KULT
A Rovatból

Aki káromkodásból épített karriert – Eddie Murphy nagyon mélyről jött vissza, és most leállíthatatlan

Így jutott a csúcsra, aztán bukott el, és most tér vissza ismét Eddie Murphy.


Eddie Murphy új filmje nemrég jelent meg (március 5-én) az Amazon Prime-on, ami nem más mint... tádám: az Amerikába jöttem második része (nagyon várták már a rajongók). Állítólag hatalmas érdeklődés kísérte a bemutatót és ez egyik legsikeresebb streaming-premier volt eddig a világon. Az Amazon tett róla, hogy tudjanak róla az emberek, hiszen még a saját kamionjaik oldalára is a film plakátjait ragasztották fel. 

Újra érdekes

Ugyan a kritikák inkább lehúzzák a filmet, de a közönség érdeklődése egyértelmű a mozi iránt (ez most főleg Észak-Amerikára és egyéb országokra vonatkozik, ahol felirattal vagy szinkronnal jelent meg). Az idén 60 éves Eddie Murphynek, úgy tűnik, egyértelműen sikerült visszakapaszkodnia az első ligába, amit a naptárja bizonyít a legjobban, hiszen több izgalmas alkotást láthatunk a nevénél az IMDb.com-on előkészületben. Ami egyértelműen átfordította a karrierjét a széles vigyorú fekete sztárnak, az A nevem Dolemite című film volt (erről később még szó lesz).

Humoristaként indult

A színész New Yorkban nőtt fel és a karrierje stand-uposként indult el viszonylag gyorsan. A leírások alapján már gyermekkorában humoristának készült és nonstop szórakoztatta a barátait és az iskolatársait. Talán azt kompenzálhatta humorral, hogy gyerekkorában nem minden alakult túl vidáman, hiszen apja nagyon korán meghalt, majd egy időre testvérével nevelőotthonba is kerültek édesanyja betegeskedése miatt.

Murphy mégis már egészen fiatalon tudta, hogy mit vár az élettől, milyen úton szeretne járni és ebben nem is tudta megakadályozni senki és semmi. Már 15 évesen fellépései voltak, karrierjének indulását hivatalosan is ekkorra teszik.

A Roosevelt Ifjúsági Központban rendezett tehetségkutató műsorban lépett fel, amivel azonnal sikert könyvelhetett el és meghívták más helyszínekre is fellépni. Például környékbeli bárokba és ifjúsági házakba, sőt, olyan helyekre is, amik távolabb voltak a lakóhelyüktől. Ezért még az iskolából is lógott néha, hogy odaérjen időre egy-egy fellépésre. Országosan a 80-as évek elején a Saturday Night Live című műsorral futott be, itt ismerhette meg a nagyközönség a nevét és eredeti személyiségét. Visszatérő fellépő lett a műsorban, népszerű karaktereket talált ki (a legnépszerűbb Gumby figurája volt). Humorát merészség és gúny jellemezte, és sok káromkodással fűszerezte egyedire. Egy jó példa erre ez az idézet tőle, azokból az időkből:

"Felcsörgettem Richard Pryort, hogy: Helló, Richard! Felhívott Bill Cosby, hogy túl mocskos szájú vagyok. Erre Richard: Ha még egyszer felhív az a faszfej, akkor mondd meg neki, hogy nyalja ki."

Egy szinkronos stand upja:

Filmes karrier, hatalmas sikerek

1982-ben gyorsan indult be a filmes karrierje is, azonnal a mára klasszikus 48 órában kapott szerepet az akkor már számon tartott Nick Nolte mellett, azt pedig máig egyik leghíresebb filmje követte, a Beverly Hills-i zsaru. Gyorsan repült fel a legnépszerűbb színészek közé, szinte arcon csapta a siker, ami később inkább kárára volt, hiszen ismertek történetek túltolt egójú attitűdjéről.

A legsikeresebb időszaka színészként egyértelműen az 1987-es és '88-as évek voltak, hiszen egymást követően jött ki két hatalmas sikere: a Beverly Hills-i zsaru II. és az Amerikába jöttem. Előbbi megismételte az első rész sikereit, bebetonozva Murphy helyét Hollywoodban, majd az Amerikába jöttem még feljebb emelte, hiszen az első, feketék főszereplésével készült világsiker volt, ami kultúrtörténetileg is fordulópontot jelentett.

Mindkét film a maguk 300 millió dolláros bevételeivel hatalmas box-office sikernek számított. Murphy stand-uposként dumálta be magát a filmvilágba, és ez érezhető volt filmbeli karaktereinek megjelenítésén is, pofázásban erősek voltak. Ezekből a szövegeléseiből pedig rengeteget idéztek tőle a kilencvenes években. Ilyen egy tipikus Eddie Murphy filmes dialóg a 48 órából: "Három évig sitten voltam, nekem már attól is feláll, ha huzat van." Ezekért a dumákért a közönség aztán hajlandó volt újra és újra megnézni a filmjeit a televízióban és videón is, az Amerikából jöttemet máig minden évben többször leadja Magyarországon is valamelyik csatorna. 

Részlet a 48 órából:

Pofonok

A bukáshoz azonban hamar hozzászoktatta a közönség a színészt, hiszen a Beverly Hills-i zsaru III. hatalmasat zakózott az amerikai mozikban, még ha világszerte be tudott hozni egy kis nyereséget. Mégis, hatalmas pofon volt ez a színésznek. Ettől kezdve hozzá kellett szoknia a hullámzó jegybevételekhez, a karrierje döcögősebb lett, de ezek ellenére két nagy kiemelkedő sikert így is összehozott a kilencvenes évek második felében is: a Bölcsek kövére és a Dr. Dolittle ismét érintették a 300 millió dolláros bevételt, Murphy neve még mindig jól csengett. De ezek második részei már nem szóltak akkorát, és ezt követően hirtelen elkezdtek világszerte ráunni a színész stílusára, kifulladni látszott a Murphy-féle humorgyár. 

A kétezres évekre már egyértelműen elkerülték a hatalmas sikerek. A 2002-es év vízválasztó volt, összesen három nagy bukást kellett elkönyvelnie egy év leforgása alatt. Az Én, a kém hatalmasat bukott, még világszinten sem hozta vissza a befektetést. A Showtime - Végtelen & képtelen szintén képtelen volt nyereséget termelni, Robert De Niro hiába volt látható mellette a plakátokon, a film nem váltott ki kellő érdeklődést. És ugyanebben az évben mutatták be élete legnagyobb bukását is, a Pluto Nash - Hold volt, hol nem volt... című filmet, ami a 100 milliós büdzsére összesen keresett világszerte 7 millió dollárt. Ennél nehéz lett volna nagyobbat bukni. Ettől az évtől kezdve pedig a producerek is óvatosabban áldoztak egy Eddie Murphy-filmre. A kétezres évek végére teljesen leült a karrierje.

Én, a kém (VHS-előzetes):

Pihenő karrier

Eddie Murphy élete egyfelől igazi sikertörténet, mindenki ismeri a nevét a világon. Mégis, hosszú pihenőéveket kellett eltöltenie világsztár színészként. Több próbálkozása volt a visszatérésre, de valahogy egyik sem találta meg a régi utat a közönség szvéhez. A világ is megváltozott, persze Murphy is próbálta felvenni a szálat. A 2006-os Dreamgirsben alakított szerepéért megkapta a legjobb mellékszereplőnek járó Golden Globe-díjat, A Norbittal pedig sikerült ugyan ismét nyereséges filmet összehoznia, de nem igazán szólt nagyot, a kritikák is és a közönség is fanyalgott tőle, jogosan. 2011-ben a Hogyan lopjunk felhőkarcolót volt egy újabb próbálkozás a box-office listák meghódítására, de csak mérsékelt sikert könyvelhetett el, éppen hogy nem bukott meg. De legalább egy élvezhető akció film volt, amit nem kívánt a néző a fenébe. Ettől még maradt minden a régiben: a nagy várakozás a megfelelő pillanatra, részéről és a közönség részéről is.

Egy vicces részlet A nevem Dolemite-ből:

Visszatérés

Talán a mostani nosztalgiahullám hozza el Murphy igazi visszatérését, hiszen A nevem Dolemite című életrajzi vígjátékkal sikerült ismét megcsillantania színészi zsenijét, mind a közönség és a kritikusok szerették, és joggal állíthatjuk, hogy az év legszórakoztatóbb filmje volt 2019-ben. Végre ismét egy remek színészt láthattunk egy jó filmben.

A Netflixnél jól éreztek rá, hogy ez egy jó lehetőség arra, hogy Murphy szerepeltetésével valami egyedit és frisset alkossanak.

A színész azonnal kapta is az új ajánlatokat, úgy tűnik, az igazi visszatérése beindulóban van. Most bemutatták az Amerikába jöttem folytatását, és elvileg nemsokára láthatjuk a Beverly Hills-i zsaru negyedik részében is és az Ikrek folytatásában, amiben valószínűleg ő játssza majd Schwarzenegger és Danny DeVito harmadik testvérét. Ez utóbbiak, ha jó sülnek el, akkor akár Murphy vissza is költözhet hosszú távon is a legfoglalkoztatottabb színészek közé. Mi drukkolunk neki és a széles vigyorának, amiért megszerettük anno.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat
A hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.


A Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtök délután hirdette ki, hogy

2025-ben Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat.

A közleményben megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

Krasznahorkai László 1954-ben született Gyulán, a román határ közelében. Hasonlóan távoli, vidéki közeg ad helyszínt első regényének, a Sátántangónak is, amely 1985-ben jelent meg, és irodalmi szenzáció lett Magyarországon, egyben az író nagy áttörését is jelentette.

A regény erősen sejtető eszközökkel mutat be egy nyomorúságos helyzetben élő lakóközösséget egy elhagyott termelőszövetkezet területén, valahol a magyar vidéken, nem sokkal a kommunizmus bukása előtt. 1994-ben Béla Tarr rendezésében film is készült a regényből. Innentől kezdve Krasznahorkai állandó alkotótársa lett a hozzá hasonlóan öntörvényű, fekete-fehér filmjeivel a nemzetközi színtéren is kultikussá vált rendezőnek. Egészen 2011-ig dolgoztak együtt, amikor a A torinói lóval lezárta mozifilmes életművét.

Műveit elismeréssel fogadták a kritikusok az Egyesült Államoktól Japánig. Az amerikai kritikus, Susan Sontag második könyve, Az ellenállás melankóliája (1989) után „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait, W. G. Sebald pedig így írt róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”. 1993-ban elnyerte Németországban az év legjobb könyvének járó díjat, a Bestenliste-Preist Az ellenállás melankóliája című regényéért.

A Háború és háború (1999) című regényben Krasznahorkai a magyar határokon túlra fordította a figyelmét: a szerény levéltáros, Korin élete utolsó nagy tettére készül, és Budapest pereméről New Yorkba utazik, hogy egy pillanatra a világ közepére állhasson. Otthon, a levéltárban egy kivételesen szép, régi eposzra bukkant visszatérő harcosokról, és abban reménykedik, hogy megismerteti a világgal. Krasznahorkai prózája ekkorra a hömpölygő szintaxis felé alakul: hosszú, kanyargó, pont nélküli mondatokkal, amelyek azóta védjegyévé váltak.

A regény írása közben több éven át keresztül-kasul utazta Európát. A mű megírásában legnagyobb segítségére Allen Ginsberg volt, akinek New York-i lakásában hosszabb ideig lakott, és baráti tanácsaival is segítette őt.

1990-ben Kelet-Ázsiában utazgatott, mongóliai és kínai élményeiről Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt című regényében számolt be.

2016 szeptemberében megjelent Báró Wenckheim hazatér című regénye, melyben a fókusz a hazatérésen van. Itt Dosztojevszkij „idiótája” születik újjá a reménytelenül szerelmes, szerencsejáték-függő báró alakjában. A báró tönkrement, és sok, Argentínában töltött száműzetéses év után hazafelé tart Magyarországra. Krasznahorkai László egész életművét összegző regénye apokalipszis és karnevál, érzékeny szatíra és dráma és tragikus zárlat, melyben mindenki megkapja a magáét: aki nevetni akar, nevethet, aki elérzékenyülni, az elérzékenyül. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is feltűnik: szolnoki lakos, aki – fejben – erősen hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre.

2018-ban jelent meg az Aprómunka egy palotáért: bejárás mások őrületébe című műve, 2022-ben a Herscht 07769 című elbeszélése, 2024-ben pedig a Zsömle odavan című regénye. Legújabb regénye, A magyar nemzet biztonsága novemberben jelenik majd meg.

Krasznahorkai László számos díjat kapott a munkássága során, köztük tulajdonosa a legrangosabb magyar állami díjnak, a Kossuth-díjnak is. 1993-ban megkapta az év legjobb könyvének járó díjat Az ellenállás melankóliája című regényéért Németországban, valamint 2010-ben Berlinben megkapta a Brücke Berlin-díjat Seiobo járt odalent című elbeszéléskötetéért, ami németül is megjelent. 2014-ben elnyerte az America Award irodalmi életműdíjat, majd egy évvel később a nemzetközi Booker-díjat is. 2021 áprilisában neki ítélték meg az Osztrák Állami Díjat, 2022-ben pedig a Herscht 07769 című elbeszélésével elnyerte a Libri-díjat.

(via nobelprize.org, Wikipedia)


Link másolása
KÖVESS MINKET: