KULT
A Rovatból

Csobot Adélnak ilyen mentortársak mellett nincs szüksége ellenségekre – X-Faktor Mentorház, 1. rész

A fiúk mezőnye nem hozott nagy meglepetést, Alex azokat vitte az élő showba, akikre számíthattunk. Adélnak viszont volt érdekes húzása.


Alex csapatával, a fiúkkal kezdődött a Mentorház első adása. Őszintén szólva, azok után, hogy a tábor után Alex azonnal kiposztolta Alee és Marci első klipjét, nagyon meglepett volna, ha ők nem kerülnek be az élő showba.

De menjünk szép sorjában.

Az első fellépő Roland volt, aki különleges hangszínével elvarázsolta a mentorokat, viszont hibázott is. Peti odáig ment, hogy azt mondta, szerinte két embert benéztek: Rolandot és Patrikot.

Roland a Tábor után érthetően bizonyítani szeretett volna. Nekem tetszett az éneklése, a mentorok szerint voltak hamiskás hangjai, de, bár Peti és Adél bizonytalan volt, Alexet, úgy tűnt, meggyőzte.

„Ezt a hangot kerestem. Bizonyított” – közöle a mentor.

Varga Norbi már érkezése előtt megosztotta a mentorokat. Laci és Adél úgy érezte, a Táborban csak nagyon eltalálta a dalt, de valójában nem olyan jó érdekes. Alex viszont igazi pop énekest látott benne.

Bari Lacika dalával érkezett, amiben a legjobb az volt, hogy rákerestem és megdöbbentem, mennyire megnőtt Lacika. Maga a dal egy közhelygyűjtemény. Gáspár Laci szerint Norbi ízléstelenül énekelte, de nem tudom, hogy lehet egy ilyen dalt ízlésesen előadni. Adél egyetértett. (Nem velem, Lacival.)

Patrik következett. Vele kapcsolatban nekem már a táborban erős kételyeim voltak. Lehet, hogy élőben van egyfajta kisugárzása, de a tévé előtt ülve nem éreztem.

Nincs rossz hangja, de igazán kiemelkedő sem, és bár feltűnő jelenség, nincs magával ragadó egyénisége.

A Mentorházban persze nem lehetett nem figyelni rá, mert beavatott minket egy eddig nem ismert, megrázó részletre az életéből: volt egy nővére, aki „nem lehetett az, aki” és öngyilkos lett.

Ezért határozta el, hogy ő kiáll magáért, vállal minden negatív kritikát, és ezért választotta Lesley Gore-tól a „You Don’t Own Me”-t.

Persze egy ilyen vallomás után nehéz objektívnek maradni. Adélt és Lacit megvette kilóra. Alex viszont unalmasnak találta és Peti is azt mondta, simán kiejtené.

Úgy érzem, Patrik hangja nem elég sokrétű azokhoz a dalokhoz, amiket választott. Egyszerűbb, de tartalmas nóták, például Bob Dylan slágerek jobban állnának neki.

Szajkó Attila Úgy fáj című saját dalát hozta,

és nem csapott be, tényleg úgy fájt.

Nem akarom bántani, mert még fiatal, de azért tény ami tény, olyan nagyröptű sorok röpködtek, mint „Nélküled nem kék már az ég” vagy „Én vártam rád, de te nem jöttél”.

Rátonyi Róbertnek volt régen egy darabja a Rádiókabaréban, amiben azt akarta demonstrálni, milyen könnyű slágereket írni, ezért a közönség által bekiabált szavakból rögtönzött egy dalocskát. Na, az például ennél jobb volt.

Alex „Manuel kopinak” titulálta, így Zoli annak ellenére nem győzte meg a mentorokat, hogy romantikus története is volt: apukája Szlovákiában egy hasonló műsorban már bejutott a 12 közé.

Menninger Marcell az egyik személyes favoritom. Adél, Peti és Alex egyetértett abban a produkció előtt és után is, hogy Maci a legjobb, Lacinak azonban nem tetszett.

 

Pozitívum, hogy kiderült, Alex egész jól tudja utánozni Lacit.

Alee a másik, akiben biztos voltam, hogy a döntőbe jut. Mint elmondta, számított rá, hogy eljut a Mentorházig, de félt, hogy fogadják a dalát, ami egy régi, nyers de őszinte alkotás.

Meglepő módon Adél és Laci sírt – mármint ez önmagában nem meglepő, mert ők ketten sírnak, ha kell, ha nem, de hogy egy rap szám váltotta ezt ki belőlük, az figyelemre méltó. Ugyanakkor Alexnek nem tetszett annyira.

Végül, ahogy várható volt, Alex Marcit és Alee-t vitte az élő showba. Zolit és Norbit hazaküldte. Zoli aranyosan fogadta a dolgot, Norbiból viszont kijött az önérzet, nem értett egyet Alex döntésével.

Roland és Patrik közül a többi mentornak kellett kiválasztania a fiú kategória harmadik versenyzőjét. Laci egyértelműen Rolandra szavazott, Adél Patrikra. Peti lett a mérleg nyelve, és hosszas vívódás után Roland mellett tette le a voksot. Ez azt jelenti, hogy Patrik számára is véget ért az X-Faktor.

Következtek a csapatok.

A DD Night tagjai szemmel láthatóan "aznaposan" érkeztek a Mentorházba. Mint emlékezetes, a táborban a dobosukat nagyon lehúzták a mentorok. Ezt a nevezett úriember most így kommentálta:

– Ennek két oka volt, rettenetesen be voltam …szva, és 6 napig nem gyakoroltam.

Nem tudom, miért gondolta, hogy ebből bármelyik is enyhítő körülmény.

A Beatles tagjai például betépve világslágereket írtak.

Bár elég magabiztosan léptek színpadra a srácok, gyakorlatilag megölték Elvis Presley Hound Dogját. Nem meglepő módon mehettek is haza.

A Crush felébresztette Adél anyai ösztöneit, a Carson Coma Én még sohasem című dalát hozták. Peti még a válogatón mondta, hogy a zenekar legtöbb tagját ismeri a Rocksuli című színházi produkcióból, és bármennyire megkedveltem a formációt, azért van még bennük valami Rocksulis.

Szerintem ha együtt maradnak és kitartanak, néhány éven belül nagyon jó banda lesz belőlük, de még kell érniük, „koszosodniuk”.

A Kultúrkör volt az a csapat, akit Adél merő dacból hozott el a Mentorházig. A mentortársak kevés dologban értettek egyet annyira, mint abban, hogy már a Táborból haza kellett volna menniük, és most is az volt a legjobb, amit el tudtak mondani róluk, hogy nem volt ciki.

Adél is belátta, hogy nincsenek élő show szinten, hazaküldte őket.

A Harmonies lánytrió (made by X-Faktor) az előző körben óriásit énekelt. Most Britney Spears Toxicjával érkeztek,

ennek ellenére nagyon jók voltak.

De érdekes módon Alexet és Petit nem varázsolták el. A lényeg, hogy Adélt igen, aki vitte is őket tovább.

Akárcsak a The Palace-t. Biztos bennem van a hiba, de ezekben a srácokban nem látom azt, amit a mentorok. Mondanivalós dal ide vagy oda.

A Beneath My Skin lépett színpadra utoljára a kategóriában. Mindenki – Adél is – elismerte, mennyire profik, és az énekes a mezőny egyik legjobb énekese – de Adél mégsem akarta tovább vinni őket, mert nem érezte, hogy mit adhatna ő hozzá az egészhez.

Végül őket és a Crusht a fiúkra bírta, abban bízva, hogy a gyerekek lesznek a befutók. De mentortársai Alex érvei előtt meghajolva inkább szakmai alapon döntöttek, és Adélt kihívás elé állítva a Beneath My Skint adták neki a Crush helyett.

Adél jó képet vágott a dologhoz, de nem volt őszinte a mosolya.

Talán arra gondolt, „minek nekem ellenség, ha ilyen mentortársaim vannak”?

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk