KULT
A Rovatból

Gyermekagy felnőtt testben: Emma Stone mindent megmutat az év legbizarrabb remekművében – Szegény párák-kritika

Megvan a Frankenstein? No, akkor a doktort helyettesítsük be egy szörnnyel, a szörnyet pedig egy kisgyermek lelkével rendelkező szépséges nővel. Furcsán hangzik? Furcsa is. Ezt senki nem felejti majd el egyhamar.


Nem semmi karriert járt már be eddig is Yorgos Lanthimos Szegény párák című filmje. Itthon először akkor lehetett hallani róla, amikor jöttek a híradások arról, hogy Emma Stone, Mark Ruffalo és Willem Dafoe Magyarországon forgatnak egy filmet, nagyrészt a budapesti Origo Filmstúdióban. Majd kiderült, hogy ez a bizonyos film a Poor Things címet viseli, Alasdair Gray Poor Things: Episodes from the Early Life of Archibald McCandless M.D., Scottish Public Health Officer című könyvén alapul, és hogy a Kutyafog (2009), az Alpok (2011), A homár (2015), az Egy szent szarvas meggyilkolása (2017) és A kedvenc (2018) igen egyedi látásmódú rendezője, Yorgos Lanthimos ül a direktori székben.

Majd következett a 2023-as Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, amelyről kijöttek a film első kritikái, Lanthimostól megszokott módon az egekbe magasztalva azt, és ahol meg is kapta a legjobb filmnek járó Arany Oroszlánt.

Ezután bukkant fel Magyarországon is a film, a tavalyi CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol az alkotást megtekintő szerencsések már négy hónappal a magyar mozipremier előtt láthatták Lanthimos következő agymenését. Majd nem kevés további fesztiválsiker és filmes díjözön (pl. két Golden Globe: egy a filmnek, egy Emma Stone-nak) után érkezett a 11 Oscar-jelölés, aminél idén csak az Oppenheimer kapott többet (13-at).

S bár ezek után minden bizonnyal sokan kíváncsiak a filmre, azoknak, akik még sosem láttak Lanthimos-filmet, álljon itt egy aprócska figyelmeztetés: a Szegény párák nem való mindenkinek. Persze egyetlen mozgóképre sem mondható el, hogy mindenkinek való lenne, Lanthimos azonban valóban annyira egyedi filmes, hogy sokan vannak/lesznek, akik nem tudják majd befogadni azt, amit ő egyébként parádés eszközökkel szokott a vásznakra festeni. A homár például az egyik leggonoszabb film, ami valaha készült, és kegyetlenül megviseli az ember lelkét, s ez elmondható a Kutyafogról és az Egy szent szarvas meggyilkolásáról is.

A kedvenc volt talán az első, nagyon idézőjelesen „populárisabb” próbálkozás Lanthimostól, amit már talán egy szélesebb közönség is be tudott fogadni, a Szegény párákat látva pedig elmondhatjuk, hogy továbbra is ezen az úton jár: beteg, kemény, bizarr, vicces, undorító, meghökkentő, felháborító, amit látunk, és hogy elfelejteni nem fogjuk, az fix.

A Szegény párák története szerint egy, a valóságtól elemelt világban járunk, ami egyszerre múlt és jövő: az eltorzult arcú sebész/tudós, Dr. Godwin Baxter (Willem Dafoe) egy fiatal, terhes, öngyilkos nőbe (Emma Stone) lehel új életet úgy, hogy a magzata agyát beleoperálja a fejébe, s némi elektromos segítséggel visszahozza a halálból. Így azonban Bella (mert ezt a nevet adta neki) valójában egy felnőtt női testbe zárt gyermek, aki sokkal gyorsabban fejlődik agyilag, mint egy igazi gyerek. A doktor lányaként szereti és neveli Bellát, a segédjével, Max McCandlesszel (Yami Roussef) folyamatosan tanulmányozzák a fejlődését, és elzárják őt a külvilág elől. Egy nap azonban egy élvhajhász ügyvéd, Duncan Wedderburn (Mark Ruffalo) kerül a kúriába, akinek Bella felkelti az érdeklődését, és ráveszi, hogy tartson vele világot látni. Több országot érintő kalandjaikon (eljutnak pl. Lisszabonba, egy tengeri hajóútra, Alexandriába és Párizsba is) aztán Bella a maga módján reagál a világra és a világ is Bellára, miközben a naiv lény felfedezi többek között a szexualitást, a férfiakat, a társadalmi különbségeket és az emberi gonoszságot.

A Szegény párák egy sokrétű film, telis-tele rétegekkel, amelyeket szépen lassan fejthetünk le a nagy egészről, miközben mi is végigkísérjük Bella fejlődését és ráeszmélését a világra. E fenti történetből pedig minden bizonnyal sokaknak ugrik be (a film ezt nem is titkolja) Mary Shelley Frankensteinje.

Igen, egyértelműen a klasszikus mű érdekes megközelítésű és kifacsarású átiratáról van szó, amelyben például a holtat életre keltő doktor néz ki úgy, mint Frankenstein szörnye, a lény pedig szépséges, bár hasonlóan naiv... eleinte.

Rá azonban nem a külleme miatt néznek ferde szemmel az emberek, hanem a gyermeki gondolkodásából fakadó viselkedése okán, és nemhogy elutasítják, a férfiak valósággal megőrülnek érte, kívánják, uralni akarják. S bár eleinte Bella jóleső játéknak tekinti a szexet, s egy ponton pénzkereseti lehetőségnek is, később, ahogy egyre többet tanul a világból, kezd átlátni a szitán.

Kétségtelen, hogy Emma Stone teljesen alárendelte magát a szerepnek, lelkileg és fizikailag is. A kedvenc előtt például sosem dobta le a textilt (abban is csupán néhány másodperc erejéig), itt azonban Lanthimos teljesen kivetkőzteti önmagából, minden létező szempontból. Karrierje talán legjobb alakítását mutatja be itt a konvenciókra fittyet hányó, magabiztos és az élete feletti irányítást egyre inkább magához ragadó Bellaként a (Kaliforniai álomnak köszönhetően) már amúgy is Oscar-díjas Emma Stone, akit tökéletesen kiegészít Mark Ruffalo egy tőle teljesen szokatlan, már-már ripacskodó szerepben, a kívülről ijesztő, belülről csupaszív Willem Dafoe vagy a hősszerelmes Ramy Youssef.

Lanthimos a csodás színészvezetés mellett odafigyelt a Szegény párák küllemére is, egészen lenyűgöző díszletek, jelmezek és operatőri munka közt elevenedik meg ez az álom- és festményszerű, abszurd, eleinte fekete-fehér, majd színekkel teli, groteszk világ, s ezért bizony hatalmas dicséret illeti a magyar stábot, nem is véletlen, hogy James Price és Shona Heath látványtervezők mellett a berendező Mihalek Zsuzsát is Oscar-díjra jelölték.

A Szegény párák 18-as karikája abszolút megalapozott, mivel bővelkedik vérben, kendőzetlen szexben és káromkodásokban, és bár az alapsztorija (ahogy a Frankensteiné is) egy félelmetes drámát sugall, egyértelműen ez Lanthimos eddigi legviccesebb és legkönnyedebb filmje, amely persze még így is sokakat fog megbotránkoztatni. Aki viszont képes átengedni magát neki (mondjuk nem lehet nem odafigyelni mindarra, ami a vásznon zajlik), az egy elgondolkodtató és mással össze sem hasonlítható, hatásos élménnyel gazdagodik majd, amit az elméje bizton nem töröl majd ki az évek során. Nevetünk, elborzadunk, félrenézünk, bedühödünk, meghatódunk. Szeretjük, ha időnként így ki tudnak minket billenteni a komfortzónánkból, nem mellesleg pedig jól is szórakozunk közben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Áprilisban történt egy eset” - Laár András nem tér vissza a KFT zenekarba
A KFT folytatja a koncertezést az új tagokkal, a nyári fesztiválok tapasztalataira hivatkozva. A dobos úgy nyilatkozott, hogy nincs jele a kapcsolat rendeződésének Laár Andrással, ugyanakkor azt kívánják, legyen ereje kilábalni a helyzetéből.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



Immár hivatalos, hogy új tagokkal bővült a KFT. Laár András áprilisi távozása után Szekeres András és Nedvig Balambér csatlakozott a zenekarhoz. A rajongók reakciója vegyes, írja a Blikk.

„Laár idén áprilisban azt mondta, többé nem jön. Jön viszont Szekeres András (ének) és Nedvig Balambér (gitár). Jó lesz. Több lesz a zene és kevesebb a bohóckodás. Ez a nyár – a számos fesztiválszereplés – bebizonyította, igazunk volt, hogy nem hagytuk abba. Köszönjük a közönség részéről megnyilvánuló nyitottságot és a nagy-nagy tapsokat” – írta Facebookon Bornai Tibor, a zenekar egyik alapítója.

A bejelentés után sokan támogatásukról biztosították az együttest, mások szerint Laár nélkül nem KFT a KFT.

„A koncerteken teljesen egyértelmű a helyzet, nagy szeretettel fogadott minket mindenhol a közönség. Természetesen nem egyszerű ez az egész, hiszen negyvennégy éven át együtt játszottunk Laár Andrissal, aki emblematikus énekese, szerzője volt a zenekarnak. Az interneten látok olyan kommenteket, amelyekből az derül ki, hogy hiányolják őt” – mondta a lapnak Márton András, a KFT dobosa, aki azt is elmesélte, hogy a történtek óta is rendszeresen fellépnek, az év végén pedig a Magyar Zene Házában adnak koncertet, míg jövőre, a zenekar alapításának 45. évfordulója alkalmából szerveznek ünnepi esteket.

„Áprilisban történt egy eset, ami miatt szakítottunk Laár Andrással, azóta egyikünk sem kereste a másikat. Nincs jele annak, hogy ez megváltozna. Szomorúan látjuk, mi van Andrissal, és a zenekar minden tagjával együtt azt kívánjuk, hogy legyen ereje kijutni ebből a helyzetből”

– tette hozzá Márton.

„Lehullott róluk a lepel, ez egy szeretet nélküli társaság. Teljesen világosan kiderült, hogy nem szeretnek engem, ehelyett érdekkapcsolat fűzte őket hozzám. Ezt régóta tudom, és nem értettem, miért van így, de most vége lett” – fogalmazott Laár András egy korábbi interjúban a szakítás kapcsán.

A zenekarnak állítólag elege lett abból, hogy az énekes késve érkezett a próbákra, és előbb távozott. Laár az elmúlt években sorban lezárt több ügyet: elvált, elhagyta az általa is alapított L’art pour l’art Társulatot, majd végleg szakított a KFT-vel is. Az együttes Magyarország második leghosszabb ideje az eredeti felállásban játszó pop-rock zenekara volt.

Laár most egy egykori Hip Hop Boyz-taggal dolgozik együtt. Kalocsai Krisztián abban is segíteni szeretne, hogy kárpótolják azokat, akik előre fizettek asztrológiai elemzésért, de a művész nem jelent meg a megbeszélt időpontban.

„Nincs semmi közünk a KFT együtteshez, így nem is szeretnénk kommentálni a körülöttük zajló eseményeket. Örömmel látjuk, hogy prosperál a zenekar” – válaszolta a Blikk kérdésére Kalocsai Krisztián Laár András nevében is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Rudolf Péter a Vígszínház évadnyitó ülésén: A színház ne igazodjon a politikához
Női Tartuffe, Frankenstein és Shakespeare is szerepel a Vígszínház repertoárjában, olyan vendégművészekkel kiegészülve, mint Udvaros Dorottya és Máté Gábor. A Vígszínház évadnyitóján jártunk.


A Vígszínház évadnyitó ülésére járni mindig öröm. Nemcsak azért, mert ilyenkor mindenféle finomsággal várják az újságírókat, hátha sikerül kicsit megpuhítani a kérges szívünket, hanem azért is, mert mindig kapunk valami show-t. Ez voltaképp valahol kényszer is: mivel ilyenkor már nagyban készülnek az első bemutatóra, időtakarékosság miatt nem bontják le a díszleteket, hanem ahhoz kapcsolják a sajtótájékoztatót. Tavaly például a Liliomfi díszleteiben fogadta a vendégeket Rudolf Péter és a társulat, és Szigligeti Ede klasszikusának szellemében láthattunk egy rövid játékot.

Az idei évad első bemutatója, a George Büchner Leonce és Lénája alapján készült @Ll3t4rgIA (A letargia) a mai időkbe, egy gimnázium tornatermébe helyezi a cselekményt, így mi is egy rögtönzött tornaórába csöppenhettünk. Ami már ott elkezdődött, hogy Kovács Patrícia és Ötvös András a tanári kar prominens tagjaiként lezavarták a sütizgető, kávézgató újságírókat a nézőtérre, ami a kollégák arcát nézve azért feltéphetett néhány nevetéssel palástolt sebet.

A 130. jubileumi évad elején köszöntő beszédében Rudolf Péter igazgató bejelentette, hogy Szász Júlia, Kovács Tamás és Sághy Tamás csatlakozott a társulathoz. Ezután köszöntötte a veteránokat: Hegedűs D. Géza 50, Kern András 55, Halász Judit pedig 60 éve tagja a társulatnak.

Rudolf szerint a mai világban, ahol elvárás, hogy élesen fogalmazzunk, hogy leegyszerűsítsük a mondanivalót, igazi bátorság kell ahhoz, hogy valaki árnyaltan fogalmazzon. Márpedig a színház ezt teszi: több felvonáson keresztül bont ki egy-egy mondanivalót.

Az igazgató hangsúlyozta: a színháznak kell igazodási pontnak lennie, nem neki kell igazodnia a különböző elvárásokhoz, vagy akár a politikához.

A legszembetűnőbb változás a korábbi évekkel szemben, hogy idén tulajdonképpen minden új előadás alkotói színház, amikor egy-egy darabból kiindulva, azt ugródeszkának tekintve a rendező, nem egyszer a színészeket is alkotóként bevonva valami nagyon sajátot, újat hoz létre. Ez jellemző az Ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett Letargiára, amelynek Márkus Luca és Medveczky Balázs lesz a főszereplője, akik az Ármány és szerelemben már bizonyították, milyen remek párost alkatnak, nagyszerű a kémia köztük a színpadon.

Ahogy a sajátosan írt cím, @Ll3t4rgIA is jelzi, az előadásban megjelenik a fiatalok technikája, a Tik-tok világa. Márkus Luca elmondta a tíz éves kishúgán látja, mennyire más a mai fiatalok világa. Úgy véli, ma sokkal nehezebb valóban kapcsolódni egymáshoz. Ez azért is van, mert Luca generációja még nem az okostelefonokon szocializálódott. Bár már megjelentek életükben ezek az eszközök, ők nem az online térben éltek. Medveszcky Balázs azzal egészítette ezt ki, hogy szerinte nincsenek jobb és rosszabb generációk. "Meg nem hallások" vannak.

Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy most vasárnap rendezik a Vígnapot, amikor a színház megnyitja a kapuit a közönség előtt, mindenféle programokkal várnak kicsiket és nagyokat. Ennek keretében délelőtt 11 órától megtekinthető A letargia próbája is.

A Pesti Színház is erősen indítja az évadot. Madame Tartuffe: Udvaros Dorottya – erre alighanem az is felfigyel, aki különösebben nem jár színházba. Kincses Réka rendező előadása is tökéletes példája annak a fajta alkotói színháznak, amit már említettem. Bár az előadás egyik alapja Moliere talán leghíresebb műve, a látszat ellenére nem csak abban tér el tőle, hogy a főhőst nőre cseréli. Kincses Réka módszerének lényege, hogy a színészekkel közösen, sok improvizációval alakítja a történetet, amibe saját személyes élményeiket is beleírják. Ez kicsit gondot is okoz, hiszen nem olyan rég derült ki, hogy Szilágyi Csenge anyai örömök elé néz, ezért kihagyja ezt az évadot. Szó szerint néhány napja ugrott be a helyére Petrik Andrea, emiatt a darab egy részét át kell gyúrni az ő személyének megfelelően.

Az Udvaros Dorottya által alakított Barbara Tartuffe természetgyógyász, aki sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. Jelmondata: "Ahol az ellenállás, ott az út!"

Valódi csemegének ígérkezik Shakespeare Falstaffja. Azt megszokhattuk, hogy már Shakespeare sem a régi, darabjait mindig modern környezetbe helyezik, próbálják megújítani. Falstaff az avoni hattyú három darabjában is szerepelt, a két IV. Henrikben, illetve A windsori vígnőkben. Valló Péter rendező ezekből és Verdi Falstaff című operájából gyúrta össze azt a változatot, amit Hegedűs D. Géza jutalomjátékának szánt. Hegedűs már a sajtótájékoztatót is harsányan röhögős komédiává változtatta, nem kétséges, hogy az előadás is fantasztikus lesz. Segítségére van ebben egyrészt Nádasdy Ádám nagyszerű fordítása, másrészt olyan remek játszótársak, mint Kovács Patrícia, Balázsovits Edit vagy Ötvös András, hogy csak néhányukat említsem.

Az Igazából komédia Szabó Máté rendezésében, és a Hegymegi Máté által színpadra állított Frankenstein avagy a modern Prométheusz fókuszában egyaránt a teremtő ember áll, ember és teremtménye kapcsolatát járja körül más aspektusból.

Igazi különlegességnek ígérkezik a Pesti Színházban tavasszal színpadra kerülő Államtitkár, amit Máté Gábor jegyez vendégrendezőként. Alexander Bisson komédiája volt a Vígszínház első igazi nagy sikere a megnyitása utáni időben. A darab középpontjában a korrupció áll, főszereplője nők kegyeiért cserébe osztogatja a kormányzati pozíciókat.

Máté Gábor viccelődve kiemelte, ő ezt a jelenséget tulajdonképpen megértéssel, sőt, némileg irigykedve nézi. Ami jobban belegondolva azért felvet kérdéseket.

Az előadás két főszereplője Wunderlich József és Hegyi Barbara lesz.

A házi színpad előadásaiból kiemelném az Egy gyilkosság mellékszálai című produkciót. Borbély Szilárd művét Seress Zoltán alkalmazta színpadra, aki személyesen is ismerte a tragikus sorsú írót, és célja, hogy ne csak a művet, hanem az alkotót is közelebb hozza kicsit a közönséghez.

Mint látható, idén is sok érdekes újdonsággal várja nézőit a Vígszínház, és akkor a Vígszalonról még szót sem ejtettünk. Érdemes átböngészni a színház honlapján a kínálatot, mindenki talál magának megfelelő programot.

És ne feledjétek: vasárnap Vígnap!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
„3 éve veretünk” – Új dallal tért vissza Azahriah, itt a vemzavr!, és egy klip is hozzá Young Fly-jal
Ez Azahriah első új megjelenése azóta, hogy tavaly ősszel bejelentette visszavonulását. A dal klipjét már a megjelenés napján, néhány óra alatt közel 100 ezren látták a YouTube-on.


Hétfőn jelent meg Azahriah, azaz Baukó Attila és Young Fly, polgári nevén Schüller Ákos közös új dala vemzavr! címmel.

Az új számhoz különleges klip is készült, amelynek első felében fekete-fehér képkockák láthatók. A dalban Azahriah arról is énekel, hogyan változott meg az élete az elmúlt években.

„Sokat láttam, tapasztaltam 23 évem alatt / 3 éve veretünk, ezalatt lett a széfem full / Bocs, de a pihenésre nem érek rá”

– hallható a szövegben.

A 23 éves énekes nem most először dolgozik együtt Young Fly-jal. Korábban a Pannonia című dalon is közösen szerepeltek.

Ez Azahriah első új megjelenése azóta, hogy tavaly ősszel bejelentette visszavonulását. A dal klipjét már a megjelenés napján, néhány óra alatt közel 100 ezren látták a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Itt a legjobban várt magyar sorozat: Bróker Marcsi olyan legenda lesz, mint Repülős Gizi vagy a Viszkis
Az RTL saját fejlesztésű sorozata profi munka nagyszerű színészekkel, de azért helyenként kiszámítható és relativizáló.


FIGYELEM! A cikk kisebb SPOILEREKET tartalmaz!

Nagyon érdekes a Bróker Marcsihoz hasonló alkotások lélektana. " A filmsorozatot valós eset ihlette, de a megjelenített események, szervezetek, karakterek és egymáshoz való viszonyaik a képzelet szülöttei" írják ki a film elején. De ez csak egy kötelező kör, ami valójában sem az alkotókat, sem a nézőket nem érdekli különösebben. Mostantól ez Bróker Marcsi története, és azok, akik látják, bármiféle kritika nélkül beveszik majd. Ugyanúgy, ahogy tényként kezelik, hogy személyesen Dobrev Klára adott utasítást 2006-ban a tüntetők szétverésére, vagy azt, hogy Freddie Mercury a 80-as évek közepén otthagyta a Queent, hogy szólókarrierbe kezdjen.

Bróker Marcsi a magyar kriminalisztika 21. századi történetének emlékezetes figurája, olyan "előkelő" társaságban forog a neve, mint a Viszkis, Tribuszerné, és lehet, ennek a sorozatnak köszönhetően egyszer majd

épp olyan hamis romantika veszi majd körbe személyét, mint Repülős Gizit vagy Rózsa Sándort. Ambrus Attila példáját látva akár még közkedvelt celeb is lehet belőle, miután kiszabadult.

Mindazonáltal jobban jár mindenki, ha a Bróker Marcsi sorozatot fikcióként kezeli, és nem kezdi el találgatni, mi benne a valóságmorzsa.

Erős alkotógárda állt össze az idei ősz legjobban várt magyar sorozatához. Ditz Edit producer és férje, Geszti Péter neve összeforrt az igényességgel. A vezető író A nyomozót vagy a Terápiát is jegyző Gigor Attila. Herendi Gábort aligha kell bemutatni bárkinek, bár meglehetősen megosztó alkotó, az vitathatatlan, hogy számos közönségsiker fűződik a nevéhez. A másik rendező, Fazekas Máté Bence pedig olyan alkotásokkal hívta fel magára a figyelmet, mint a Kilakoltatás vagy az Apám szíve.

A sorozat a végén kezdődik: tanúi lehetünk Bróker Marcsi letartóztatásának Belize-ben. Majd visszatérünk a kezdetekhez, a 90-es évek végére. Innentől a sorozat ide-oda ugrál a két idősík között, míg nem a sorozat végén össze nem találkozik a kettő.

A 90-es évek végén Marika (Bacskó Tünde) immár 25 éve dolgozik egy karcagi bankfiókban. Amikor az igazgató nyugdíjba megy, mindenki arra számít, hogy Marikát nevezik ki a helyére. Ám ahogy ilyenkor lenni szokott, inkább egy külső embert hoznak, a csinos, fiatal ám okos és agilis Angélát (Szilágyi Csenge).

Marika érthetően búskomorságba esik, amiért így átléptek rajta, főleg, mikor a fiatal kolléganő ahelyett, hogy előadná a saját ötleteit, Marikától várja az újító javaslatokat. Marika frusztrációját fokozza, hogy a családja többi tagja mind épp az álmait próbálja megvalósítani. Férje, Feri (Thuróczy Szabolcs) lángossütőt üzemeltet, lánya, Csilla (Tóth Zsófia), kozmetikai szalont nyitott. Fia, Norbi (Martinovics Máté) még érettségi előtt van, és futballistának készül – bár később kiviláglik, hogy ez sokkal inkább az apja, Feri álma, mint az övé.

Marika úgy érzi, mindenki azt várja, hogy a fix állásával és fizetésével biztosítsa a családnak a stabil hátteret azért, hogy mindenki más úgy élhesse az életét, ahogy tetszik. Pedig neki is vannak álmai: valaha stewardess szeretett volna lenni. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve felmond a bankban, hitelt vesz fel és Kunviator néven utazási irodát nyit.

Csak hogy a kezdeti lendület gyorsan elakad. Norbi komolyan megkárosít egy helyi üzletembert, Kálmánt (Anger Zsolt), és hogy elkerüljék a feljelentést, Marikának a teljes kezdőtőkéjét oda kell adnia a férfinak. Ráadásul azzal kell szembesülnie, hogy az utazásai senkit nem érdekelnek. Bár a régi ügyfelei felkeresik új irodájában, de csak azért, mert mind azt szeretné, ha a befektetéseiket továbbra is Marika kezelné.

Az asszony eleinte hárítja, hiszen nincs engedélye ilyen tevékenységre, és az önbizalma sem elég nagy.

Ám amikor azzal kell szembesülnie, hogy teljesen csődbe megy – minden értelemben –, ha nem sikerül tőkét szereznie, beadja a derekát.

Persze szó sincs arról, hogy bárkit meg akarna károsítani: mindent precízen könyvel, szerződést ír az ügyfelekkel, a rábízott pénzt valutába fekteti, és ígéretéhez híven, a bankinál sokkal kedvezőbb kamatokat biztosít. Egészen addig, amíg el nem következik az első pénzügyi válság, amikor a bizalmukat vesztett ügyfelek egyszerre akarják kivenni a tőkéjüket. Marika régi szerelme, a gazdag vállalkozó, Gyula (Terhes Sándor) bíztatására úgy dönt, kihasználja azt a bizalmi tőkét, amit 25 év alatt szerzett Karcagon, és meggyőzi az embereket, hogy hagyják nála a pénzüket.

Innentől egyre többet kockáztat, kezd ráérezni az édes élet ízére. A városban is egyre nő a befolyása, részesedést szerez a helyi kábel tévéből, lekenyerezi a polgármestert, Sándort (Ficzere Béla), mindenki a tenyeréből eszik. De meddig lehet ezt folytatni? Marika minden krízis helyzetre azt mondja: "Megoldom!" És részben tehetségének, részben szerencsének, részben befolyásos barátoknak köszönhetően sokáig tényleg megússza a meredek szituációkat.

Miután ismerjük a sztori végét, az izgalmat nem az adja, hogy mi fog történni, hanem mikor és hogyan jutunk el odáig. Egyfajta Colombo dramaturgia: végig tudjuk, ki a bűnös, csak azt nem, hogy fog lelepleződni. Kicsit a Totál szívás is eszünkbe juthat, hisz itt is azt láthatjuk, hogy csúszik egy alapjában véve jóravaló, semmi rosszat nem akaró ember egyre mélyebbre a bűnben.

A Bróker Marcsi nagyon profin összerakott sorozat, és szórakoztató is, ugyanakkor néha az az érzésem, túlságosan rutinból készült. A szerzőknek a kisujjában van a forgatókönyvírás, viszont éppen ezért nagyon sok a panelmegoldás.

Ettől pedig sokszor kiszámíthatóvá válik a történet, és nem csak azért, mert tudjuk, hogy a végén Bróker Marcsit le fogják csukni.

Amikor például az elején Marika megérkezik a bankba, és csodálkozva szembesül az új, fiatal kolléganővel, Angélával, azonnal tudhatjuk, hogy Marika nem fogja megkapni az igazgatói kinevezését. Vagy amikor a lánya, Csilla észreveszi, hogy valaki lopja a hajfestéket a szalonból, nyilvánvaló, hogy ennek hamarosan jelentősége lesz.

Ugyanakkor vannak nagyon szépen felépített pillanatok is. Például amikor több részen keresztül várjuk, hogy mikor találkozhat az immár letartóztatot Marcsi a családjával, és ők hogyan fogadják majd.

A karakterek elég jól ki vannak dolgozva, a legkisebb epizódszereplő is próbál több lenni egyszerű, kétdimenziós papírfiguránál. Amihez persze kellenek a remek színészek is, akiknek a játéka sok esetben – nyilván szándékosan – a profi és a civil szereplő határán mozog, ami valahogy hihetőbbé teszi az egészet.

Két nagyon finom, érzékeny alakítást láthatunk. Az egyik a főszereplő, Bacskó Tünde, akinek szívből kívánom, hogy meghozza ez a sorozat a kiugrást, mert kiváló színésznő, és izgalmas lenne látni, mire képes más típusú szerepekben. Az ő megformálásában Bróker Marcsi nem egy megátalkodott bűnöző, hanem egy gyarló, sokszor önmagát is becsapó, hús-vér nő. Anya, feleség. Egy olyan ember, akin kicsit átlépett a történelem, aki még abban szocalizálódott, hogy ha jó vagy és szorgalmasan dolgozol, akkor szép lassan felérhetsz a szamárlétra tetejére. Csakhogy közben megváltozott a világ, és kiadták a jelszót: fiatalítani kell. Bróker Marcsi lehetne akárki, aki néhány rossz döntés és kísértés hatására rossz irányba indul. Lehetne a szomszédunk, a kolléganőnk, az anyukánk.

A másik alakítás, amit kiemelnék, Thuróczy Szabolcsé. Szabolcs az egyik legtöbbet foglalkoztatott színészünk, nagyon ismert, nagyon népszerű, és lássuk be, sokszor nagyon hasonló szerepeket osztanak rá. Ő a hőbörgésre hajlamos, kicsit vagy nagyon alkoholista, erőszakos, de azért szerethető családapa. Thuróczy mégis képes mélységet vinni a sablonokba. Amikor az ember azt várná, hogy robbanjon, visszakapcsol, és ettől sokkal nagyobb feszültséget teremt. Az pedig, ahogy a feleségét a börtönben meglátogató, időskori Ferit játssza, annyira finom, hogy szavakat sem találok rá. Bacskó és Thuróczy olyan kémiát teremt az idősödő házaspár között – akik a beszélőn épp csak egymás kisujját érinthetik meg –, am igazán különleges.

A Bróker Marcsi fő kérdése, amit el kell döntenünk magunkban, hogy mi az, ami még megbocsátható akár magánéleti, akár társadalmi szinten.

Sokszor volt az az érzésem, hogy a sorozat nagyon relativizálni próbálja Bróker Marcsi bűneit, és bár nyilván nem menthetőek fel az ügyfelei sem, akik kapzsiságtól vezetve, a nagyobb hozam reményében vitték hozzá a pénzt "okosba", nem pedig a bankba, azért alapvetően ők mégiscsak áldozatok.

A sorozat nagy erénye a korábrázolás, ami a zenék kiválasztásánál kezdődik. Elhihetitek, hogy nem vagyok, és soha nem is voltam különösebben nagy rajongója sem a Carpe Diemnek, sem az Animal Cannibalsnak.

Mégis, amikor az első rész elején meghallottam az Álomhajót, olyan volt, mint egy régi ismerőssel találkozni.

Mondjuk egy olyan osztálytárssal, akivel régen utáltátok egymást, és most mégis örültök, ha összefuttok. Instant odavarázsolta az ezredforduló hangulatát, és a készítők gondosan ügyeltek rá, hogy a korszak benne legyen minden díszletben és kellékben is. Szóval a hozzám hasonló X-eknek már csak nosztalgiából is érdemes megnézni a 6 epizódos minisorozatot.

A színészekre nem lehet panasz, mindenki hozza, amit kell. A rendezők jó érzékkel vegyítettek az ismeretlenebb szereplők közé ismerős arcokat. Cseke Katinka a városi tévé vezetőjének szerepében vagy Rezes Judit mint ügyvéd üdítő színfolt, akárcsak a Kálmánt alakító Anger Zsolt vagy a polgármester bőrébe bújt Ficzere Béla, akit szerencsére egyre többet láthatunk egyre nagyobb szerepekben a tévében és a filmvásznon. Kicsit sajnálom, hogy a Norbi barátnőjét, Anitát játszó Mosolygó Sárának nincs igazán lehetősége megmutatni, mit tud. Az esetek többségében a háttérben van, alig mond néhány szót.

De még így is képes érzékeltetni azt a lelki változást, ami a gimnazista lányból időközben édesanyává érő nőben végbement.

Bróker Marcsi története egyelőre csak az RTL+ premiumon streamelve érhető el. Akinek van lehetősége, mindenképpen nézzen bele, szerintem ott fog ragadni, de reméljük, hogy idővel a tv programban is találkozhatunk vele.


Link másolása
KÖVESS MINKET: