Péntek reggelre 15 957 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 401 457 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 65 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 40 822 főre emelkedett – közli a kormányzati tájékoztató oldal.
A gyógyultak száma jelenleg 1 193 210 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 167 425 főre emelkedett.
2674 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 201-en vannak lélegeztetőgépen.
Orbán Viktor miniszterelnök ma reggeli nyilatkozatában felhívta a figyelmet az omikron vírusvariáns gyors terjedésére, a most zajló oltási akcióra és arra, hogy február 15-től oltási igazolvány alakul a védettségi igazolvány.
Péntek reggelre 15 957 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 401 457 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 65 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 40 822 főre emelkedett – közli a kormányzati tájékoztató oldal.
A gyógyultak száma jelenleg 1 193 210 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 167 425 főre emelkedett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Térképre tették az azbeszttel szennyezett turistautakat: a Kéktúra több szakasza is érintett
Az első adatok szerint körülbelül 5 kilométernyi Kéktúra-szakasz és 30 kilométernyi egyéb út érintett. A természetjárókat arra kérik, dokumentálják, ha szennyezést észlelnek.
A Magyar Természetjáró Szövetség egy online turistatérképen tette közzé azokat a nyugat-magyarországi szakaszokat, amelyek az egészségre veszélyes, ausztriai bányákból származó kőzúzalékkal szennyezettek lehetnek – írja a szövetség a honlapján.
A térképen narancssárgával jelölik az igazoltan, lilával pedig a feltételezhetően azbeszttel szennyezett útvonalakat. Az eddig beérkezett hivatalos adatok szerint a Szombathelyi Erdészet és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területén vannak problémás részek.
Ezek érintik az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egy-egy szakaszát is, összesen körülbelül 5 kilométer hosszúságban, valamint további mintegy 30 kilométert más turistautakon.
A szövetség kéri a természetjárókat, hogy ha új, még nem jelölt érintettséget észlelnek, fotóval és pontos helyszínmegjelöléssel jelezzék azt.
A Greenpeace szerint egyetlen átsétálás egy szennyezett szakaszon valószínűleg nem jelent számottevő egészségügyi kockázatot. A veszélyt a felkavart por belélegzése jelenti, ami tartós vagy ismétlődő kitettség esetén okozhat megbetegedést.
A szakértők azt tanácsolják, hogy aki ilyen területen járt, a poros ruháit és cipőjét a lakáson kívül tisztítsa meg, szükség esetén FFP2-es vagy FFP3-as maszk viselése mellett. A maszk használata különösen ajánlott szeles, száraz időben vagy járműforgalom mellett.
Mivel a nehéz azbesztrostok a talajszint közelében halmozódnak fel, a gyerekek és a kutyák különösen veszélyeztetettek.
Az érintett területek kezelői figyelmeztető táblákkal, sebességkorlátozással és az utak nedvesen tartásával igyekeznek csökkenteni a porzást. Az MTSZ pedig, mivel a területeknek nem tulajdonosa, a figyelemfelhívás mellett szükség esetén az útvonalak módosítását fontolgatja.
Tavasszal sorra igazolták a szennyezést nyugat-magyarországi helyszíneken. Kiderült, hogy a probléma sokkal kiterjedtebb, mint azt előzetesen gondolták. A kormányüléseken napirendre került az ügy, és osztrák–magyar vegyesbizottság is megkezdte a munkát a helyzet feltárására. A kormány a „szennyező fizet” elvét hangsúlyozza, leállította a további importot, a miniszterelnök pedig Bécsben is tárgyalt az ügyről.
A Magyar Természetjáró Szövetség egy online turistatérképen tette közzé azokat a nyugat-magyarországi szakaszokat, amelyek az egészségre veszélyes, ausztriai bányákból származó kőzúzalékkal szennyezettek lehetnek – írja a szövetség a honlapján.
A térképen narancssárgával jelölik az igazoltan, lilával pedig a feltételezhetően azbeszttel szennyezett útvonalakat. Az eddig beérkezett hivatalos adatok szerint a Szombathelyi Erdészet és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területén vannak problémás részek.
Ezek érintik az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egy-egy szakaszát is, összesen körülbelül 5 kilométer hosszúságban, valamint további mintegy 30 kilométert más turistautakon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlanul lecserélték a Dél-pesti Centrumkórház vezetését – a miniszter komoly változást vár
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette, hogy Dr. Szilágyi Örs váltja Dr. Gondos Miklóst a Dél-pesti Centrumkórház élén. A változás július 1-én lép életbe, és az orvosigazgatói poszton is csere történik.
Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán közölte, hogy változás jön a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatói posztján és menedzsmentjében.
A poszt szerint Dr. Gondos Miklós helyett Dr. Szilágyi Örsöt kérte fel arra, „hogy július 1-jétől irányítsa a kórházat.” Hozzátette, Dr. Buga László államtitkárral közösen az orvosigazgatói feladatok ellátására Dr. Kállay Krisztiánt kérték fel.
Hegedűs szerint „az új irányításnak nemcsak személyi értelemben, hanem szemléletében is meg kell újítania az intézmény működését.”
A miniszter posztja végén sok sikert, erőt és felelősségteljes munkát kívánt az új vezetőknek.
Hegedűs Zsolt június 8-án a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház élén is vezetőváltást jelentett be, akkor Dr. Járai Zoltánt nevezték ki megbízott főigazgatónak, az orvosigazgató pedig Dr. Kerkovits András lett.
Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán közölte, hogy változás jön a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatói posztján és menedzsmentjében.
A poszt szerint Dr. Gondos Miklós helyett Dr. Szilágyi Örsöt kérte fel arra, „hogy július 1-jétől irányítsa a kórházat.” Hozzátette, Dr. Buga László államtitkárral közösen az orvosigazgatói feladatok ellátására Dr. Kállay Krisztiánt kérték fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új vízdíjrendszer jöhet Budapesten, sávos rendszer bevezetését javasolja a városvezetés
Budapest vezetése egy sávos vízdíjrendszer bevezetését javasolja, amelynek része egy ingyenes alapmennyiség. A cél a fenntartható működés biztosítása, a változás egy átlagos háztartásnak havi pár száz forint emelkedést jelentene.
Ingyenes alapvíz minden budapesti háztartásnak, az efölötti fogyasztásért pedig sávosan emelkedő díj: a főváros pénteken egy új, a klímaváltozás hatásaihoz igazodó vízdíjreformot javasolt. A koncepció egyszerre célozza a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatóságát és a rászorulók védelmét. Budapest vezetése szerint a rendszer átalakítása elkerülhetetlen, miután a hőségriadók és az ellátásbiztonsági kockázatok a mindennapok részévé váltak – írta a 24.hu.
A javaslat központi eleme a sávos díjszabás bevezetése. Ennek értelmében minden háztartás kapna egy alapmennyiségű vizet ingyenesen, az ezen felüli fogyasztás díja viszont progresszíven, a felhasznált mennyiséggel arányosan emelkedne.
A pontos sávhatárokat és díjtételeket később dolgoznák ki, de a cél a takarékosság ösztönzése és a túlzott vízpazarlás visszaszorítása.
A díjstruktúra átalakítása mellett a főváros a szociális védőhálót is megerősítené: a már működő rezsitámogatási rendszert nemcsak megtartanák, hanem ki is bővítenék.
A főváros közlése szerint egy átlagos budapesti háztartás jelenleg körülbelül 1900 forintot fizet havonta, a javasolt módosítás pedig ezt az összeget csupán néhány száz forinttal növelné.
A reformcsomag intézményi oldalon is változást sürget: visszaadnák a településeknek a vízdíjak meghatározásának jogát. A főváros a szubszidiaritás elvére hivatkozva azzal érvel, hogy annak a szereplőnek kell döntenie, amely a szolgáltatásért felel. Ha a Fővárosi Vízművek feladata a vízellátás biztosítása, akkor rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel is, amelyekkel ezt fenntartható módon meg tudja oldani.
A javaslat politikai hátterét Karácsony Gergely főpolgármester úgy vázolta fel, hogy a vízmegtartás fontosságában részleges egyetértés látszik az új, Élő Környezetért Felelős Minisztériummal, ugyanakkor a jelenlegi, 2013-ban befagyasztott díjrendszer számos ponton korrekcióra szorul. A vita lényege, hogy a politika hajlandó-e szembenézni a valósággal, és nem áldozza-e fel a vízkérdést a politikai populizmus oltárán.
A főváros érvelését konkrét számokkal is alátámasztja: egy köbméter víz Budapesten jelenleg 219 forintba kerül, miközben állításuk szerint Varsóban ennek nagyjából a duplája, Pozsonyban a háromszorosa, Bécsben a négyszerese, Prágában pedig az ötszöröse.
Bár a fővárosban a közlésük szerint 10–12 százalékos hálózati vízveszteség országos szinten viszonylag jónak számít, ez is jelentős pazarlást jelez, amire a jelenlegi díjszinten nincs fedezet. A Duna vízállásának jövőbeli bizonytalansága pedig további ellátásbiztonsági kockázatot jelent.
Az év elejétől országosan egységesítették a nem lakossági, azaz a vállalkozók vízdíja rendszerét, és bevezettek egy átfolyási átmérőtől függő alapdíjat. A lépés sok cégnél sokkszerű áremelkedést okozott, és rávilágított a rendszer finanszírozási anomáliáira. A vita ekkor fordult rá élesen a díjszámítások átláthatóságára, miután egy bírósági döntés a számítások kiadására kötelezte a hatóságot, amire válaszul felmerült, hogy a kormány titkosítaná a vízdíjadatokat.
A fővárosban az utóbbi időben megszaporodtak a csőtörések, ami ismét ráirányította a figyelmet a siralmas állapotban lévő vízhálózat problémájára, a Fővárosi Vízműveknél pedig több tízmilliárdos hiány keletkezett.
Az új környezetvédelmi tárca felállásával a vízmegtartás kormányzati prioritássá vált, a főváros pedig erre is hivatkozva terjesztette elő a sávos díjmodell javaslatát. A vita azóta sem csitult, június közepén egy újabb, a nem lakossági díjakat érintő, nagyjából 4,4 százalékos emelési tervezet is napirendre került.
Ingyenes alapvíz minden budapesti háztartásnak, az efölötti fogyasztásért pedig sávosan emelkedő díj: a főváros pénteken egy új, a klímaváltozás hatásaihoz igazodó vízdíjreformot javasolt. A koncepció egyszerre célozza a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatóságát és a rászorulók védelmét. Budapest vezetése szerint a rendszer átalakítása elkerülhetetlen, miután a hőségriadók és az ellátásbiztonsági kockázatok a mindennapok részévé váltak – írta a 24.hu.
A javaslat központi eleme a sávos díjszabás bevezetése. Ennek értelmében minden háztartás kapna egy alapmennyiségű vizet ingyenesen, az ezen felüli fogyasztás díja viszont progresszíven, a felhasznált mennyiséggel arányosan emelkedne.
A pontos sávhatárokat és díjtételeket később dolgoznák ki, de a cél a takarékosság ösztönzése és a túlzott vízpazarlás visszaszorítása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Matolcsy Ádám egy dubaji céggel szerzett meg egy milliárdos Vörösmarty téri irodát
Matolcsy Ádámhoz köthető Minelley FZCO vásárolta meg a Vörösmarty téri ingatlant birtokló Danube Hotel Invest Kft.-t. A tranzakció május 28-án, bő egy évvel a jegybanki alapítványos botrány kirobbanása után történt.
Négy év, öt tulajdonos, egy luxuscím: Matolcsy Ádám dubaji cége, a Minelley FZCO május 28-án megszerezte a Danube Hotel Invest Kft.-t, így a Vörösmarty tér 3. alatti, a sajtóban milliárdosra becsült iroda a volt jegybankelnök fiának érdekkörébe került. A tranzakció két és fél héttel a kormányváltás után és bő egy évvel az MNB-alapítványok körüli botrány kirobbanása után zajlott le – írta a 444.hu.
Az ügylet főszereplője a Danube Hotel Invest Kft., amelynek leányvállalata, a Danube VRSMRT Projekt Kft. birtokolja a Vörösmarty téri ingatlant. A Danube Hotel Investet eddig a Száraz Istvánhoz köthető Felis Magántőkealap tulajdonolta, május végén azonban a céget a lap szerint megvásárolta a Matolcsy Ádámhoz kötődő, dubaji székhelyű Minelley FZCO. A 444.hu megkereste az ügyben Száraz Istvánt, a Danube Hotel Investet és a Minelley kézbesítési megbízottját is, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ.
A nyilvánosan ismert tranzakciók között ez az első, amelynek egy, a sajtóban milliárdosra becsült értékű ingatlan is a része.
Az ingatlan útja Matolcsy Ádámhoz meglehetősen kacifántos volt. A történet 2021 tavaszán kezdődött, amikor Száraz István egyik érdekeltsége egy új cégbe, a G-Alpha VRSMRT Kft.-be apportálta a Vörösmarty téri lakásokat és irodákat, 1,2 milliárd forintos értéken. Ezt a céget 2023 júniusában a jegybanki alapítványokhoz tartozó lengyel GTC vásárolta fel 3,5 millió euróért.
A csavar 2025 februárjában jött, amikor a céget visszavásárolta a GTC-től a szintén Száraz-körbe tartozó Danube Hotel Invest Kft. és egy ingatlanfejlesztő, az Urban Estate Zrt. Ennek a cégnek a tulajdonosa az a Pregitzer György, aki korábban Matolcsy Ádám másik barátja, Somlai Bálint egyik cégénél állt alkalmazásban. Végül a kört a mostani, május végi ügylet zárta le, amellyel a Danube Hotel Invest a dubaji Minelley FZCO-hoz került.
A cégbírósági adatok szerint nem ez az első közvetlen tranzakció a két üzletember között.
A Minelley kézbesítési megbízottjaként megjelölt Dry Real Estate Zrt.-ben már tavaly augusztusban jelentős változás történt. Az addigi többségi tulajdonost, Száraz Istvánt törölték a részvényesek közül, és a helyére Matolcsy Ádám cégei, a Minelley FZCO és a Magyar Stratégiai Zrt. léptek, összesen több mint 64 százalékos részesedést szerezve.
A megvásárolt Danube Hotel Invest 2024-es beszámolójában 4,7 milliárd forintos részesedés szerepel, de ez az adat félrevezető lehet a Vörösmarty téri ingatlan értékét illetően. A cég ugyanis 2025 elején a jegybanki alapítványos lengyel GTC-vel elcserélt más, nagy értékű ingatlanokat birtokló cégeket. A mostani tranzakció pontos vételára nem ismert.
Az ügyletet az MNB-alapítványok körüli botrány övezi, amelyben az Állami Számvevőszék feljelentést tett, a rendőrség pedig nyomozást folytat. A Fidesz vezető politikusai az elmúlt hónapokban látványosan kihátráltak Matolcsy Ádám mögül, Kocsis Máté egyértelművé tette a párt álláspontját.
„Ha ez igaz, ennek az embernek börtönben van a helye.”
Ezzel párhuzamosan merült fel a vagyonkimentés vádja és a dubaji szál, miután hírek jelentek meg arról, hogy Matolcsy Ádám konténerekben szállíttatja vagyontárgyait az Egyesült Arab Emírségekbe.
Négy év, öt tulajdonos, egy luxuscím: Matolcsy Ádám dubaji cége, a Minelley FZCO május 28-án megszerezte a Danube Hotel Invest Kft.-t, így a Vörösmarty tér 3. alatti, a sajtóban milliárdosra becsült iroda a volt jegybankelnök fiának érdekkörébe került. A tranzakció két és fél héttel a kormányváltás után és bő egy évvel az MNB-alapítványok körüli botrány kirobbanása után zajlott le – írta a 444.hu.
Az ügylet főszereplője a Danube Hotel Invest Kft., amelynek leányvállalata, a Danube VRSMRT Projekt Kft. birtokolja a Vörösmarty téri ingatlant. A Danube Hotel Investet eddig a Száraz Istvánhoz köthető Felis Magántőkealap tulajdonolta, május végén azonban a céget a lap szerint megvásárolta a Matolcsy Ádámhoz kötődő, dubaji székhelyű Minelley FZCO. A 444.hu megkereste az ügyben Száraz Istvánt, a Danube Hotel Investet és a Minelley kézbesítési megbízottját is, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
