HÍREK
A Rovatból

BBC: Magyarország rengeteget kockáztat azzal, hogy az oroszokkal építteti Paks 2-t

A háború több szempontból is nehezíti a paksi bővítést, ennek ellenére a kormány töretlenül hisz abban, hogy 2030-ra megépülhet a két új blokk.


Bár a magyar kormány rendíthetetlenül elkötelezett a Paks 2 projekt mellett, az orosz-ukrán háború miatt viszont napról napra csökken a valószínűsége annak, hogy az új atomerőmű valóban megépülhet - írja a BBC.

A cikkben kiemelik, hogy

ez a projekt Magyarország történetében az eddigi legnagyobb beruházás.

A kormány szerint ha megépül az erőmű, az ország kevésbé fog függeni Oroszországtól, ahonnan jelenleg a legtöbb olajat és gázt szerezzük be. A kritikusok szerint viszont az évszázad nagy részében csak még jobban fogunk függeni az oroszoktól.

Orbán Viktor még 2014-ben állapodott meg Vlagyimir Putyinnal arról, hogy a már meglévő reaktorok mellé még két új, 1200 MW-os reaktort építenek Paksra. Oroszország 10 milliárd eurós hitelből finanszírozza az erőművet, amit a magyar fogyasztók fognak visszafizetni a villanyszámlájukkal 2026-tól, amikortól várhatóan üzembe helyezik az új reaktorokat. Az engedélyeztetés elhúzódása miatt viszont csak tavaly augusztusban kezdődtek meg a talajsztisztítási munkálatok a helyszínen, így várhatóan csúszni fog a projekt is.

A BBC emlékeztet rá, hogy míg a magyar kormány továbbra is tolja előre a Paks 2-t, addig Finnország az Oroszország által indított ukrajnai háború miatt elállt egy hasonló projekttől. A Hanhikivi-félszigeten a Roszatom, az orosz állami atomenergetikai cég épített volna atomerőművet egy finn–orosz konzorcium megrendelésére.

A brit közszolgálati tévé hírportálja szerint most a Paks 2 felett is gyülekeznek a sötét felhők a háború miatt.

Idézik Aszódi Attilát, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős korábbi kormánybiztosát, aki szerint „Oroszország elszigetelése még ebben a háborús helyzetben sem megoldás”. Úgy véli, a háborút rövid időn belül le fogják zárni olyan feltételekkel, amelyek biztosítják a Paks 2 további előrehaladását.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa szerint azonban ez a beruházás „tisztán politikai projekt”, hiszen Orbán és Putyin régóta jó kapcsolatot ápol egymással.

„Energetikai szempontból nem szükséges új atomerőművet építeni, és egyáltalán nem lenne szükség az oroszokkal együtt megépíteni”

- nyilatkozta az európai parlamenti képviselő a BBC-nek. Szerinte az erre fordított pénzt inkább megújuló energiára, például napenergiára kellene költeni, amelyből Magyarország már most is az országos energia 10 százalékát szerzi. Emellett az elektromos hálózatot is lehetne fejleszteni az összegből.

Azt is elmondta ugyanakkor, hogy lehet, hogy oda jutunk, hogy a Paks 2 mégsem épül meg, más alternatíva viszont nem lesz. Akkor pedig az országnak komoly problémái lesznek az ellátásbiztonsággal.

A cikkben emlékeztetnek rá, hogy ősszel a kormány váratlanul megszüntette a napelemeket telepítő háztartások támogatását, a szélenergiát pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette azzal, hogy megtiltották a turbinák építését a települések 10 kilométeres körzetében.

A háború több szempontból is nehezíti a Paks 2-t. Egyrészt az erőmű számos fő alkatrészét Oroszországban építhetik meg, ahonnan szárazföldi úton szállítanák Magyarországra. Az eredeti terv szerint az útvonal Ukrajnán keresztül haladt volna át, más alternatíva pedig egyelőre nincs.

Az erőmű egyébként nem teljesen orosz lesz. Uniós nyomásra orosz hardverrel és a francia-német Framatome konzorcium által megépítendő vezérlőrendszerrel fog működni. A turbinákat pedig a tervek szerint a GE Hungary, az amerikai General Electric leányvállalata fogja megépíteni. A BBC szerint nehéz elképzelni, hogy amerikai, német és francia mérnökök vállvetve dolgozzanak orosz kollégákkal 400 kilométerre egy olyan ország határától, ahol az oroszok jelenleg éjjel-nappal bombáznak.

De vannak további kérdőjelek is. Például, hogy hogyan szállít majd Oroszország nukleáris üzemanyagot, vagy hogyan küld Magyarország erősen radioaktív, használt fűtőelemeket Oroszországba? Az is kérdés, hogy az Európai Unió vajon kiterjeszti-e a háborús szankciókat a nukleáris technológiára, illetve a Roszatom alkalmazottaira.

Pakson egyelőre még bizonytalanok azt illetően, hogy valóban megépül-e az új atomerőmű, amely több ezer embernek adhat munkát már az építkezés során.

„Ha megépül ez az új erőmű, az jó lesz a városnak és az országnak is. Az igazat megvallva viszont nem tudom, mi fog történni. Nem vagyok próféta, nem tudom megjósolni, hogy egyáltalán mikor épülhet meg”

- mondta a BBC-nek egy János nevű mérnök, aki a 2-es reaktorblokkban dolgozik.

Bár nagy a bizonytalanság a Paks 2 jövőjét illetően, a kormány nem aggódik. Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég azt nyilatkozta, hogy a terv és a cél továbbra is az, hogy 2030-ra kész legyen a két új blokk, ennek akadályát gyakorlatilag csak külső tényezők jelenthetik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Meg foglak baszni!” – Leköpte és inzultálta a 444 újságíróját Bede Zsolt azok után, hogy róla kérdeztek a kormányinfón
Herczeg Márk állítása szerint Bede Zsolt utánament az utcán nem sokkal a kormányinfó után és fenyegetni kezdte.


„A Kormányinfón megkérdeztem, mit keresett a náci Bede Zsolt a Digitális Polgári Körök arénashow-ján, erre egy órán belül odajött az utcán baszogatni”  írja cikkében a 444 újságírója.

Herczeg Márk képviselte a 444 szerkesztőségét újságíróként a csütörtöki kormányinfón. Miután a Vadhajtások szerkesztője, Bede Zsolt korábban közös szelfit készített Orbán Viktorral, a szeptemberi Digitális Polgári Körök arénashow-n, Herczeg többek között azt is megkérdezte Gulyás Gergelytől, hogy miért hívták meg Bedét az eseményre.

„Ekkor láttam, hogy Bede Zsolt az, aki éppen lesből le akar köpni a rágójával. Reflexből elhajoltam, és elrepült a fejem fölött a rágó”

– írta Herczeg.

„Azt mondta, mindent tud, azt is tudja, hol lakom, és megismételte, hogy legközelebb »meg fog baszni«. Erre jeleztem neki, hogy gratulálok, hogy videón fenyeget, és nyugodtan hozza nyilvánosságra a teljes videót a találkozónkról” – írja Herczeg, aki szerint Bede azután adta fel, hogy odaért a barátjához.

Bede Zsolt végül egy fotót és egy videót is posztolt az esetről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Ma hosszan egyeztettem a valaha volt legmagasabbra jutó magyar üzletemberrel
Kapitány István közel négy évtizedig dolgozott a Shellnél, most a Tisza Párt elnökével tárgyalt gazdasági kérdésekről.


Magyar Péter korábban Kötcsén bemutatta pártja új alelnökét, Forsthoffer Ágnest, és gazdasági szakértőjét, Kármán Andrást. Miután nemrég előállt egy egészségügyi szakemberekből álló névsorral, pénteken újabb gazdasági emberrel tárgyalt.

Mint Facebook-posztjában írja: „Ma hosszan egyeztettem gazdasági és energetikai kérdésekben Kapitány Istvánnal, a valaha volt legmagasabbra jutó magyar üzletemberrel.”

A Tisza Párt elnökének bemutatása szerint

„Kapitány István 37 éven keresztül dolgozott a Shellnél, tíz éven keresztül volt a világ egyik legnagyobb vállalatának globális alelnöke. A világ első számú mobilitási üzletágát irányította félmillió munkavállalóval és 85 országban több mint 45 000 kereskedelmi egységgel.”

Kapitány jelenleg a Menedzserszövetség elnöke. Az a posztból nem derül ki, hogy Magyar Péter a pártban vagy egy esetleges Tisza-kormányban formális szerepben is számít-e az üzletemberre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bedőlt a fideszes kommunikációs csodafegyverként beharangozott Harcosok órája nézettsége, mióta a Facebookon megtiltották a politikai hirdetéseket
Amióta nincsenek politikai hirdetések, a Telex összegzése szerint egyik napról a másikra eltűnt a nézők több mint 96 százaléka.


Brutálisan összeomlott a Harcosok órája nézettsége – írja a Telex. Július végén indult el a Facebookon és a YouTube-on a fideszes kommunikációs csodafegyverként beharangozott napi beszélgetős műsor, a H.O. A műsorvezető, a köztévés híradósból lett Fidesz-frakciószóvivő Németh Balázs már az első héten milliós nézettséggel büszkélkedett, de már akkor látszott, hogy a valós érdeklődés ennek csak a töredéke, és hirdetésekkel tornásszák fel a számokat.

A lap szerint

az azóta eltelt egy hét négy epizódja átlagosan 6500-as nézettséget hozott, míg az ezt megelőző 15 rész átlaga 182 900 volt. Egyik napról a másikra eltűnt a nézők több mint 96 százaléka.

A vendégek a hirdetési stop előtt és után is a Fidesz első vonalából érkeztek. Orbán Viktor kétszer ült be a stúdióba. Szijjártó Péter és Kocsis Máté hat-hat alkalommal szerepelt, de megfordult a műsorban Semjén Zsolt, Kövér László, Gulyás Gergely, Szentkirályi Alexandra, Menczer Tamás, Deutsch Tamás, Kubatov Gábor és Bayer Zsolt is.

A Telex szerint a műsor kudarca mögött egészen fura, szinte értelmezhetetlen szerkesztői döntések és szervezési hibák sejlenek fel. Az élő adások hétköznap 7:30-kor futnak, a műsor csatornája pedig Németh Balázs személyes Facebook-oldala, kevesebb mint 70 ezer követővel. A Fidesz központi, 420 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán meg sem osztották ezeket a videókat, és a legtöbb vendég saját felületére sem tették ki a részvételével futó adásokat, pedig Szijjártó félmilliós, Orbán 1,3 milliós követőtáborral rendelkezik.

A legutóbbi adást viszont Szijjártó már a saját oldalán is élőzte, ahol 22 ezres nézettséget ért el. Ez több mint hétszerese az elsődleges felületen mért 3100-nak, de a korábbi, hirdetéssel megtámogatott epizódoktól így is elmarad.

A lap értékelése szerint így elég kényelmetlen helyzetbe került az egész műsor, hiszen napi öt-hat ezer nézőért teljesen felesleges fenntartani és erre pazarolni felső polcos fideszes politikusok idejét. Megszüntetni viszont nem lehet, hiszen az a kudarc beismerése lenne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kis-Benedek József: A nemzetbiztonsági érdekek ellen van a kormány külpolitikája
A biztonságpolitikai szakértő szerint irreális cél az, hogy Magyarország meg akarja változtatni az Európai Uniót, egy több mint 400 milliós szövetséget.


Az orosz-ukrán háborút és a magyar kormány külpolitikáját elemezte Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a Klasszis Média Klasszis Podcastjában, amit az mfor.hu szemlézett.

Azt mondta,

a magyar külpolitika „a nemzetbiztonsági érdekek ellen van”, mert a kormány a szövetségeseinket, köztük az EU-t is ellenségként kezeli. Úgy fogalmazott, Magyarország egy „több mint 400 milliós szövetséget” akar megváltoztatni, ez „irreális cél”.

Szerinte a magyar–ukrán viszony romlásáért a kormány felel, ami azért is gond, mert Ukrajna a szomszédunk. Azt mondta, a kabinetnek nem szabadna „kioktató jelleggel” kezelni az ukránokat, és nem érti, miért ellenzi az ukrán EU-csatlakozási terveket.

A háborúról Kis-Benedek József azt mondta:

világháború nem lesz, a harcok viszont nem csendesednek, és mintha visszatért volna a hidegháború.

Szerinte Oroszország a Szovjetunió korábbi területeit szeretné a fennhatósága alá vonni, ugyanakkor aligha támad meg egy NATO-tagországot. „Az oroszok nem buták” – mondta.

Úgy látja, a magyar kormány nem orosz érdekeket szolgál ki. Szerinte „vannak olyan magyar érdekek, hogy több lábon kell állni”, példaként az energiahordozók beszerzését említette.

A beszélgetésben szóba kerültek Vlagyimir Putyin háborús céljai, mi lehet az a minimum, amit Kijev a békéért elfogadhat, és arról is, terheli-e felelősség a NATO-t a mostani válságért. Kis-Benedek beszélt arról, hogyan lehet Oroszországot hosszú távon féken tartani, miért romlott meg az orosz–amerikai viszony, mi a célja az orosz drónberepüléseknek, és indokolt-e az európai fegyverkezés. A magyar vonatkozású témák között pedig felmerült az is, milyen fordulatot hozhatna a magyar külpolitikában egy esetleges TISZA-kormány.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk