Fluor Tomi, Nádasdy Ádám és a Dalfutár is Artisjus-díjat kapott
Az Artisjus 2001-ben alapította meg a zenei, illetve irodalmi szerzőket jutalmazó díját, amely az egyik legnagyobb presztízsű hazai kulturális elismerés. Célja, hogy az előadók mellett tevékenykedő szerzőkre irányítsa a figyelmet, őket ünnepelje.
A díj odaítélését maga a zenészszakma végzi.
A beérkező ajánlásokat az Artisjus vezetőségének tagjai összesítik és ők döntenek a díjazottak személyéről. Az Artisjus-díj folyamatában résztvevők: Czutor Zoltán, Malek Miklós, Szabó Áron, Victor Máté, Hollós Máté, Madarász Iván, Sugár Miklós, Tihanyi László.
Az idei évben a díjazottak között több jazzművészt találunk, és jelentősen erősödött a komolyabb műfajok szerepe: a könnyűzenei elismerések között is több olyan alkotó található, akik crossover vagy fúziós műfajokban dolgoznak. Több díj került a zenészek képzésében, az újabb zenészgenerációk nevelésében is aktív művészekhez, illetve a zenealkotást a nagyközönség körében népszerűsítő produkcióhoz.
Az Év Könnyűzenei Produkciója: Dalfutár
Az Év Könnyűzeneszerzője: László Attila
Az Év Könnyűzenei Szövegírója: Likó Marcell
Könnyűzeneszerzői Életműdíj: Binder Károly
Szövegírói Életműdíj (posztumusz): Dévényi Ádám
Az Év Junior Könnyűzenei Alkotói: Karácson Tamás (Fluor), Kozma Kata és Várallyay Petra
Az Év Komolyzenei Műve: Eötvös Péter - Oratorium Balbulum
Az Év Junior Komolyzenei Alkotója: Tornyai Péter
Az Év Magyarnóta-szerzője: Szirmai László
Az év könnyűzenei produkciója díjat a Dalfutár kapta. A Super TV2-n futott sorozat a népszerű tévés műfajok elemeit ötvözte némi edukációval, szórakoztató és magával ragadó módon mutatta be egy-egy dal megszületésének folyamatát. A produkció ötletgazdája és műsorvezetője Hajós András volt, aki úgy hozta össze a dalkészítés folyamatának szereplőit – a Zeneszerzőt, a Szövegírót, a Producert és az Énekest –, hogy azok csak a folyamat legvégén találkoztak.
Szabó Áron „Vasaló” méltatásában így fogalmazott:
Az év könnyűzeneszerzőjének járó Artisjus-díjat László Attila kapta. 1987 óta tanít a jazztanszéken, jelenleg is a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, az iskola big bandjének vezetője. 1992-ben alakította meg a László Attila Band-et, mely 15 éven keresztül működött és stílusa a contemporary jazzhez állt közel.
Zeneszerzőként, hangszerelőként és zenészként több mint 22 éve folyamatosan együtt dolgozik Charlie-val lemezfelvételeken és koncerteken, és Cserháti Zsuzsa zenei visszatérését jelentő albumokon is meghatározó szerepet vállalt a ’90-es években. Legújabban a Gitár Trio nevű zenei formációban vesz részt, amelyben Babos Gyulával és Tátrai Tiborral közösen saját szerzeményeket és a rock vagy fusion stílusokból ismertté vált számokat játszanak. 2016-ban jelent meg legújabb lemeze Magic City címmel.
Az év könnyűzenei szövegírója Likó Marcell, aki a Veszprém megyei Várpalotáról származik. A lakótelep, ahol felnőtt, rengeteg dalszövegének adott ihletet. A zenélés és a Vad Fruttik mellett szenvedélye az irodalom: a Petőfi Rádióban könyvbemutató műsort vezetett, Veszprémben pedig egy antikváriumban is tevékenykedett – ide a mai napig visszajár szabadidejében dolgozni.
Méltatásában Czutor Zoltán így fogalmazott:
A Könnyűzeneszerzői Életműdíjat Binder Károly zongoraművész, zeneszerző, tanszék-vezető egyetemi tanár kapta. Nagy formátumú muzsikus, aki tehetségét az új irányzatok, eltérő zenekultúrák, kompozíciós technikák és improvizatív rendszerek szintézisének szolgálatába állítja, nem megfeledkezve saját zenei gyökereiről.
Méltatásában Malek Miklós hangsúlyozta: „Igazi újító. Művei a jazz, a népzene és a kortárszene határán mozgó muzsikák, szinte minden formációra, hangszerekre vagy vokális formában. Javarészükben mégis – kitűntetett hangszere – a zongora a főszereplő.”
A Szövegírói Életműdíjat a 2016 decemberében elhunyt Dévényi Ádám kapta. Meghatározó egyénisége volt a dal műfajának. Kezdetben versmegzenésítéseit (József Attila, Weöres Sándor, Müller Péter Sziámi), 14 évesen már saját szerzeményeit gitározta-énekelte. Benne volt a folk-rock mozgalom progresszív ágában, olyan zenekarokban játszott, mint a Vízöntő, a Tabula vagy a Vasmalom. Legtöbben a furcsa hangulatú, magas költői értékkel bíró Dévényi-dalokat a Rolls és a Bikini előadásában (Adj helyet magad mellett, Izzik a tavaszi délután, Közeli helyeken) ismerik.
Méltatásában Németh Alajos így fogalmazott: „Az egyik legnagyszerűbb dalszerző és előadó volt. Szerzeményeiben költői minőségben szólt közéletről és egyéni sorsokról. A zajos, hangos sikernél biztos, hogy értékesebb a halkabb, de örökké tartó dalok, művek megalkotása és előadása. Ádám ezt az utat járta. Míg körülötte jöttek-mentek a zajnokok, ő dalnokként csendben végigjárta a neki szánt utat és alkotott, dalolt…”
Az év komolyzenei műve díjat Eötvös Péter kapta Oratorium Balbulum című művéért. Zeneszerző, zenepedagógus, karmester, a 20-21. század zenéjének világszerte az egyik legismertebb tolmácsolója. Gyakori vendége Európa legnagyobb fesztiváljainak, így a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak is. Ismert és elismert zeneszerző, a világ legkiválóbb zenekarai és operaházai rendelnek tőle új műveket. Zenekari műveit és operáit rendszeresen játsszák világszerte. Munkája elismeréseként számos nemzetközi díj tulajdonosa.
Méltatásában Tihanyi László a következőt fogalmazta meg: „Meggyőződésem, hogy Eötvös Péter az egyetlen zeneszerző, aki Esterházyval nem csak azonos minőséggel, de azonos módon is viszonyul a világhoz és a művészethez. Prózai szöveg, vokális és hangszeres zene minden pillanatban erősítette egymást, növelte egymás erejét és érvényességét.”
Az év fiatal komolyzenei alkotója díjat Tornyai Péter kapta. A 29 éves szegedi származású művész hegedű és zeneszerzés szakon végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, majd Rómában folytatott ösztöndíjas tanulmányokat. 2015-től a Zeneművészeti Egyetem Zeneszerzés Tanszékének óraadó tanára; 2015-ben egy évig Eötvös Péter mentoráltja volt. Kamarazenészként (brácsásként és hegedűsként) a magyar és nemzetközi zenei élet aktív szereplője.
Méltatója, Hollós Máté így fogalmazott: „Tornyai Péter még beérkezettként is sokáig lesz fiatal. Szüntelen újat keresése ígéri ezt. Nem olyan alkat, aki rá akar találni „az útra”, hogy azt kitaposva biztonságosan lépdeljen előre. Kísérletező alkotó.”
Az év magyarnóta-szerzője Szirmai László lett. Ének-, zongora- és harmonika-művész, nótaszerző. Tevékenységét 1996-ban a Magyar Köztársaság Aranykeresztjével, 2008-ban pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerte el a kormányzat. Saját szerzeményeinek albuma 2015-ben jelent meg, ezen 32 magyarnóta és 16 táncdal, sanzon szerepel.
Az irodalmi díjazottak névsora már szintén nyilvános, az elismerések átvételére úgyszintén ezen az ünnepségen került sor. Az irodalmi nagydíjat Nádasdy Ádám kapta, a többi irodalmi díjazott: Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter.
