nem menthetőek fel az ügyfelei sem, akik kapzsiságtól vezetve, a nagyobb hozam reményében vitték hozzá a pénzt "okosba", nem pedig a bankba, azért alapvetően ők mégiscsak áldozatok.

A sorozat nagy erénye a korábrázolás, ami a zenék kiválasztásánál kezdődik. Elhihetitek, hogy nem vagyok, és soha nem is voltam különösebben nagy rajongója sem a Carpe Diemnek, sem az Animal Cannibalsnak.

Mégis, amikor az első rész elején meghallottam az Álomhajót, olyan volt, mint egy régi ismerőssel találkozni.

Mondjuk egy olyan osztálytárssal, akivel régen utáltátok egymást, és most mégis örültök, ha összefuttok. Instant odavarázsolta az ezredforduló hangulatát, és a készítők gondosan ügyeltek rá, hogy a korszak benne legyen minden díszletben és kellékben is. Szóval a hozzám hasonló X-eknek már csak nosztalgiából is érdemes megnézni a 6 epizódos minisorozatot.

A színészekre nem lehet panasz, mindenki hozza, amit kell. A rendezők jó érzékkel vegyítettek az ismeretlenebb szereplők közé ismerős arcokat. Cseke Katinka a városi tévé vezetőjének szerepében vagy Rezes Judit mint ügyvéd üdítő színfolt, akárcsak a Kálmánt alakító Anger Zsolt vagy a polgármester bőrébe bújt Ficzere Béla, akit szerencsére egyre többet láthatunk egyre nagyobb szerepekben a tévében és a filmvásznon. Kicsit sajnálom, hogy a Norbi barátnőjét, Anitát játszó Mosolygó Sárának nincs igazán lehetősége megmutatni, mit tud. Az esetek többségében a háttérben van, alig mond néhány szót.

De még így is képes érzékeltetni azt a lelki változást, ami a gimnazista lányból időközben édesanyává érő nőben végbement.

Bróker Marcsi története egyelőre csak az RTL+ premiumon streamelve érhető el. Akinek van lehetősége, mindenképpen nézzen bele, szerintem ott fog ragadni, de reméljük, hogy idővel a tv programban is találkozhatunk vele.


Link másolása
KÖVESS MINKET: