KULT

Aki hibázik, az „halott” – megnéztük az Árulók első adását, a krimi-realitybe boldogan jött minden celeb

Az RTL brit mintára készült műsora megmutatta, mennyire megváltozott a celebség, és hogy Árpa Attila milyen jó műsorvezető. Kritika.

Link másolása

A CIKK SPOILEREKET TARTALMAZ

Árulók – gyilkosság a kastélyban címmel megérkezett Magyarországra a De Verraders című reality műsor. Az izgalmas, fordulatos vetélkedő amolyan Agatha Christie-be oltott Among Us. Érdekesen ötvözi a klasszikus detektívregények világát a modern pszichothrillerek idegtépő feszültségével. A formátum egészen friss, hiszen 2021-ben volt az ősbemutató a RTL4 csatornán.

A játéknak van olyan változata, ahol csak civilek játszanak, van ahol a fele celeb. Az RTL azonban azt a verziót választotta, ahol minden versenyző celeb. Ennek oka Herman Pierre drámai és szórakoztató műsorokért felelős igazgató szerint rendkívül prózai: a magyar nézőknek az jön be, ha hírességeket láthatnak.

A készítők igyekeztek összeszedni a krimik kötelező díszletelemeit: nosztalgiavonat, Tudor-stílusú kastély, elegáns várúr. Az utóbbi maga a műsorvezető, Árpa Attila, akit castingon válogattak ki a műsor készítői. Herman Pierre és Nyári Gábor, az RTL szenior kreatív producere is bevallotta, Árpát csak amolyan gesztusként hívták be (aki valaha mindkettőjüknek főnöke volt), valójában egyikük sem tartotta alkalmasnak a feladatra. De a próbafelvételek végére belátták, hogy ő az igazi. Állítólag nagy neveket utasított maga mögé, de érthető okokból nem árulták el, kiket.

Az Árulók ráébresztett, mennyire leértékelődött a celebség. Valaha a tévés személyiségeket, fontosabb színészeket mindenki ismerte.

De ma már a hírességek sem ismerik egymást.

Az egy dolog, hogy én nem tudtam eddig, ki az a Varga Ferenc taktikai tréner. Ő nem tudta hova tenni Nagy Zsoltot. Vásáry André és Horváth Éva Nyáry Luca íróra csodálkoztak rá. André meg is kérdezte: ez a műsor akkor félig civil? Merem remélni, hogy Luca apukáját azért ők is megismernék.

Na és akkor az internetes influenszerekről még nem is beszéltünk, ami megint egy teljesen másik kör, saját rajongókkal. Meg lehet figyelni, ahogy a csatornák próbálják ezt a kört is integrálni a műsorokba, egyelőre több-kevesebb sikerrel.

Összesen 22 játékos kezdte meg a műsort. A műsor sajtóeseményén rákérdeztem, hogy milyen szempontok alapján válogatták össze őket. Pierre elmondta, általános tévedés, hogy az ilyen műsorokban bizonyos előre meghatározott karaktereket keresnek. Valójában egyszerűen elkezdtek felkérni hírességeket, hogy egyáltalán legyen valaki, aztán amikor már volt 10-12 résztvevő, akkor a maradéknál már közrejátszottak egyéb szempontok is. Állítólag Sváby Andrást volt a legkönnyebb meggyőzni, mivel gyerekkorában sokat játszott hasonló játékot.

Amúgy nem volt túl nehéz dolguk. Két olyan műsora volt az utóbbi egy évben az RTL-nek, ahova boldogan jött minden híresség: az Árulók és a Sztárbox.

Elég hamar megkezdődött a „vérengzés”. Amikor a szereplők megérkeztek a nádasladányi kastélyba, Árpa Attila a parkba invitálta őket egy kis játékra. Egy tisztáson táblák álltak mindenféle állításokkal. Például „Engem nem lehet kiismerni”. „Nem bírom, ha más irányít”. „Bánt, ha csalódást okozok másoknak.” Minden játékosnak be kellett állnia a rá legjellemzőbb állítás alá.

Nyáry Luca a „Szerintem én leszek az első, aki elhagyja a játékot” táblát választotta – vesztére. Árpa Attila közölte vele, hogy azonnal távoznia kell.

Megjegyzem, Lucának csak el kellett volna olvasnia a Traitor wikipedia cikkét a játék előtt, akkor pontosan tudta volna, mi vár rá.

A „hirtelen halál” megtette hatását. A játékosok arcán őszinte döbbenet ült. Az addig uralkodó jókedv egycsapásra elillant. Megértették, hogy ebben a játékban nem vacakolnak. Aki hibázik, az „halott”.

Érdekesség: az eredeti brit verzióban az így távozott játékos később visszatérhetett a játékba egy csavarnak köszönhetően. Direkt rákérdeztem, de a műsor készítői azt bizonygatták, itt nem fog visszatérni senki, aki egyszer kiesett.

A játék menete amúgy egyszerű. A játékosok közül az elején Árpa Attila kiválasztott három árulót. Persze úgy, hogy senki ne tudja, kik azok. Az árulók minden este összegyűlnek, és kiválasztják, kit gyilkolnak meg. Az áldozatnak másnap reggel el kell hagynia a kastélyt.

A potenciális áldozatok eközben nyomoznak, próbálják leleplezni a bűnösöket. Minden este szavaznak, és hazaküldenek valakit, akit gyilkosnak vélnek. Amennyiben az árulók közül kiesik valaki, meghívhatnak valakit a játékostársak közül árulónak, aki vagy elfogadja, vagy nem.

Ha viszont egy gyilkos egyedül marad, akkor kötelező választani maga mellé valakit, mégpedig úgy, hogy megzsarolja: vagy átáll, vagy meghal. Amennyiben a játék végén sikerül leleplezni az összes gyilkost, az életben lévő ártatlanok nyerik a fődíjat. Ha azonban akár egyetlen gyilkos is kihúzza legvégig, övé a nyeremény.

Mint a sorozat sajtóeseményén megtudtuk, az első gyilkosokat a műsor készítői választották ki. De mint Nyári Gáborék elmondták, ezt leszámítva egyáltalán nem avatkoztak bele mesterségesen a játék menetébe.

A stábtagoknak nem is lehetett semmiféle kapcsolata a játékosokkal.

Egyedül a pszichológusok beszélhettek velük, akik folyamatosan felügyelték a mentális állapotukat.

Két gyilkolás és kiszavazás között a résztvevők mindenféle játékokban vesznek részt, ahol a cél minél több pénzt gyűjteni, ezzel növelve a nyereményalapot, amit a végén valaki megnyerhet.

Az első három áruló Görög Zita, Krajnyák Luca és Nagy Zsolt lett, akik az éj leple alatt összegyűlve eldöntötték, kivel végeznek elsőként… De hogy hogyan döntöttek, azt természetesen csak a következő részből tudjuk meg.

Az Árulók igazán szórakoztató formátum. Árpa Attila szemmel láthatóan élvezi a cinikus, kíméletlen várúr szerepét, és remekül áll neki a sétapálca, ami eleinte csak kelléknek indult, de a lábsérülése után szüksége is lett rá. Engem ugyan nem ragadott annyira magával a krimi része, nem izgultam szét magam rajta. Inkább csak egy szórakoztató játék. Annak viszont kiváló.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Kórházba került Jordán Tamás
A Nemzet Színésze mindenkit megnyugtatott: a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hamarosan újra színpadra is áll.

Link másolása

Kórházi kezelésre szorul Jordán Tamás. A Nemzet Színésze azonban a Blikknek azt mondta, hogy már sokkal jobban van, és hamarosan újra színpadra áll.

Jordán eddig szinte minden nemzet színésze választáson részt vett. A Blikk szerint ezért is volt feltűnő, hogy nem volt ott május 3-án a Nemzeti Színházban, amikor a testület Kulka Jánosnak szavazta meg a címet.

„Kórházba kerültem egy kisebb beavatkozás miatt, amiről bővebben nem szeretnék beszélni. Annyit viszont mindenki megnyugtatására elárulhatok, hogy nem baleset ért, a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hála Istennek, már sokkal jobban vagyok. Ha minden jól megy, vasárnap már otthon lehetek, hamarosan pedig újra színpadra állhatok”

- mondta a lapnak Jordán Tamás. Mint kiderült, a színésznek már egy április végi előadását is le kellett mondania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban
A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.

Link másolása

„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba, az Operettszínház színművésze
A színművész Shakespeare-, Molière-, Schiller-főszerepek mellett modern klasszikusokat is alakított.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után 59 évesen elhunyt Jantyik Csaba színművész, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja – közölte Facebook-oldalán az Operettszínház.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy tegnap éjszaka hosszan tartó betegség után 59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba színművész, társulatunk tagja”

– írták.

Jantyik Csaba 1964. július 30-án született Békésen. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett irodalmi-drámai szakon 1982-ben, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, Horvai István–Kapás Dezső osztályába. Diplomáját 1987-ben vette át – írja a Fidelio. Számos nívódíj mellett kitüntették a Debrecen Kultúrájáért díjjal.

2001-ben az Operettszínházhoz szerződött, ahol A muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította először a budapesti közönség előtt. Fontosabb szerepei az intézményben: Kánkán (Aristide), West Side Story (Schrank), Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Lili bárónő (Malomszeghy báró), Menyasszonytánc (Rabbi), Abigél (Torma Gedeon), Szentivánéji álom (Theseus), Viktória (Webster), Rebecca (Julyan ezredes), János vitéz (A francia király), Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage).

Jantyik Csabát a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Dabney Coleman, az Aranyoskám és a Gengszterkorzó sztárja
A színészt utoljára a Yellowstone című sorozatban láthattuk. 92 éves volt.

Link másolása

92 éves korában pénteken Dabney Coleman, a Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színész. Halálhírét lánya, Quincy Coleman jelentette be – írja az MTI.

Coleman karrierje 1952-ben indult, és azóta több mint száz filmben szerepelt. Olyan klasszikusokban láthattuk, mint a Pokoli torony (1974), a Kilenctől ötig (1980), Az aranytó (1981), Aranyoskám (1982), Háborús játékok (1983) és a Gengszterkorzó (2010).

A színész a legjobb férfi főszerepért 1988-ban Golden Globe-díjat kapott a The Slap Maxwell Story című filmben nyújtott alakításáért, egy évvel korábban pedig Emmy-díjat nyert a Sworn to Silence című tévéfilmben nyújtott teljesítményéért.

Coleman gyakran alakított cinikus, szarkasztikus karaktereket. Ezt a képességét kamatoztatta olyan filmekben, mint az Aranyoskám és a Kilenctől ötig, ahol emlékezetes negatív figurákat formált meg.

Dabney Coleman hangját több animációs filmben és sorozatban is hallhattuk. Színészi karrierje előtt az Egyesült Államok hadseregében szolgált. A hadseregben töltött idő segített neki fegyelmet és kitartást tanulni, ami később a színészi karrierjében is hasznosnak bizonyult.

Coleman utoljára Yellowstone című tévésorozatban tűnt fel, amelyben egy rész erejéig a főhős John Dutton apját játszotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: