KULT
A Rovatból

A Netflix a jobb, a Disney+ vagy az HBO Max? – Nagy streamingszemle

Streamingből is megárt a sok? Jelenleg öt nagy és több kisebb platform kínálatába lehet alámerülni Magyarországon, mi pedig utánajártunk, melyikre éri meg előfizetni.

Link másolása

A Netflix egyeduralma immár megdőlt, sőt, hogy kissé előreugorjunk, az sem kizárt, hogy előbb-utóbb kipukkad a streaminglufi. De haladjunk csak szép sorjában!

Kétségtelen, hogy a Reed Hastings és Marc Randolph által 1997-ben alapított Netflix ismerte fel elsőként, mekkora lehetőség van a globális streamingben, s így egyesek szerint behozhatatlan (most már egyre inkább úgy tűnik, nagyon is behozható) előnyre tett szert a piacon. A piros logós szolgáltató mellett ugyanis már meglepően sok egyéb platformra fizethetünk elő, amelyeknek kínálata simán felveszi a versenyt a Netflixével, és jóval színvonalasabb tartalmakat is gyárt.

A szegmens egyik behemótja, a Disney+ június 14-én startolt Magyarországon (három hónappal az HBO Max után), így eléggé átrendeződtek a viszonyok hazánkban is. Lássuk, jelenleg milyen film-, sorozat-, doksi- vagy realitytengerrel büszkélkedő streaminglehetőségeink vannak itthon!

Amazon Prime Video

A Prime Video a világ egyik leggazdagabb embere, Jeff Bezos által alapított Amazon streamingcsatornája, ami 2006-ban indult, 10 évvel később pedig már világszerte elérhető volt, bár jelenleg is a talán kevésbé ismert és nézett platformok közé tartozik. Pedig a filmek és sorozatok széles körű választékából lehet itt válogatni, ráadásul az eredeti tartalmaik is számottevőek.

Az Amazon kiegészítő szolgáltatásaként pozicionálják, tehát nem a Prime Videóból él a vállalat, épp ezért nem is kapálóznak kézzel-lábbal az előfizetők után, illetve könnyen lehet, ennek köszönhető az is, hogy a nagyok közül erre a legolcsóbb az előfizetés.

A többihez képest legalábbis igen kedvező a díja: jelenleg a 30 napos ingyenes próbaidőszakot leszámítva 899 Ft/hó. Eddig pedig olyan eredeti filmeket készítettek többek között, mint a 7500, a Radioaktív, a Borat utólagos mozifilm, a Frank bácsi, a Bliss, az Amerikába jöttem 2, a Bűntudat nélkül, A holnap háborúja, a Sokk, a Hamupipőke vagy A kukkolók, valamint olyan sorozatokat, mint a The Boys, Az ember a fellegvárban, a Jack Ryan, Az Idő Kereke, a Reacher vagy az Odakinn.

Szeptember 2-án pedig felkerül a kínálatukba minden idők legdrágább sorozata, A Gyűrűk Ura – A hatalom gyűrűi, amelynek csak az első évadára 462 millió dollárt költöttek, de ha a globális marketinget és a következő évadok költségeit is figyelembe vesszük, akkor úgy néz ki, hogy a sorozat kényelmesen átlépi majd az egymilliárd dolláros határt is. Minden bizonnyal szeptemberben rendesen megugrik majd ez előfizetőik száma…

A Prime Video amúgy három okoseszközön streamelhető egyszerre, és már régi típusú tévékészülékeken is elérhető, a magyarítás tekintetében pedig abszolút változó, hogy milyen filmekre és sorozatokra kerül magyar szinkron. A saját gyártású produkcióikon azért minimum felirat található, a húzócímeken pedig szinkron is, a máshonnan átvett filmek és sorozatok esetében viszont könnyen előfordulhat, hogy semmilyen magyarítással nem találkozunk.

Apple TV+

Az Apple streamingplatformja egyértelműen a minőséget helyezi a mennyiség elé. Kínálatuk nagysága a közelébe sem ér a három nagy szolgáltatóénak, a Netflixnek, az HBO Maxnak és a Disney+-nak, mivel ők inkább a „kevesebb, de jobb”-elvét vallják, így főként presztízssorozatokat és -filmeket gyártanak.

Erre tökéletes bizonyíték, hogy az Apple TV+ lett az első streamingszolgáltató, amelyik elnyerte idén a legjobb filmnek járó Oscar-díjat a CODA című remekművükkel.

Az Apple-ön csak és kizárólag saját gyártású produkciók kapnak helyet, ez is magyarázza szegényesebb kínálatukat, filmből például valóban nincs sok, a sorozatok teszik ki a tartalmak többségét. Olyan alkotásokkal találkozhatunk itt, mint pl. a For All Mankind, a The Morning Show, a Ted Lasso, a See, a Servant, az Alapítvány, a Különválás, a WeCrashed, a Dickinson, az Acapulco vagy Az afterparti.

A szolgáltatás természetesen az Apple-felhasználóknak kedvez, androidos okostelefonokról, tabletekről tehát felesleges próbálkozni, viszont egyre több okostévén érhető el az alkalmazásuk. Az előfizetési díja 1890 Ft/hó, vagyis az olcsóbb platformok közé tartozik. A magyar szinkronhangok megszállottjai viszont nem találják meg itt a számításukat, mivel semmilyen tartalmukhoz nem készül magyar szinkron, meg kell elégedni a felirattal.

HBO Max

A közelmúltban az HBO Max és a Discovery összeolvadásától volt hangos a sajtó, illetve az ennek „köszönhető” költségcsökkentő stratégia bevezetésétől, amelynek keretén belül például teljesen leállította az új vezetőség az európai saját gyártású sorozatok készítését. Ezt megelőzően pedig lekerült a kínálatból többek között a három hónapja startolt új magyar széria, A besúgó vagy a három évadot is megélt Aranyélet. S bár sokakban ez bizonyára visszatetszést kelt, azért az továbbra is kétségtelen, hogy az HBO Max a remek tartalmak tárháza hihetetlen mennyiségű néznivalóval. A választék öt nagyobb csoportban érhető el: Warner, DC, HBO, Cartoon Network és Max Originals.

Vagyis megtalálhatók többek között a Warner Bros. régi sikerei, illetve a csatorna másik nagy előnye, hogy a stúdió mozifilmjei 45 nappal a szélesvásznú premier után felkerülnek az HBO Max kínálatába, az utóbbi hónapokban például így járt a Batman vagy a Legendás állatok: Dumbledore titkai.

És mi mindennel futhatunk össze itt? Nos, a teljesség igénye nélkül: Jóbarátok, Agymenők, Két pasi – meg egy kicsi, Trónok harca, Drót, Az Igazság Ligája, Joker, Maffiózók, Easttowni rejtélyek, A farkas gyermekei, Tokyo Vice, Eufória, Az utolsó lépcsőfok, Utódlás, A légikísérő, Hatalmas kis hazugságok, Szex és New York, És egyszer csak…, True Detective, Peacemaker – Békeharcos, The Suicide Squad – Az öngyilkos osztag, Dűne vagy az összes Bond-film.

Hihetetlen lista, pedig még csak a felszínt kapargatjuk. Az HBO Max tehát kedvenc magyar sorozataink kukázása ellenére is remek választás, a havi díja pedig 2390 Ft (éves előfizetés esetén: 1582 Ft). Ezen összegért pedig akár öt nézői profilt is létrehozhatnak a felhasználók három egyidejű streameléssel, korlátlan számú regisztrált eszközzel. Ráadásul minden tartalom magyarított: a felirat alap, de ha nem is azonnal, a legtöbb sorozat megkapja a magyar szinkront is.

Disney+

A nagyok közül utolsóként, június 14-én robbant be hazánkba a Disney stúdió streamingszolgáltatása, amit már rengetegen vártak, hiszen iszonyatos mennyiségű film és sorozat várja a mozgóképes csemegékre éhes nézőket.

Elég, ha annyit írunk, hogy megtalálható a kínálatban a teljes Star Wars-franchise, a Marvel mozis univerzuma, a Pixar animációs stúdió minden alkotása (legyen az egész estés vagy rövid), a National Geographic tartalmai és a Star hálózathoz tartozó csatornák, stúdiók remekei (ide tartozik többek között a Hulu, a 20th Century és az FX Network is).

És persze ne felejtsük ki a Walt Disney Studios animációs és élőszereplős filmjeit, sorozatait. Ez utóbbi kategóriában olyan klasszikusoknak is örülhetünk, mint pl. a Kicsi kocsi-filmek, A fekete lyuk című sci-fi, a Némó kapitány, a Komputer teniszcipőben vagy a Feketeszakáll szelleme, valamint olyan, a mai 30-as, 40-es korosztály gyerekkorát meghatározó animációs szériák, mint a Kacsamesék, a Gumimacik, a Csipet Csapat vagy a Balu kapitány kalandjai (az előbbi kettő ráadásul az eredeti Walt Disney bemutatja-féle magyar szinkronnal).

Lehet tehát nosztalgiázni ezerrel! Ezt a töméntelen mennyiségű néznivalót pedig mindössze 2490 forintos havidíjért megkapjuk (éves előfizetéssel 2075 forintra jön ki havonta a ráfordítás), korlátlan számú letöltéssel legfeljebb 10 eszközre, akár 7 különböző profil beállításával s 4 különböző képernyőn való egyidejű, párhuzamos streaminggel. Ugyanakkor a magyarítással kapcsolatban sem panaszkodhatunk, hiszen a legtöbb filmen és sorozaton ott a magyar szinkron vagy felirat, főként az animációs tartalmakon, azoknál valóban arra törekednek, hogy az olvasni még nem tudó picik is falhassanak mindent, mi fellelhető itt.

Netflix

A streaming alfája és ómegája, legalábbis még az, de ki tudja, meddig. A Netflix kezdetben egy online DVD-téka volt (a világon az első), később nyergelt át a streamingre. 2020 novemberében (a Covid kirobbanása után több mint fél évvel) pedig már 195 millió előfizetőjük volt. A hatalmas nézőszám azonban még nagyobb kínálatot követelt, a Netflixnél így nem vallják az Apple TV+ elvét, itt a mennyiség a minden. Olyan sok film és sorozat kerül fel ide folyamatosan, hogy alig lehet követni, bár az alkalmazás sok más szolgáltatóval ellentétben lehetővé teszi az új tartalmak közti szörfözést, így nem csak véletlenül bukkanhatunk új címekre (mivel a streamingplatformok zöme sajnos nem veszi a fáradtságot, hogy a sajtóval is tartsák a kapcsolatot – az HBO Max és a Disney+ jelenleg kivételek).

Mivel egyre több filmstúdió vagy tévécsatorna indít saját streamingcsatornát, így a Netflix tárháza is folyamatosan csökken, hiszen idővel a tartalomgyártók „visszakérik” a produkcióikat, hogy a saját felületükön értékesítsék azokat.

A Netflix ezért irtózatos tempóban gyártja a filmeket, sorozatokat, dokumentumfilmeket és realityket, hogy az egyre több résztvevővel rendelkező streamingversenyben megmaradjon a vezető helyük.

Olyan szériákkal édesgetik magukhoz leginkább a közönséget, mint pl. a Stranger Things, A Bridgerton család, a Nyerd meg az életed, a Vaják, A nagy pénzrablás, az Ozark, a Cobra Kai, a Lucifer, a Mindannyian halottak vagyunk, a Szexoktatás, Az örökösnő álarca mögött, a Te vagy a 13 okom volt…, valamint olyan filmekkel, mint a Különösen veszélyes bűnözők, a Ne nézz fel!, a Madarak a dobozban, Az Adam-projekt, a Tyler Rake – A kimenekítés, a Megbocsáthatatlan, Az ír vagy legutóbb az Adam Sandler-féle Mindent egy lapra. Ám amellett sem mehetünk el, hogy a nagy számok törvénye is érvényesül, avagy igen sok silány minőségű sorozat és film is pörög a platformon.

A Netflix a hatalmas kínálattal arányosan a legdrágább is a szolgáltatók közül, bár több előfizetés közül is választhatnak az érdeklődők: a havi díja SD-ben 2490 Ft, full HD-ben 3490 Ft, 4K-ban pedig 4490 Ft. Illetve a folyamatosan apadó előfizetőszám megtorpantatása végett azt tervezik, hogy bevezetik a még olcsóbb, ám hirdetéseket is tartalmazó csomagot. Mindenesetre a magyar feliratok és szinkronok tekintetében jó hír, hogy minden új tartalmuk rendelkezik ezekkel, a 2018 előtti sorozatoknál találkozhatunk még magyarítás nélküli produkciókkal.

A többiek

A felsoroltakon kívül azonban meg kell még említeni a Magyarországon elérhető további hazai streamingplatformokat is, mint például a magyar filmeket tartalmazó Filmiót, a főként művészfilmeket magába foglaló Cinegót vagy a horror-, thriller- és sci-fi-filmekre specializálódott SCREAM!-ot.

Mi jöhet még?

Az ígéretek szerint még a 2022-es év végén a globális piacra, így Magyarországra is megérkezik a SkyShowtime streamingszolgáltatás, ami az Egyesült Államokban és a világ más tájain is Paramount+ néven fut, és olyan csatornák, stúdiók repertoárjait foglalja magába, mint a Paramount, a Universal, a Peacock, a Sky és a Showtime.

Vagyis óriási kínálata lesz, vetekszik majd az HBO Maxszal és a Disney+-szal is.

Mellette pedig az AMC+-ra is lehet számítani valamikor 2023 folyamán Európában (az USA-ban és Ausztráliában már elérhető). Valószínűleg főként az Apple TV+-nak jelent majd igazi konkurenciát, mivel az AMC+ is a minőségi presztízstartalmak gyártását és megosztását tűzte ki célul. Így pedig már hét nagyobb szolgáltatóra nő a nézőkre ácsingózó streaminghullám, ennyit azonban valószínűleg nem tud eltartani a közönség, és könnyen lehet, hogy az ezen írás elején felvetett streaminglufi kipukkadása nincs is olyan messze, mint gondolnánk.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Zack Snyder tovább kínoz minket: itt a Rebel Moon második része, A sebejtő azonban ezer sebből vérzik
Bizony, ez lett a „scargiver” magyar megfelelője: sebejtő. Persze ez a legkisebb gond a filmmel, amely láttán tengernyi fékevesztett ökörség miatt foghatjuk a fejünket, a tavalyi első résznél mégis jobb lett. Mutatjuk, miben.

Link másolása

A kezdetekről, vagyis a Rebel Moon: 1. rész – A tűz gyermekéről netflixes premierje idején, vagyis 2023 decemberében mi is megírtuk, hogy nem az lett író-rendezője, Zack Snyder megváltó filmje. Pedig nagyon ráférne már egy kis üdvösség, hiszen amilyen ütősen indult a karrierje olyan darabokkal, mint a 2004-es Holtak hajnala, a 2006-os 300 vagy a 2009-es Watchmen: Az őrzők, olyan gyorsan ábrándította ki magából addigi rajongóinak többségét a hatalmas katyvasz Álomháborúval (2011), vagy a vérkomolyan vett, és nagy vehemenciával elkészített, ám jókora luftot rugó DC-s szösszeneteivel (Az acélember – 2013, Batman Superman ellen: Az igazság hajnala – 2016, Az Igazság Ligája – 2017), ráadásul a zombizsánerhez való reményteli visszatérése sem sikeredett túl fényesen Az élőhalottak hadseregével.

A csalódások sorozata pedig így olyan hosszú lett, hogy már egy olyan darab kapcsán sem tápláltunk vérmes reményeket az újjáéledésre, mint a Star Wars nyomdokain járó Rebel Moon című űropera.

Sajnos nem is cáfolt ránk Snyder az első résznek kikiáltott A tűz gyermekével, amiben nagyjából minden filmből volt valami nyúlás, amit a direktora életében látott. Alapvetően A hét szamuráj alapszituját turbósította fel vaskos Star Wars-lopásokkal, és még sorolhatnánk, mi minden mással.

Ha pedig már az első etapnál is ilyen komoly gondok adódtak, abban bízni, hogy a négy hónappal később streamingre felpattintott folytatásra (a két filmet természetesen egyszerre forgatták) Snyder hirtelen mindent kijavít, eléggé halott ügy.

Ritkán fordulnak elő csodák, és talán senki sem hökken nagyot, ha azt mondjuk, A sebejtő (ez a magyar cím de fincsi) sem lőtte ki a Rebel Moont sci-fi műfaj halhatatlanjait rangsoroló képzeletbeli listák élére. De nem lett rosszabb, és ez is valami…

A tűz gyermeke sztorija ott ért véget (vagy inkább maradt abba), hogy a Veldt békés népét gabonáért sanyargató gonosz Atticus Noble (Ed Skrein) a Korával (Sophia Boutella) való bunyóban szétzúzódott a sziklákon, így hőseink úgy hitték, megmenekültek, hiszen parancsnok nélkül nincs sanyargatás. Persze tévedtek. A szedett-vedett banda, köztük Kora, Gunnar (Michiel Huisman), Titus tábornok (Djimon Hounsou), Nemezis (Bae Doona), Tarak herceg (Staz Nair) és Milius (Elise Duffy) visszatérnek a Veldtre, hogy meghozzák a jó hírt, miszerint a szorgos hangyáknak nem kell a náci felhangokkal és dizájnnal pöffeszkedő Anyavilág katonáinak átengedni a megélhetésüket és élelmüket, amikor jön az értesítés: Noble nem halt meg, és öt nap múlva ott is van óriás űrhajójával, hogy begyűjtse a gabonát.

Szóval Koráéknak ennyi idejük van felkészíteni a békés farmereket a harcra, plusz kigondolni egy taktikát, amely segítségével legyőzik majd a jókora túlerőt. Ja, és az Anthony Hopkins hangján beszélő, palástot viselő agancsos robot, Jimmy is itt kószál valahol. A sebejtő tehát folytatja A hét szamuráj-A hét mesterlövész-A három amigó-Egy bogár élete-tematikát, amiben a kis közösséget veszélyeztető gonosz hadakat kell néhány bátor hősnek kitessékelnie a faluból.

Viszont, vagy tán épp ezért, annyi hülyeségre ez a terep nem adott alkalmat, mint A tűz gyermekében, ahol a harcosgyűjtés közepette ide-oda csapódtunk, és csak néha csücsültünk le egy kis dombra egy szusszanás erejéig.

Oké, hülyeségre Snydernél mindig lehet számítani, így most is kapunk olyan jeleneteket, mint pl. amikor a királygyilkosságos puccshoz az élőben ott játszó csellókvartett szolgáltatja rendíthetetlenül, egy pillanatra sem kizökkenve szerepéből a zenei aláfestést, vagy amikor azt látjuk, hogy Noble gigantikus űrhajójának van egy gigantikus kazánháza, amelyben emberek lapátolják a kemencékbe (vagy mikbe) a szenet (vagy mit). Igen, ezzel megy az űrhajó. (Vagy ezzel fűtenek?) És nem gépek végzik a melót, hanem emberek... A Rebel Moonnak kétségkívül van némi steampunkos beütése, na de azért abban is van egy határ…

Az viszont mindenképp A sebejtő számlájára írandó, hogy az akciók ezúttal jobban sikerültek, A tűz gyermeke ugyanis ebben is harmatgyengének számított. A Veldten játszódó ostrom kétségkívül a filmduó legjobb akcióit foglalja magába, Kora és Gunnar pedig ezalatt becsempészik magukat Noble hajójára, hogy belülről robbantsák fel a fenevadat, s itt is találunk megkapó csörtéket.

Na de körülbelül ennyi az a pozitívum, amivel A sebejtő szolgálhat, mivel a karakterek szintjén ezúttal is falakba ütközünk.

Egy csomót mesélnek magukról (hiszen van egy jelenet, amelyben egy asztalnál ülnek hőseink, és szépen sorban mindenki elmeséli a háttérsztoriját, amit persze meg is mutat Snyder, szóval ez is letudva), mégsem ismerjük meg őket igazán, a drámájuk hatástalan marad, és ha meg is hal valaki (márpedig A hét szamuráj alapján nem élheti túl mindenki a kalandot), nem valószínű, hogy krokodilkönnyeket hullatunk majd érte.

Aki pedig azt hitte, hogy mivel A sebejtő a két film közül a második, így végre megnézhetjük Koráék sztorijának lezárását, nos, annak korai volt az öröme. Kapunk egy minifinálét, az igaz, de még sok minden van itt hátra, Snyder tehát valóban arra a merényletre készül, hogy Star Wars-méretű franchise-á dúsítsa vérszegény sci-fi-eposzát. Alig várjuk…

Link másolása
KÖVESS MINKET: