SZEMPONT
A Rovatból

Folyton parancsolgat a partnered? Könnyen lehet, hogy egy elkényeztetett nárcisztikust választottál

A követelőző, istenkomplexusos felnőtteknek valójában sem valódi önbizalma, sem kifejlett énképe nincsen. Ez azonban azokra is érvényes lehet, akik kiszolgálják őket.
Rónyai Júlia. Fotó: ViDIstudio/Freepik - szmo.hu
2022. május 23.



Dr. Szántó Szilvia új könyvéből kiderül: a követelőző, istenkomplexusos felnőtteknek valójában sem valódi önbizalma, sem kifejlett énképe nincsen. Ez azonban azokra is érvényes lehet, akik kiszolgálják őket. A parancsolgató fél gyakran nárcisztikus, míg az alárendelt múltjában gyermekkori traumák lapulhatnak.

“Dóra már az első találkozónkon azzal indított, hogy ő a külsejével és az eszével is kimagaslik az átlagból. Aztán hozzáfűzte: imádja irányítani a többi embert, akikre eszközként tekint. Talán akkor kellett volna sarkon fordulnom. De - mi tagadás - elsőre tényleg elbűvölő jelenség volt, még ha sejtettem is, hogy az orromnál fogva vezet. 

Később, amikor összejöttünk, döbbenten tapasztaltam, hogy harmincas nő létére az anyukája hetente átugrik hozzá takarítani. Amikor ezt felemlegettem, kikérte magának. Közölte, én ezek szerint nem tudom, mit jelent a feltétel nélküli szeretet” - meséli Gábor, aki összesen három hónapig bírta barátnője mellett.

A nárcizmus manapság a magazinok közkedvelt témája, mi is kimerítően foglalkoztunk vele. Nem véletlenül: énközpontú világunkban ez a személyiségzavar szinte “népbetegségnek” számít, felbukkanási formái azonban rendkívül változatosak.

Ha nem is tudjuk, mindannyian ismerünk nárcisztikus embereket. Ők azok, akik csak a saját hangjukat hallatják, a másik élményei, véleménye hidegen hagyja őket. Minden érvet lesöpörnek a viták során, ami nem az ő álláspontjukat támogatja. 

Gyakran arrogánsak, dölyfösek, kétségek nélkül hiszik, hogy minden és mindenki felett állnak. Máskor áldozati szerepben tetszelegnek: ők azok, akikbe a saját elmondásuk szerint mindenki belerúg, akikkel csúnyán elbánt az élet. Az egyéni felelősség kérdése azonban náluk fel sem merül. 

Lehetnek törtetők, karrieristák is, akik vakon bíznak a képességeikben - vagy épp ellenkezőleg, állandó pátyolgatásra, megerősítésre szoruló felnőttek is. Vajon mi áll mindezek hátterében? Hogyan “gyártanak” a szülők nárcisztikust a gyermekükből a sorozatosan elkövetett nevelési hibákkal?

Ezzel a kérdéssel is foglalkozik a mentálhigiénés szakember, Dr. Szántó Szilvia legújabb – igaz történeten alapuló - könyve, A nárcisztikussal egy asztalnál, amely a Nárcisz-trilógia második kötete. A szerző szerint okkal merülhet fel a nárcizmus gyanúja, ha a partnerünk önállótlan, elkényeztetett felnőtt.

A regény férfi főhőse, Martin karaktere sokaknak ismerős lehet: hiába jár a harmincas évei közepén, ha megbetegszik vagy nehézségei adódnak, akkor a szüleihez, vagy az aktuális partneréhez költözik. Élvezi, hogy kiszolgálják, így megélheti a gyermekkorában megszokott gondoskodást.

Ennek fényében nem meglepő, hogy bár Martin a munkáját időszakosan jól ellátja, az életét már nehezen tudja kézben tartani. A felelős apai szerepet sem vállalja, gyermeke életében inkább játszópajtásként van jelen.

A férfi mindezt azzal ellensúlyozza, hogy a szexualitásban törekszik az irányításra partnerével, Jázminnal szemben. E mögött azonban nincs valós önbizalom és határozottság, inkább egy akarnok gyermek éli ki ilyen módon a késztetéseit.

“Jázmin nem haragudott, teljesítette a kérést, de onnantól fogva a férfi gyakran riasztotta éjszaka vagy hajnalban, különböző kérésekkel. Mind megalapozottnak tűntek, Jázmin mégis egyre idegesebb lett. Úgy látta, már nemcsak a szexben van közöttük hierarchia, hanem a mindennapokban is. Alárendeltnek érezte magát, sőt, rabszolgának, aki csak ad, nincs saját élete, sőt, huszonnégy órás szolgálatban van.” (Részlet a könyvből)

Ilyen, ha egy kiskirály irányítja a családot

A szerző szerint – akinek első regénye, A nárcisztikussal egy ágyon bekerült a Libri 2022-es Irodalmi Díj hosszúlistájára – a nárcizmus nem csupán a fizikai bántalmazás vagy érzelmi elhanyagolás talaján jöhet létre, hanem az elkényeztetés miatt is.

“Az elkényeztetés gyakran van a jó szándék, a szeretet álcájába csomagolva. Ha azonban egy gyereknek mindent tálcán kínálnak, az súlyos pszichés torzuláshoz vezethet. Sérül a gyermek autonómiája, így megnehezednek a függetlenségi törekvései, a szülőkről való leválás is. Önző felnőtt válhat belőle, aki a környezetének rendkívül megterhelő” - mondja.

Előfordul, hogy a család élete a gyerek körül forog. A szülő minden óhaját teljesíti, kiszolgálja, így megcsinál helyette olyasmiket is, ami már az ő feladata lenne: rendet rak, házi feladatot ír, ügyeket intéz helyette.

De miért is olyan káros ez a fajta szülői alárendelődés? A szakértő elmondja: ha egy gyerek nem tanulja meg szabályozni az érzelmeit, késleltetni a szükségleteit, felnőttként is mindent azonnal akar majd. Aki számára otthon nincsenek határok és következmények sem, az felnőttként képtelenné válhat a felelősségvállalásra.

Másfelől hiába igyekszik a szülő a gyermek kedvében járni, valójában függőségi viszonyba taszítja a túlzó gondoskodással. A kicsinek így nem alakul ki reális énképe, hiszen nem kényszerül rá, hogy szembesüljön önmagával. Az lehet a benyomása, hogy ő mindent tud, a felnőttekkel egyenrangúnak gondolja magát, így egyfajta kiskirályként viselkedik. 

“Ha egy gyermek nem tanul meg tenni a céljaiért, nem alakulhat ki valós önbizalma sem. A nárcisztikusok csak látszólag magabiztosak. Valójában alacsony az önértékelésük, és a frusztrációjukat rányomják a környezetükre” - teszi hozzá a szerző.

Fotó: Pexels

Szívesen dekkolnak a mamahotelben

“Habár a felszínen elbűvölő stílust vett fel, Dóra nagyon hideg nő volt. Hamar beláttam: képtelenség vele beszélgetni. Alig várta, hogy végre ő szólaljon meg, és hosszas monológokat folytasson saját magával. Idegesíteni kezdett az a lekezelő vigyor, amivel a mondandómra bólogatott. Valójában ügyet sem vetett rám. Ha azonban a legapróbb kritikával mertem illetni, kiszámíthatóan jött a robbanás: azonnal rám förmedt, hogy egy hozzám hasonló semmirekellő ne merje kioktatni őt. Többször fültanúja voltam, hogy a szüleivel szemben is ugyanezt a stílust alkalmazza“ - emlékszik vissza Gábor.

A férfi akkoriban csak találgatta, mi állhat barátnője viselkedése hátterében. Hiszen Dóra okos, művelt nő volt, aki gyakran találó véleményeket fogalmazott meg másokról. Miért lehetett ennyire vak a saját viselkedésével kapcsolatban?

“Az ilyen emberekre jellemző, hogy minden hibájukat másra kenik, bűnbakokat keresnek a külvilágban. Kifelé fejlett kritikai érzékük önmaguk felé nem érvényesül. Önmagukat felülértékelik, hiszen gyerekként sokszor túldicsérték őket olyasmi miatt, ami természetes dolguk és a kötelességük lett volna. Mivel nem kaptak iránymutatást az életben való boldogulásra, mentális betegségek vagy szenvedélybetegségek is jelentkezhetnek náluk a későbbiekben” - magyarázza a szakember.

Jellemző, hogy az ilyen felnőttek lesznek később 40 évesen a mamahotel lakói. Ha ez nem adott, esetleg olyan párkapcsolatot keresnek, ahol a másik fél maradéktalanul alárendelődik, kielégíti a szükségleteiket, akárcsak egykor a szülő. Folyamatos figyelmet, sőt, csodálatot várnak el, mindennek róluk kell szólnia - mondja Dr. Szántó Szilvia.

Egy istenségnek nem lehet földi párja

“Szerettem önt forró fürdővel vagy akár csinosan kiöltözve várni. Szerettem a játékainkat, szerettem, hogy képes dominálni engem. De közben piedesztálra emeltem önt, azt akartam, hogy ön istenség legyen, mert így tudtam önnek még több erőt tulajdonítani. (…) De ez tévedés volt, önmagam ellen elkövetett hiba, hiszen egy istenségnek nem lehet ember a párja. Egy istenségnek maximum egy istennő lehet a társa. De ebben a földi létben férfiak és nők vannak, emberek, jó és rossz tulajdonságokkal.” (Részlet a könyvből)

De mégis mihez kezdjünk, ha Dóra vagy Martin karakterében a saját partnerünkre, esetleg családtagunkra ismerünk?

“Hamar beláttam, hogy Dórától sajnos nem várhatok érdemi változást. Bármilyen jól működött kettőnk közt a kémia, rájöttem, választanom kell a határaim, a lelki békém megőrzése és aközött, hogy örökké kiszolgáljam az ő igényeit. Miután ezt beláttam, elköltöztem tőle. Meg sem lepett, hogy ezek után még hetekig bombázott a vádaskodó üzenetekkel” - meséli Gábor.

Sokan vannak azonban, akik évekre, évtizedekre is benne ragadnak egy mérgező kapcsolatban, lesve a másik fél igényeit. Ha pedig ilyen mértékben képesek vagyunk az önfeladásra, az könnyen lehet, hogy a saját múltunkról árulkodik.

“Ön azt várta ezektől a férfiaktól, hogy visszatükrözzék, ön jó. Mert ön nem tudja önmagáról, hogy milyen, hisz a szülei nem tükrözték vissza gyerekkorában.” (Részlet a könyvből)

A Nárcisz-regények segíthetnek azoknak, akik bántalmazó családi- vagy párkapcsolatokban élnek, és ezzel sokszor akár nincsenek is tisztában. A főhősnő, Jázmin sorsán keresztül megismerjük, hogyan lehet kikerülni egy ilyen kapcsolatból, és elvágni az elnyomó személyiségek iránti tudattalan vonzódás kötelékét.

“A regényben Jázmin életén keresztül megmutatom a bántalmazó kapcsolat működését, és a családi gyökereket is, ahol rendszerint jelen vannak a bántalmazás csírái. A viselkedésünk nagy része a tudattalanból fakad, kis hányada racionális – még akkor is így van ez, ha az ellenkezőjét feltételezzük. A regényben Jázminnak kezdetben semmi rálátása nincs erre. Fokozatosan deríti ki, hogy milyen minták, traumák miatt választ bántalmazó partnert, és bántalmazza ezáltal ő is önmagát” - mondja a szerző.

Jázmin története által tehát képesek lehetünk rálátni a saját életünkre, és ha önmagunkból, vagy akár a segítő szakemberrel való munkából elég erőt tudunk meríteni, akkor képessé válhatunk egy egészséges kapcsolat működtetésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor megvédte Magyar Péter sógorát: Nem oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva
Szerinte Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszterként felelős szolgálatra kapott felkérést. Élesen kritizálta a Fidesz-kormányok gyakorlatát a rokonok - más típusú - helyzetbe hozását illetően.


A Vidéki Prókátor álnéven író jogász a Fidesz támogatóinak címezte bejegyzését, akik szerinte éppen a választási eredményeket próbálják feldolgozni. A poszt írója szerint Magyar Péter sógorának felkérése alapvetően különbözik a Fidesz-kormány alatt megszokott gyakorlattól.

A kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd szerint „Melléthei-Barna Márton felelős szolgálatra és embert próbáló feladat teljesítésére kapott megtisztelő felkérést a sógorától, nem pedig oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva, mint a fideszes rokonok.”

A Vidéki Prókátor szerint a két helyzet közötti különbség óriási. Úgy fogalmaz,

„ez pontosan akkora különbség, mint amekkora különbség a hazájáért dolgozó államférfi és a ruszki diktátornak felajánlkozó kisegér-maffiafőnök között van.”

A bejegyzést azzal a mondattal zárja, hogy „Örülök, ha segíthettem”, majd azt írja, hogy

szerinte Melléthei-Barna Márton számíthat a jogállamiság iránt elkötelezett magyar jogászok támogatására.

Magyar Péter tegnap bejelentette: sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek. A Tisza Párt jogi igazgatójaként ismert szakember, aki Magyar Péter bizalmasának számít, már a választások után a Parlamentben is feltűnt a pártelnök mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Hankó Balázs nem emlékezett rá, pontosan miért adott 500 milliót egy két héttel azelőtt létrejött cégnek
A miniszter az Egyenes Beszédben próbált válaszolni arra, hogyan kerülhetett 17 milliárd forint Fideszhez köthető szervezetekhez és előadókhoz a választások előtt a Nemzeti Kulturális Alapból. Hankó szerint a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok melletti kiállás döntött.


Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagált a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli pénzosztási botrányra. A miniszter szerint az eljárás jogszerű volt, a döntések pedig ízlésbeli kérdések, amelyek a hazaszeretetet és a magyar büszkeséget erősítő kultúrát hivatottak támogatni.

A beszélgetés elején Hankó Balázs kifejtette, hogy az NKA ideiglenes kollégiumát, amely a vitatott támogatásokat kiosztotta, maga a Nemzeti Kulturális Alap bizottsága hozta létre a korábbi évekből megmaradt, az ötöslottó bevételeiből származó „tartalék” szétosztására. Azt állította, hogy a testület tagjai, köztük saját minisztériumának munkatársai, több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, így „az ő kulturális rálátásuk megalapozott”.

Rónai Egon műsorvezető felvetésére, miszerint a testület egyik tagja, Ughy Attila szerint lényegében csak jóváhagyták az eléjük tett javaslatokat, a miniszter nem reagált érdemben. A tárcavezető elmondta, hogy az elmúlt másfél évben összesen mintegy 17 milliárd forintot osztottak szét közel 1100 nyertes pályázó között.

Amikor a műsorvezető felhozta, hogy Kis Grófo és Dopeman is úgy kapott 5-5 millió forintot, hogy állításuk szerint felhívták őket, hogy pályázzanak, a miniszter azzal hárított: „Hát ha nem tudott volna róla, akkor nem nyújtotta volna be a pályázatot.”

A miniszteri keretből kiosztott százmilliós támogatásokkal kapcsolatban Hankó Balázs több ponton is bizonytalannak tűnt. Amikor Rónai Egon Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüli 101 milliós támogatásáról kérdezte, a miniszter először egy Munkácsy-kiállításra emlékezett, majd javított, mondván:

„A magyar kultúráról szóló, többrészes dokumentumfilm készítése” volt a cél. A Mága Zoltán fotósához köthető, alig egy héttel a támogatás elnyerése előtt bejegyzett cégnek juttatott félmilliárd forintról azt mondta, az egy országos koncertsorozatot finanszíroz.

Arra a felvetésre, hogy egy frissen alapított, múlt nélküli cégnek hozomra adtak ekkora összeget, úgy reagált: „Nézzük meg, hogy milyen kulturális tartalmat fog biztosítani.”

Hasonlóan kitérő választ adott a szintén újonnan alapított, egy Fidesz-alkalmazott tulajdonában álló Part Event Magyarország 450 milliós támogatására is, mindössze annyit közölt, a cég által szervezett koncertek egy része már lezajlott. A miniszter azzal védekezett, hogy a döntéseket nem a cégek múltja, hanem a benyújtott pályázatok tartalma alapján hozzák meg.

„Lehet, hogy ön cég alapján dönt – vagy lehet, hogy mások cég alapján döntenek –, én a kulturális tartalom alapján hozom meg a döntést” – mondta.

Amikor Rónai Egon megkérdezte, hogy mi volt ez a kulturális tartalom, Hankó azt válaszolta: „A kulturális tartalom, mint, hogy végigbeszéltük, az adott koncertek, események, amelyeket a miniszteri keret esetén a felterjesztések tartalmaztak”.

„Szóval nem emlékszik rá, hogy mire adta?” - jött a kérdés.

„Tulajdonképpen a miniszteri keret esetében meghatározott szakmai konzultációt követően az adott kulturális tartalom kerül támogatásra, és ennek megfelelően a születnek maga döntések” - válaszolta a miniszter, Azt nem volt hajlandó elárulni, kikkel konzultál szakmailag, többszöri visszakérdezésre is csak annyit mondott, hogy a kollégáival.

Az érintett Fidesz-alkalmazott épp az, akinek a lakásában sajtóértesülések szerint a Magyarországra menekült lengyel igazságügyi miniszter-helyettes lakik, aki ellen hazájában büntetőeljárás folyik. De Hankó szerint ennek semmi köze a támogatáshoz.

A miniszter a botrány hatására bejelentette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap bizottságától részletes beszámolót kért, és kezdeményezte, hogy mind az 1100 támogatott nyújtson be egy időközi pénzügyi és szakmai beszámolót.

Amikor a műsorvezető szembesítette azzal, hogy az Edda egyetlen Aréna-koncertre 150 millió forintot kapott, ami a piaci árakat messze meghaladja, a miniszter azzal érvelt, hogy egy Kossuth-díjas előadóművészről van szó, akinek „a magyar kultúrában jelentős volt a hozzáadott értéke”. A fővárosi független társulatok ehhez képest összesen kaptak 1,3 milliárd forintot. Hankó Balázs szerint a függetlenek támogatása a tavalyi 800 millióhoz képest így is emelkedett.

A miniszter a politikai részrehajlás vádját azzal utasította vissza, hogy a kulturális döntések ízlésbeli kérdések. Szerinte a támogatási politikát egyértelmű elvek vezérlik.

„Akik a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok mellett állnak, az alapvető döntési elv kell, hogy legyen a kulturális döntések során – legalábbis mi ezt az elvet követjük.”

Arra a kérdésre, hogy létezik-e olyan magyar kultúra, amely nem a hazaszeretet mellett áll ki, igennel felelt.

Van olyan kultúra, amely magyar nyelven szól, de nem a magyar hazaszeretet mellett áll ki.

Hozzátette, a kormány feladata az, hogy a nemzeti büszkeséget erősítő alkotásokat támogassa. „Az ember érti és érzi azt, hogy a hazáját szereti, és nekünk büszke magyarokként kell azt a kultúrát támogatni, amely ezt a büszkeségünket erősíti meg” – fogalmazott.

A beszélgetés végén Hankó Balázs megerősítette, hogy a parlamentben az Oktatási Bizottság alelnöke lesz. Védelmébe vette az egyetemi modellváltást, mondván, annak eredményeként megduplázódott a világ legjobb 5 százalékába tartozó magyar egyetemek száma. „6 egyetemünk volt a világ legjobb 5 százalékában; most úgy adom át, hogy 12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában” – jelentette ki. Az SZFE-n és a MOME-n zajló tiltakozásokat azzal magyarázta, hogy a művészeti területeken mindig vannak „ízlések közötti viták”.

A teljes interjú


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lilinek nem annyira tetszik Magyar Péter sógorának miniszteri kinevezése
Szerinte a családtag kinevezése sok mindent jelezhet, de nem feltétlenül cseng jól a nepotizmus ellen kampányoló Magyartól, és támadási felületet biztosít vele. Minden választót éberségre kért, hogy ne ismétlődjön meg az, ami 2010 és 1989 után.


Pankotai Lili egy bejegyzésben elemzi Magyar Péter döntését, miszerint sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek. A poszt írója szerint a leendő tárcavezető feladatai Magyar Péter nyilatkozata alapján egyebek mellett „a jogállam helyreállítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a magyar emberek jog előtti egyenlőségének megteremtése, a korrupció megszüntetése, az átláthatóság megteremtése, a hatóságok szakmaiságának és a független ellenőrző intézmények helyreállítása, valamint azok politikamentes működése.”

Pankotai elismeri, hogy a jelöltnek megvan a szükséges szakmai múltja. „De néhány szempontot nem engedhetünk el, és nem hagyhatunk figyelmen kívül” – teszi hozzá. A szerző azt a kérdést veti fel, milyen következményei lehetnek a közeli rokoni szálnak egy kormányon belül.

„Lehetséges-e, hogy a minisztériumi dolgozók nemcsak a szimpla főnöküket látják majd a miniszterben, hanem az is befolyásolja őket, hogy családtagja a miniszterelnöknek?”

A poszt szerint felmerül az is, hogy a többi tárcavezető vagy a képviselők nem „csak” egy minisztert látnak majd benne, hanem a „nagyfőnök” rokonát. Pankotai szerint ezek a folyamatok a mindennapokban is ismerősek lehetnek. „Ilyen lehet az öncenzúra, a kritikák elhallgatása, ha esetleg nem jeleznek egy-egy problémáról, vagy nem jeleznek feljebb egy-egy kényesebb ügy kapcsán.”

A poszt írója szerint a dolog fordítva is működhet. „Az is előfordulhat, hogy mivel szoros rokoni szál köti össze a miniszterelnökkel, ezért pont hogy megkörnyékezik annak reményében, hogy közelebb férkőzhessenek a közvetlen hatalomhoz, kedvében járjanak, vagy harcoljanak a »kegyeiért« egy magasabb pozíció elnyerésének reményében.”

A bejegyzés azt is feszegeti, hogy Magyar Péter vajon képes lesz-e pusztán miniszterként tekinteni a rokonára. Pankotai szerint ez „kétélű kimenetel lehet”. Egyfelől elképzelhető, hogy elnézőbb lesz vele, sőt, annyira azonosulhat a sógorával, hogy a neki szóló kritikákat személyes támadásnak érezheti. „Az azonosulás veszélyes, és kizárja az objektivitás lehetőségét.”

Másfelől, írja, „az is lehetséges természetesen, hogy ebből fakadóan akár szigorúbb lesz sógorával szemben, és 170%-ot vár majd el tőle annak érdekében, hogy a döntése bizonyítva legyen a teljesítmény által, hogy az jónak bizonyult.”

A bejegyzés szerint mindez könnyen azt az üzenetet közvetítheti a választók és a fiatalok felé, hogy nem a teljesítmény, hanem a kapcsolatok számítanak. A poszt szerzője szerint ez támadási felületet adhat, amely azt sugallja, hogy a Magyar Péter által korábban bírált rendszer „most csak brandet váltott”.

Pankotai Lili szerint persze lehetséges, hogy nem egy családi vállalkozás kiépítése a cél. „Sőt, sokat agyaltam, mi lehetett vajon a szándék emögött. És én nem a kifizetőhelyet láttam benne, sokkal inkább azt, hogy erre a pozícióra Magyar Péter minél közelebb, minél bizalmasabb embert szeretne.” A poszt írója szerint bár ez egy „kevésbé fájdalmas forgatókönyv”, mégis van benne némi rossz szájíz.

Úgy véli, a korábbi rendszer is a személyes lojalitáson alapult, amit le kellene bontani: „Hogy ne személyekre legyen építve a rendszer, és ne személyes bizalmakra, hanem az intézménybe vetett bizalom épüljön vissza.”

Pankotai Lili felidézi Magyar Péter korábbi nyilatkozatát, amely szerint azért nem lépett fel korábban az Orbán-kormánnyal szemben, mert a családi érdek – volt felesége pozíciója – ezt felülírta. A poszt szerint ebből az következik, hogy a politikában újra előállhat olyan helyzet, amikor „a helyes döntést felülírja a családi szempont”.

A poszt végkövetkeztetése szerint a jelölés sok mindennek a jele lehet, de hogy valóban az-e, az a jövőben dől el. A szerző szerint a döntés mindenesetre azt jelzi, hogy a választóknak ébernek kell maradniuk. „És nem hagyhatjuk meg csak a lehetőségét sem annak, hogy abba a hibába essünk, mint ’89 vagy 2010 után.”

A kritikákra reagálva Magyar Péter bejelentette, hogy húga a férje és bátyja kormányzati megbízatásának idejére [felfüggeszti aktív bírói tevékenységét], hogy elkerüljék a hatalmi ágak összefonódásának látszatát is. A leendő miniszterelnök egyúttal átlátható miniszteri döntéseket és nyilvánosan kezelt összeférhetetlenségi helyzeteket ígért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„A második nap óta ismerem” – Nagy Ervin reagált a Tisza Pártot ért nepotizmus-vádra
Nagy Ervin megvédte Magyar Péter választását, aki sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek. Arról is beszélt, mit érez amiatt, hogy nem ő lesz a kulturális miniszter. Biztos benne, hogy lesz olyan pozíció, amivel a hazáját tudja majd szolgálni.


„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

„Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni, és meg fog találni ez a feladat – én bízom benne” – jelentette ki.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

Szerinte Melléthei-Barna Mártonnak „van egy kétéves hitele és előtörténete”, ami alapján Péter őt választotta, nem pedig a rokoni szálak miatt.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk