Gárdonyi: hit, hazaszeretet, bátorság
Gárdonyi Géza nagy szorgalommal kutatta a múltat, művei mégis lírai fogantatásúak. Történelmi tárgyú regényei – Egri csillagok (1899), A láthatatlan ember (1901), Isten rabjai (1908) – a főhős sorsán keresztül a részletekig menő hitelességgel vezetik be az olvasót a magyarság korábbi századaiba.
Népszerűvé válásukban nemcsak a fordulatos cselekménynek volt nagy szerepe, hanem olyan értékeknek is, mint a hit, a hazaszeretet és az egyéni bátorság. Gárdonyi történelmi regényeinek vonzerejét az adja, ami novelláiét: egyszerű emberek szép erkölcsisége, elégikus, bölcs és nyugodt életvállalása. Az Egri csillagok egy gyermekpár felnövekedését, boldog egybekelését mondja el a török időkből, Eger védelméhez kapcsolódva. A hazafiság hőskölteménye ez a mű, azt a tanulságot hirdetve, hogy a nemzeti megmaradás záloga a nép önfeláldozó hősiessége.
Gárdonyi Géza édesanyja, Nagy Terézia
Gárdonyi Géza édesapja, Ziegler Sándor
Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amely még szüleitől kapott közvetlen élményeket a forradalomról és a szabadságharcról. Élményvilágát a régi értékrend hitelvesztése határozta meg: nem az új jelenségekben kutatta az új értékrend lehetséges alapjait, hanem az elmúló felé fordult, annak valódi értékeit akarta konzerválni. Így lett a kisváros, főleg a falu írója.
A paraszt ember nála lett lelkivilágában egyenlő a többi társadalmi réteggel, és a jelen hazug értékrendjével szemben az alsó néposztályok öröméből és szenvedéséből érvényes értéket akart felmutatni.
Regényeinek gyakori témája a szenvedés, de Gárdonyinál a szenvedés elviselése éppúgy, mint enyhítése: érték. Nem megrendítő, és nem is lázító író.
Gárdonyi Géza 1880 körül
Az Ábel és Eszter a beteljesületlen szerelem lélektanilag pontos rajza; „az epedés végtelen éneke”. A szív és az ész örökös küzdelme elevenedik meg a kisregény lapjain. Bár az író a házasságot a legőrültebb szerződésnek tartja, amit emberi elme valaha kieszelt, mégis van ereje és hite a szerelem és a családi boldogság pillanatait újraidézni.
Az író legkedvesebb regénye, A láthatatlan ember, két reménytelen szerelem rajzán át Attila korát kívánja feltámasztani. A regény a szecessziós népiesség egyik fő műve, amely mellékmotívumok formájában megérinti mindazokat a szimbolikus formákat (halál, álom, művész, hatalom, magány, barbárság stb.), melyeket a kor modern gondolkodói generációs újdonságként voltak csak hajlandók látni.
Portré Gárdonyi Gézáról
Utolsó regénye, az Ida regénye melynek megírására egy házassági apróhirdetés késztette. Az üzleti szellemben kötött, dús hozományra és rangra spekuláló érdekházasság bemutatásakor az író a zárda légköréből kitörni készülő, elárvult lány tragédiáját állítja a cselekmény fő sodrába, hogy lassan-lassan, szinte észrevétlenül lopja majd be a hepiendet történetébe.
Gárdonyi Géza művei a filmrendezőket is megihlette. 1934-ben készült az Ida regénye Székely István rendezésében, többek között Jávor Pál, Gombaszögi Ella, Turay Ida főszereplésével. Az Isten rabjait 1942-ben Pacséry Ágoston filmesítette meg, főszereplő: Bulla Elma.
Egri csillagok filmből Cecey Éva (Venczel Vera) és Bornemissza Gergely (Kovács István)
Kirobbanó siker lett Várkonyi Zoltán rendezésében az Egri csillagok Kovács Istvánnal, Venczel Verával, Sinkovits Imrével a főszerepekben. A Lámpás című, 1973-ban készült filmben Kozák András nyújtott felejthetetlen alakítást, a filmet Hajdufy Miklós rendezte. 1987-ben láthatták a nézők Horváth Tibor rendezésében Az öreg tekintetest Mádi Szabó Gáborral a főszerepben.
A Nagy Könyv versenyen, 2005-ben az olvasóközönség szavazatai alapján az Egri csillagok lett a legnépszerűbb magyar regény.
A teljes sorozat 28 620 Ft helyett most csak 19 900 Ft
A Kossuth Kiadó 2013. július 1-jétől 6 nagy sikerű sorozatát kínálja rendkívüli kedvezménnyel.
Ha megnéznétek a többi sorozatot vagy rendelnétek, KATT IDE
Ha szereted Gárdonyi műveit, nyomj egy lájkot!
