„Hihetetlenül francia volt: szabad, megszelídíthetetlen, egész” – Brigitte Bardot halálát követően a szabadság ikonját gyászolja a francia politika
Amikor december 28-án reggel a Brigitte Bardot Alapítvány hivatalos közleményben tudatta alapítója halálát, Franciaország egy pillanatra megállt. A hírt szinte azonnal Emmanuel Macron elnök szavai követték, aki egy egész nemzet gyászát fogalmazta meg:
Gabriel Attal, a Renaissance párt elnöke úgy fogalmazott, Bardot „ezernyi életet élt – mindig ugyanazzal a szenvedéllyel és tehetséggel.”
Az állami megemlékezésekkel párhuzamosan a politikai jobboldal Bardot nemzeti ikon szerepét hangsúlyozta. Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke szerint „a francia nép ma elveszíti azt a Marianne-t, akit annyira szeretett.” Párttársa, Marine Le Pen egy rövid, de érzelmileg töltött üzenetben búcsúzott tőle. „Hihetetlenül francia volt: szabad, megszelídíthetetlen, egész” – mondta a TF1 Info szerint. Valérie Pécresse, Île-de-France régió elnöke szerint Bardot a nő francia megtestesítője volt, aki „az állatvédelem lelkiismerete lett.” A jobboldali identitásnarratívával szemben a baloldal az állatvédő úttörő szerepet emelte ki, a polémiák tudatában. Aymeric Caron baloldali képviselő az állatvédelem úttörőjének nevezte, és úgy fogalmazott, a gyász napján „félreteszem a vitatott kijelentéseket.” Emmanuel Grégoire párizsi alpolgármester „ellentmondásos legendaként” utalt rá, aki mégis a szabadságával határozta meg korát.
A pártpolitikai reakciókon túl a helyi és regionális vezetők üzenetei Bardot földrajzi mítoszát rajzolták újra.
Életének második felében Bardot-t többször elítélték gyűlöletbeszéd miatt, legutóbb 2022-ben 40 ezer eurós, vagyis akkori árfolyamon körülbelül 15,58 millió forintos bírsággal sújtották.
Az általa alapított és nevét viselő alapítvány megerősítette, hogy folytatják a megkezdett munkát. A PETA állatvédő szervezet alapítója, Ingrid Newkirk szerint Bardot „egy angyal volt az állatok számára” – nyilatkozta a Journal de Montréal lapnak. A színésznő 1973-ban, pályája csúcsán vonult vissza a filmezéstől, hogy minden energiáját az állatok védelmének szentelje. Harcolt a fókavadászat, a szőrmekereskedelem és a vágóhidak embertelen körülményei ellen, ezzel nemzetközi hírnevet szerezve magának ezen a téren is. Az életmű újraértékeléséhez friss keretet adott az idén májusban a cannes-i filmfesztiválon bemutatott „Bardot” című dokumentumfilm, amely a mítosz mögötti embert és a radikális döntései hátterét vizsgálta.
