A médiatanács törvényi kizáró ok miatt nem újította meg a Klubrádió jogosultságát - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Kommunikációs Igazgatósága pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a Klubrádió hétéves működése alatt többször megsértette a médiatörvény rendelkezéseit, amelyek miatt a médiatanács különböző jogkövetkezményeket alkalmazott.
A médiatörvény szerint a médiaszolgáltatási jogosultság megújítását kizáró ok, ha a médiaszolgáltató a működése során a médiatörvény rendelkezéseit ismételten vagy súlyosan megszegi. A médiatanács ezért nem hosszabbította meg a szolgáltató 2021. február 14-én lejáró jogosultságát.
Az ismételt jogsértéssel érintett határozatokat a Klubrádió tudomásul vette, bíróságon nem kezdeményezett jogorvoslatot, a bírságok összegét befizette.
A grémium szerint a budapesti 92,9 MHz frekvencián folyamatosan közösségi rádiónak kell működnie, ezért a tanács megkezdte a frekvencia hasznosítására irányuló pályázati eljárás előkészítését.
A törvénysértés ellenére a jogosultsággal jelenleg is rendelkező Klubrádió szolgáltatójának lehetősége lesz pályázati ajánlat benyújtására.
Hozzátették: a médiatanács elfogadta a Győr 96,4 MHz körzeti rádiós frekvenciapályázati felhívásának tervezetét közösségi jellegű használatra, és hozzájárult ahhoz, hogy a Karc FM Média Kft. a Sopron 98,4 MHz frekvencián két hónapos haladékkal, legkésőbb december 8-án megkezdje közösségi adását.
A médiatanács törvényi kizáró ok miatt nem újította meg a Klubrádió jogosultságát - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Kommunikációs Igazgatósága pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a Klubrádió hétéves működése alatt többször megsértette a médiatörvény rendelkezéseit, amelyek miatt a médiatanács különböző jogkövetkezményeket alkalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogán-Szendrei Cecília 20 millióért árul egy apró szőlőt Tihanyban
A most eladásra kínált rész egy nagyobb birtokhoz tartozik, amelynek háromnegyedét tavaly 125 millióért vette meg. Az ügylet a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt nyilvános.
Alig egy évvel azután, hogy egy nagyobb területtel bővítette tihanyi birtokát, Rogán-Szendrei Cecília most elad belőle egy részt: 200 négyzetméternyi szőlőt kínál 20 millió forintért. Az adásvételről szóló hirdetményt a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt kellett közzétenni – írta a 444.hu.
A Tihany Óvár városrészében található ingatlan hivatalosan szőlő művelési ágú, a szerződés nyilvános, hogy bárki élhessen elővásárlási jogával.
Az üzletasszony tavaly 125 millió forintért vásárolta meg egy szomszédos, bő 2000 négyzetméteres ingatlan háromnegyedét, amivel gyakorlatilag megduplázta a víz felé a már meglévő nyaralótelkét.
A most eladásra kínált 200 négyzetméteres darab ennek a tavaly megszerzett, nagyobb birtoknak a része.
Az ingatlan körül korábban voltak vitás ügyek. Az eredeti házat 2022-ben bontották le, az új építkezésről pedig Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be többször is. A politikus szerint a munkálatokat paravánnal próbálták eltakarni.
A kormányhivatal 2022-ben örökségvédelmi bírságot szabott ki és leállította a kivitelezést, de a tiltást később feloldották.
Később a képviselő egy olyan tűzivíztározóról is posztolt, ami szerinte feltűnően hasonlít egy medencére.
Alig egy évvel azután, hogy egy nagyobb területtel bővítette tihanyi birtokát, Rogán-Szendrei Cecília most elad belőle egy részt: 200 négyzetméternyi szőlőt kínál 20 millió forintért. Az adásvételről szóló hirdetményt a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt kellett közzétenni – írta a 444.hu.
A Tihany Óvár városrészében található ingatlan hivatalosan szőlő művelési ágú, a szerződés nyilvános, hogy bárki élhessen elővásárlási jogával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid: Az M1-es autópálya lezárása ebben a formában nem találkozik a közérdekkel
A közlekedési miniszter szerint a korábbi kormányzat feloldott egy korlátozást, ami lehetővé tette a koncesszornak a szokásosnál jóval hosszabb útszakaszok lezárását. Szerinte ez a lépés a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cég magánérdekeit szolgálja ki a közérdek helyett.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy az M1-es autópályán tapasztalható hatalmas torlódások hátterében a korábbi kormányzat által megváltoztatott szabályozás áll, amely a koncesszor magánérdekeit szolgálta ki a közérdekkel szemben.
Kifejtette, hogy
az M1-es esetében nem állami beruházás zajlik, mivel az autópályákat 35 évre koncesszióba adták, így a lezárásokról, a forgalmi rendről és a munkálatok ütemezéséről nem a magyar állam, hanem a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő cég dönt.
Vitézy felidézte a korábbi műszaki előírásokat: „korábban hatályos útügyi műszaki előírások szerint az autópályákra vonatkoztak olyan szabályok, hogy egy ütemben csak 8 kilométer hosszan lehet ilyen félpályás tereléssel lezárni autópálya szakaszokat, és utána pedig kell egy olyan szakasz, ahol a normál autópálya kialakítás van, és utána lehet csak újabb lezárásokkal érinteni ezeket. Ezeket a szabályokat a koncesszor számára a tavalyi évben feloldották, és engedélyezték a számukra, hogy összességében majdnem 40 kilométer hosszan lezárások legyenek az M1-es autópályán.”
„Ez nem az államnak lesz olcsóbb, hiszen az állam koncesziós díja előre meg van határozva, ez a koncesszornak lesz ettől olcsóbb” – mutatott rá a miniszter.
Szerinte a jelenlegi gyakorlat a magánérdekeket szolgálja ki.
„Ez a lezárás ebben a formában azt gondolom, hogy nem találkozik a közérdekkel.
Ez is egy tipikus példája annak, hogy hogyan szolgáltak ki a korábbi kormány a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett autópálya-koncessziónak a magánérdekeit. Hiszen minden ilyen beruházásnál igaz az, hogy minél hosszabban van lezárva, minél több helyen lehet egyszerre munkát végezni, az annál olcsóbb lesz.”
A miniszter elismerte, hogy a helyzetet nem lehet azonnal megváltoztatni, mert sok helyen már felszedték a régi burkolatot, és a hatósági engedélyeket is kiadták. Ennek ellenére a nyárra azt kérte a cégtől, hogy több személyzettel és gyors beavatkozással próbálják segíteni a forgalmat és elkerülni a torlódásokat.
„Igyekszünk visszatérni ahhoz a rendhez, hogy a közérdeket szolgáljuk és ne a magánérdeket, és csökkentsük az egyszerre lezárható szakaszokhoz az M1-es autópályán, de ezt egyik napról a másikra nem tudjuk megtenni.”
Múlt pénteken hajnalban két súlyos baleset is történt az M1-es autópályán Győr közelében, ami után a miniszterelnök azonnali jelentést kért a terelések biztonsági helyzetéről, Vitézy pedig soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A jelentést az MKIF tájékoztatása szerint a Magyar Közút készíti. Az üzemeltető MKIF közölte, a tragédia szabályosan kiépített munkaterületen történt, és a terelés műszakilag megfelelt az előírásoknak.
Az M1-es autópályán jelenleg is zajlik a 2x3 sávosra bővítés és egy intelligens leállósáv kiépítése, ami miatt több szakaszon is terelések lassítják a forgalmat. Az év első felében több, jelentős torlódást okozó baleset és teljes útzár is volt a sztrádán, ami folyamatosan napirenden tartotta a munkaterületek hosszáról és biztonságáról szóló vitát.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy az M1-es autópályán tapasztalható hatalmas torlódások hátterében a korábbi kormányzat által megváltoztatott szabályozás áll, amely a koncesszor magánérdekeit szolgálta ki a közérdekkel szemben.
Kifejtette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Térképre tették az azbeszttel szennyezett turistautakat: a Kéktúra több szakasza is érintett
Az első adatok szerint körülbelül 5 kilométernyi Kéktúra-szakasz és 30 kilométernyi egyéb út érintett. A természetjárókat arra kérik, dokumentálják, ha szennyezést észlelnek.
A Magyar Természetjáró Szövetség egy online turistatérképen tette közzé azokat a nyugat-magyarországi szakaszokat, amelyek az egészségre veszélyes, ausztriai bányákból származó kőzúzalékkal szennyezettek lehetnek – írja a szövetség a honlapján.
A térképen narancssárgával jelölik az igazoltan, lilával pedig a feltételezhetően azbeszttel szennyezett útvonalakat. Az eddig beérkezett hivatalos adatok szerint a Szombathelyi Erdészet és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területén vannak problémás részek.
Ezek érintik az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egy-egy szakaszát is, összesen körülbelül 5 kilométer hosszúságban, valamint további mintegy 30 kilométert más turistautakon.
A szövetség kéri a természetjárókat, hogy ha új, még nem jelölt érintettséget észlelnek, fotóval és pontos helyszínmegjelöléssel jelezzék azt.
A Greenpeace szerint egyetlen átsétálás egy szennyezett szakaszon valószínűleg nem jelent számottevő egészségügyi kockázatot. A veszélyt a felkavart por belélegzése jelenti, ami tartós vagy ismétlődő kitettség esetén okozhat megbetegedést.
A szakértők azt tanácsolják, hogy aki ilyen területen járt, a poros ruháit és cipőjét a lakáson kívül tisztítsa meg, szükség esetén FFP2-es vagy FFP3-as maszk viselése mellett. A maszk használata különösen ajánlott szeles, száraz időben vagy járműforgalom mellett.
Mivel a nehéz azbesztrostok a talajszint közelében halmozódnak fel, a gyerekek és a kutyák különösen veszélyeztetettek.
Az érintett területek kezelői figyelmeztető táblákkal, sebességkorlátozással és az utak nedvesen tartásával igyekeznek csökkenteni a porzást. Az MTSZ pedig, mivel a területeknek nem tulajdonosa, a figyelemfelhívás mellett szükség esetén az útvonalak módosítását fontolgatja.
Tavasszal sorra igazolták a szennyezést nyugat-magyarországi helyszíneken. Kiderült, hogy a probléma sokkal kiterjedtebb, mint azt előzetesen gondolták. A kormányüléseken napirendre került az ügy, és osztrák–magyar vegyesbizottság is megkezdte a munkát a helyzet feltárására. A kormány a „szennyező fizet” elvét hangsúlyozza, leállította a további importot, a miniszterelnök pedig Bécsben is tárgyalt az ügyről.
A Magyar Természetjáró Szövetség egy online turistatérképen tette közzé azokat a nyugat-magyarországi szakaszokat, amelyek az egészségre veszélyes, ausztriai bányákból származó kőzúzalékkal szennyezettek lehetnek – írja a szövetség a honlapján.
A térképen narancssárgával jelölik az igazoltan, lilával pedig a feltételezhetően azbeszttel szennyezett útvonalakat. Az eddig beérkezett hivatalos adatok szerint a Szombathelyi Erdészet és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területén vannak problémás részek.
Ezek érintik az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egy-egy szakaszát is, összesen körülbelül 5 kilométer hosszúságban, valamint további mintegy 30 kilométert más turistautakon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új vízdíjrendszer jöhet Budapesten, sávos rendszer bevezetését javasolja a városvezetés
Budapest vezetése egy sávos vízdíjrendszer bevezetését javasolja, amelynek része egy ingyenes alapmennyiség. A cél a fenntartható működés biztosítása, a változás egy átlagos háztartásnak havi pár száz forint emelkedést jelentene.
Ingyenes alapvíz minden budapesti háztartásnak, az efölötti fogyasztásért pedig sávosan emelkedő díj: a főváros pénteken egy új, a klímaváltozás hatásaihoz igazodó vízdíjreformot javasolt. A koncepció egyszerre célozza a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatóságát és a rászorulók védelmét. Budapest vezetése szerint a rendszer átalakítása elkerülhetetlen, miután a hőségriadók és az ellátásbiztonsági kockázatok a mindennapok részévé váltak – írta a 24.hu.
A javaslat központi eleme a sávos díjszabás bevezetése. Ennek értelmében minden háztartás kapna egy alapmennyiségű vizet ingyenesen, az ezen felüli fogyasztás díja viszont progresszíven, a felhasznált mennyiséggel arányosan emelkedne.
A pontos sávhatárokat és díjtételeket később dolgoznák ki, de a cél a takarékosság ösztönzése és a túlzott vízpazarlás visszaszorítása.
A díjstruktúra átalakítása mellett a főváros a szociális védőhálót is megerősítené: a már működő rezsitámogatási rendszert nemcsak megtartanák, hanem ki is bővítenék.
A főváros közlése szerint egy átlagos budapesti háztartás jelenleg körülbelül 1900 forintot fizet havonta, a javasolt módosítás pedig ezt az összeget csupán néhány száz forinttal növelné.
A reformcsomag intézményi oldalon is változást sürget: visszaadnák a településeknek a vízdíjak meghatározásának jogát. A főváros a szubszidiaritás elvére hivatkozva azzal érvel, hogy annak a szereplőnek kell döntenie, amely a szolgáltatásért felel. Ha a Fővárosi Vízművek feladata a vízellátás biztosítása, akkor rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel is, amelyekkel ezt fenntartható módon meg tudja oldani.
A javaslat politikai hátterét Karácsony Gergely főpolgármester úgy vázolta fel, hogy a vízmegtartás fontosságában részleges egyetértés látszik az új, Élő Környezetért Felelős Minisztériummal, ugyanakkor a jelenlegi, 2013-ban befagyasztott díjrendszer számos ponton korrekcióra szorul. A vita lényege, hogy a politika hajlandó-e szembenézni a valósággal, és nem áldozza-e fel a vízkérdést a politikai populizmus oltárán.
A főváros érvelését konkrét számokkal is alátámasztja: egy köbméter víz Budapesten jelenleg 219 forintba kerül, miközben állításuk szerint Varsóban ennek nagyjából a duplája, Pozsonyban a háromszorosa, Bécsben a négyszerese, Prágában pedig az ötszöröse.
Bár a fővárosban a közlésük szerint 10–12 százalékos hálózati vízveszteség országos szinten viszonylag jónak számít, ez is jelentős pazarlást jelez, amire a jelenlegi díjszinten nincs fedezet. A Duna vízállásának jövőbeli bizonytalansága pedig további ellátásbiztonsági kockázatot jelent.
Az év elejétől országosan egységesítették a nem lakossági, azaz a vállalkozók vízdíja rendszerét, és bevezettek egy átfolyási átmérőtől függő alapdíjat. A lépés sok cégnél sokkszerű áremelkedést okozott, és rávilágított a rendszer finanszírozási anomáliáira. A vita ekkor fordult rá élesen a díjszámítások átláthatóságára, miután egy bírósági döntés a számítások kiadására kötelezte a hatóságot, amire válaszul felmerült, hogy a kormány titkosítaná a vízdíjadatokat.
A fővárosban az utóbbi időben megszaporodtak a csőtörések, ami ismét ráirányította a figyelmet a siralmas állapotban lévő vízhálózat problémájára, a Fővárosi Vízműveknél pedig több tízmilliárdos hiány keletkezett.
Az új környezetvédelmi tárca felállásával a vízmegtartás kormányzati prioritássá vált, a főváros pedig erre is hivatkozva terjesztette elő a sávos díjmodell javaslatát. A vita azóta sem csitult, június közepén egy újabb, a nem lakossági díjakat érintő, nagyjából 4,4 százalékos emelési tervezet is napirendre került.
Ingyenes alapvíz minden budapesti háztartásnak, az efölötti fogyasztásért pedig sávosan emelkedő díj: a főváros pénteken egy új, a klímaváltozás hatásaihoz igazodó vízdíjreformot javasolt. A koncepció egyszerre célozza a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatóságát és a rászorulók védelmét. Budapest vezetése szerint a rendszer átalakítása elkerülhetetlen, miután a hőségriadók és az ellátásbiztonsági kockázatok a mindennapok részévé váltak – írta a 24.hu.
A javaslat központi eleme a sávos díjszabás bevezetése. Ennek értelmében minden háztartás kapna egy alapmennyiségű vizet ingyenesen, az ezen felüli fogyasztás díja viszont progresszíven, a felhasznált mennyiséggel arányosan emelkedne.
A pontos sávhatárokat és díjtételeket később dolgoznák ki, de a cél a takarékosság ösztönzése és a túlzott vízpazarlás visszaszorítása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
