Dolgozatot írni hívtak be egy végzős évfolyamot, felháborodtak a szülők

Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be a brüsszeli Európai Tanács első napjáról, amely éjjel egy óra körül ért véget. Jelezte, hogy hamarosan kezdődik a második nap.

A miniszterelnök az első felszólalásáról azt írta, az őszinteségről, a politikai korrektség és a kettős beszéd meghaladásáról beszélt Európa vezetőinek. „Elmondtam nekik, mit tapasztaltam két év alatt 700 településen, az emberek szemébe nézve, és hogy szerintem miről kellene szólnia a politikának.”

Magyar beszámolója szerint

noha – mint írta – egyértelműen támogatta azokat az előtte szólókat, akik az illegális migrációval kapcsolatos szabályok további szigorítása mellett érveltek.

A poszthoz csatolt képekből az is kiderült, hogy a magyar miniszterelnök találkozott az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel.

Magyar Pétert május 9-én iktatták be miniszterelnökként, a tegnap kezdődött brüsszeli Európai Tanács az első EU-csúcsa kormányfőként. Az ülés napirendjén – az Európai Tanács elnökének meghívólevele szerint – Ukrajna és a migrációs ügyek végrehajtása is szerepel, miközben múlt pénteken hatályba léptek az EU új migrációs és menekültügyi szabályai. A miniszterelnök korábban a befagyasztott uniós források feloldását célozta, és bejelentette a Visegrádi Együttműködés újraindítását is.

Pottyondy Edina Facebook-posztban jelentette be, hogy idén februárban feljelentést tett, miután kiskorú gyermeke a „propaganda célkeresztjébe” került. A youtuber azzal kezdi bejegyzését, hogy „az elmúlt hat évben a propaganda nemtelen hazugságok sokaságával próbált a földbe tiporni. Voltam minden a rossz anyától a nem magyarig.”

Mint írja,

A bejegyzés szerint egyetlen alkalommal tett kivételt, amikor a gyermeke került a támadások középpontjába.

Emiatt idén februárban ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A posztban sajtóhírekre hivatkozva azt írja,

Reményét fejezte ki, hogy a nyomozás eredményes és jogszerű lesz, és a kiskorú gyermek sérelmére elkövetett jogtiprás nem maradhat következmények nélkül, még akkor sem, ha az érintettek az eljárásból „médiacirkuszt és áldozati pózt akarnak gyártani”. A bejegyzést egy ironikus megjegyzéssel zárja: „A sors fintora, hogy Igeforrás uraságot pont Gaudi-Nagy Tamás, Kónya Endre egykori ügyvédje képviseli. Milyen kicsi a világ!”

Nemcsak a benzinárstop kivezetéséről rendelkezik, hanem egyben felhatalmazást is ad Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek az a törvényjavaslat, amelyet csütörtökön nyújtott be Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A javaslat szerint a miniszter a jövőben rendeletben dönthetne a hatósági ár újbóli megállapításáról – írja a kormány bejelentéséről a 24.hu.

A törvénytervezet szövege szerint erre akkor kerülhetne sor, ha a piaci viszonyok aránytalanul megváltoznak, és a fogyasztók védelme állami beavatkozást tesz szükségessé.

Ha ilyen döntés születne, annak betartását a NAV ellenőrizné, és a szabályszegőket komoly szankciókkal sújthatná.

Ismételt jogsértés esetén a hatóság elrendelhetné, hogy az üzemanyagtöltő állomást átmenetileg, egy naptól akár fél évig terjedő időtartamra be is zárják.

A kormány a szerdai ülésén döntött arról, hogy kezdeményezi a márciusban bevezetett benzinárstop kivezetését. Magyar Péter miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy a héten már 10-15 forinttal a rögzített ár alá csökkenhet az üzemanyagok piaci ára.

A döntést a Fidesz-frakció kritikával fogadta. Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs biztosíték az árak tartós csökkenésére.

Azt javasolták, hogy a védett üzemanyagár intézményét ne szüntessék meg, hanem a most érvényes árszintet árplafonként tartsák meg.

A kormány márciusban rögzítette a 95-ös benzin literenkénti árát 595, a gázolajét pedig 615 forintban, szigorú ellenőrzési szabályok mellett. A szakmai szervezetek már akkor az ellátásbiztonságot féltették, tavasszal pedig paradox helyzet állt elő, amikor a régiós árak a magyar védett szint alá estek. Az ellátás fenntartásához a kormánynak a stratégiai készletek egy részét is piacra kellett dobnia.

A fordulat szerdán jött el a kormány bejelentésével, amire a Fidesz-frakció az árplafon ötletével reagált. Szakértői becslések szerint a vita egyik kulcseleme a rendszer költsége: a stratégiai készletek visszapótlásának 120-150 milliárd forintos „cechjét” végső soron az autósok fizethetik meg.

Július elsejétől 4,4 százalékkal emeli a Magyar Telekom és a Yettel a régebbi előfizetések havidíját, őket ősszel a One is követi majd, a változás pedig már az augusztusi számlákon is látszani fog.

– közölték a cégek az MTI-vel.

A Magyar Telekom és a Yettel esetében a díjváltozás 2026. július 1-től lép életbe, és a 2025. december 31. előtt létrejött lakossági, flottás és üzleti szerződések havidíjait érinti.

A Telekomnál az első, már emelt díjakat tartalmazó számlákat augusztusban kapják meg az ügyfelek.

A Yettelnél a július 1-jét követő első számlában még csak a díjváltozás időarányos része jelenik meg, a teljes, megemelt havidíj pedig az augusztus 3-át követő számláktól lesz érvényben.

A One később, 2026. szeptember 1-jétől érvényesíti a 4,4 százalékos emelést, de csak a 2025. november 14. előtt bevezetett lakossági mobil, flotta, valamint kisvállalati mobil és vezetékes havidíjas szolgáltatásoknál. A cég kiemelte, hogy a korrekciót a kedvezmények nélküli havi előfizetési díjra érvényesítik, a meglévő havidíjkedvezményeket nem érinti. A lakossági vezetékes díjcsomagoknál (televízió, internet, telefon) 2026-ban nem lesz automatikus inflációkövetés, de a portfólió-egységesítés miatt – ami várhatóan augusztus 1-jétől lép életbe – egyes tarifák és kedvezmények megszűnhetnek, ami néhány ügyfélnél szintén áremelkedéssel járhat.

A díjkorrekció egyik szolgáltatónál sem érinti a forgalmi díjakat, vagyis a perc- és SMS-díjak, valamint az extrák és kiegészítő adatjegyek ára változatlan marad.

A Telekom 2026. június 30-ig felfüggesztette az inflációkövető díjkorrekciót, míg a Yettel eddig a dátumig egy, a díjkorrekció mértékével megegyező fix összegű kedvezményt biztosított ügyfeleinek.