Hiába épült meg közel 50 milliárdból a Duna Aréna, egy kézilabdacsarnokban rendezik a 2027-es vizes vb leglátványosabb versenyeit
A 2017-es vizes világbajnokságra rekordidő alatt felhúzott Duna Aréna helyett tíz évvel később, 2027-ben várhatóan egy többcélú rendezvénycsarnok, az MVM Dome ad majd otthont a medencés úszás és a vízilabda legfontosabb versenyeinek.
Bár a kormány még júliusban ígért gyors döntést a helyszínekről és a költségvetésről, december közepéig nem jelent meg nyilvánosan elérhető, végleges határozat. A nemzetközi szövetség szingapúri kongresszusán bemutatott tervek és a hazai sportvezetés jelzései azonban egyértelműen ebbe az irányba mutatnak, a világbajnokságot pedig 2027. június 26. és július 18. között rendezik meg.
A helyszínváltás legfőbb oka elsősorban a nézőszám. A Duna Aréna a 2017-es vb idején ideiglenes lelátókkal 10-12 ezer nézőt tudott fogadni, de ezeket azóta elbontották, így a jelenlegi befogadóképessége 5-6 ezer fő körül mozog. A VIP-, média- és csapattagoknak fenntartott helyek levonása után mindössze 3-4 ezer jegyet lehetne értékesíteni, míg az MVM Dome-ban a medencék elrendezésétől függően 12-18 ezer szurkoló is elférhet. A kormány sportért felelős államtitkára, Schmidt Ádám a hazai pálya erejével érvelt.
– mondta az InfoRádiónak.
Az MVM Dome 2022-es átadása óta több nagy nemzetközi eseményen bizonyított: a női kézilabda Bajnokok Ligája Final4 mellett májusban egy válogatott jégkorong-mérkőzésen több mint 16 ezer nézővel született hazai rekord.
A technikai megvalósítás a legfrissebb nemzetközi gyakorlatot követné: a küzdőtérre ideiglenes, 50 méteres verseny- és bemelegítőmedencéket telepítenének. Hasonló megoldást alkalmaztak a 2024-es párizsi olimpián is, ahol a La Défense Arénában két 50 méteres medencét építettek fel 36 nap alatt. Ez a módszer ugyanakkor szakmai kompromisszumokkal járhat, mivel az ideiglenes medencék gyakran sekélyebbek a hagyományos úszókomplexumoknál, ami több szakértő szerint csökkentheti a rekorddöntések esélyét.
A döntés politikai és pénzügyi hátteréhez tartozik, hogy a Duna Aréna éppen a 2017-es világbajnokságra épült, amelynek infrastrukturális beruházásai a kapcsolódó projektekkel együtt bőven 100 milliárd forint fölé kúsztak. Ezzel szemben a 2022-ben, beugróként megrendezett vb-t jóval szerényebb, 31,5 milliárd forintos keretből hozták tető alá. A 2027-es eseményre a kormány által a nemzetközi szövetségnek fizetendő díjak és a kapcsolódó tételek 2021 és 2027 között a jogszabályok alapján valamivel több mint 13,15 milliárd forintot tesznek ki. Schmidt Ádám szerint az MVM Dome-ra váltás „nem jár majd hatalmas költségvetési többletkiadással”.
A „Duna-vb” koncepciója szerint a folyó kötné össze a helyszíneket. Az MVM Dome-ban zajló fő események mellett a Duna Aréna a műugrásnak adna otthont, a nyíltvízi számokat a Lágymányosi-öbölben, a magasugrást pedig egy belvárosi Duna-parti helyszínen tartanák.