Fesztivál az Édenkertben
Ha egyetlen szóba kellene válaszolni: a táj. És persze a gyönyörű környék szeretete és tisztelete, ami az első pillanattól kiderül a szervezésből.
Egy fesztivál, ami nem akar évről évre növekedni. Amire már június 13-án kitették a megtelt táblát, tudomásul véve, hogy ennyien férnek el kényelmesen, ennyit bír el a kemping, meg a tó környéke.
Mert a Fishing On Orfű valójában csak félig-meddig fesztivál. Félig nyaralás, ahová nem kell feltétlenül sátorral menni (bár az árnyas fák alatt az sem utolsó élmény). A tó környéki nyaralók, sőt a közeli falvak is megtelnek ilyenkor baráti társaságokkal. Olyanokkal, akik nappal kiülnek a kertbe, kifekszenek a nádasok között megbúvó napfényes stégekre, fürdenek egyet, csónakáznak a tavon, körbefutják vagy épp körbebringázzák. Este pedig átsétálnak a kempingbe, ahol történetesen a legjobb magyar zenekarok követik egymást.
Idén is hatalmas bulit adott a Kispál, a Punnany, a Quimby és a Kiscsillag, hogy csak a legnagyobb húzóneveket említsük.
De rajtuk kívül is tényleg itt volt a magyar zenei élet színe-java, az Intim Tornától a Vad Fruttikon át a PASO-ig.
Nem is beszélve a hegy tetejére került Borfalu színpadról, ahol a zenei ínyencek élőben nézhették meg, hogyan penget Little G, mit tud a Budapest Voices vagy a Császári Pillanatművek. Bár ide azért felhallatszott időnként a nagyszínpad, a Nótakaraoke alatt ez egész biztosan nem tűnt fel azoknak a bortól bátor fesztiválozóknak, akik élő zenére énekelhették el kedvenc magyar nótájukat.
Amiben még nagyon különbözük Orfű a többi fesztiváltól, az az off-programok sokasága. Így nevezték el azokat a kirándulásokat, amikre 3-4 ezer Ft-ért jóelőre bárki befizethetett. Így például a túrára még beférő szerencsések az Intim Torna, a Soerri&Poolek vagy a Maszkura és a Tücsökraj kíséretében fedezhették fel a magyarhertelendi Kapucinus Sörfőzdét, ahol a főzőmester személyesen mutatta be tudományát. Lovasi és a 30Y pedig bortúrára vitte a fröccsre vágyókat, ahol 5 helyszínen 8 féle bort kóstolhatott bárki végig. Borban egyébként is erős volt a fesztivál, a pécsi, szekszárdi és villányi borászok baráti áron gondoskodtak róla, hogy egy torok se maradjon szárazon.
De lehetett kenyeret sütni, befőttet dunsztolni, kemencés lepényt készíteni, bringázni vagy épp barlangászni is. Ami azért lássuk be, nem egy tipikus fesztivál-program.
Bár szomorúak voltunk, hogy alig lehetett a környéken netezni és mobilozni (így nem csoda, hogy nem sok foofest14 hashtaggel ellátott kép került a Facebookra), lehetett volna több WC, és jól jött volna a fesztivál területén egy bankautomata, meg esetleg egy tájékozódást segítő mobil app, ezek egyike sem kardinális kérdés.
Négy nap után úgy jöttünk el, hogy ha lehet, már ma lefoglaljuk a jövő évi szállást, és májusban tutira bejelentkezünk a legjobb off-programokra, nehogy lemaradjunk valamelyikről.