Extrán véres, különleges halloweeni csemege a Marveltől – Éjjeli vérfarkas
Azért is különleges a Disney+ szempontjából az Éjjeli vérfarkas, mert nem egy egészestés film.
A film hossza is csupán 60 perc, úgy érzem, nem bízott a Disney a projektben, hogy egy legalább 2 órás produkciót tegyenek le az asztalra. Pedig én elnéztem volna még egy ideig vérfarkasunk történetét.
A film rendezője Michael Giacchino, aki egyébként Oscar-díjas zeneszerző, ez az első tévéfilm-rendezése, bár rendezett már rövidfilmet és sorozatepizódot is. Több interjúban is kifejtette, hogy eredetileg rendező szeretett volna lenni csak a zene iránti szenvedélye terelte el ambícióitól.
mert cikkünk tárgya szerelmeslevél a ’30-as évekbeli Universal horrornak. Főhajtás a zsáner előtt és egyszerre felélesztése, átdolgozása kicsit a stílusnak.
Giacchino meglepően kompetens rendező, a képei jól komponáltak, átláthatóak, sőt egy-egy felvétel kimondottan kreatív is. Ügyes szögből, jól láthatóan van fényképezve a film, a zene klasszikus horrorokból köszön vissza,
Szeretnék olyan alkotó lenni, aki nemcsak a rendezést vállalja magára, hanem mint Giacchino, a zeneszerzést is. Sokkal személyesebb tőle a projekt, látszik rajta, hogy a rendező értette, mit szeretne, hogyan és milyen eszközökkel kell azt elérni, egy igazi szerelemgyerek ez a számára.
A történetünk kőegyszerű: főszereplőnk szörnyvadászatra indul, hogy megszerezzen egy filmes klasszikus „MacGuffin”-t – ez egy tárgyat jelent, aminek semmi más értelme nincs, mint hogy megszerzése előre mozdítsa a történetet. Tipikus hollywoodi forgatókönyvírói fogás ez, ilyen volt akármelyik Indiana Jones tárgyi célja (Szent Grál, a Sankara kövek, vagy a Frigyláda).
még ha nem is közvetlenül, de nagyon hatásosan – ebből is látszik, hogy klasszikus elemekből építkezik, de a végeredmény előre mutat. Természetesen az alkotók több csavart is próbáltak elrejteni a sztoriban, kisebb-nagyobb sikerrel.
A címszereplőt Gael García Bernal, a rutinos karakterszínész alakítja, megfelelő bájjal, eleganciával és szerethetőséggel. Nagyon kedvelem őt és munkásságát, gyakorlatilag a film is rá épít. Ha neki nem állt volna jól a szerep, az egész projekt mehetett volna a kukába, de szerencsére Bernal viszi a hátán az egész filmet. Hozzácsapódik Laura Donnelly, mint a misztikus Bloodstone család legfiatalabb sarja és Harriet Sansom Harris, akit talán idehaza a Született feleségekből ismernek a legtöbben, pedig neki is majdnem 90 film van az öve alatt.
megpróbáltak egy régimódi filmre rögzített effektet tenni a kamerára, hajszálakkal, cigifoltokkal és klasszikus vetítőhibákkal. Az, hogy a film fekete fehér, pedig csak dobott ezen az effekten. Egyetlen színes tárgy van a moziban, a Bloodstone – az említett megszerzendő MacGuffin.
A vizuális effektek ügyesek, a címszereplő vérfarkas megjelenítése is főhajtás az Universal 1935-ös Emberfarkasa előtt,
mint vérengző fenevadnak. Egyébként a film fekete-fehér mivolta többet engedett a 16-os karikának, mint ha színes lett volna. Meglepően véres más Marvel projekthez képest a mű, már-már a vérgőzös Deadpoolt idézi.
Úgy gondolom, lehet ennek a típusú Marvel-univerzumnak is jövője, egy szórakoztató könnyed mellékszál a főág mellett, amelyet hasonló szörnyes karakterekkel lehet benépesíteni. Hiszen a DC mellett a Marvelnek is van bőséggel horrormúltja. Mit mondhatunk még?
Igazi kis halloweeni csemege a horror szerelmeseinek, bár inkább szuperhősfilm, tele utalásokkal, mint ijesztgetős horror is működik. Az Éjjeli vérfarkas megtekinthető magyar szinkronnal a Disney+ kínálatában.
